Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évi. 206. sz. 1970. szept. 3., csütörtök. Jó j/i kezdő szervezés * Szolnok megyei nap a mezőgazdasági kiállításon A lengyel nemzet napja és Szolnok megyei nap volt teg­nap az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon. Az előbbiről pontosan 9 órakor, a nyitás perceiben, a hangos bemondó értesítette a közönséget, szíves szóval hívogatva a lengyel pavilonba annak igazgatója nevében. Azt hittük, így lesz a mi rendezvényünkkel, Szolnok megye kulturális be­mutatásával is. Dehát amikor Kállai János népi zenekara ját­szani kezdett, még csak alig néhányan várakoztak a szabad­téri kis pódium körül. A citera, s a népdalok messzecsengő hangja később publikumot toborzott önmagának úgy, hogy mire a majd egy órás műsornak vége lett, már tömeg szoron­gott a téren. Több néző meg is jegyezte, de kár, hogy nem tudott róla, s már csak a végét látta. Egyszóval a nívós műsor szervezői elmulasztották a hírverést. Ami nem kis hiba. Hiszen a megyék bemutatko­zásának éppen az volt a cél­ja: a más országrészből fel­utazók, vagy éppen a főváro­siak ismerkedjenek egy-egy táj kultúrájával. S aki végig­nézte a huszonhatos pavilon megyei tárlatait, időt szakí­tott a megyéről szóló doku­mentumfilmek megtekintésé­re, vagy végignézte a műsort, ez ennek alapján adott Jász­kunság ismereti feleletre, bármelyik tanártól jó jegyet kapna. Maga a műsor több jól si­került számból állt. A szólisták közül a jász­árokszállási Gyulavári Gab- ^ riella szép és szépen elő­adott jászsági népdalai nagy tapsot kaptak. Úgy­szintén a mezőtúri Gyalog Magda citerán kísért túri népdal-összeállítása is. Gyalog Magda népviselete is látványosságul szolgált. Nagy siker volt a paródista Böröcz- ki József honvéd, Latinovits Zoltán, Feleki Kamill, Abody Béla, Rátonyi Róbert, Lőrin- cze Lajos, Rajkin, s más mű­vészek tökéletes utánzata. A vásári közönség harsány ka­cagással nyugtázta a produk­ciót. Mérsékelt elismerés jutal­mazta Vígh József amatőr bűvész bemutatóját, B. Cseh Éva és Váradi Szeréna vers­előadását. A bűvészmutatvány nem illett a megyét reprezen­táló műsorba, a verselőadás pedig nem szabadtéri műfaj, ott nem érvényesül, még ha olyan tehetséges előadók munkája is, mint a szolnoki irodalmi színpad két repre­zentánsa B. Cseh Éva és Vá­radi Szeréna. A megye együtteseit Kállai János népi zenekara és a szolnoki Bartók Béla kama­rakórusa képviselte. Kállai Jánosék érdeme a közönség­csalogatás is, a mindkét együttes nívós és sikeres fel­lépésén kívüL A Tisza Táncegyüttes meg­jelent tagjai csak a nézőkö­zönséget gyarapították. Fel­lépésük elmaradt, mert a szolnoki munkahelyek ve­zetői nem minden táncost engedtek fel. Kár, hiszen a megye hírneve, érdeke csor­bult ezáltal. Trömböczky Péter vezette a műsort. Balsikerrel. Mint mondta, már előző este bere­kedt. Helyénvaló lett volna, ha szerepét más veszi át. A műsort délután kétszer megismételte a megye cso­portja. Korai lapzártánk miatt ezekről az eseményekről ké­pet adni már nem tudunk. A huszonhatos pavilont ezen a napon teljesen a Jászkunság birtokolta. A lehetőséghez mérten színes kiadványokkal, fényképekkel, prospektusok­kal igyekeztek a rendezők a megyét bemutatni. Ezentúl nép- és iparművészeti termé­kekkel. Színes fényképen láthatták a vásárjárók, hogyan for­mázza a híres Miska kan- csókat a karcagi Kántor Sándor. Kerestük eredeti­ben is a Miska korsót, de nem találkoztunk vele. Am kedves élménnyel kárpó­toltak helyette a tiszaderzsi Péntek Lajos fafaragásai, a mezőtúri bábcsoport aranyos figurái, a martfűi barkácskör legjobb termékei — többek között. A filmvetítő teremben a Felemelt fejjel és a Találko­zás című Szolnok megyéről képet adó dokumentumfilme­ket vetítették. Enyhén fogal­mazva még maradt ülőhely a nézőtéren. S ismét a szerve­zést kicsinyeljük, üzen a na­pon Kisújszállásról nagy cso­portot utaztatott a szolnoki IBUSZ. Noha a megyei bemu­tatkozás más tájakon élőknek szólt elsősorban, nem ártott volna, legalább a mieinkkel is megismertetni. Ily fogyatékosságok ellené­re is jó alkalom volt a tegna­pi nap a Középtiszavidék hír­nevének öregbítésére. S jól is éltünk vele. — borzák — Közel-Kelet: nyugtalanító és biztató jelek Események — képekben (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Méq mindig nem megfelelő Szolnok zöldség- és gyümölcs ellátása Szerdán a városi tanács végrehajtó bizottsági ülése Csorna Kálmán vb-elnök je­lentésével kezdődött. Tolmá­csolta a nemrég megyénkben járt finn vendégek köszöne­tét a Szolnokon tapasztalt szívélyes fogadtatásért. Be­jelentette, hogy a finn ven­dégek meghívására rövide­sen küldöttség utazik Szol­nokról a finn testvérváros­ba. Ezután került sor a fő napirendre. A vb elé terjesz­tett írásos anyag ismertette az MS7MP városi bizottsása. valamint a járási, városi NEB Szolnok zöldség- gyümölcs ellátásával kapcsoatos vizs­gálatának tapasztalatait. A jelentés megállapítja, hogy megyénk zöldség- és gyü­mölcstermesztéssel foglalko­zó mezőgazdasági nagyüze­mei elsősorban exportra- és a konzervgyárakkal kötnek értékesítési szerződést. Ter­mékeiknek csak egy kis ré­szével segítik a megyeszék­hely ellátását. A jelentés beszámolt a ke­reskedelem és egyes mező- gazdasági termelő üzemek erőfeszítéseiről is, amelyeket a lakosság ellátásának bizto­sításáért és javításáért tesz­nek. Ennek is köszönhető, hogy az év első felében ki­elégítő volt az ellátás. Saj­nos azonban a peremkerüle­tek. új lakókörzetek még mindig sem megfelelő bol­tokkal, sem megfelelő áru­készletekkel nem rendelkez­nek. A jelentés élénk vitát vál­tott ki. A végrehajtó bizott­ság tizennég- tagja mondta el véleményét, javaslatait. Ezek nagy részével a hatá­rozatot kiegészítették. ttta: Szeptemberi gondjaink A világ mezőgazdasága Kémek a búvárhajón Napi postánkból Munkásműveltség 1970 Asszonyok a főzőkanál mellett Tíz munkás meghalt Bírósági jegyzetek Mérlegen I ■■ fw I wr I r a kozmuveloaes eredményei A IX. kongresszus óta el­telt időszak mérlegét von­ták meg a közelmúltban a közművelődés szakemberei. Egyebek közt megállapítot­ták: A két kongresszus között rohamosan gyarapodott a tömegközlési eszközök nézői­nek, hallgatóinak és olvasói­nak száma is, s például a televízió további gyors ter­jedésével jelentősen megvál­tozott a művelődési munka arculata, feladata. A két és fél millió rádióelőfizető mel­lett 1,6 millióra nőtt a tv- tulajdonosok száma, s ez azt jelenti, hogy ma mór min­iden villannyal rendelkező településen van készülék. A két kongresszus között szü­letett határozat a csökken­tett munkaidő fokozatos be­vezetésére: a Magyar Tele­vízió elsőként alkalmazko­dott az így megnövekedett szabad idő tartalmasabb ki­használásához, és 1968 ja­nuárjától újabb, pénteki adásnap bevezetésével, hét végi műsorainak céltudatos összeállításával hozzájárult több millió ember igényes hét végi pihenéséhez, szóra­kozásához. Múzeumaink tervszerűb­ben, céltudatosabban gyara­pították gyűjteményeiket, javultak tudományos mun­kájuk feltételei és eredmé­nyesebben járultak hozzá a közművelődési feladatok megoldásához. A múzeumi kiállítások száma 22,6 száza­lékkal növekedett. A két kongresszus között továb­bi 11,6 százalékkal gya­rapodott az érdeklődők szá­ma, ami az elmúlt évben közel 6 800 000 látogatót je­lentett Az időközén beveze­tett csökkentett munkaidő­vel függ össze a jelentős köz­művelődéspolitikai lépés: *1970. januárjától szombaton­ként országosan ingyenes a múzeumok látogatása. Ami a művelődési ottho­nok munkáját illeti: csök­kent az érdeklődés a táncos rendezvények, a műkedvelés néhány ága és az alkalom- szerű ismeretterjesztő elő­adások iránt. Ugyanakkor erőteljesen növekedett a közönsége a helyi társadalmi és termelési igényekre épü­lő tanfolyamoknak, a szak­köröknek, a szabadegyete­meknek, a kiállításoknak — és általában a kiscsoportos, klubszerű művelődési, szó­rakozási formáknak. Műve­lődési otthonainkat évente 50—52 millióan látogatják. Az ország közművelődési könyvtáraiban az olvasók száma az elmúlt évben 2 210 000 volt — jelenleg te­hát a lakosságnak 21,5 szá­zaléka már beiratkozott ol­vasója 9190 könyvtárunknak. A tanyasi területeken 74 művelődési autó jelenti a „vándorkönvvtárat”, de en­nek . legalább kétszeresére lenne szükség. A tervek szerint a követ­kező ötéves tervben jelen­tősen emelkedik a közmű­velődés részesedése az álla­mi költségvetésből: 1970-hez képest 1975-ben már 45,4 százalékkal többet fordítha­tunk erre a célra. hírek - tudósítások — hírek TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Fock Jenő látogatása Pécsett Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán Pécsre látogatott. Délelőtt a pártbizottság szék­házában találkozott a me­gyei párt végrehajtóbizottság tagjaival, a megye és Pécs város állami vezetőivel. Egri Gyulának, a megyei párt- bizottság első titkárának tá­jékoztatója nyomón eszme­cserét folytattak Baranya gazdasági, politikai és tár­sadalmi életéről. Délután Fock Jenő felke­reste a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat vezetőit, ezt követően résztvett és felszó­lalt a II-es bányaüzem hár­mas körletében dolgozó kommunisták vezetőségvá­lasztó taggyűlésén. Az Országos Béketanács ünnepi ülése Ünnepi ülést tartott szer­dán a Parlament Vadász­termében az Országos Béke­tanács, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság megala­kulásának 25. évfordulója alkalmából. Sebestyén Nán­dor né, az Országos Béke- tanács titkára nyitotta meg az ünnepséget, amelyen ott volt s az elnökségben fog­lalt helyet Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkárhe­lyettese, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke. Ugyancsak az elnökség tagja volt Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete és Le Huu Van, a VDK budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője. Felszólalt az ünnepségen Ngien Xuan Yem, a Vietna­mi Hazafias Front elnöksé­gének tagja, az állami gaz­daságok minisztere, a front Magyarországon tartózkodó küldöttségének vezetője is. A központi fizikai kutató intézet képviselője, dr. Goda Gyula bejelentette az ün­nepségen, hogy a KFKI több mint két millió forint érté­kű berendezést és műszert ajándékoz vietnami testvér- intézmények, a Hanoiban újonnan létesített fizikai ku­tató intézetnek. Az ünnepi ülés Sebestyén Nándorné zárszavával ért véget. Csehszlovák vendégek A SZOT elnökségének meghívására a Magyar Nép- köztársaságba látogatott a csehszlovák forradalmi szak- szervezeti mozgalom közpon­ti tanácsának küldöttsége. A küldöttséget Jan Pillér, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a cseh­szlovák forradalmi szakszer­vezeti mozgalom központi tanácsának elnöke vezette. A küldöttség tanácskozást folytatott a SZOT titkárság küldöttségével, amelyet Gás­pár Sándor, az MSZMP Po­litikai bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetett. A küldöttségek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást . ma­gyar és a csehszlovák szak- szervezetek tevékenységéről, és jövőbeni feladatairól. A két ország szakszervezetei­nek képviselői egyetértettek abban, hogy a szocializmus építésének jelenlegi szaka­szában növekszik a szakszer­vezeti mozgalom feladata. Munkájukkal segítik orszá­gaikban a szocialista társa­dalmi rendszer erősítését. A küldöttségek véleménycserét folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről, valamint a magyar és a csehszlovák szakszervezetek együttmű­ködésének fejlesztéséről. Fel kell tüntetni a gyártási időt A belkereskedelmi mi­niszter most megjelent ren­deleté meghatározza egyes vegyiáruk értékesítésének idejét. Előírja, hogy állami vállalat, szövetkezet és ma­gánkereskedő belföldi■ és import kozmetikai, háztar­tási és vegyiárukat csak a gyártási idő (év, hónap, il­letve az országba érkezés) idejének feltüntetésével le­het forgalomba hozni, a ren­deletben ugyancsak megha­tározott időn belül. A fog­krém, a r~íj‘ 'z. a zsíros arckrém, a csomagolt pipe­reszappan, a hajmosószer, a borotvakrém értékesítési ideje például IS hónap. A gyártástól számítva az olaj­festék ugyancsak IS hóna­pon, a zománcfesték 24 hó­napon, a dobozos cipőkrém hat hónapon, a Hypó három hónapon -liil árusítható. Az értékesítés idejéről a fo­gyasztókat tájékoztatni kell, az értékesítési idő betartá­sáért a kereskedelmi vál­lalatok felelősek. Szarvasbőgés Gemencen Megkezdődött a vadásza­ti idény legizgalmasabb ese­ménye: a szarvasbőgés a gemenci állami erdő- és vadgazdaság híres rezervátu­maiban. A szarvas vadásza­tot nehezíti a Duna magas vízállása, az elöntött árterü­letek szinte megközelíthetet- lenek. ÍPv az egyik legér­tékesebb vadászterületen — a mohácsi Szúnyog-sziget magasabb fekvésű részein —< teljes védelmet élveznek és háboríthátatlanul élhetik nászukat a gímszarvasok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom