Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

1370. szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A lakossági szolgáltatások fejlesztésének távlatai megyénkben Az ipari és technikai fejlő­dés, az életszínvonal emelke­désének és az életkörülmé­nyek javulásának eredmé­nyeként gyorsan növekednek az igények a különféle szol­gáltatások iránt. Az utóbbi években nagy ütemben nőtt megyénkben is a tartós fo­gyasztási cikkek forgalma. A jövedelmek emelkedése és a lakáshelyzet javulásának együttes hatására jelentősen fejlődik a lakáskultúra, ami nemcsak a bútorok, hanem egyéb tartós használati cik­kek vásárlását is jelenti. 1960—68 között a 100 háztar­tásra jutó állomány például a hűtőszekrénynél 16-szorosára, mosógépnél 3,5-szeresére, te­levíziónál 14-szeresére és a személygépkocsiknál 5-szörö- sére növekedett. Feszültség a kereslet és kínálat között A lakossági szolgáltatások ellátásában résztvevő szerve­zetek javító-karbantartó ka­pacitása ugyanakkor nem a kívánt mértékben fejlődött, bár 10 év alatt a szolgáltatá­sok egy lakosra jutó évi tel­jesítményének értéke meg­háromszorozódott. A kereslet és a kínálat közötti feszültség szükségessé teszi, hogy az el­következő időszakban a la­kossági szolgáltatások kielégí­tésére irányuló fejlesztések hangsúlyozottabb szerepet kapjanak. Az 1969-ben hozott kor­mányhatározat ezt a célt kí­vánja elősegíteni. Előírja, hogy az átlagosnál nagyobb ütemű fejlődést kell elérni az elmaradottabb területeken, a textiltisztítás, a lakáskarban­tartás, a lakossági személy­gépkocsi-javítás és karbantar­tás, az elektromos és elektro­akusztikai háztartási készülé­kek javítása tekintetében. Ál­lamunk a negyedik ötéves terv időszakában jelentős anyagi eszközöket is bocsát — visszafizetésre nem kerülő tá­mogatásként — a szolgáltatás fejlesztésére. Megyénkben a lakossági ipari, kereskedelmi és áru- szállítási szolgáltatások volu­menét a következő öt évben több mint 50 százalékkal kell növelni. Ezt a növekedési ütemet figyelembe véve az egy lakosra jutó szolgáltatás értéke meghaladja a 800 fo­rintot. Lényegesen magasabb szolgáltató kínálatot kell a je­lenleginél biztosítani a textil- tisztításban, a gépkocsijaví­tásban, a háztartási gépek és elektroakusztikai cikkek javí­tásában, továbbá a lakáskar­bantartásban. Többszörösére nő a textiltisztítás Megyénkben textiltisztítást a Patyolat Vállalat Szolnokon telepített üzeme, az ÁFÉSZ túrkevei mosodája és hat vi­déki kisiparos vegytisztító­festőműhelye végez. 1975-ig az egy lakosra jutó teljesít­ményt a mosásban a jelenle­ginek mintegy 3,5-szeresére, a vegytisztításban pedig mint­egy 2,5-szeresére kell növel­ni. E feladat megvalósításához a szolnoki üzemben bővítéssel együttjáró rekonstrukciós, korszerűsítő munkálatokat kell végrehajtani, amelyek előfeltételeként — az igények folyamatos kielégítése érdeké­ben — Szolnokon, Jászberény­ben, Tiszafüreden, Kisújszál­láson és Mezőtúron textil- tisztító szalonokat kell létesí­teni. A Patyolat Vállalat a fejlesztési program végrehaj­tásához jelentős anyagi támo­gatásban részesül. Három és félszeres kapacitással A megyénkén áthúzódó fő­közlekedési úthálózatot, Szol­nok tiszai átkelő szerepét, s az ezáltal egyre növekvő ide­genforgalmat tekintve, me­gyénk elmaradottsága a gép­kocsijavító kapacitásban igen nagy. Számításunk szerint ezt a kapacitást — a személygép­kocsik növekvő számárjak fi­gyelembe vételével — öt év alatt mintegy 3,5-szeresére kell növelni. Az előzetes egyeztetések alapján az AFIT Szolnokon, Jászberényben és Tiszafüre­den, az OKISZ Kunszentmár- tonban épít a IV. ötéves terv időszakában új szervizállo­mást. Ugyanakkor Tiszaföld- váron a meglevő szövetkezeti szerviz kapacitása bővül je­lentősen. További lakossági javító kapacitás létesítését, il-. letve bővítését várjuk a MÉM, a tanácsi vállalati és egyéb állami szervek, valamint a kisipari tevékenység fejleszté­se útján. Az említett fejlesz­tések megvalósításához — a felmért helyi erőforrásokat, hiteligénybevétel lehetőségeit figyelembe véve — mintegy 16 millió forint állami támo­gatás biztosítása szükséges. Kedvezőbb feltételek biztosításával A bonyolult technikájú tar­tós fogyasztási cikkek állo­mányának növekedése is (elektromos háztartási gépek, berendezések, rádió, televízió stb.) a javító-karbantartó ipar fejlesztését igényli. A gyors és megfelelő műszaki • színvonalú kiszolgálást egye­lőre lehetetlenné teszi a szer­vizek számának elégtelenége. Ezek az esetek többségében zsúfoltan, rossz körülmények között működnek. A jelenle­gi színvonal alacsony volta szükségessé teszi, hogy a kor­mányhatározatban megállapí­tott 60 százaléknál magasabb fejlesztési arány elérését tűz­zük ki célul. A következő években a GELKA Vállalat Jászberény­ben, Karcagon, Törökszent- miklóson és Túrkevén létesít új szervizt. Szerepel a ter­vekben Szolnokon a megyei szervizhálózatot összefogó me­gyeközpont és egy fiókszerviz létesítése. Tovább feilődik a szövetkezeti sze’tor ezirányú tevékenysége: négy ipari szö­vetkezet profilja bővül ilyen tevékenységi körrel. A lakáskarbantartás megyei kapacitása a jelenlegi igé­nyeknek csupán mintegy 70— 75 százalékát képes kielégíte­ni. A lakások számának nö­vekedését is figyelembe véve, a karbantartó kapacitás 70— 80 százalékos növelését kell megvalósítani. A kiterjedt vi­déki hálózattal rendelkező szövetkezeti szektor mellett erőteljesen fejleszteni kell a tanácsi építőipari vállalatok, az ingatlankezelő és városgaz­dálkodási vállalatok ezirányú tevékenységét. A városi kar­bantartó szervezetek kapaci­tását 1975-ig több mint két szeresére tervezzük növelni. Elsősorban a városokban jól felszerelt karbantartó bázis­telepeket tartunk szükséges­nek létrehozni. A szocialista szektoron kí­vül a kisiparosok tevékeny­sége igen jelentős, teljesítmé­nyük a lakáskarbantartásból mintegy 40 százalékos. Az ala­csony építőipari kínálat a kis­iparosok számának további növelését teszi szükségessé, oly módon, hogy a lakáskar­bantartásban kifejtett mun­kájuk aránya a jövőben se csökkenjen. Fejleszteni kell az egyéb szolgáltatá­sokat is Az igények kielégítésében egyenletes, az életszínvonal általános emelkedésével együtt járó növekedéssel szá­molunk a ruházati javító- és méretes, valamint az egyéb ipari javító tevékenységnél, á személyi szolgáltatásoknál. Ennek megfelelően mintegy 10—12 szövetkezeti szolgálta­tóház építése is szerepel az 1975-ig megvalósítandó me­gyei programban. Kétmillió hatszázezer forintos költséggel a Bizományi Áruház Vállalat Szolnokon, új áruházit létesít. Ezzel a bizományi szolgálta­tások több mint kétszeres nö­vekedésére számítunk. Az AKÜV — a KPM IV. ötéves tervi célkitűzéseivel egyezően — körülbelül 60 millió forintos költséggel bő­víti, illetve fejleszti telep- és raktárhálózatát a megyében. Darabáru-raktár megépítésére kerül sor Szolnokon. A háló­zatbővítés vonatkozásában a jászberényi, a tiszafüredi, a mezőtúri és a karcagi fejlesz­tés jelentős. A javító-szolgáltató ipar szakember-ellátásában mutat­kozó problémák megszünte­tése a következő időszakban nagy erőfeszítéseket igényel. Ennek érdekében a kormány­zat engedélyezte, hogy a ja­vítás-szolgáltatásnál már 1970-ben 2—3 százalékos át­lagbérszint növekedés legyen a részesedési alap csökkenté­se nélkül. A szakemberhiány pótlásának másik módja az, hogy a más területeken dol­gozó szakemberek munkaidő után mellékfoglalkozásként valamely szolgáltató szerve­zetnél javító-szolgáltató mun­kát végezzenek. Biztosított, hogy a nyugdí­jasok is bekapcsolódjanak a javítás-szolgáltatás munkáid­ba, nyugdíjuk csorbítása nél­kül. A nyugdíjasok működé­si engedélyt is válthatnak kis­ipari munkákra. Az említett lehetőségeket megyénkben még nem használtuk ki. Bizonyos, hogy a tervezett fejlesztések, a kapacitások bő­vítésének hatására, a szolgál­tatási formák eazdagításának eredményeként, a lakosság igé­nyeinek kielégítése a jövőben az eddiginél magasabb szinten lesz biztosítható. Barta László a megvei tanács ügyosztá­lyának vezetője «W* Városiasabb város lesz Törökszenfmiklós „Csatorna nélkül nincs vá­ros” tartja egy nagyon régi közmondás. Van benne igaz­ság, hiszen a régi római te­lepülések többségében is volt már csatornahálózat, ma azonban, ezt a megálla­pítást még jónéhány dologgal kiegészíthetjük. Egy település városias jellegéhez föltétien hozzátartozik a víz-, villany-, távbeszélő- és úthálózat ki­A Budapestet Szolnokon, Debrecenen át Nyíregyházá­val összekötő 4-es út- korsze­rűsítése í965-ben kezdődött meg. Az 1968. évi országgyű­lésen Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, in­terpellációt nyújtott be a közlekedési és postaügyi mi­niszterhez, sürgetve a 4-es út Szolnok megyei szakasza korszerűsítésének mielőbbi Mit is jelent tulajdon­képpen Törökszentmiklósnak ez a korszerűsítés? A régi út keskeny volt, életveszé­lyes kanyarokkal tele és a ' burkolat sem bírta már az egyre inkább elszaporodó nagytengelynyomású teher­gépkocsikat. Az új út nem­csak ezeket a problémákat küszöböli ki. hanem a nö­vekvő átmenő forgalom za­vartalanságát is biztosítja, amellett, hogy a város szép, mondhatnánk reprezentatív fűútja lesz. Könnyebbé vá­lik a helybeli üzemek, vál­lalatok közúti szállítása, de kereskedelmi és idegenfor­galmi szempontból is nagy lesz a jelentősége. építése is. Az újratelepítésé­nek 250. évfordulóját ünnep­lő Törökszentmiklóson mind­ez megvolt már, csak ép­pen egy kicsit elavult az idők folyamán. A 4-es főköz­lekedési út korszerűsítésével párhuzamosan sok olyan be­ruházás valósul meg, ami az eddigieknél lényegesebben „városiasabbá” teszi majd a várost. megkezdését. Ennek ered­ményeként kezdődött meg az idén a törökszentmiklósi átkelőszakasz építése. Az új út, szemben a régi hét méteres szélességgel, ti­zenhárom méter, a Bethlen út és a Téglagyár út közötti szakaszon tíz méter széles lesz. A 4140 méter hosszú­ságú út építése huszonkét millió forintba kerül, a mun­kálatok októberben kezdőd­nek és 1972-re fejeződnek be. Mindezek mellett a város a közművesítés terén szintén nagyot lép majd előre. A vízvezeték rendszer régi 80—100 milliméteres fő nyo­mócsöve nem felel meg az igényeknek, a nagy terhelés következtében gyakran el­törött. Az útkorszerűsítés szükségessé teszi az áthelye­zését, de a városi tanács kezdeményezésére már egy kétszáz milliméter átmérőjű nyomócsövet építenek be kétmillió kétszázezer forin­tos költséggel. Az új nyomó­csőhöz új vízmüvet, kutat és 1300 méter hosszúságú, 300 milliméteres vezetéket is kell építeni, amelyeknek a költ­sége meghaladja a 12 millió forintot. A 200 milliméteres nyomócső szeptember 30-ra elkészül, s azt követően folytatódik a vízhálózat to­vábbi korszerűsítése. Sok problémát okozott a város villamosenergiával va­ló ellátása, mert a vezeté­kek sokszor nem bírták a terhelést. A mostani áthe­lyezéssel egyidőben növelik a vezetékek keresztmetsze­tét és új kandeláberes vi­lágítótesteket helyeznek el a főútvonal mellett. Ahogy a munkák haladnak való­színűnek látszik, hogy októ­ber végére végeznek a vil­lanyszerelők. Az útépítés mellett talán a leglényegesebb beruházás lesz a nyolc—kilenc millió forintos költséggel . épülő gázvezeték, amely nem sze­repelt a III. ötéves terv programjában. Ennek ellené­re még aá év végéig jóné­hány vállalat kap gázt és 219 lakást is bekapcsolnak a hálózatba. Megértést várna <& a lakosságtól Az építés természetesen rombolással jár, amit a la­kosságnak is meg kell érteni. A Kossuth utcai fák 70 szá­zalékát például ki kell vág­ni, a város központjában fel kell bontani a járda egy ré­szét. A villany- és vízveze­ték átkötéseknél ideiglenesen zavarok lehetnek, amik mi­att máris sokan keresték fel a városi tanácsot. A város lakóinak be kell Iátniolc, hogy ez elkerülhe­tetlen ilyen nagyszabású be­ruházások megvalósításakor, — annál is inkább, mert az út- és közművek korszerű­sítése Törökszentmiklós ér­dekeit szolgálja. — ZÁMBÓ ­Előzménye egy interpelláció Mit jelent az út korszerűsítése ? A szakszervezeti bizottság titkára: osztályvezető főorvos Napokig kerestem, mindig rosszkor. Mégsem bosszantott a hiábavalóság. Telefonon, néhány rhondatból megismertem a környezetét. Mindmegannyiszor türelmes-kedves nőhangok közölték, hol van. És mindig tudták pontosan, hogy mit csi­nál. Felülvizsgálatot vezet, értekezleten vesz részt, kistanács- kozást hívott össze. Mindebből nemcsak a környezetét ismer­tem meg hanem őt magát is. Pontosnak, kötelességtudónak, rendszeretőnek. Ha csak az embert keresem már tudtam vol­na, milyen. Csakhogy nekem a szakszervezeti bizottság tit­kárát kell bemutatnom. Ezért több mint egy órát elraboltam tőle. Amikor találkoztunk, rá­jöttem, régóta ismeretlen is­merősöm, mint minden szol­nokinak. Meg is kérdeztem mióta él, dolgozik nálunk? Ez a tizenhetedik esztendeje Szolnokon, s 1959 óta a ren­delőintézet a munkahelye. A belgyógyászaton osztályve­zető főorvos. Dr. Szűcs Esz­ter. Ugye ismerős név? Mindjárt a beszélgetés ele­jén megmondta, hogy nem örült túlságosan, amikor megtudta, hogy egy újságíró keresi. Nem. mert nem szeret „szerepelni”, annál in­kább szereti szép hivatását, s kedvvel, meg felelősséggel végzi a szakszervezeti mun­kát, amjvel több mint két­száz dolgozó bízta meg. A szakszervezet munkájáról szívesen beszél. Sokat dol­gozik a héttagú, csupa nő­ből álló bizottság. Kel] is, jelenleg kétszáznégy dolgo­zója van a rendelőintézet­nek, jónéhány nyugdíjasa és jogfenntartó kismamája. A rendelő, ahol beszélge­tünk egyszerű, s egyszerűsé­gében is nőies. Néhány cse­rép virág, gondos hófehér tisztaság jellemez mindent Kis dolog, de a házi tele­fon mellett egy papírpersely, fölötte kézzel írott figyelmez­tető: „Magánbeszélgetés 1 forint!” A kitárt ablakon kellemes szeptemberi friss levegő áradt be a szobába. A szobába, amelynek vá­rójában egy vándorzászlócs­ka hirdeti: kiváló osztály Igen, ezt is a szakszervezeti bizottság kezdeményezte, há­romnegyedéves versengés zá­rult nemrég a rendelőinté­zetben, történetében elő­ször. A felszabadulás 25. év­fordulója tiszteletére indí­tották. A belgyógyászat nyerte meg. A főorvosnő tiltakozik. Igazán nem azért, mert ő, éppen ő dolgozik itt. Jóravaló, rendes munkatár­sai vannak. A kiváló címért sokat kell dolgozni. Betegek­kel rendesen bánni, megér­tőén, fegyelmezetten dolgoz­ni, vigyázni a műszerekre, tanulni, akinek szükséges. A főorvosasszony 1969-ben kapott bizalmat, azóta titká­ra a szakszervezeti bizott­ságnak. Elismeri sok, nagyon sok munka hárul erre a kis kollektívára. Szinte nem dol­gozik nélkülük, véleményük, vagy javaslatuk nélkül a rendelőintézet vezetője. És a dolgozók is jönnek, nap­jában. A7 ügyes-bajos, szak- szervezetre is tartozó dol­gokkal. A jogokkal. (Elgon­dolkoztató különben, s nem először hallom ezt. Az utób­bi időben mintha egyre in­kább beszélnének jogaikról, s élnének is vele az embe­rek. ..) A szakszervezet azon­ban a kötelességeket is szá­mon tartja. Igen. nem az ér­dekvédelem az egyedüli fel­adat — mondja dr. Szűcs Eszter. Bár az is egyre na­gyobb kötelmekkel teli. — A szakszervezeti bizott­ság albizottságai, s a tizen­hat bizalmi összefogásává' igyekszik ellátni munkáját — A főorvosnő szerénven fo galmaz. Aztán sorolja mi mindent csináltak csak eb­ben az évben. Bérfejlesztés jutalmazás, nyugdíjelőkészí- tés. időszerű kérdések tan folyama, nőnap, majális.. Alia győzöm jegvezni. Már sokat tudok a rende lő-ntézet szsd'=7er'Tezeti br zottság munkájáról, amely­ben természetesen ott van dr. Szűcs Eszteré is. Meg­mondom őszintén. keveset tudok az emberről. Nagyon szerényen csak annyit mond. hogy általában reggel 7-től este 7-ig dol­gozik. Közben délután 2-től 4-ig szabad ideje van. Esti egyetemre jár, szakosítóra. Politikai gazdaságtant vá­lasztott. ‘ — Annyira az emberek kö­zött élek. s annyira a min­dennapok gondja, baja kö­zött. hogy hozzám ez áll legközelebb. Lehet. hogy furcsának találja. Ebből a tudományból sokat merítek a munkámhoz. S. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom