Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
XXI. évf. 204. sz. 1970. szepte mber 1., kedd. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁC S L A P J A VILÁG PROLETÁRJAI, Ara: 80 fillér Az új tanév előtt M a megyeszerte benépesülnek az iskolák. Nemcsak a szülőknek, mindannyiunknak szinte könnyekig megható látvány a kisiskolások serege ahogy egyedül, vagy inkább anyuka által kézenfogva az iskola felé indulnak. Ezen a napon, immár hagyományosan, róluk szólnak az újságok köszöntő cikkei. Mi is ezt tesszük, de — talán megbocsáthatóan, rendhagyó módon — a köszöntés mellett a most kezdődő iskolai év legfontosabb társadalom- politikai feladatáról szólunk. A fiatal tehetségekről. A tehetségvédelem a szocialista társadalom legfőbb ér- dekei közé tartozik. Mégpedig úgy is, mint társadalmi, politikai kérdés, s úgy is mint a tudományos, technikai és műszaki haladás záloga. A tehetségekkel való törődés ugyanis megértésre talál az emberek széles körében, s erősíti a társadalmi rendszerünk igazságosságába vetett hitet. S közben növeli fejlődésünk ütemét, hiszen társadalmi-gazdasági szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a legtehetségesebbek, a legrátermettebbek tanulnak-e tovább, s kerülnek irányító posztokra, felelős beosztásokba avagy a középszerűek. Mindez olyan igazság, amivel nehéz lenne vitába száll- n|- Am jóval nehezebb azt megállapítani — mégpedig a serdülőkorban —, hogy ki a tehetséges a tanulásban. Talán az, aki jó jegyeket szerez a iskolában? Kétségtelen, hogy a tanulásban mutatkozó tehetség egyik kifejezője a tanulmányi előmenetel, az osztályzat. De nem teljes kifejezője. A tanulásbeli és az értelmi képességeket akkor lehetne megbízhatóan a jegyek alapján összehasonlítani, ha egyrészt a megye minden iskolájában azonosan osztályoznának, másrészt minden gyereknek egyforma lenne a stárthelyzete. Csakhogy az osztályzásnál, annak természetéből következően, sok a szubjektív elem, az otthoni és az iskolák közti színvonalbeli különbségekből eredően gyakran elválik egymástól, a tehetség és a jó tanulmányi átlag. Ahol jó az iskola, ahol a szülők tudják és akarják is segíteni gyereküket, ott a viszonylag gyengébb képességűek is nagyobb tárgyi tudást és jobb jegyeket szerezhetnek, míg ellenkező esetben rejtve maradnak a kiváló tehetségek is. H ogy mindez milyen nagy horderejű kérdéssé válhat, az akkor tűnik ki igazán, ha társadalmi méretekben vizsgáljuk. Országos adatok szerint az idén végzett általános iskolások 78,9 százaléka fizikai dolgozók gyereke, azaz olyanok, akik többségükben gyengébben felszerelt kültelki és falusi iskolákban jártak, s otthon sem kaphattak különösebb segítséget a tanuláshoz. Nos, ezeknek a gyerekeknek csak 29,2 százaléka pályázott középiskolai továbbtanulásra, mégpedig elsősorban a gyengébb tanulmányi eredmények miatt, míg az összes végzettek 21,1 százalékát kitevő, nem fizikai dolgozók gyerekeinek 74,5 százaléka. Ez mindennél világosabban bizonyítja, hogy a tehetség mértékének csak akkor lehet többé-kevésbé hű kifejezője az osztályzat, ha megközelítően azonos körülményeket biztosítunk minden gyereknek a tanuláshoz. Ebből adódik, hogy a tehetségvédelem bonyolultabb dolog, mint amilyennek az első pillanatban tűnik. Látszólag, csak arról van szó, hogy minden jó tanulmányi eredményt elérőnek biztosítsunk szabad utat az érvényesüléshez, de a probléma mélyén az a jogosabb igény rejlik, hogy minden fiatal számára teremtsük meg a feltételeket a képességek kibontakoztatásához, mert ezt követeli a társadalmi igazságosság. A minden gyereket érintő azonos tanulási feltételek biztosítása persze hosszú időbe telik. A minden gyerek számára olyannyira kívánatos egyenlő tanulási feltételek megteremtésének feladatát — legalábbis átmenetileg tehát — külön kell választani a közép- és felsőfokú tanulmányokra alkalmas tehetségek istápolásától. Mert arra, hogy a legkiválóbb képességűeknek jól feltételeket teremtsünk a tanulásban, többnyire már ma is megvannak a lehetőségeink, s ott ahol hiányoznak, mielőbb meg kell teremteni. Mindenekelőtt azon a szemléleten kellene változtatni, hogy a tehetséget kizárólagosan a jegyekkel lehet mérni. Különösen a jobb iskolákba és a tagozatos osztályokba való felvételeknél lenne szükséges, hogy jobban mérlegeljék azokat Ia körülményeket, amelyek közepette addig tanultak a megfelelő készséget mutató fiatalok. Ha ez sikerülne, nem lenne minden évben visszatérő gond, hogy ezekben a tanintézményekben kevés a tehetséges munkás- és parasztfiatal. A helyzetet aligha javította az a kapkodás, amit az utóbbi időben lehetett tapasztalni a munkás és parasztgyerekek segítése körül. Szinte politikai sikk lett, hogy mindenki tegyen valamit az érdekükben, s a következmény az egyik oldalon társadalmi idegesség lett, — mégpedig nemcsak a nem fizikai dolgozók, hanem a munkások és a parasztok, valamint a gyerekek között is — a másikon pedig a sok bába között csaknem elveszett a gyerek, mert a különböző kísérletek, a mutatós, de kellően át nem gondolt kezdeményezések gyakran egymás hatásfokát is rontották. E kérdés kezelésében, a sok jó szándék mellé, nagyobb higgadtság és tapintatosabb propaganda szükséges. Mert nem arról van szó, hogy visszaszorítsuk a nem fizikai dolgozók gyerekeinek tanulási kedvét, hanem arról, hogy felszítsuk a munkás és parasztszülőkben gyermekeik taníttatásáért érzett felelősséget, a fiatalokban pedig a magasabbszintű ismeretek utáni vágyat. Mindenekelőtt a tehetségekben. Pontosabban; minden tehetséges fiatalban, mert ha a tehetséget jól értelmezzük, nem lesznek a társadalmi osztályok és rétegek szerint oly nagy aránvbeli különbségek a legjobbak kiválasztásakor. Ha tehetségvédelem valóban azt fogja jelenti, amit jelentenie kell, akkor összhangba kerül a társadalmi érdekkel és igazsagossággal. i » Loson czi Pál az EAK-ban ALEXANDRIA Az EAK-ban hivatalos látogatáson tartózkodó Loson- czi Pál magyar államfő vidéki körútja során vasárnap Alexandriába érkezett. A városba érkező Losonczi Pált és kíséretét Ahmed Kamel, Alexandria kormányzója fogadta magasrangú tisztviselők társaságában. ☆ Az Egyesült Arab köztársaságban hivatalos látogatáson Kereken harmincegy napig dolgoztak a megye munkásőrei az árvízveszély elhárításán. A Tisza, a Körös, a Hortobágy—Berettyó mentén 218 kilométeres szakaszon ezerhétszázkilencvenhét munkásőr teljesített szolgálatot. Együttműködve a társfegyveres testülettekkel, a Bács és a Heves megyei munkásőr egységekkel. A testület megalakulása óta ez volt a munkásőrség leghosszabb igénybevétele. Mindig a legveszélyeztetettebb helyekre szólították őket, attól kezdve, hogy Csáki Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának utasítására, az országos parancsnok egyetértésével, május 23-án mozgósították az alakulatokat. Néhány adat a munkásőrök árvízi krónikájából. A gátőrzéssel együtt rendfenntartó feladatot is elláttak. Elfogtak három köztörvényes bűnözőt, tíz szabálysértő ellen tettek feljelentést. tiŰj szakmunkásképző intézetet avattak Kisújszálláson „A cselekvő embert mindenekelőtt a munkán keresztül lehet nevelni”. — Ez a felirat fogadta a belépőket a kisújszállási 625. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet előterében. Avató ünnepségre gyülekeztek hétfőn délelőtt a vendégek az új, korszerű iskolában. Az elmúlt években átlagban 150—300 fiatalt neveltek az iskolában. Korszerűtlen körülmények köztt igen korlátozott helyi és szemléltetési lehetőségekkel. 1957-ben hat osztályban 128 tanulója volt az iskolának. A most következő tanévben 12 osztály 364 tanulója foglal helyet a padokban. A csaknem három millió forintért épült új szakmunkás- képző iskola felszereltsége igen korszerű. Az épület felső szintjén tágas, világos előadóterem, jól felszerelt szertár segíti az oktatást. Az új iskola falai között 22 szakmai csoportban kezdik a tanítást szeptember 1-el. A KISZÖV vezetősége Karcagon Tegnap Karcagan tárgyalt a KISZÖV vezetősége a kisipari termelőszövetkezetek 1970. első félévi gazdálkodásáról, a tagszövetkezetek kulturális. nevelő munkájának tapasztalatairól. A tanácskozáson foglalkoztak a Szabolcs- Szatmár megyében vállalt lakáskárok helyreállításának helyzetével is. tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap Mohamed Bakr Ahmed talajjavításügyi miniszter kíséretében vidéki körútra indult. Felkereste Tahrir — magyarul: Felszabadulás — tartományt, a sivatagtól áldozatos emberi munkával visszaszerzett vidéket. Az Elnöki Tanács elnöke látogatást tett az egyik szovjet segítséggel létesített gépesített gazdaságban és megtekintett több, hagyományos módszerekkel termelő mezőgazdasági üzezenkilenc esetben észrevételezték tapasztalataikat az árvízvédelmi hatóságnak. Minderről Posta Mihály, a munkásőrség megyei parancsnoka emlékezett tegnap este. A megyei pártbizottság földszinti nagytermében, a megyei törzs ünnepségén ott volt Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára, dr. Faragó Elek, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága titkárságának vezetője. Kiss Istvánnak, a megyei parancsnok helyettesének megnyitója után, Posta Mihály beszédét követően, Szabó Béla, a megyei parancsnok helyettese olvasta fel Papp Árpád vezérőrnagy parancsát. Az árvízvédelemben kiemelkedő teljesítményükért Posta Mihály megyei parancsnoknak, Kiss István megyei parancsnok helyettesnek, Kovács Sándor törökszentmiklósi zászlóalj A vezetőségi ülés elé terjesztett írásos anyag részletesen ismerteti a termelés alakulását. Az első félévben a szövetkezetek befejezett termelésének értéke meghaladta a 390 millió forintot. Jelentősen nőtt a textilruházati és faipari áruk termelése, kisebb mértékben a vas- és fémipari, valamint a bőr- és cipőipari termékek gyártása. összegében csökkent a javítás-szolgáltatás, ezen belül a lakosság részére végzett termelés. Javult az építőipari munka, különösen a lakossági építés, csökkent viszont a tatarozás, karbantartás. Gyors ütemben nőtt a szövetkezetek értékesítése. Saját termelésből 390 millió forint értékű árut értékesítettek. Lukács György átvette a Goethe-díjat Hétfőn a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának termében átadták Lukács Györgynek a Goethe-díjat. Az eseményre — Sarlós Istvánnak, a Fővárosi Tanács vb- elnökének meghívására — küldöttség érkezett a Maina- menti Frankfurtból, Walter Möller főpolgármester vezetésével. A Goethe-díjat és oklevelét Walter Möller nyújtotta át Lukács Györgynek. Az ünnepségen részt vett tudományos és kulturális életünk számos kiválósága. Húsz éves a magyar villamosenergiarendszer Szerdán és csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémet. Az Egyesült Arab Köztársaságnak ezen a vidékén 1953 óta 350 ezer hektárnyi földet tettek termővé a Nílusból leágaztatott csatornák révén. Délután az Elnöki Tanács elnöke és kísérete a nagy földközi-tengeri kikötővárosba, Alexandriába érkezett. A magyar vendégek városnéző körutat tettek. Este Ahmed Kamel, Alexandria kormányzója vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. parancsnoknak, Simon László karcagi, Kálmán Pál, Lendvai János szolnoki, Szekrényes István abád- szalóki, Skopál Ágoston mezőtúri munkásőröknek „Kiváló Szolgálatért Érdemrend” kormánykitüntetést adott át Csáki István. Kálmán Pál a Parlamentben vette át kitüntetését. Harminchárom munkásőr Árvíz- védelemért érem, tizenhárom munkásőr Dicsérő Elismerés oklevelet, kilencen pedig pénzjutalmat kaptak a megyei törzsben. A megyei parancsnokság pedig a megyei pártbizottság, a tanács és a vízügyi igazgatóság emléklapját kapta. A kitüntetettek • nevében Lendvai János századparancsnok mondott köszönetét. Csáki István, és dr. Faragó Elek köszöntötte az ünneplőket. Csáki elvtárs méltatta az árvízvédelemben résztvevők, a munkásőrök helytállását. (Folyt, a 3. oldalon) mia Székházában kétnapos ankétot rendez a magyar Villamos Művek Tröszt, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület a magyar villamosenergia- -rendszer 20 éves jubileuma alkalmából. Amint a Technika Házában hétfőn délelőtt tartott sajtó- tájékoztatón áz ankét rendezői elmondották a jubiláris előadássorozat azt a hatalmas fejlődést tekinti át, amelyet a magyar villamosenergiafogyasztás növekedése az utóbbi évtizedekben messze meghaladta a világátlagot. Jellemző, hogy 1938-tól 1968-ig az egy főre számított villa- mosenergia-fogyasztás világ- viszonylatban 210 kilowattóráról 1196 kilowattórára, nálunk 143 kilowattóráról 1371 kilowattórára nőtt az idén előreláthatólag megközelíti az 1600 kilowattórát. A felszabadulás után az ország mintegy 3200 községének 40 százaléka volt villamosítva, jelenleg 100 százaléknál tartunk, bár — elsősorban a tanyai lakosságra való tekintettel __a lakásoknak 14 száz alékában még ma sincs villany. De azért a fejlődésre jellemző, hogy a villamosenergia 1938-ban még csak mintegy 770 000, tavaly pedig csaknem 2.8 millió háztartásban volt benn. A beépített teljesítőképesség 1949-ben 615 megawatt volt. az idén több mint 26000 megawatt. Ugyanakkor 1949- ben egy kilowattóra előállításához ötezer, az idén alig több, mint 3100 kalóriát használnak fel. A villamosenerMa: A tudomány világából ☆ A holnap városai ☆ Nebulóink védelmében ☆ A huszadik születésnap ☆ Megkönnyíteni a fiatalok indulását ☆ Hiába lövettek Ezüstérmes a csataszögi görgőseke Örömhír röppent fel a csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezetben. A tsz a görgőseke családdal, önálló kiállítóként, mutatkozott be a nagy mezőgazdasági tárlaton. Az öt ekefej típusból álló görgőseke családot ezüst éremmel tüntette ki a mezőgazdasági gépgyártó vállalatok szakembereiből álló zsűri. Az ezüst érem jelentőségét növeli, hogy a bíráló- bizottság egyéb díjat nem adott ki a külföldi és a hazai ekegyártó cégek termékeire. A kiállításon több változatban is megtalálható, a görgőseire, hiszen a Vörös Csillag Traktorgyár is görgősekével felszerelve mutatta be Dutra traktorait. giaipar energiahordozó igénye 1970-ben 13 millió tonna szén, 930 ezer tonna fűtőolaj és 930 millió köbméter gáz. A magánfogyasztók szempontjából jelentős változás volt a tömbtarifa bevezetése. Ez az intézkedés az idén már közel kétmilliárd forintos megtakarítást eredményezett. Az előadássorozat megnyitására Szili Géza nehézipari miniszterhelyettest kérték fel. „Üttörők az árvízkárosult iskolákért” mozgalom indul „Úttörők az árvízkárosult iskolákért” elnevezésű mozgalom feladatainak rögzítésére, s az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására került sor hétfőn délelőtt a MÉH Tröszt vezérigazgatóságán. Az árvízkárosultak megsegítésére indított, immár társadalmi üggyé vált mozgalomba ezúttal úttörőink, az ország több mint négyezer úttörőcsapatának pajtásai kapcsolódnak be. A két hónapra szóló megállapodás szerint a segélyakció célja a tönkrement iskolai felszerelések pótlása, kiegészítése. az árvízkárosult iskolák úttörőcsapatait ért károk enyhítése, s az arra rászoruló pajtások megsegítése. A mozgalomba részvevő úttörők fokozott hulladékgyűjtési akcióba kezdenek. Ugyanakkor felajánl iák iskolai rendezvénye'” bevételeit s átutalják" a különféle társadalmi munkájukért kapott oénz- összegeket is. „Köszönjük, elvtársak" Munkásőrök ünnepsége a megyei pártbizottságon LE HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — |
