Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 17. A lengyel Tátra egyik völgyében, a Hala Kondratowan álló menedékházat tartják a turisták Európa legotthonosabb menedékházának. A Kondratowa-tunistaház nem nagy és felszerelésében sem versenyezhet a modern hegyvidéki szállókkal, a turisták azonban magasra értékelik otthonosságát, vendégszeretetét, meleg, sportszerű légkörét. A menedékház vezetője Stanislaw Skupien, az egyik első lengyel olimpiai síbajnok, [ • ___ „ Tűznyelő” barlang a déli Gerecsében A déli Gerecsében nagy lendülettel folyó karszthid- rológiai vizsgálatok, barlangi feltárások időről-időre újabb és újabb „rejtvénnyel” lepik meg a terület vallatott, nemrégiben ismét egy rendhagyó jelenség késztette gyors távozásra a kutatókat. A milleniumi turul emlékmű környékén egy jégkorban eltömődött víznyelő feltárását kezdték meg a barlangászok. A felső üregben kuksoló őrszem unalmában rágyújtott, illetve rá akart gyújtani, Egymás után hajigálta el a felparázsló, de meggyulladni sehogy sem akaró gyufaszálakat. Először arra gondolt, hogy tűzszerszáma esetleg átnedvesedett, de csakhamar rájött, hogy a gyufa kifogástalanul száraz, a furcsa jelenségre lenn dolgozó társait is figyelmeztette, akik erre gyufa helyett öngyújtóval próbálkoztak, de nekik sem sikerült a benzines kanócot lángra lobbantam. Bár lélegzési nehézséget senki sem észlelt, s a lenti levegő tökéletesen tisztának tűnt, a kutatók „riadó starttal” szálltak felszínre. Itt kontroliképpen papírfáklyát gyújtottak, s ezzel közelítettek az üreg szájához. A hevesen égő papír azonban már a felszínen, fél méterre a lyuk szája fölött kialudt, jelezve, hogy a barlangból lassan kiáramló különleges összetételű levegő igától ja az égést. A különleges jelenség magyarázata többféle is lehet. Többek között százalékosan olyan oxigén tartalmú levegő, ami a légzést nem nehezíti, de az égést nem táplálja. A titokzatos tűznyelő barlang rejtélyére azonban majd csak a pontos laboratóriumi elemzés adhat választ, s a biztonságos kutatást is csak .ennek birtokában folytathatják a dunántúli röghegységben. Bélyegsarok V, nevelésügyi Kongresszus Szeptember 28-án a Magyar Posta pedagógusainkat köszönti. Az V. Nevelésügyi Kongresszus megnyitása napján 1 forint névértékű bélyeg jelenik meg. A magyar tanítók, nevelők mindig hűek voltak a néphez, első egyetemes gyűlésüket 1848-ban forradalmi lendületben tartották meg és az állami iskoláztatás feladatairól folytak a viták. A most kezdődő kongresszus a köznevelésügy valamennyi fontos kérdését vizsgálja. A több éves előkészítés után megnyíló kongresszus az állami és társadalmi erők összefogásával kívánja a jövőt formáló nevelő munkát minden eddiginél magasabb színvonalra emelni. Gál Ferenc grafikus művész rajza bélyegeink hagyományos stílusától elütő modern vonalvezetéssel fejezi ki a kongresszus alapeszméit, jelképezi a nevelés fontosságát. A bélyeget a Pénzjegynyomda készíti of-, szetnyomásal. Sakk A fekete-fehér kockákon vívott csaták, a nemzetközi sakkversenyek gyakran szerepelnek bélyegen. A jelentős tornákra a filatelisták is készülnek, a bélyegeket, emlékbélyegzéseket sokszor csak szerteágazó levelezései lehet biztosítani. Már megkezdődött Siegenben a 19. sakkolimpia, de ezt csak emlékbélyegzések fogják megörökíteni. A korábbi versenyek házigazdáival ellentétben ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság postája nem szándékozik bélyeget kiadni. A sakkozók legnagyobb versenyéről 1952-ben Finnország, 1960-ban a Német Demokratikus Köztársaság, — 1962-ben Bulgária, 1966-ban Románia, 1968-ban Svájc bélyegek kiadásával emlékezett meg. A jelenlegi olimpián 60 nemzet fiai vesznek részt, köztük az 1952. óta megszakítás nélkül elsők, a szovjet versenyzők. A Szovjetunió több alkalommal adott ki értékes sakk témájú bélyegeket. legtöbbször az egyéni világbajnoki küzdelmekre. A Magyar Posta 1950-ben a sakkvilágbajnokjelöltek budapesti mérkőzését tisztelte meg sorozattal, de sok hazai esemény. így legutóbb a debreceni Maróczy Géza jubileumi verseny érdekes rajzú bélyegzője szerzett örömet a sakkfilatélia barátainak. Á kif nyomában „Ha a dolog érdekli magukat, ha meg akarják látogatni a kábítószerélvezők poklának igazi kapuját, megadom a címet. Menjenek Marokkóba, és majd megértik hogyan lehetséges az, hogy olyan hatalmas mennyiségű kábítószer érkezik Angliába, Franciaországba, Olaszországba”. Ezeket a szavakat egy csalódott hippi mondotta el francia újságíróknak, akik az útbaigazítás nyomán eljutottak a marokkói Keta- mába, az indiai kender, a kif birodalmába. A vallomástévő fiú , Európába visz- szaérkezve jött rá, hogy az a bizonyos jóindulatú varázsló nem ellenszolgáltatás nélkül segít. De erről majd később... A pipák körbe járnak Chechaouen színes, zajos kis terén sajátos — arab, francia, spanyol — keveréknyelvet beszélő fiatalok nyüzsögnek. Heves gesztikulá- cióval kísért beszédjükben az európaiaknak idegen, kif és a már jólismert hasis szavak fordulnak elő legtöbbször. Itt senkit sem fogadnak idegenként, s a sárga porral töltött pipák hamarosan körbejárnak. Mindig akad valaki, aki az újonnan érkezők kalauzolására tapintatosan felajánlja szolgálatait, jelezvén, hogy tudják kívánságukat. A vásárlóknak azonban ajánlatos előzetesen megismerkedniök az itt uralkodó íratlan törvényekkel, mert különben könnyen megeshet, hogy — kis tétel vásárlása esetén — az elégedetlen eladó jelenti fel, így kívánván érdemeket szerezni a hatóságoknál. A reklám szükségességét ezek az egyszerű, tudatlan emberek is belátják. Ha vásárlásra nem is kerül sor, szívesen vezetik el a gépkocsival is megközelíthetetlen 2000 méter magas fennsíkon elterülő ültetvényekhez az olyan érdeklődőket, akiknek látogatásától a ketamai hasis hírének további terjedését remélik. Az idegen elé táruló sivár kép, a beesett, beteges arcú, rongyos emberek nem sokat sejtetnek a kif-termelés gazdaságosságáról. Vezetőjük elégedett mosolya azonban aranyfogakat csillant. A téglácslcák — bűntudat nélkül Földjeiket teraszosan művelik, a kukoricához hasonló növény pedig kevés gondozást igényel. Augusztus végén a . csúcsán megszáradt leveleket és hajtásokat szedik le, és morzsolják porrá. Ebből nyerik a hasist, amelyet különböző formában árusítanak. A por a legfinomabb, a legdrágább cigarettába való, — a kópé, amely olyan mint a dohány, pipába képül. A port újabban bizonyos melegnyomásos eljárással kis téglácskákká sajtolják össze. A gépi berendezést egyik kliensüktől kapták ajándékba, s az ezzel készített téglácskák mindenütt, vagy legalábbis kevés kivétellel átjutnak a vámon. A falubeliek nem éreznek bűntudatot. Bizonyára azért, mert megélhetésük egyetlen forrása, a kif, s ezen a területen más kultúr-növény nem honosítható meg. A termesztésre egyébként engedélyük is van, amelyet még őseik szereztek egy rég elhunyt királytól. A termés egyrészét megtartják maguknak. Az itt élő emberek ugyanis azt vallják, a kif úgy szédít, mint a bor, de jobb mint az alkohol, mert nem árt a belső szerveknek. Ezt a feltevést azonban a hosszabb-rövidebb ideig itt élő hippik nem látszanak igazolni. Majdnem mind soványak, fogaikat általában egy éven belül elvesztik, szemük színe megváltozik. Csomag a hippi bőröndökben Ketama híre tömegével vonzza az autóstoppal, sokszor pénz nélkül érkező, a kábítószer rabságában élő kalandvágyó fiatalokat. Kis közösségeket alkotnak, s az itt eltöltött időben egyetlen kívánságuk, hogy zavartalanul, jóformán, ingyen élvezhessék az európai piacon az arany árával vetélkedő hasist. Pénz hiányában gyakran nem is esznek, de a „segítő” kezek mindenkihez eljuttatják a napi adagot. Egyszer azonban felébred bennük valamilyen nosztalgia, meghatározhatatlan, leküzdhetetlen honvágy, amely arra kényszeríti őket, hogy egy-egy repülőjegy ellenében bármely feladatot vállaljanak. Ekkor kezdi meg működését az a gépezet, amely a kábítószer mázsáit löki ki Marokkóból Európa nyugati fővárosai felé. Ennek a gépezetnek a működése sajnos éppannyira elemi erejű, mint tragikus. A „varázsló" i" Ekkor lép színre a „segítőkész” varázsló, akit az arabok a hippik fejének neveznek. A zárkózott, negyven év körüli vörös hajú férfi szinte misztikus személye időnként feltűnik szállodájának teraszán. Karján kalóz-tetoválás olyan szinibólu- mokkal, amelyeknek értelme nincs, csupán látványos külsőség önmaga és tisztelői számára. Hippinek tűnik, de bizarr megjelenése józan üzletembert takar. Amikor határozott lépésekkel asztalához indul, a hirtelen támadt csendben óvatos suttogás indul meg a „varázsló” legendás alakjáról és tevékenységéről. Azt beszélik róla, hogy a fekete mágia kiváló művelője, az okkult tudományok beavatottja, akinek igen nagy hatalma és — tekintélyes bankbetétje van. Csak kevés embert fogad bizalmába és nem szereti a jövedelmének forrása felől érdeklődő kiváncsi idegent. Óvatossága nagyon is érthető... Az odatévedt hippik szó- szerint, gondolkodás nélkül fogadják el ajánlatait, — mi mást tehetnének? Ügy érzik, ha ő is benne van, bármily veszedelmes dolgot is elkövetnek, annak nem lehet súlyos következménye. A hazatérést jelentő jeggyel együtt egy csomagot is kapnak, amelyet bőröndjük mélyébe rejtenek, s ha szerencséjük van, sikerül leadniok a megadott párizsi vagy római címre. A kapott feladatot mindnyájan igyekeznek jól megqldani, mert a bilincs vasa és a „segítőkész” varázsló hangja egyformán félelmetes. A feladat pedig nem köny- nyű és egyáltalán nem veszélytelen. hiszen a józanul gondolkodó emberek és a hivatalos szervek Nyugat- Európában is harcot folytatnak a kábítószerkereskedők és kábítószer rabságában élők ellen. Mégis, a nyugati világban ez az „üzletág” egyre jobban virágzik, s növeli a „varázslók” és megbízóik bankbetétjét. (B.) A brit paradicsomsűrítmény-piac A brit feldolgozóipar és a külföldi szállítók egy része sürgeti, hogy mentesítsék az importvám alól a sűrített paradicsomot, amely olyan fogyasztói termékek alapanyaga, mint amilyen a ketchup és a főtt babkonzerv. Az indítványt most vizsgálja a kereskedelmi kamara. Ha a kezdeményezés sikeres lesz, radikálisan módosíthatja a jelenlegi szállítási feltételeket és elősegítheti az áremelkedések megakadályozását az érintett termékeknél. Egészen a legutóbbi három évig a Nagy-Britanniába importált sűrített paradicsom 80 százaléka Olaszországból származott, amelynek más nagy paradicsomtermelő országokhoz hasonlóan 10 százalékos behozatali vámot kellett fizetnie termékeire. Azóta a Kennedy-forduló jegyében a legtöbb exportáló ország esetében 7 százalékos közös vámtarifa-csökkentést hajtottak végre. Az egyik exportáló ország, Portugália vonatkozásában pedig teljesen megszűnt a vám az EFTA-program keretében megvalósuló még gyorsabb tarifacsökkentés eredményeként Olaszország részesedése a tavaly összesen 62 ezer tonnás és 8 millió font értékű brit importból ma már mindössze 5500 tonna, míg Portugália részaránya a három év előtti jelentéktelen meny- nyiségről 40 ezer tonnára nőtt A vámtarifa-módosítás, amely kevésbé szembeszökővé tette Portugália privilégiumait, nem juttatná egyidejűleg újra nyeregbe a Közös Piachoz tartozó Olaszországot. Mindenfajta változtatásnak a fő haszonélvezője minden bizonnyal Spanyolország lenne, amely Nagy-Britannia fő friss paradicsom szállítója és amely évente több mint 100 ezer tonnát ad el itt, kb. 15 millió font értékben. Törökország, amelynek jó alapja van engedmények követelésére, tekintettel a jelenlegi kedvezőtlen egyenlegre a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelemben, hasonlóképpen előnyöket húzhat a változtatásból. A brit kereskedelmi kamara döntése alapvetően befolyásolja a vállalkozás sikerét és a feldolgozóipar érdekeinek is megfelel, amely azt szeretné, ha a szállítmányok egyenletesbben oszlanának meg a mostaninál. Emellett a döntés, ha kis mértékben is, de kedvezően befolyásolná a háztartások költségszintjét is. Dánia csökkenti húskivitelét Dánia szarvasmarhaállománya 1969 végén 3,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában. Ugyanakkor a marha- és borjúhústermelés is 3 százalékos csökkenést mutatott. A dán parasztok jelentős számú növendékállatot adtak el vágásra a világpiaci nagy kereslet következtében jelentkező magas árak ösztönzésére. 1969-ben a dán vágóhida- kon 1 250 000 szarvasmarhát vágtak. Ebből 600 000 volt a hízott borjú. Dánia 1969-ben mintegy 600 000 élő szarvas- marhát szállított külföldi piacokra. A hazai vágások száma is jelentős emelkedést mutat. A cukoripar fejlődése A cukoripar világszerte hatalmas ütemben fejlődik. Jugoszláviában rekonstruálják és korszerűsítik a cukorgyárakat, Pakisztánban 8 korszerű cukorgyárat építenek. Cukorgyár építéséhez fogtak a Fülöp-szigeteken is, míg Indiában 14 új gyár épül. Marokkóban és Görögországban külföldi tőke részvételével építenek cukorgyárat. A A dán vágóhidakon levágott szarvasmarhák 90 százaléka friz és dán vörös fajtából adódik, 10 százaléka a jersey, amelynek húsát főként további feldolgozásra érékesítik. A marha- és borjúhús fogyasztás Dániában 1969-ben 11 százalékos növekedést mutatott. A hazai fogyasztás növekvő kielégítése csak a kivitel csökkentésével volt lehetséges. A marhahús kivitel 37,3 százalékkal, a borjúhús kivitel pedig 4,3 százalékkal csökkent. A legnagyobb csökkenés az NSZK, Nagy-Britannia és Portugália felé volt tapasztalható. A dán húskivitel 82 százaléka irányult EGK országokba, az előző évi 78 százalékkal szemben. Szovjetunióban Frunze kirgiz városban lengyel szakemberek építenek korszerű cukorgyárat. Az 1971—1975-ös években a Szovjetunióban az eddigi 306 cukorgyár mellett még néhány tucatot helyeznek üzembe. Nigériában, brit beruházással ugyancsak cukorgyárak építését tervezik közvetlenül az új cukornádültetvények mellett. Ahol évente háromszor érik be a kukorica Bulgáriában a knezsai Kukoricatermesztő Intézet üvegházaiban már az idei második kukoricatermés érik. A termés egy részét éppen most takarítják be. A kutatóintézet tudományos munkatársai a kukoricatermesztéssel kapcsolatban üvegházi kísérleteket folytatnak, értékes hibrideket állítanak elő. Az üvegházak közbeiktatásával egyharma- dára sikerült lerövidíteni a nemesítési folyamat normális lefolyásához szükséges időt. A kutatóintézetben most készítik elő a harmadik vetést. Először a múlt év szeptember végén, október elején vetettek kukoricát és az első termést január végén takarították be. Másodízben február elején vetettek és most „aratnak”, a harmadik termést már szabad ég alatt, az intézet kísérleti parcelláiról takarítják be. Üzembe helyezték az első jugoszláv tejvezetéket A Soca völgyében üzembe helyezték Jugoszlávia első tejvezetékét. Hossza 400 méter, az 1375 méter magas Zaslap hegységről indul, s a Soca völgyében a legelőkön át az 1000 méter magas Kuhinja hegységig vezet. Innen a tejet tehergépkocsikkal Km és Vrsno falvakon át a kobaridi tejgyárba szállítják. A tejvezetéket együttesen építették a kobaridi tejgyár, a tolmini földművesszövetkezet és a Soca völgyében élő parasztok, akik minden tavasszal a hegyi legelőkre terelik gulyájukat. Fönt a hegyen több mint 1000 liter tejet fejnek naponta, s ezt az új vezetéken át most már könnyűszerrel juttatják el a kobaridi tejgyárba. Eddig a parasztok maguk dolgozták fel. A terv szerint a vezetékei később meghosszabbítják, j.
