Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

4 1970. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kapunyitás A Szabad Magyarország 25 éve kiállítás (Moszkvai tudósítás) KÉPERNYŐJE A szovjet emberek már régóta és nagyon jól ismerik azt a sokféle terméket, amelynek védjegye ez: „Ké­szült Magyarországon”. Ami­kor reggelenként munkába sietünk, mindig szívesen ülünk a kényelmes Ikarus autóbuszra, amelyeket mély tisztelettel „köszöntenek” a városok utcáin fiatalabb „ro­konaik” a sebes Pannónia motorkerékpárok. A gyárak­ban és üzemekben magyar gyártmányú szerszámgépe­ket látunk, s amikor megbe­tegszünk, magyar földön ké­szített gyógyszer segít visz- szaadni egészségünket. A Duna partjáról ízléses szö­A Szovjetunió népgazdasá­gi vívmányainak kiállítási területén az üvegből és alu­míniumból épített korszerű pavilonban és a nyári ki­állítási téren foglal helyet. Ezekben a napokban az'1400 négyzetméter területű hatal­mas pavilonban 300 építő­munkás, 100 szerelő, mér­nök, dekorációs szakem­ber, szerelő végzi az utolsó simításokat, s lázas munká­val alakítja ki a dolgos ma­gyar nép 25 esztendős sike­reinek és vívmányainak gi­gászi panorámáját. A magyar gazdaságnak minden fontos ága képvisel­teti magát ezen az impozáns kiállításon. Máris élénk a forgalom a pavilonnak ab­ban a hatalmas termében, ahol a magyar gépgyártás legújabb termékeit állították ki. A szerelők és a beállí­tok — valamennyien fiatal munkások — még egyszer ellenőrzik a műszerek mű­ködését, bekapcsolják a szer­számgépek motorjait Min­dig újabb és újabb ládákat bontanak ki, amelyek mű­szereket, gépalkatrészeket, különféle késztermékeket tartalmaznak. A televízió képernyőin megjelennek az első képek s felragyog a diavetítő sugara. Az automatikus vonalak íz­léses fémlap borítást kapnak. — Augusztus 18-án min­den elkészült a főpróbára, — mondotta Halmos Antal, a kiállítás igazgatóhelyette­se. — A gépgyártási szektor­ban, már a berendezés vég­leges elhelyezése folyik. Tel­jesen elkészült az állvány, amely a magyar könnyűipar eredményeit mutatja be. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari osztályokon már csak a friss gyümölcs és zöldségfé­lék hiáriyoznak; ezeket majd később helyezik el. Látnivaló van bőven — A Magyar Népköztársa­ság jubileumi kiállítása vé­leményünk szerint nem hagy Fel­veszünk uszálykormányosokat, úszni tudó matrózokat, gépészt ecnikusokat. — 18—50 éves életkorig. Érettségivel rendelke­ző fiatalokkal esetleg szerződést kötünk. — Felvétel esetén — az utazási költséget meg­térítjük. JELENTKEZÉS: Folyamszabályozó és Karicskotró Vállalat V Dunai Kirendeltsége Buö- est XIII.. Cserha­lom u. 2. vetek, elegáns készruhák, di­vatos cipők és jóízű élelmi­szerek érkeznek hozzánk. Ünnepi jókedvünkben a MO- NIMPEX magyar külkeres­kedelmi vállalat palackjait bontjuk, s az aranyló, za­matos magyar bort isszuk. Természetes tehát, ha a szovjet közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta azt a közlést, hogy Moszkvában A szabad Magyarország 25 éve címmel magyar jubileumi ki­állítás nyílik. Ez lesz a Magyar Népköz- társsaág legnagyobb nem­zeti kiállítása, amelyet va­laha is külföldön rendeztek. közömbösen egyetlen látoga­tót sem, mert számol a leg­különbözőbb érdeklődési irányokkal. A szakembere­ket kétségkívül érdeklik majd a programvezérlésű, nagypontosságú szerszámgé­pek, a legújabb híradás- technikai készülékek, az or­vosok részletesen tanulmá­nyozni fogják a világszínvo­nalon álló orvosi technikai feszereléseket, a háziasszo­nyok sok érdekességet talál­nak majd a háztartási ké­szülékekben, gépekben és berendezésekben, s megis­merhetik a legújabb ma­gyar közfogyasztási cikke­ket. A traktorok és sportfel­szerelési cikkek, a precíziós szerszámgépek és televízió- készülékek, a kényelmes autóbuszok és a kozmetikai cikkek, a laboratóriumi mű­szerek és a készruhák és sok-sok más kiállítási tárgy — ezekből itt mintegy 10 ezer található — mind-mind a magyar népgazdaság nagy eredményeiről beszélnek. — Éppen most tartottuk tájékoztató találkozónkat a különféle minisztériumok, főhatóságok, nagyvállalatok képviselőivel; valamennyien élénk érdeklődést tanúsítot­Európában 1970-ben 8 mil­lió ember hagyta el hazáját munkanélküliség miatt. Ez a szám tovább nő. Hivatalos adatok szerint öt évvel ez­előtt, 1965-ben az Európában dolgozó külföldi munkások száma körülbelül 5 millióra volt tehető. Munkaerő-export tekinte­tében Olaszország áll az első helyen: határrin kívül jelen­leg 1 millió 700 ezer emig­ráns dolgozó tartózkodik. Csupán 1969-ben Olaszor­szágból Európa különböző országaiba 218 000 ember utazott ki, miután hazájában nem kapott elfogadható mun­kát. Kétmillió spanyol A „munkaerő” második szállítóia Spanyolország. „Jobb életfeltételeket” keres­ve az utóbbi tíz esztendőben több mint kétmillió spanyol hagyta el hazáját (33 millió lakos közül). Egyedül a nyugat-németor­szági Kölnbe minden héten körülbelül 500 spanyol mun­kás érkezik. Ha számításba vesszük azokat a spanyol dolgozókat, akik a latin-amerikai orszá­gokba utaznak ki, akkor a hazájuk határain kívül tar­tózkodó spanyolok száma körülbelül 3 millió 800 ezer­re tehető. Ilyenformán, jegy­zi meg a svájci Tribune de Geneve, „minden tizedik spanyol kénytelen kivándo­rolni, hogy meg tudjon élni”. A Spanyolországból kiván­dorolt személyek legnagyobb része az ország mezőgazda- sági tartományait hagyja el, ahol a munkanélküliség gyakran a dolgozók 40 száza­lékát is sújtja. Egész évben tak a rövidesen megnyíló kiállítás iránt —, mondta a kiállításon Mihail Lvov, az Össz-szövetségi Kereskedelmi Kamara meghatalmazottja. — Az érdekelt szervezetek közül sok közvetlen ex­port-import kapcsolatban áll egymással. A szovjet szak­emberek előtt itt újabb jó alkalom nyílik arra, hogy részletesen tanulmányozzák magyar barátaink ajánlatait. A magyaroknak van mit be­mutatniuk, sok készülék, műszer, gép, berendezés a legújabb műszaki követel­ményeket elégíti ki a kons­trukció tökéletessége, vala­mint az esztétikai kialakí­tás szempontjából egyaránt. Sok szakembernek külön meghívást küldtünk a ma­gyar külkereskedelmi szerve­zetek képviselőivel való szakmai találkozókra. Természetesen kereskedelmi megbeszéléseket is folyta­tunk majd. Ajándékba egy Pannónia motorkerékpár Befejezéshez közeledik az egyik magyar étterem be­rendezése; itt egy héten át magyar konyha működik majd. Szakácsművészeik és felszolgálóik a népi zenekar­ral együtt várják a látoga­tókat. Az elbűvölő magyar manekenek ruhákat próbál­nak a ruhamodellek nagy kollekcióját készítik elő be­mutatásra. A kiállítás egy- milliomodik látogatóját, ajándékként egy Pannónia motorkerékpár várja. Augusztus 20-án feltárul­nak a Magyar Népköztársa­ság kiállítási pavilonjának kapui és magyar barátaink orosz szóval köszöntik majd a látogatókat: „Dobro po- zsalovaty.” hazájától távol él a körülbe­lül 10 millió lakost számláló Portugáliának több mint 700 000 dolgozója. Megjegy­zendő, hogy ezek közé nem lehet beszámítani az úgyne­vezett nem legális emigráci­ót, nevezetesen azokat, akik a lisszaboni hatóságok hiva­talos tilalma ellenére külföl­dön keresnek munkát. A görög, dolgozók kiván­dorlása a háború utáni évek­ben olyan méreteket öltött, hogy az ország legfontosabb gazdasági és nemzeti problé­májává nőtt. Tíz esztendő alatt, 1955-től 1965-ig 407 000 görög költözött át Nyugat- Európába, 1959-től 1965-ig a Görögországból Nyugat-Eu- rópába átköltözött személyek száma közel 13-szorosára nö­vekedett. A közvetítők díja Tizenegy esztendő alatt — 1958 és 1969 között — Fran­ciaországba körülbelül 1,5 millió bevándorló érkezett. Csupán 1969-ben munkavál­A „Szovjetszkaja-Enciklo- pegyija’ könyvkiadóban most rendezik sajtó alá a „Film­lexikon” második, befejező kötetét. A ' kézikönyv lapjain százával sorakoznak a film­rendezők, forgatókönyv-írók és filmszínészek nevei. Hogy a könyvben a nevükhöz fű­ződő filmek alapján lehessen / Érettségivel és anélkül A küszöbön álló iskolaév­ben a lengyel középiskolák­ban új szabályok léptek életbe az érettségi vizsgával kapcsolatban. Az érettségi vizsga csak az olyan közép- iskolás diákok számára lesz kötelező, akik főiskolán vagy egyetemen akarják folytatni tanulmányaikat. Az érettségi vizsgára való engedés krité­riumai és a vizsgafeleletek elbírálása azonban jóval szigorúbb lesz az eddiginél. Minden más, középiskolát végző diák, akiknek évvégi osztályzatai valamennyi tan­tárgyat ideértve — nem rosszabbak az elégségesnél, nincs kötelezve érettségi vizsgára. Ezek a tanulók a középiskola elvégzését iga­zoló bizonyítványt kapnak, amely feljogosítja őket arra, hogy egyes szakiskolatípu­sokban folytassák tanulmá­nyaikat, s a bizonyítványt figyelembe veszik a munka- vállalásnál is. A középisko­la elvégzését igazoló bizo­nyítvány birtokában — akár több év elteltével is — az illető fiatal leteheti az érett­ségi vizsgát, ha például egyetemen vagy főiskolán kíván tovább tanulni. A reform célja kettős. Az egyik: az érettségizők iránti követelmények növelésével biztosítani a főiskolákra és egyetemekre jelentkezők tu­dásának magasabb színvo­nalát. A másik; a középis­kolai végzettséget igazoló bizonyítvány bevezetésével — és az érettségi alóli fel­mentéssel — megkönnyíteni azoknak a fiataloknak a „startját”, akik különböző okokból nem tanulnak to­vább, a középiskolai tudás­anyagnak azonban ténylege­sen birtokában vannak. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis azokat a tanulókat, akik nem tették le az érett­ségi vizsgát, nem nyilvání­tották középiskolát végzett diákoknak, s úgy kezelték őket, mint akik csupán álta­lános iskolai végzettséggel rendelkeznek. lalás céljából 167 811 mun­kás érkezett Franciaország­ba, tehát 80 százalékkal több, mint 1968-ban. Közülük 66 137 bevándorló az építke­zéseken és a községgazdálko­dásban (szeméthordó, útjaví­tás, útépítés stb.), 20 039 pe­dig kohászati üzemekben talált munkát. Dániába csupán illegális úton évente körülbelül 10 000 bevándorló érkezik a nyugat­európai és a földközi-tengeri országokból. Az emigránsok sokszor bérük 30 százalékát is leadják a közvetítőknek és az ügynököknek, hogy munkához jussanak. Az NSZK-ban dolgozó kül­földi munkások száma há­rom év alatt — 1968—1970 — majdnem kétszeresére nőtt: egy millióról közel két millióra. Svájc területén jelenleg körülbelül egymillió külföldi munkás él. Ez megfelel a svájci lakosság (az ország 1969 végén 6 millió 200 ezer lelket számlált) 16 százalé­kának. megtalálni az egyes művésze­ket, részletes névmutató ké­szül a szovjet és a külföldi filmekről. Megközelítő pon­tossággal kiszámították, hogy összesen hány film készült eddig a világon. A szám el­képesztő: több mint húszezer Játék-, tudományos-, népsze­rű és dokumentum-film ke­rült a nézők elé. Bevallom eddig a Vízszin­tes—függőleges adásait kí­vülről, mondhatnám páholy­ból néztem; csak a műsorbe- tétekre figyeltem, a rejtvé­nyek megfejtése hidegen ha­gyott. A vasárnap esti rejt­vényműsor láttán azonban vérszemet kaptam. Különö­sen, hogy a helyes megfej­tők között egy szerencsés szolnoki is akadt, aki egy­hetes hévizi üdülést nyert. Bár a nagyszámú megfejtők miatt ritkán érheti az em­bert ilyen szerencse, de miért ne sikerülhetne nekem is az, ami dr. Gyuricza Bé­lának sikerült. Így azután megfogadtam: ezentúl in­kább az üres kockák kitöl­tésével bíbelődöm, mintsem a rejtvény műsorán elmél­kedem. Hisz a játékos, szel­leminek nevezhető tevékeny­ség még mindig több örömet okoz, mint az unal­mas, színtelen, olykor lehan­goló műsor. Egy vasárnap esti főműsortól nagyobb szel­lemi frissességet várnánk. Szerencsére az elmúlt hét kellemes meglepetéssel is szolgált: a Pétek-esti bemu­tató végre egy ízig-vérig mai témájú és gondolatiságú tv- filmmel rukkolt ki. a sok, többnyire klasszikusokból készült adaptáció után szinte felfrissülést jelentett Csurka István Mi újság Pesten? cí­mű műve, amelyet Félix László rendezett a képernyő­re. A maiságán túl azért is vált izgalmassá a nézők szá­mára, mert egy eléggé prob­lematikus kérdéshez nyúlt hozzá, még hozzá bátran. Ahhoz tudniillik, hogy miért kell ma — és a hangsúly a mán van elsősorban — sze­retni a hazát. Még azoknak is, akiket a haza esetleg nem kényeztetett el kegyei­vel, akár saját hibájuk foly­tán vagy más okból. Akikről a történet szól az élet perifériáján élnek, leg­alábbis erkölcsi értelemben. Vántóczki, a történet fősze­replője, maga beismeri, hogy szemétláda. De még barátja sem feddhetetlen, hisz egy „vén kurvát szeret”. Ugyan­csak Hujber Mari sem, Ván­tóczki megtalált szerelme, hisz ő is érdekből kötött há­zasságot egy „öreggel”, akit , mérhetetlenül utál. A ma­szek-kisiparos Rózsiról nem is szólva. Természetesen ez is az élet, az élet ilyen is. S az érdekes éppen az, hogy ebből a valóságból kiindulva tudja Csurka István meg­fogalmazni hazafias monda­nivalóját. Ami ebben a helyzetben így hangzik; a szemétdombba te is belese­gítettél pajtás, s te most itt akarod hagyni ezt a szemét­dombot, és grál-lovag mód­jára akarsz kikötni az új vi­A Tankönyvkiadó Vállalat az idén csaknem 800 féle könyvet jelentet meg, mint­egy 15 millió példányban. — Ezen belül az általános isko­lai tankönyvek 9 millió 130 ezer, — a középiskolaiak 4 millió 900 ezer, a felnőttok­tatás céljaira szolgálók 800 ezer az egyetemi és főiskolai hallgatóknak készülő 180 000 példányban látnak napvilá­got. 57 000 tankönyvet gyár­tanak a nemzetiségi iskolák diákjainak. Megjelenik to­vábbá 59 féle egyetemi tan­könyv, aminek mintegy Két­harmada új lesz. Az egyete­mek és főiskolák összesen 2835 féle jegyzet készítését igényelték a kiadótól. Mint minden évben, most is nagy kérdés, hogy elké­szülnek-e a szeptemberi tan­évkezdésre az iskolai köny­vek? A Tankönyvkiadó ille­tékesei válaszukban elmon­dották: Az érdekelt nyomdák mindent elkövetnek, hogy a különböző okokból származó lemaradást behozzák. Munka­erőátcsoportosítással, túlórák vállalásával gondoskodtaK ar­ról, hogy a tankönyvek kellő időben a boltokba, illetve az iskolákba kerüljenek. Az általános- és középis­ELŐTT lág partjain — a szégyent, azt nem lehet itthggyni — hangzik a döntő érv a ba­rát szájából a disszidálás el­lenében. S ehhez kapcsoló­dik a film másik vezérlő gondolata, hogy az embernek az a kötelessége, hogy sor­sán ott változtasson, ahol elrontotta. Legyen ereje hoz­zá. Ami a tévéfilm erényét külön is emeli, hogy az al­kotók olyan valóságközegfce ágyazva bontották ki mon­danivalójukat a hazaszere­tetről 1970-ben, hogy sike­rült elkerülniük a sematikus szólamszerűség meg-megkí- sértő csábítását. Ehhez hoz­zájárult természetesen a film hiteles milieu-rajza s a ki­tűnő színészi játék, főként Sinkó László és Schwetz András minden rezdülésében igaz játéka. S ha a címben feltett kér­désre — Mi újság Pesten? — válaszolni kellene, játé­kosan, azt felelném: semmi különös, az élet megy a maga útján. Legfel­jebb az, hogy a televízióban született egy érdekes, gon­dolatébresztő, sikeres tévé­film. A képernyő előtt eltöltött idő kellemes percei közé so­rolnám Fellegi Tamás szer­da este látott rendhagyó ri- portfilmjét is, amelyben Vit- ray Tamás faggatta alanyait, hogy megmutassa: a Bala­tonon kívül a Dunántúlon más üdülési lehetőség is van. Szinte vele szurkoltam, hogy sikerül-e bebizonyítania, va­lóban nemcsak a Balaton van a világon. Nem sikerült. Ma még a magyar tenger­nek nemcsak párja, de ha- sontársa sincs megnyugtató színvonalon. A körséta azon­ban így is felfedezte szá­munkra a meglátogatott ta­vak egy-egy rejtett szépségét. A riportfilm humora pedig ráadásnak is jó volt. Ugyancsak ritka élményt nyújtott az ősi Afrikáról ké­szült francia film harmadik része, amelyben valóban le­nyűgöző szépségű felvétele­ket láthattunk, közöttük a balettnek is beillő harci já­tékról készült képeket. Élvezet volt hallgatni Kal­már László professzort, s látni korát meghazudtoló vitalitá­sát a róla készített filmben. Természetes közvetlensége magával ragadott — meny­nyivel merevebb, mesterkél- tebb volt a riporter — a képernyőről kikerékpározó tudós képe pedig sokáig megmaradhat emlékezetünk­ben. S ha tehát csak a kelle­meset vesszük, végered­ményben nem is voit ez olyan rossz hét a televízió­ban. Sőt! kólákban szükséges tanköny­veket folyamatosan szállítják a boltokba, illetőleg az okta­tási intézményekbe. A tan­könyv-ellátásról, a szétosztás­ról ezúttal is az Állami Könyvterjesztő Vállalat gon­doskodik. A tankönyv-vásár — akárcsak az előző évek­ben — augusztus 21-én kez­dődik. A megyeszékhelyek, városoK, járások iskoláit az illetékes helyi könyvesboltok látják el általános, illetve középiskolai tankönyvekkel. Az általános iskolások saját tanintézetükben kapják meg könyveiKet, az első két taní­tási napon. Az iskolai árusí­tás után a feleslegesként visz- szakapott tankönyveket a könyvseboltok szeptember közepéig árusítják. A gimnáziumi tankönyve­ket, szótárakat, atlaszokat, továbbá a kötelező és java­solt olvasmányokat a diákok a kerületi könyvesboltokban szerezhetik be, vidéken vala_ mennyi gimnázium biztosítja tanulóinak a tankönyveket: augusztus utolsó, illetve szep­tember első napjaiban vásá­rolhatók meg a helyszínen. A szakközépiskolák és techni­kumok növendékei taninté­zetükben kapják kézhez tan­könyveiket. A magyar gazdaság minden fontos ága bemutatkozik A. KAZJUKOV (APN) Tragédia számokban A földkerekség va^amer nyí filmje - egy helyen V. M. Jelentés a tankönyvtrontról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom