Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
MJEG Y EI P Á RT BIZ OT T SÁG M E GYE I T A NÁCS LAPJ A XXI. évf. 224. sz. 1970. szept. 24., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Gondoljunk a holnapra E gy újságíró kollegám írta le az esetet: A nyugatnémet gyárban az egyik igazgató stopperórával a kezében vizsgálgatta a Magyarországon készült modem szerszámgépet. Mint mondta, a másodperceket ellenőrizte. „A gépet azért vesszük, hogy sokat dolgozzon. Jóval többet, mint az ember. Mi mindig azt a gépet keressük, amelyik az előzőnél is többet dolgozik... Éppen ezért a berendezés áránál is fontosabb számunkra a gép teljesítménye.’’ Olvasva a fenti sorokat, eszembe jut egy tanácskozás. Jó példája annak — sajnos, még van ilyen —, hogyan megy ez „magyar módra”. Három ajánlatot ismertetnek a tervezők az új üzem felszereléséhez. Az első: egy korszerű gépsor, olyan, ami ma az adott üzemhez hasonlókban működik az országban és jól bevált. Mintegy tizenöt-húsz éves konstrukció. A második: egyik testvérország új konstrukciója, nálunk még csak mutatóban van belőle. A harmadik: ugyanennek egy korszerűsített változata, még senki nem látta, az egyik őszi vásáron lesz először Európában bemutatva. (Tudni kell, hogy a gépsor 1974-ben kezd majd termelni, felszerelése féj évnél több időt vesz igénybe.) A beruházásért felelős igazgató első döntése: az egyes számú ajánlatot fogadja el. Miért? Mert az jól bevált. Meg, hogy ne legyünk nagyigényűek, stb. Elkészülnek a számítások. A második számú ajánlatban szereplő gép nemcsak szebb, korszerűbb terméket bocsát ki, hanem az évi termelési értéke is magasabb. Kifogás: nem ismerik a kezelését, hogyan tanítsák meg rá a munkásokat — a régit már ismerik, azzal nincs ilyen gond. A harmadik javaslatra még csak nem is gondol senki. Találgassunk. Melyiket venné a nyugatnémet tőkés? Bizonyára a harmadikat, de talán még most nem is döntene. Várna a végső időpontig, hátha megjelenik a piacon egy még újabb konstrukció. Az idézett példa szerencsére már nem általános nálunk. Idézhetnénk a vegyiművek, a Hűtőgépgyár példáit — de sajnos. főként a megye kisebb vállalatainál, még él az ilyen elmaradott szemlélet. Felkészültebb ipari vezetőink már jól tudják, hogy a gépi berendezéseket nem az öröklétnek veszik. Tudják, hogy a gépek kihasználhatóságának foka — és csak ennek függvényeként az élettartama' — a beruházási döntéseknél a legfontosabb tényező. Ennek kell alárendelni minden mást, nem utolsósorban a szakmunkások, gépkezelők felkészítését is. S ha a nagyobb hatásfokú‘gép, gépsor'esetleg drágább is, az elhatározásnál az árát is a hatásfok függvényeként kell vizsgálni. N emcsak a fenti példa esetében hallottunk olyat: „Na bumm, mit számít az a néhány másodperc, amivel gyorsabban forog”. Hadd válaszoljak az említett német igazgató szavaival: „Igen, de mi nem egy darabot, hanem naponta sokezer darabot akarunk gyártani. Szorozzuk ennyivel azt a néhány másodpercet, az időt, korunk egyik legdrágább „nyersanyagát”, s mindjárt más a helyzet”. Fogadjuk el a véleményét. Ugyanis ezzel semmiféle kapitalista mentalitást nem importálunk, hisz az ily módon elért többtermelés, vagy a legyártott korszerűbb termék a miénk. Nálunk vezet a szükségletek jobb kielégítéséhez, a nagyobb választékhoz, stb. És még egy nem elhanyagolható szempont: az ilyen korszerű gépek még más előnyt is rejtegetnek. A munkafegyelem szilárdításának kiváló eszközei ezek — s ki merné mondani, hogy ez nem égető kérdés manapság. A gép diktálta munka tempó, a modern, igényes berendezés kezeléséhez szükséges munkafegyelem, nemcsak a termelékenység fokozásának tartaléka — hanem egyszeriben a régi kócerájokban született, s ma is honos „amerikázó” élet, munkamorál kiseprűzé- sére is alkalmas. Folytassuk? Olyan kulturált, magasan képzett munkásokat kíván, akik — éppen e tulajdonságaiknál fogva — sokkal korszerűbben gondolkodó üzemi kollektívákat alkotnak majd. ól vigyázzunk hát, mai vezetők, hogyan alapozzuk meg a ma elköltött milliókkal az utánunk jövők, a holnap ipari üzemeit, a növekvő igények kielégítését. A Hűtőgépgyárba látogatott az olasz szakszervezeti delegáció Tegnap délelőtt Zucalli Lanfranco vezetésével Jászberénybe látogatott az a hattagú olasz szakszervezeti delegáció, mely a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa vendégeként szeptember 22— 25-ig tartózkodik megyénkben. A delegációt a Jászság fővárosába elkísérte Árvái István az SZMT vezető titkára és Vad András a megyei pártbizottság osztályvezetője. A jászberényi program első áilomása a Hűtőgépgyár óvodája, bölcsődéje volt. A vendégek nem tagadták meg az olaszok köztudottan híres gyermekszeretetét, előbb el- játszadoztak az apróságokkal, azután a nevelési módszerekről, a gyári óvodák, bölcsődék fenntartásáról érdeklődtek. A látogatás a Hűtőgépgyárban folytatódott. Nagy János, a szakszervezeti bizottság titkára fogadta és üdvözölte az olasz delegációt, majd László Károly műszaki igazgató röviden ismertette a gyár történetét. Beszélt a legtekintélyesebb megyei üzemnek a magyar iparban elfoglalt jelenlegi helyzetéről. Vázolta a Hűtőgépgyár jelentős műsáaki koncepcióit. Üzemlátogatásra hívta meg a vendégeket, akik a központi előadóteremben megtekintették a ..Magyar rapszódia” és a „Látogatás a Lehel-családnál” című rövidfilmeket. A delegáció vezetője és tagjai a gyárlátogatás után nagy elismeréssel beszéltek a látottakról, — bognár —• Ma Földet ér a Luna-16 A pártkongresszus tiszteletére Három héttel határidő előtt készül el a kisújszállási Gyógyászati Segédeszközök Gyára Az EPSZER szocialista felajánlása Nem is olyan régen még a kisújszállási vasúti sorompón túli kövesutat „préri” szegélyezte, most pedig frissen szikkadt betonúton gördülhetnek az újonnan épült gyár elé a gépkocsik. S nem is olyan távoli jövő, hogy a préri helyén épült üz emcsarnokokban kétszázötven lány, asszony hajlik a gépek fölé. A Gyógyászati Segédeszközök Gyárának legújabb részlege épül a kisúji határban. A szocialista brigádok elhatározása Nagyon sok ember várja türelmetlenül, hogy mielőbb megkezdődjék itt a termelő- munka. Várja az a sok tízezer beteg ember, aki most még csak hosszú várakozás után juthat gyógycipőhöz, művégtaghoz, megannyi olyan segédeszközhöz, amely segítséget nyújt gazdájának a mindennapi élethez, a baj, a betegség könnyebb elviseléséhez. És várja Kisújszállás városa is, hiszen még mindig megoldatlan a lányok, asszonyok százainak munkába állítása. Az új gyár pedig új munkaalkalmat, jó kereseti lehetőséget biztosít. Remélhetőleg minél előbb — mondják az említettek. S, hogy valóban ígv legyen, az építők is mindent elkövetnek. Először az augusztusi termelési tanácskozáson került szóba az átadási határidő előbbrehozása. Az építési Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szerdán találkozott Francesco de Martino miniszterelnök-helyettessel. A megbeszélés során áttekintették a két ország, valamint az európai gazdasági, politikai élet fontosabb kérdéseit. Tímár Mátyás magyarországi látogaés szerelőipari vállalat igazgatója Kiss Sándor, és főmérnöke Dikó Miklós említették meg a munkásoknak, hogy nagyon sok ember érdekében jó lenne mielőbb befejezni az építést. A kérés elhangzott, s a munka élenjárói, a párttagok, a szocialista brigádok vezetői máris összedugták fejüket. A határozat gyorsan megszületett; mindegyikük a maga munka- területén három-négy héttel előbb végez. A gyárban az eredeti terv szerinti december 15. helyett november második felében megkezdődhet a próbaüzemelés. Ahogy a gyár vezetői, a szocialista brigádok papíron is megfogalmazták elhatározásukat: 1970. november 23-ra. a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tiszteletére a gvár műszaki átadását — átvételét biztosítják. tásra hívta meg Francesco de Martinot. A miniszterel- nökhelyettes a meghívást köszönettel elfogadta. Ezután Emlio Colombo miniszterelnök fogadta Tímár Mátyást. A tanácskozás során áttekintették a Minisztertanács elnökhelyettese római tárgyalásainak eddigi eredA műhelyben már sorakoznak a gépek 1970. szeptember 23., pontosan egy hónappal a vállalt határidő előtt; Az üzemcsarnokban már helyükön sorakoznak a varrógépek, a cipőipari automata gépek. A világos, csupaüveg üzem mennyezetén higanygőzlámpák sorakoznak, a betonpadlón már a közlekedési utakat is felfestették. A gépek többsége csehszlovák gyártmány, a martfűiek testvérvállalata, a SVIT készítette, de például a kéregbehúzó gép a karcagi szö- vekezet munkáját dicséri. Az üzemcsarnokkal szemben készen áll a raktár is, sőt polcai már alkatrészekkel, anyagokkal telve. Az EPSZER vállalat szocialista brigádjainak, kollektívájának összefogásaként, a nehézségek ellenére is két hónap múlva megtörténhet a műszaki átadás. S ez' a munkasiker nemcsak a pártkongresszusra készülő dolgozókat dicséri, de elismerést kelt a leendő munkásokban, az új gyár termékeit várókban egyaránt. menyeit. Kicserélték nézeteiket az európai gazdasági együttműködés szélesítéséről, ennek során szóba kerültek a gazdasági, külkereskedelmi, hitel- és pénzügyi módszerek összehangolásának kérdései, s tanácskoztak a két országot érintő kérdésekről. A Luna—16 automatikus űrállomás kozmikus rakétája szerdán moszkvai idő szerint reggel 11 óra 40 perckor (magyar idő szerint 9 óra 44 perckor) 185 ezer kilométeí távolságra volt a Földtől, fedélzetén a Hold-talaj mintákkal. A rakétával állandó rádióösszeköttetést tartanak fenn. Minden fedélzeti rendszer szabályszerűen működik. A rakéta műszerkamrájában és a visszatérő egységben a légnyomás 760 higanymilliméter, a hőmérséklet plusz 1 Celsius fok. A pályamérési adatok feldolgozása lehetővé tette, hogy pontosan meghatározzák a visszatérő egységnek a Föld légkörébe való behatolási pontja koordinátáit és a leszállás körzetét. A visszatérő egység Kazahsztán területén szeptember 24-én, moszkvai idő szerint reggel 8 óra 20 perckor (magyar idő szerint 6 óra 20 perckor) ér Földet. A szovjet lapok továbbra is elsőoldalas cikkekben számolnak be a Luna—16 sikeres űrkísérletről. Mint a földi koordinációs számítóközpontból érkező jelentések aláhúzzák, a Luna—16. automatikus űrállomás repülése a Föld felé továbbra is az előre megszabott program szerint folyik. A szakemberek kiemelik, hogy a Föld— Luna párbeszéd pillanatra sem szünetel, s az automatikus „robotűrhajós” engedelmesen és pontosan hajtja végre a legbonyolultabb földi utasításokat is. A szovjet tudományos laboratóriumok munkatársai már türelmetlenül várják a pillanatot, amikor beható vizsgálat tárgyává tehetik a Luna—16 rendkívül értékes Hold-kőzet szállítmányát. Tímár Mátyás gazdasági, külkereskedelmi tárgyalásai — hírek — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Fock Jenő fogadta a FAO vezérigazgatóját Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta A. H. Boermát, a FAO vezérigazgatóját. A megbeszélésen jelen volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kazareczky Kálmán miniszterhelyettes, a FAO magyar nemzeti bizottságának elnöke. A finn földművelésügyi miniszter látogatása Nestori Kaasalainen, a Finn Köztársaság földművelésügyi minisztere, a FAO VII. európai regionális konferenciáján résztvevő finn delegáció vezetője, valamint Samuli Suomela professzor, a delegáció tagja, szerdán Szécsény- be látogatott. A vendégeknek Sümegi János, a szécsényi II Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke mutatta be a közös gazdaságot. A finn miniszter és kísérete ezután látogatást tett idős Szabó István Kossuth díjas szobrászművész benczurfalvai műtermében. Baráti találkozó A Csehszlovák Sajtó Napja valamint a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja a Rudé Právo megalapításának 50. évfordulója alkalmából dr. Michal Rábek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetségének másodtitkára szerdán baráti találkozót rendezett a Csehszlovák Kultúra székházában. A baráti beszélgetést — amelyen részt vettek a magyar sajtó vezető munkatársai. jelen volt Zdenek Horeni, a Rudé Právo helyettes fő- szerkesztője is. Nyereménybetétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár október 1-én, Sárvárott rendezi a nyereménybetétkönyvek 1970. harmadik negyedévi sorsolását. A húzáson a szeptember 39-ig váltott és a sorsolás napján érvényes nyereménybetétkönyvek vesznek részt. Üjabb 35 mesterség gyakorolható szabad iparként A könnyűipari értesítő legutóbbi száma ismerteti a könnyűipari minisztérium kisipari főosztályának közleményét az újabb szabad iparok gyakorlására kiadható iparjogosítványokról. Harmincöt olyan mesterséget soroltak a képesítéshez nem kötött, úgynevezett szabad iparok közé, amelyek eddig bizonyos képesítéshez kötött iparok résztevékenységei voltak. Kizárólag erre szóló iparjogosítvány alapján — képesítéshez nem kötött iparként — gyakorolható többek között néhány szolgáltató és javító szakma, mint például a sportszer-javító, lakástakarító, falradírozó, esernyőjavító, bőrkabát-tisztító, hordár; az új cikkek előállítói közül a fonott-szék készítő, a facipő készítő, a bútorrugó készítő, a textilhulladék feldolgozó és néhány más szakma. Ugyanígy nem képesítéshez kötött iparként gyakorolhatják mesterségüket a vattacukor és törökméz készítők — számukra azonban változatlanul kötelezőek az Egészségügyi Minisztérium élelmezés-egészségügyi előírásai. Vietnami szolidaritási nagygyűlés A VDK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére szerdán Egerben vietnami szolidaritási nagygyűlést rendezett a Ho Sí Minh tanárképző főiskola. Jelen volt Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete és Nguyen Hung Khanh, a Dél- Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára is. A nagygyűlésen részt vett a — dr. Julius Albertinek, a Banska Bistrica-i pedagógiai főiskola dékánjának vezetésével — Egerben tartózkodó csehszlovák küldöttség is. amely a testvéri kapcsolatok felvétele céljából érkezett a városba.
