Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-25 / 225. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 eíszi Szabadság Tsz s jövője A <%% ^ ■’ t a DÓI paraszti jC á báró riauer Imre birtokoltak. A során 524 nincs- Között 4167 hold szánosztottak lel a községAz első termelőszövetkezet sí kis Szabadság, 1949 kora Ravaszán alakult a rózsási határ részen. Mintegy 300 holdon, harminchárom volt nlrvestelen kezdett új eletet, ősszel már közösen vetettek. Példájuk nyomán a Göböly Járáson az egykori Orczy »irtokon újgazdák hoztak jfetre a Bem. Tszcs-t, 1950 tavaszán. Mindössze húszán voltak és 200 holdon kezdték Sa nagyüzemi gazdálkodást. A két tszcs alapítói közül még huszonegyen tagjai a szövetkezetnek. Közülük többen rendszeresen, most is .dolgoznak a szövetkezetben. Névszerint: id. Barta Menyhért, Molnár Imre, id. Dan- esá Gábor, Deák Imre, Var- ga István, Varga András, id. Berki János, Juhász János, >Barábik Mihály, Sebők István, Barta János és Barta . Imre, a tsz jelenlegi párttitkára. A többiek nyugdíjasok : id. Tóth János, id. Vachai Zoltán, Kákái JóA két kis szövetkezet 1959-ben egyesült. A fejlesztés során, év végére a Szabadság Tsz földterülete 5 ezer 312 holdra, taglétszáma kilencszáztizenkettőre növekedett. A szövetkezet jelenleg csaknem 8 ezer hold földön gazdálkodik, taglétszáma pedig hatszáznyolc- vanhárom. A felfejlesztés után az új tagok nehezen illeszkedtek be a közösbe. Laza volt a munkafegyelem, a kukorica, cukorrépa gazos maradt. Ezeket még januárban is szedtek. A földek nagy részét szántatlanul hagyták, így nem csoda, hogy 1960- ban 2,5 millió forint mérleghiánnyal zártak. A bajok leküzdésére sok erőfeszítést kellett tenni. A kommunisták beszélgettek az emberekkel. Erősítették a közösség iránti érzést, a jövőbe vetett hitet. Bizonygatták: a közösben jobban, könnyebben meg lehet élni. A szövetkezet vezetése is kicserélődött. Üj szakembereket vettek feL A közös gazdaság a hatvanas évek közepéig fokozatosan megszilárdult. gazdaság sorsa. A gondok rendezéséhez a járási párt vb, a tanács és a tsz szövetség segítségét kérték. Javaslatukra választották meg Lovász Dánielt a gazdaság elnökévé. Lovász elvtárs két évtizeden át a párt apparátusában dolgozott. Elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet és az agrártudományi egyetemet. Az új elnök a közgyűlés kérésére családjával együtt Szolnokról Űjszászra költözött. A vezetőség sok gondot örökölt. Rendeznie kellett a tagok jogos sérelmeit, szélesíteni, érvényesíteni a szövetkezeti demokráciát. El kellett készíteni a szövetkezet rövidtávú gazdasági és műszaki fejlesztési tervét. A / biztonságos tagjövedelem érdekében ütemesen kellett fejleszteni a szövetkezet álló- és forgóalapjait. Ezt a fejlesztési koncepciót a tsz hetven tagú pártszervezete is támogatta, a közgyűlés pedig egyhangúlag megszavazta. Tízezer férőhelyes, két szintes pulykanevelő K. I»’ lex gépsorok szár .tóval A hatvanas évek közepétől a gépesítés egyenletesen fejlődött a szövetkezetben. Ez az ágazat megyei szinten is példás. A szövetkezet tagjai jelentős anyagi áldozatot hoznak a fejlesztésre. A szövetkezetben egy traktoregységre (15 lóerő) 76,4 kát. hold föld jut. A szövetkezet csaknem ezer munkagéppel rendelkezik. Ebben az ágazatban több mint száz ember dolgozik. A műszaknak hármas féladata van: 1. A gépek folyamatos karbantartása és főjavítása; 2. A növénytermelés, állattenyésztés és egyéb ágazatok kiszolgálása: 3. A beruházások technológiai berendezéseinek tervezése és kivitelezése. A gépesítésnek nagy fontosságot tulajdonítanak a szövetkezetben. Az ágazatvezetőt üzemvezetői rangra emelték. emelkedik. Az állattenyésztés várható összes árbevétele eléri a 21 millió forintot. A 100 kát holdra jutó húsértékesítés pedig a 115 mázsát A szövetkezetben nagyarányú program megvalósítását kezdték meg az állattenyésztésben. Épül a 440 férőhelyes komplex, szakosított tehenészeti telep. A telep 1972-ben elkészül és üzemel. Megvalósul az évi 80 ezer pecsenyepulykát kibocsájtó üzem. Az idén fele már elkészült és termel. Megkezdték a sertéstelep rekonstrukcióját is. Eddig évente 2 ezer hízottsertést értékesítettek. A jövő évtől kezdve a hízó kibocsájtás 400 —500-zal növekszik. Növelik a juhállományt is. A jelenlegi ezer anyáról háromezerre emelkedik egy-két év alatt. Tovább fejlesztik a marhahizlalást. Nagyon gazdaságos ez az üzemág. Az eddig átadott hízómarhák túlnyomó többsége exportra ment. telével az emberek becsülettel, szorgalmasan dolgoznak. Szinte éjt nappallá tesznek szövetkezetükért. Külön dicséret illeti a szövetkezet lányait, asszonyait. Csaknem száz nő dolgozik a Szabadság Tsz-ben. Felszabadulásunk 25. évfordulója, a Lenin centenárium és a párt X. kongresz- - szusa tiszteletére széleskörű verseny bontakozott ki a szövetkezetben. A szocialista verseny egyszerűbb formájába — egyéni verseny — száz- ötverikilenc személy nevezett be és tett vállalást. A szocialista brigádok versenyében a tsz már hagyományokkal rendelkezik. Tavaly öt brigád nyerte el a megtisztelő szocialista címet Az idén hét munkaterületen hetven taggal alakultak újjá a szocialista brigádok, ök a verseny, s a termelés élenjárói. Közülük is kiemelkednek a Joó Pál, Kaszanyi Imre, Vígh Győző, Tóth József és Gara Barta János, id. Kancsó Gábor, Varga András, Deák Imre, id. Mérész István, id. Berki János, Sebők István, Molnár Imre, Jarábik Mihály, id. Barta Menyhért alapító tagok, Barta Imre párttitkár (és alapítótag), Lovász Dániel elnök zsef, özv. Kovács Istvánná, Bakó Gábor, Kólya Mór, Viola Pál, Zsemlye Ferenc és Zana Kálmán. líitii tették az alapítókat A Szabadság Tsz ezév márciusában ünnepelte 20 éves jubileumát. Tisztelettel emlékeztek meg az alapítókról. Mindannyiuknak a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, illetve Kiváló Tsz Tag kitüntetést, oklevelet és pénzjutalmat adtak át. A tsz vendégül látta őket. Az ünnepi közgyűlésen összesen hatvankét tag kapott kitüntetést, harminc pedig oklevelet összesen 80 ezer forint jutalmat osztottak szét. A két kis tszcs fokozatosan fejlődött Újszászon. A Szabadság taglétszáma 1952- ben kilencvenháromra, a Bemé negyvenhétre növekedett Földterületük 550, illetve 340 holdra gyarapodott. Az ötvenes évek elején átlagosan 9 mázsa búzát és 8 mázsa kukoricát termeitek holdanként. Az állattenyésztésük fejletlen, gépük egyáltalán nem volt A gépállomás körmöstraktorai segítettek a szövetkezeteknek. A jelenlegi, árakon számítva a ragrészesedés nem érte el az évi 8 ezer forintot- személyenként. Ennek 95 százaléka termény volt Vasvilláva védték a kősóst Az ellenforradalom idején a kis Szabadságot és a Bem Tszcs-t is szét akarták zül- leszteni. Az emberek vas- villával védték meg a közöst Így például Kákái József, Toldi Pál, Lukács Péter, id. Berki János, Deák Imre, ifj. Farkas Sándor. Sebők László, Dancsó Gá- h 'é. A Szabadság Tszcs-ből alig volt kilépő. Az emberek folyamatosan dolgoztak. A Bern Tszes-ben nagyobb volt az ingadozás, de 1957 elején ott is helyreállt a tend. Megrekedtek a fejlődésben Az újszászi Szabadság Tsz a közepesnél jobb adottságokkal rendelkezik. (Földjeik átlagosan 14 aranykoronásak.) Ám a szövetkezetben nem használták ki megfelelően e kedvező adottságokat A közös gazdaság a fejlődésben megrekedt. A növénytermelés hozamai nem emelkedtek elég ütemesen. 1966-ban búzából 16, őszi árpából 16,1, kukoricából 21,6, borsóból 5,6, cukorrépából 180,1 mázsa holdanként) átlagtermést takarítottak be. Az állattenyésztés sem fejlődött megfelelően. Nem volt tenyésztői munka. A lsz több mint ezer hold legelővel rendelkezik, de ennek hasznosítási foka az utóbbi évekig csak 28 százalék volt. Az állatállomány termelési értéke 1968- ban mindössze 11,2 millió forint volt. A szövetkezet 100 kát. hold- szántóra 1968- ban csak 69 mázsa húst értékesített. A gazdaság szálas, de különösen szemestakarmányból állandó hiánnyal küzdött Az állattenyésztésben elhanyagolták a beruházást. Az épületek nagy többsége korszerűtlen, szerfás, régen amortizálódott épületekből állt Ezekben a termelés gazdaságtalan volt. Biztonsági alapot nem képzett a szövetkezet, kevés volt a forgóeszköz állománya. Ezért a tagjövedelmet sem tudta kellően növelni. A pénzügyi zavarok állandósultak. 1968-ban az évközi hitel 21 millió forint volt. A tsz vezetősége nem rendelkezett perspektivikus fejlesztési tervvel. A gazdálkodás ötletszerű volt. A szövetkezetét 1969 elejéig főként az alkalmazottak vezették, a tulajdonosok — a tagok — szava háttérbe szorult. Nem érvényesült a szövetkezeti demokrácia. Hogyan további* A szövetkezet tagjait, párt- szervezetét aggasztotta a Or sságos el sm^rés Az 1969-es év sikeres volt Üjszászon. A növénytermelés korábban sohasem ért el ilyen magas eredményeket. Búzából 24,9, őszi árpából 20,9, kukoricából 41,8 mázsa volt a kát. holdankénti átlagtermés. E magas hozamokat az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a búzánál arany-, a kukoricánál bronzéremmel, az őszi árpánál pedig oklevéllel ismerték el. A növénytermelés magas hozamait szakmai hozzáértéssel az agrotechnikai fegyelem betartásával érték el. Az elért hozamokat a szövetkezetben állandósítani akarják. Épp ezért tápanyag mérleg szerint adagolják a műtrágyát és évenként 500 holdon végeznek talajjavítást. Az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére 20 mázsán felül lett a búza- és az őszi árpa átlagtermése. A tsz-ben megkezdődött a cukorrépa gépi betakarítása. Az első tábla hozama az előző évekhez képest rekordot ígért. Kukoricából a tavalyihoz hasonlóan most is jó termést várnak. A gazdaság vezetői a növénytermelés hozamait megfelelő szinten akarják tartani, s bizonyos fokig növelni. Cél a költségek csökkentése, a gazdaságosság növelése. Ezt gépesítéssel, kemizálással akarják megvalósítani. A cukorrépa és a kukorica jő részét jövőre már kézikapa érintése nélkül szeretnék termelni. A kertészet korábban mindig ráfizetéses volt. Nagy területen termeltek virágmagvakat. Sokféle növénnyel foglalkoztak, az eredménytelenség azonban nem az ott dolgozókon múlott. — Jelenleg kisebb területen kevesebb növényfélesé get, de jobb eredménnyel termelnek. A gazdaságosságot tovább akarják növelni. A gazdaságban 100 százalékban megoldották a gabonafélék (búza, kukorica és őszi árpa), a pillangósok, a cukorrépa, a pasztinák termesztését és betakarítását. E növények termesztésihez komplex gépsorokat alakítottak ki. Az idén e gépsorok komplex szárítóteleppel egészültek ki. A most zárult mezőgazdasági kiállításon a szövetkezet takarmánykeverő üzemet rendelt. A Szabadság Tsz-ben tavaly és az idén összesen 5,5 millió forintot fordítottak gépesítésre, műszaki fejlesztésre. Száz ho dánként több mmt 200 másít n hás Az állattenyésztés a korábbi években veszteséges volt. A szövetkezet vezetősége tavaly ősszel dr. Végh Istvánt, az ország egyik legjobb szakemberét hívta meg az állattenyésztés vezetésére. E fő ágazat szerkezete még nem sokat változott Mégis, már ebben az évben az állattenyésztés árbevétele a tervhez viszonyítva előreláthatólag 2,'5 millió forinttal A rekonsturkció a törzsállomány felfrissítésével jár együtt Cél, hogy a gazdaság rövid időn belül tenyészállat értkesítő gazdasággá váljék. Az elképzelések szerint az állattenyésztés árbevétele a negyedik ötéves terv végére a jelenleginek duplájára emelkedik. A húsértékesítés 1975- re 100 holdanként meghaladja a 200 mázsát Nyolcmillió forint éfti t>'exé*,re A szövetkezet az idén nyolcmillió forintot fordít az építés-jellegű beruházásokra. Ezért felfejlesztette építőbrigádját Önálló tervezővel is rendelkezik. „A brigádban harmincán dolgoznak. A tervezést és a kivitelezést a kulcsátadásig önállóan végzik Az elkészült létesítmények műszaki színvonalát tapasztalt építési szakemberek is elismerik. Éten a szocialista brigádok A szövetkezet fejlődésében elsődleges szerepük van a tagoknak. Egy-két ember kivéIstván által vezetett szocialista brigádok. A gépműhely dolgozói a szocialista címért küzdenek. Mindent az ember ért A szövetkezet beruházásai, a fejlesztés, az emberekért történik. Az egy tagra jutó jövedelem 1966-ban 18 ezer 783 forint volt, tavaly csaknem 27 ezer forintra emelkedett. Az idén is szeretnék ezt a szintet tartani. A szövetkezet vezetősége tavaly a háztáji gazdaságok termelését 870 ezer forint értékű takarmánnyal segítette. A tsz géptelepén hideg-, melegvizes fürdő épült. Hasonlók épülnek jövőre a többi ágazatokban is. Pihenő szobákat is létesítenek. Ezenkívül állandó jellegű üzemi konyha és étkezde létesítésére is gondolnak. A Szabadság Tsz-ben igyekeznek javítani az öregek helyzetén. A szociális otthon, a ktsz és a tsz együttesen felépíti az öregek penzióját. Ebben a szövetkezet tíz örege kap ellátást. Erejéhez képest a szövetkezet ezt a gondoskodást bővíteni akarja. Az alacsony nyugdíjakat és járadékokat a jövő évtől kezdve kiegészítik. íme a szövetkezet jelene és jövője. Mindent az emberekért tesznek. Az alapítók, a vezetőség és a tagok szorgalmas munkája gyümölcsöt hozott <*) Epül a 440 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep
