Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

1970. szeptember 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á megyei tanács végrehajtó bizottsága elnöke- felhívása a mezőgazdasági üzemek dolgozóihoz Szeptember 2 Szolnok megyei nap a kiállításon Emberemlékezet óta nem volt ilyen nehéz esztendő a mezőgazdaságra, mint az idei. Meg kellett birkózni az árvízzel, a sok csapadék következtében a belvizekkel. A mezőgazdasági üzemek dolgozói, vezetői arra töre­kedtek, hogy a megtermelt gabonát idejében betakarít­sák. A szeszélyes időjárás kö­vetkeztében — az erőfeszí­tések ellenére t— a megyé­ben közel 30 ezer kh kenyér- gabona betakarítása van hátra. Ez azt jelenti, hogy kétszázezer ember évi ke­nyere van kinn a földeken. Népgazdasági érdek, az ország ez évi és jövő évi kenyerének biztosítása meg­követeli, hogy a még kinn- lévő kenyérgabonát a leg­rövidebb időn belül betaka­rítsuk. Szükséges, hogy azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek már befejezték az aratás munkáit, gépekkel, munkaerővel segítsék azokat az üzemeket, ahol még ara- tatlan terülietek vannak. Azokon a területeken, ahol gépekkel nem lehet dolgoz­ni, ott indokolt a kézierővel történő betakarítás haladék­talan megszervezésére. Felkérem a mezőgazdasági üzemek dolgozóit és vezetőit, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel mindent kö­vessenek el annak érdeké­ben, hogy a még kinnlévő kenyérgabona mielőbb beta­karításra kerüljön és az őszi vetések előkészítése meg­gyorsuljon. Fodor Mihály Kongresszusra készülve A Központi Bizottság irányelvei a párt X. kong­resszusára a többi között megállapítják: „a tömeg­szervezetek és a tömegmoz­galmak egyre inkább be­töltik szerepüket, tevékeny­ségi területükön kezdemé­nyezéssel és nagy felelősség­gel dolgoznak.” Az irány­elvekben a tények tömör sű­rítéseként áll ez a mondat, a mindennapok ugyanakkor a részletek gazdag tárházát is megnyitják. A részletek olykor azonban ellentmon­dóak. Mint azon a beszá­moló taggyűlésen is, amelyen a pártvezetőség dicsérte ugyan a KISZ-eseket aktivi­tásukért, bátor kezdeménye­zéseikért, de el is marasz­talta őket, mondván, „nem mindig támaszkodhatnak” az ifjakra. A megállapításból vita kerekedett. Voltak, akik azt is kétségbe vonták, amit a vezetőség beszámolója el­ismerően rögzített, mások viszont azt firtatták, mit je­lent valójában a tömegszer­vezetekre való támaszkodás? A vélemények, a kérdések rávilágítanak: a pártalap­szervezetekben nem egységes a szemlélet a tömegszerve­zetek, tömegmozgalmak sze­repét, feladatait illetően, s mivel a szemlélet maga el­lentmondásos, nem lehet más a gyakorlat sem. Hol „se­gédcsapatnak” tekintik a tömegszervezeteket, melyek­re ráosztható bármilyen fel­adat, az udvartakarítástól a nőnapi ünnepség megrende­zéséig, hol meg formális, tényleges tevélcenységet alig végző valamiként fogják fel, s ítélik meg azokat. Talán éppen ez a szemléleti, gya­korlati bizonytalankodás az oka annak, hogy a beszámo­ló taggyűléseken maid’ min­denütt sok szó esett a tö­megszervezetekről. az ott dolgozó kommunisták ered­ményeiről és feladatairól. Ne kerüljük meg mi ma­gunk sem a kérdést: miben és hogyan támaszkodjon a pártszervezet a tömegszer­vezetekre? A tömegszervezetek és tö­megmozgalmak feladatait sa­játos szerepkörük határozza meg. A szakszervezeti fel­adatokat nem láthatja el az ifjúsági szervezet. a nők problémáival aligha birkóz­hatnak meg egymagukban a kü’önböző szervek mellett alakult nőbizottsngok. a Vö­röskereszt is speciális fel­adatokat végez. A saiátos szerepkör egyben arra is Utal. hogy a párt — tömeg­szervezetekben tevékenykedő kommunisták segítséeével — a tömegszervezetek útján kapcsolódik a legszélesebb nyilvánossághoz, folytat szün­telen párbeszédet kis és nagv dolgokról, gondokról, tervek­Kettős kapocs ről, teendőkről. Ez a tá­maszkodás lényege, értelme, s felelet arra is, miben tá­maszkodjék a pártszervezet a tömegszervezetekre. Ugyan­akkor választ ad a hogyanra is; a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták útján. Az utóbbi években a mun­kahelyeken éppúgy, mint a településeken megélénkült, sokrétűbbé vált a tömeg­szervezetek élete. Jó példa erre az, amit a különböző népfront-bizottságok nyújtot­tak a településfejlesztési tervek kidolgozásához, meg­vitatásához, s végrehajtásá­hoz adott segítséggel, mint például Szolnok városban is, vagy amit a szakszervezeti bizottságok, vállalati szak- szervezeti tanácsok, műhely­bizottságok tettek a legutób­bi két évben a dolgozók érdekvédelméért a martfűi cipőgyárban, a cukorgyár­ban és másutt is. — A tömegszervezeti tevékeny­ség élénkülése, az aktivitás hőfokának emelkedése ked­vező lehetőségeket teremtett arra, hogy mind a pártszer­vezetek, mind a pártmegbi- zatásként tömegszervezeti munkát végző kommunisták gazdagítsák kapcsolataikat, ne elégedjenek meg azzal, hogy közvetítik a párt poli­tikáját. hanem gyűjtsék és továbbítsák a visszhangot, a véleményt, a javaslatokat, észrevételeket is. A kedvező lehetőségek­kel rosszul sáfárkodnak ott, ahol még ma is csupán má­sodrendű teendőket bíznak a tömegszervezetekre, ahol nem tisztelik öncélúságukat, nem igénylik kezdeményezé­seiket. A tömegszervezeti munka — amint ezt az egyik taggyűlésen szelleme­sen megfogalmazták — nem a nártfeladatok egy részé­nek „albérletbe adása”, ha­nem olyan sajátos. önálló tevékenységi terület, mely végső eredményeiben a párt feladatainak, s politikájának maradéktalan teljesítését, ér­vényesülését szolgálja. A tömegszervezetekben. tömeg­mozgalmakban, jelölésükhöz illően valóban tömegek te­vékenykednek. Ha a munka­helyi, területi pártszerveze­tek nemcsak támaszkodnak a tömeeszervezet.ekre, hanem igénylik az ott összegyűlt tapasztalatokat, véleménye­ket is, ha nemcsak a poli­tikai munka eszközét látják azokban, hanem egyben em­berformáló iskolákat is, ak­kor olyan kettős kapcsolatot hoznak létre, mely szorosan összefogja, s a közös érde­kek. célok szolgálatába állít­ja kommunisták és párton- kfvüliek szavait és cseleke­deteit. Az idén, az eddigi ha­gyományoktól eltérően a 67. Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár műve­lődési pavilonjában me­gyei napokat tartanak. Minden nap más megye mutatja be a felszaba­dulás utáni negyedszá­zad eredményelit, s a táj jövőjét. Bemutatkoznak a megyék amatőr mű­vészegyüttesei, s vetítik a megye életét bemutató filmeket. Szolnok megye mindjárt, a kiállítási napok elején, szeptember 2-án adhat hírt magáról. Erre a napra vi­szik a Felemelt fejjel című dokumentumfilmet, amely a megye » negyedszázadát örö­kíti meg. Ugyancsak vetítik a Találkozás c., Kádár János Szolnok megyei látogatásáról készült kisfilmet is. Való­színű a tiszaföldvári Lenin Tsz dokumentumfilmjével, a Három beszámolóval is meg­ismerkedhetnek a látogatók. Ezen a napon kiállítják a kunszentmártoni díszítőmű­vészeti szakkör legjobb munkáit, a kisújszállási képzőművészeti kör termé­keit, a mezőtúri művelődési ház bábcsoportjának saját készítésű bábuit, a martfűi barkácskör iparművészeti jellegű darabjait. Ezentúl láthatják a nézők a karcagi Kántor Sándor kerámiáit, a tiszaderzsi Péntek Lajos fa­faragásait, a mezőtúri sző­nyegszövők, a karcagi agyag­ipari szövetkezet legjelesebb munkáit. A felutazó együttes ízelí­tőt ad a megye népművé­szetéből. Az egyórás műsor­ban, melyet háromszor is­mételnek meg, fellép a me­zőtúri Gyalog Magda citera- szólókkal. A szolnoki városi tanács Bartók Béla kama­rakórusa, Vígh József amatőrbűvész, Várady Szeré­na, B. Cseh Éva a szolnoki irodalmi színpad tagjai. Bö- röczki József honvéd paró­diákkal mutatkozik be, a jászárokszállási Gyulavári Gabriella jászsági népdalo­kat énekel. Az együttesek műsorában a megyei művelődési köz­pont népi zenekara Kállai János vezetésével jászkun­sági dalokat, a Tisza Tánc- együttes táncjátékot ad elő, a Pásztorbotolót. A Szolnok megyei műsort Trömböczki Péter vezeti. Megyénk műsora szeptem­ber 2-án délelőtt 11 órakor, délután 14 és 15 órakor kez­dődik a 26-os számú pavi­lonban. HIABA LÖVETTEK 2 930. szeptember 1-ről így emlékezik meg a krónikás: „Néhány órán keresztül harctérré vált Budapest. Megálltak a gépek, meg­akadt a forgalom, s a fegyvertelen munkástömegek felvonulását nem tudta szétverni az állig felfegyver­zett rendőrség és csendőrség semmiféle erőszakkal sem. Hiába rohantak a munkásokra a lovasosztagok, riadó­autók, páncélgépokcsik, hiába lövettek a főváros dol­gozóira: az ellenforradalom terrorapparátusa gyöngének bizonyult a főváros elszánt dolgozóival szemben.” Mi volt a végletes elkeseredettség oka? A politi­kai és gazdasági nyomottság. Ezt a tényt minden szó­nál beszédesebben állapította meg a jegyzőkönyv, amely a tüntetés egyik halálos áldozatának hagyaté­káról készült. Danyik János fiatal építőmunkás zsebé­ben 4 fillért találtak és a munkakönyvét, amely sze­rint 1929 novembere óta nem volt munkája s meg­fejthetetlen csoda, hogy miből élt! ö maga már nem válaszolhatott erre a gyötrelmes kérdésre. De válaszoltak a pesti nyomortanyák, a csölakók, az éhbéren vergődő munkások és munkásnők. Es vála­szoltak a szalmatetős, roskadozó vályogviskók falun, a morbus hungaricus áldozatai, az abszolút egyke és egyse. 1930 szeptember elsején megrémült a Vár ura, a kormány elnöke, a tábornoki egyenruhában feszítő Gömbös, a rendőrség hírhedt vezetői. Sortüzek fejezték be a napot. Vidéken Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr munkásai csatlakoztak pesti társaikhoz. Sopron, Eger, Székes- fehérvár, Baja, Veszprém, Hódmezővásárhely, Békés, Gyula utcáin is felharsantak a munkás jelszavak, kommunista röplapok jelentek meg. 1930. szeptember 1. azt bizonyította; a reakció nem legyőzhetetlen; hogy a szociáldemokrata munkások is nyomban csatlakoznak a kommunistákhoz, mihelyt a közös ellenségre lehet csapást mérni. Az események bizonyították: történelmi következménnyé vált a mun­kásegység, valamint a parasztság felzárkózása a mun­kásság oldalára. „Munkát! Kenyeret!” — követelte az 1930. szep­tember 1-i tömeg. Olyan jelszó volt ez, amelynek po­litikai tartalmát nem kellett magyarázni senkinek. A tanulság pedig időtálló: a forradalmi párt igazát nem lehet megsemmisíteni és bármily nagyok is egy nem­zedék nehézségei; el kell tűnnie, amit a történelem halálra ítélt. „Köszönjük, elvtársak" Ünnepi munkásőr zászlóalj gyűlés Jászberényben (Folytatás az 1. oldalról) A Hapcikban az árvízve­szélyre emlékezik vissza az ország. Kitüntetésekkel, jó szóval köszöni meg fiainak a megfeszített nappalokat, éj­szakákat. A jászberényi mun­kásőr zászlóalj ünnepségére sokan eljöttek párt- és álla­mi vezetők. Szekeres László országgyűlési képviselő, az MSZMP jászberényi járási el­ső titkára nyitotta meg a va­sárnap délelőtti ünnepséget. Göblyös István parancsnok idézte fel a zászlóalj munká­ját. — Lövészeten voltunk ép­pen. A század nem tudta be­fejezni, mert május harmin­cadikén délután parancsot kapott az elvonulásra. Tizen­két órakor jött a riadó Be- rénybe, s tizenkilenc órakor már Besenyszögön voltunk. Nehéz napok vártak ránk. El­méletben 12 óra pihenő elő volt írva, dehát arra nem volt lehetőség. Keményen dolgoz­tak elvtársaink. Mindenki becsülettel dolgo­zott. Sokan kiemelkedően. . Őket szólítja Gara András, a zászlóalj parancsnokhelyet­tese. — Kasza István, Tarcsa János, Hamar Károly, Baráth András... Tizennégyüknek Árvízvéde­lemért érem kitüntetést adott át Szekeres László. Tizenegy munkásőrnek pénzjutalmat. S százkilencvenhatan oklevelet kaptak. Az árvízvédelmi ünnepség véget is érhetne. De újabb ve­zényszó hallik. Föl! Vigyázz! Kiss István, a megyei parancs­nok helyettese, Papp Árpád vezérőrnagy parancsát olvas­sa. Göblyös István alezredes megválik a zászlóaljtól, a pol­gári védelemhez megy. Bú­csúztatják. Murányi József századparancsnok, Gergely , István régi münkásőr. Együtt kezdték. Kétszer a megye legjobb egysége volt a jászberényi zászlóalj. Munkásőr Emlék­érem kitüntetést kapott a tá­vozó Göblyös István. Az új parancsnok, Muzsik László őrnagy kér szót. — Elvtársak, igyekszem folytatni az egység dicső ha­gyományait. így fogadják a munkásőrök is. B. L. Az árvízvédekezésben részt veit polgári védelmi alakulat kitüntetése Azok az elegáns, sötét ru­hába öltözött férfiak, akikkel tegnap délelőtt zsúfolásig telt a szolnoki Szabadtéri Színpad nézőtere, három hó­nappal ezelőtt még katonaru­hában, gumicsizmában, ba­kancsban, a Tisza, majd a Kö­A tervek szerint 1971-ben fejezik be az építkezést Kecskemét új városköz­pontjában. Jelenleg a megyei tanács, a megyei pártbizottság, a KISZ megyei bi­zottsága és az Alföldi Áruház épületét építik. Képünkön: Az új városközpont ed­dig elkészült és átadott épületei. (MTI foto — KS) rös mentén harcoltak a meg­áradt folyóval. Május végétől június végéig teljesítettek ka­tonai szolgálatot a polgári védelmi ezredben, később az árvíz okozta károk helyreállí­tásában segítettek, illetve mint karhatalmisták az elha­gyott családi- és közösségi értékeket őrizték. Férfias helytállással, egy hónapi megfeszített munká­val több mint tízezer métei töltést, 26 ezer méter nyomó­padkát építettek az alakula tagjai, 29 ezer homokzsákot töltöttek meg, hat veszélyes buzgárt fojtottak el és 132 ki­lométeres szakaszon teljesítet­tek figyelő-, járőrszolgálatot. Az árvízvédekezés legkivá­lóbb katonáit a tegnapi ün­nepségen tüntették ki, ame­lyen résztvett Csáki István, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály megyei polgári védelmi parancsnok. Hegedűs Lajos, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató­ja, valamint a polgári véde­lem országos parancsnokságá­nak képviseletében Tóth La­jos ezredes. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter paran­csát, amelyet az ünnepség résztvevőihez intézett — Schwartz Imre alezredes ol­vasta fel. Az ünnepség következő ak­tusaként Gonda Sándornak, a polgári védelmi ezred pa­rancsnokának és Móthe Sándor tartalékos hadnagy­nak. az Elnöki Tanács kitün­tetését, a „Kiváló Szolgálatért Érdemrendet” adták át. A hon­védelmi miniszter kitünteté­sét a „Haza Szolgálatáért Ér­demérem” arany fokozatát ki­lencen, ezüst fokozatát tizen­hármán, bronz fokozatát ha­tan kapták meg az alakulat tagjai közül, majd tizenkilenc tartalékos tisztet főhadnagy- gyá, illetve hadnaggyá léptet­tek elő. Az árvízvédelmi kor­mánybiztos pedig az alakulat személyi állományának az Árvízvédelemért érem kitün­tetést adományozta. A kitüntetetteket köszön­tötte Fodor Mihály, elismeré­sét és köszönetét fejezte ki a védekezésben tanúsított helyt­állásért az alakulatnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom