Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

1970. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Falra hányt borsó! Nagyon sokat írt a Néplap az utóbbi néhány hónapban Szolnok város tisztaságáról, a parkok védelméről. Saj­nos, úgy látszik, mindez fal­ra hányt borsó! Miért? Szemben lakom a Várko- nyi István téri, nemrégiben épült 18 emeletes házzal. Alig vártuk, hogy a környék rendeződjön. Az utak között lévő sávokat is parkírozták már, a napokban vetették el a fűmagot. Szomorúan és felháborodva szemlélem, hogy a frissen rendezett te­rületen keresztül járnak nemcsak a gyerekek, ha­nem a felnőttek is, némelyik kerékpárját tolva. Pedig csak néhány lépést kellene tenniök a zebrához, vagy az átjáró utakhoz. Nincs, aki a gyermekeket figyelmeztesse, hogy a szé­pet ne tapossák le? De a felnőtteket talán mégis csak rendre kellene szoktatni, ha már ennyire közömbösek ut­cáink rendje, szépsége iránt. Hisz a parkírozás nem csak sok ember munkáját igé­nyelte, sok pénzbe is került. NAGY KÁLMÁNNÉ Szolnok Ki tud segíteni? Csökkent munkaképességű, fájós lábú ember vagyok. Nehéz a mozgásba helyváltoztatás. Munkahelyem — a városi tanács — szakszervezetétől kaptam egy kiselejtezett Csepel motort. Vettem hozzá még egy kereket és egy 50 cm*-es kis­motorblokkot. A 7. sz. Autóközlekedési Vállalattól kaptam egy taxi-ülést. Most már minden szükséges kellék megvan ahhoz, hogy egy kis, háromkerekű járművem legyen, amivel könnyebben mozoghatnék. Csupán pénzem nincs, hogy megcsináltassam a járművet. Kis fizetésemből erre már nem telik. önök bizonyára tudnak segíteni, illetve találnak olyano­kat, akik emberségből elkészítenék a kis járművet. Jó kezdeményezés Iskolánkban — a kunma- darasi Általános Iskola és Gimnáziumban — az 1970— 71-es tanévben a gimnázium első osztályában fakultatív tárgyként beindítottuk a gépírást. A terv szerint a tanítás négy éven át folya­matos marad, így az érett­ségi bizonyítvány megszerzé­se után a végzős lányok az adminisztratív munkakörök betöltésére is alkalmasak lesznek. A nagyközség tanácsi, gaz­dasági és pénzügyi szervei a fizikai dolgozók gyermekei­nek sokoldalú képzését szol­gáló kezdeményezés mellé álltak, sőt erejükhöz mér­ten írógépet is biztosítottak. Az akció jegyében az OTP. Szolnok megyei igazgatósága kettő, a kunmadarasi tanács három, az ÁFÉSZ kettő, a Petőfi Tsz egy, az Építő-Ja­vító Ktsz egy írógépet adott az iskolának. Intézetünk nevében kö­szönjük a társadalmi össze­fogást. LÁSZLÖFI GYULA igazgató Kunmadaras Várom az októbert Na, nem azért, mert hullanak majd a falevelek, és na­ponta zuhog az eső. Sokat olvasok, hallok mostanában az úgynevezett kenyér-szabványról, amely október 1-én lép érvénybe, őszintén szólva, sokat várok ettől; s főleg rengeteg jó kenyeret. Hiszem, hogy októberben, és azt követően nem járok úgy, mint a múlt héten. Pénteken fél kiló kenyeret vettem a csemegeboltban. Ebédhez, vacsorához szántam. Csak ebédre volt elég, mert csupán a héja volt ehető. A kenyér belét a kisiskolások ragyogó­an használhatták volna gyúrma helyett. Másnap amikor kenyé­rért mentem, ismét csak ilyen, kívülről nagyon szép, de be­lül sületlen kenyér volt a boltban. Szegedi vágottat vettem, mert nem akartam úgy járni, mint az előző nap. Egyik asz- szony ugyanakkor hozta vissza — jól tette — az üzletbe a korábban vásárolt kenyeret. Nos, ezért várom én az októbert annyira! D. L.-né Szolnok SZÜLE LÁSZLÓ Kisújszállás Szemétkupacok az utcasarkokon Üres a bolt Néhány hónapja nyílt meg a Rózsa Ferenc utcában a terményforgalmi vállalat „kilózó” boltja. Nagyon örül­tünk a kezdeményezésnek. Baromfi- és sertéstápot, kor­pát, kukoricát, árpát, házát lehetett itt kapni, akár öt kilónként is. Sajnos, a szemestakarmá- nyöfc vonatkozásában már csak múlt időben beszélhe­tünk. Körülbelül hét-nyolc hete ugyanis hiába keresünk búzát, árpát, — nincs. Ilyen rövid időre kár volt beindítani ezt az igen hasz­nos és szükséges „szolgálta­tást”, de bízunk benne, hogy az illetékesek intézkednek, hogy a nem is import árufé­léket ismét árusítsák. NEMES ANDRÁS Jászberény A Ságvári körúti iskolában volt dolgom a minap. Az iskola mellett van az óvoda. Sok-sok gyerek fordul meg természetesen azon a ré­szen. Ez nem is volna baj. Ellenben a piactéri bérházak tövében irdatlan kupacban szeméthalmaz. Bűz és légy mindenütt... A betegségek melegágya. Ugyanez a kép fogadja a szemlélőt a Tisza Antal út — Ady Endre út találkozá­sánál. Itt is istentelen kupac szemét várja, hogy elszállít­sák. De miért, és meddig? B. F. Szolnok Eredményes volt az összefogás Elismerést érdemlő megmozdulásnak lehettünk tanúi szeptember 13-án, vasárnap a szelevényi Haleszben. Szombaton még nyakát törte a gépjárművezető, ha nem versenyzői manőverrel dirigálta járművét. Hétfőn pedig már a kezdő gépkocsizók is élvezhették itt a vezetés örömeit. Nem történt csoda! A gyors változás a halesziak szer­vezett munkájának köszönhető. A napsütéses vasárnapon hatvanötén szorgoskodtak a több mint két kilométer hosszú földút javításán. Egyes családoknál az ebéd is a késő délután­ra maradt, mert a háziasszonyok is bizonyítani akarták: nem­csak a konyhában, hanem a nehéz fizikai munkában is meg­állják a helyüket. Mészáros Józsefné és Ravasz Károlyné az utolsó simításig lapátolta a földet. Az idősebbek is példamutatóan dolgoztak. Somodi Kál­mán és Szanda László bácsi már a hetvenet is meghaladta. Mégis elsőként fogtak munkaeszközt a közös cél érdekében. A tsz elnöke pedig nem csak gépi erőt biztosított a munká­hoz, részt is vett azok irányításában. A hatvanöt társadalmi munkás nevének felsorolására nincs lehetőség. Kivétel nélkül példamutatóan gyúrták át a gidres-gödrös terepet járható úttá. Munkájuk értéke megkö­zelíti a hétezer forintot. Egy ilyen kis község pénztárában ez — ha ki kellett volna adni — sokat jelent. T. J. Szelevény Érdemes megfigyelni, hogy milyen sok gépkocsi jár pu­ha gumikkal, — nem vélet­lenül. Az autósok közül ugyanis sokan esküsznek ar­ra, hogy az előírtnál valami­vel kevesebb levegőt kell fújtatni a gumiabroncsba, — mondván, hogy ez számos előnnyel jár. Természetesen éppen ilyen népes az ellen­tábor, s ők az előírtnál ke­ményebb gumit tartják jó­nak. És a két véglet között állnak azok, akik a gyárilag előírt légnyomáshoz ragasz­kodnak. Melyik tábornak van igaza? Nézzük sorjában: Az előírtnál puhább gumi szélesebb felületen tapad az úttestre, ezáltal az átlagos­nál nehezebben csúszik meg oldalirányban a gépkocsi. Különösen érvényes ez esős, csúszós úton. A gyengébb minőségű „rázós” utakon já­rók így valóban stabilabban vezethetik gépkocsijaikat. Hátránya viszont az előírt­nál puhább guminak, hogy a Mi lapul a fűben? ...kérdeztük a szolnoki Ku- lich Gyula utcai lakótelepen. Igaz, ilyet csak mi — naív odatévedők — kérdezhetünk. Az ott lakók négy éve tud­ják, hogy a fűben, pontosab­ban a derékig érő bozótban betonból k/szült villanyosz­lopok heveinek. És semmi jele nincs annak, hogy mos­tanában valaki is megzavar­ná hosszantartó nyugalmu­kat. Raskó János, aki huszon­négy éve lakik a telepen, is­meri a „villanypóznák” tör­ténetét is. Amikor a lakóte­lep új része épült 1967-ben, annak rendje és módja sze­rint odaszállították azokat. Ott voltak már amikor a la­kóházak alapjait ásták. Ta­núi voltak annak — akkor még kisebb volt a bozót — hogyan emelkedett a magas­ba először a 24 lakásos KISZ-ház, majd a Il-es, III- as, IV-es és V-ös épület. Ma száztíz család lakik a szép épületekben és napköz­ben százötven gyerek játszik az udvaron. Közülük az élel­mesebbek homokozót is csi­náltak, peremnek ott volt két kettétört villanyoszlop. Mondani sem kell, nem a két oszlopon múlott, hogy a Kulich Gyula utcában és az új lakónegyed udvarán még nincs villany. Koromsötétben járnak az utcákon az arra lakók. Az évek óta tartó tűrhetet­len állapot okát keresve a lakók eljutottak a vélt „ille­tékesekhez”. A TITÁSZ-nál megtudták, hogy a kábeleket lefektették, de az építkezés kivitelezője nem állította fel az oszlopokat. A Szolnok me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál (a kivitelező) arról ér­tesültek, hogy a vállalat saj­nálja a mulasztást és hogy később egy a közelben dol­gozó részlegük elvégzi majd az elmaradt munkát. Azóta a vállalat több rész­lege dolgozott a közelben. — Látták a felállításra váró oszlopokat, tudták, hogy ezt a munkát el kell végezniök, mégsem csinálták meg. Most „nem fért Le” a költségveté­sükbe. Meddig? I. A. imotor szélesebb tapadó felület miatt csökken a haladási sebesség, észrevehetően nő az átlag­üzemanyag fogyasztás. A pu­hább gumi gyorsabban meg­törik, oldalán a vászon­erősítés könnyebben szakad. A gyári előírásnál kemé­nyebb gumi kisebb felületen érintkezik az úttesttel, könnyebben „szalad” a kocsi, kisebb lesz a fogyasztás. Az ilyen gumi hosszabb élettar­tamú, s az sem közömbös, hogy nehezebben szedi fel az úttestről a szöget. Ami vi­szont a puhább guminál előny, itt hátrány; könnyeb­ben „fáról” a gépkocsi, kü­lönösen esős időben. Ezek szerint az előnyök és hátrányok egybevetése után csakis az előírt lég­nyomáshoz ragaszkodjunk? Ez sem egészen így van. A gyári előírás ugyanis ideális gumi és útállapotra szól. Nos. a mi útjaink még nem mindenütt ideálisak, a gu­mik pedig 2—3000 kilométer után elvesztik eredeti ru­galmasságukat. Különösen azok a gumik, amelyeket az abroncsról már le- és felsze­reltek. A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy érdemes a gumikba a gyári előírásnál 1—2 tizeddel több levegőt fújtatni. ☆ A MERKUR jelentése a gépkocsi sorszámok állásá­ról; Trabant Limousine 28 132 Trabant Kombi 2 862 Wartburg Limousine 12 455 Wartburg de Luxe 9 282 Moszkvics 18 882 Skoda 100 16 884 Volga 797 Polski Fiat 1300-as 3 027 Polski Fiat 1500-as 1201 Fiat 500-as 1 817 Zasztava 2106 Renault 4-es 824 Volkswagen 1816 Fiat 850 Limousine 5 019 Fiat 850 Sport 320 Zaporozsec 678 4P . \EEESEl ÖCS A -szakunkástanulók utazási költségeinek megtér téséi ől A szakmunkásképzésről szóló 13/1969. (XII. 30.) Mü. M. sz. rendelet végrehajtá­sával kapcsolatban több he­lyen problémaként merült fel egyrészt az, hogy mikor kell a vállalatnak biztosíta­nia a tanulók utazási költ­ségeit, másrészt az, hogy mikor illeti meg utazási ked­vezmény a tanulókat. Az émlített rendelet egységes értelmezése és alkalmazása céljából a Munkaügyi Mi­nisztérium iránymutatást adott ki, melynek fontosabb megállapításait az alábbiak­ban ismertetjük: Az elméleti és gyakorlati oktatás helyére — tehát az iskolába, illetőleg a gyakor­lati Oktatás helyére — tör­ténő helyi utazási költsége­ket, például az autóbuszkölt­séget minden esetben az ipari tanulónak kell viselni. Ugyancsak nem téríthető meg a tanulóknak mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásra az iskola székhe­lyére történő rendszeres nem helyi, tehát távolsági utazás költsége sem. Ilyen esetben tehát a tanuló az utazási kedvezményeket igénybe ve­heti. Egyéb esetekben a jog­szabály egyrészt lehetőséget ad, másrészt kötelezi a vál­lalatot, illetőleg az iskolát a tanulók utazási költségeinek átvállalására, illetve megté­rítésére. A vállalat akkor térítheti meg a tanuló utazási költ­ségeit, ha a gyakorlati ok­tatás helye nem az iskola székhelyén van és az helyi közlekedéssel, városi autó­busszal nem érhető el. Az utazási költségek átvállalása az ilyen esetekben a vállalat elhatározásán múlik, azonban ez csak a gyakorlati oktatás látogatására vonatkozó uta­zási költségekre terjedhet ki. Ha a vállalat az utazási költségeket megtéríti, köteles azt az iskolának bejelenteni. Az alábbi esetekben vi­szont a vállalat, illetőleg az iskola köteles a tanuló uta­zási költségeiről gondos­kodni: 1. A munkásszálláson el­helyezett építőipari tanulók­nak a helyi közlekedéssel el nem érhető gyakorlati okta­tás helyére való utazás költ­ségeit minden esetben a vál­lalat viseli. 2. Ugyancsak a vállalat vi­seli a beszámoltató rend­szerű oktatásra beosztott ta­nulóknak az iskolai beszá­molókra és a vizsgákra más helységbe történő, továbbá a turnusos rendszerű képzés­ben résztvevő tanulók egy­szeri — turnusonként egyszer oda- és visszáutazási — költ­ségeit. 3. A vállalat, az iskola, illetve a tanüzem viseli a gyakorlati oktatás keretében kiküldetést teljesítő tanulók utazási költségeit, s a mező- és erdőgazdasági, valamint élelmiszeripari szakmák ta­nulóinak az oktatás érdekét szolgáló szállításával kapcso­latos költségeket. Azokban az esetekben, amikor a tanulók napon­kénti utazásának költségeiről a vállalat köteles gondos­kodni, a tanuló a tanulók részére biztosított utazási kedvezményt (Tanuló havi­jegy) nem veheti igénybe. Ugyanis a vasúti személydíj­szabás előírása szerint a szakmunkástanulók rendsze­res utazásaikra tanulóigazol­vány alapján csak abban az esetben válthatnak tanuló havijegyet, ha részükre sem az iskola, sem a gyakorlati oktatást nyújtó vállalat úti­költséget nem térít. Ugyanez vonatkozik a ta­nulók hazautazási igazolvá­nya alapján váltható ked­vezményes menetjegy igény- bevételére is. A tanuló havi­jegy a tanulók hazautazási igazolványa alapján váltható kedvezményes jegy a szak­munkástanulókat tehát ab­ban az esetben illeti meg, amikor az utazási költsé­geket a tanuló viseli. A fentiek megtartásáért mind a tanuló, mind az iga­zolványokat érvényesítő is­kola egyaránt anyagi és büntetőjogi felelősséggel tar­tozik. Ha a tanuló csak a 2—3. pontok szerint részesül útiköltség térítésben, részére a naponkénti iskolába járás­ra tanulóigazolvány érvénye­síthető. Azok a szakmunkástanu­lók, akik útiköltség térítés­ben részesülnek, rendszeres, tehát naponkénti utazásaik­ra tanuló havijegy helyett általános havijegyet válthat­nak. Az ismertetett irány- mutatás teljes szövege az 1970. évi SZÖVOSZ Tájé­koztató 30. számában is megjelent. TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASAGOK, MAGÁNOSOK, FIGYELEM A rvédeh e zésbő l visszamaiadt különböző méretű és vastagságú fólia eladó, jutányos áron, illetve megegyezés szerint. ' / Érdeklődni lehet: Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság anyagosztály, Szolnok, Vöröshadsereg n. 5. Telefon: 12—958. Ügyintéző: Ruff József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom