Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1 forint XXI. évf. 197. sz. 1970. aug. 23.. vasárnap. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYE* TANÁCS PJ A Hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség Szombaton hazaérkezett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének moszkvai ülésén részt vett magyar küldöttség; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt kormány elnöke, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Gyenes András külügyminiszterhelyettes, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Ferro József, a Külügyminisztérium protokoll osztályának megbízott vezetője. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Magyar—szudáni tárgyalások Khartoum ban Témák és viták A komoly szándék olykor a fonákját mutatja. A vezetőség kétesztendei tevékenységéről számot adó taggyűlésen felszólalt az üzemgazdasági osztály szimpatikus, fiatal mérnökközgazdász vezetője is. El- marasztalólag szólt azokról, akik a párttaggyűléseken csak a szorosan vett termelési, gazdasági kérdésekről vitatkoznak, s ha más téma van napirenden, akkor a hangjukat sem hallani. Mindennek szellemes kifejtése után rátért fölszólalása lényegére. Termelési, gazdasági kérdésekre, s csakis azokra. Azt cselekedte, amit elmarasztalt. Humor? Mi tagadás föllelhető benne. Mégsem e jóindulatú, jószándékú kétarcúságon érdemes eltöprengeni, hanem azon a na- gyonis fontos kérdésen, hogy témák és viták miként kapcsolódnak össze, vagy éppen különülnek el a kommunisták, s közösségeik a pártalapszervezetek tevékenységében ? Az a tény, hogy a vezetőségválasztást előkészítő, beszámoló taggyűléseken nagy az aktivitás, örvende- ' tes. Ahogy pozitívum a vitázó kedv fölélénkülése általában is a kommunisták tanácskozásain. A beszámolók sok helyen joggal állapítják meg: az eltelt két esztendőben növekedett a politikai érdeklődés, s ami ettől elválaszthatatlan, a vélemények cseréje. Jó dolog ez. Jó, ha a viták valóban a lényeget ragadják meg, s főként, ha a viták eredményeként tettek következnek. Ma még ez nem mindenütt természetes. Van, ahol csak addig jutottak, hogy — vitatkoznak. A vita hevében a téma maga nem is kerül mérlegelésre, érdemes-e egyáltalán rajta rágódni, vitatkozni? A példa lámpását megragadva: érdemes-e energiát, időt fecsérelni arra, hogy apró-cseprő, pillanat szülte s temette ügyeken vitatkozzanak, s közben a valóban fontosra, lényegesre nem jut erő? Az egyik pártalap- szervezetben például hosz- szasan vitatkoztak azon, miért dúrják fel a nemrég füvesített üzemudvart, helyes-e, ha a brigádok kirándulásra költik a jutalmat, ahelyett, hogy szétosztanák s így tovább. E „nagy horderejű” kérdések mellett valahogy, árnyékban maradt, s nem is került napvilágra, hogy az üzemben hirtelen megnövekedett a selejt, s az elfuserált munkadarabok javítása miatt ijesztővé vált a túlóra felhasználás. Mindenekelőtt ez utóbbiakon lehetett, s kellett volna is vitatkozni, s mivel nem azt tették, a tekintélyük, a tömegbefolyásuk aligha lett szilárdabb. A pártszervezetekben az elmúlt esztendőkben elmélyült az összefüggések feltárására, elemzésére való hajlam, s alkalmasság. A A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket adományozott az idei Tisza- völgyi árvízvédekezés során kifejtett kiemelkedő tevékenység elismeréséül. Kitüntetésben részesült az árvíz elleni védekezéshez segítséget nyújtó, ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok több tag- t te gazdasági reform előkészítése, bevezetése és kibontakoztatása nagy próbatétel volt a pártszervezetek számára. Egyre szerencsésebb kézzel választják ki a problémák garmadájából a valóban lényegeseket a kommunisták, azokat, melyekben szükség van állásfoglalásukra, s melyekben tudnak is megalapozott, utat mutató véleményt mondani. Mert a fontossági sorrend, a témák közötti válogatás nem ellenére, hanem javára van a munkának. A zegzugos ösvényeken nincs szükség a forgalomirányításra, ám meglehetnek-e nélküle az utakat összefogó csomópontok? így valahogy igaz ez a pártszervezetek esetében is. A műhelyen, üzemen, gyáron belüli munka ezer ágra oszlik, s hiba, ha a kommunisták az ezer ág mindegyikével törődni akarnak, ha a témák rangja azonossá válik, ha a vita, s nem annak eredménye a fontos. Baj, hogy miként azt bevezetőben említettük — sok termelési, gazdasági kérdés szerepel a taggyűléseken? Az élet természetes tükröződése ez. Inkább arra kell a hangsúlyt tenni: milyen formában kerülnek napirendre? Ha úgy, hogy a részletekből nem kerekedik ki az egész, ha például a bérkérdés nem bérpolitikaként, hanem csupán személyi sérelmek, kívánalmak köntösében szerepel vitatémaként, akkor aligha jutnak egyről kettőre. Ha kárhoztatják az adakozó anyagellátást, ez sem lendít sokat. Ám ha megkeresik az összefüggéseket — az üzemen belüli szervezetlenséget, a késve feladott rendeléseket, s így tovább — akkor a vita a teendők irányát, útját is kimunkálja, módszereit pedig már a gazdasági vezetésnek kell megtalálnia. Azaz: elaprózódás helyett a fő kérdésekre való koncentrálás, operatív beavatkozás helyett a távlatokra is figyelő irányítás. Ahogy termelési kérdésekben, úgy más témák esetében is ez a járható út. A pártépítés, az oktatás, a pártcsoportok tevékenysége, az ideológiai munka, a fel- világosító tevékenység, mind-mind vitatéma, ahogy az országos politika sok kérdése is. Ha: van új gondolat, s mondanivaló. Ez húz ugyanis választó vonalat az ál-, s a valódi viták közé. Mert bármennyire heves legyen is a szószaporítási kedv, a lényegtelen csip-csup ügyekben, végül marokból kipergő homok az eredmény, nincs semmi megfogható. S a fordítottja: a lényeges kérdésekhez fűzött jó gondolat, helyes észrevétel, segítő tanács méhében hordja a cselekvés, az intézkedés ígéretét is, a vita eredménye megfogható, mert tettekre váltható. M. O, Az Elnöki Tanács többek között Fodor Mihálynak, a Szolnok megyei tanács vb- elnökének. Hegedűs Lajosnak, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, Mészáros Józsefnek, a tószegi községi tanács vb- elnökének a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Zsúfolt program várt Lo- sonczi Pálra, az Elnöki Tanács elnökére, a szudáni hivatalos látogatás második napján. A késő esti órákba nyúló pénteki díszvacsora után, amelyet Nimeri szudáni elnök adott Losonczi Pál tiszteletére, a szívélyes és baráti légkörű, oldott hangulatú vacsorán — amelyen a vendéglátók részéről a forradalmi parancsnoki taFinn vendégeinket a városi tanács vb-termében fogadták. Csorna Kálmán, a városi tanács vb-elnöke a város 25 éves fejlődéséről szóló tájékoztatójában többek között a következőket mondotta: — Az új gazdasági mechanizmus idején a szocialista ipar városunkban teljesítette az eléje állított követelményeket. Az 1968-as évet jelentős eredménnyel zártuk. Jelenleg az ipar — közlekedés együttesen mintegy 3.5 milliárd forint termelési értéket állít elő, a kereskedelem összes forgalma 1 milliárd forint körül van. 1969 I. félévében a termelés, a gazdálkodás, az áruforgalom és szolgáltatásban az eredmények a jellemzőek. Az ipar és értékesítés között mindjobban kialakult a piaci kapcsolat. A gyártó vállalatok A megyénkben tartózkodó tallinni delegáció tagjai tegnap délelőtt a megyei tanács és a KISZ bizottság hasonló beosztású vezetőivel tartottak szakmai megbeszélést. Az eszmecsere során sok értékes javaslat született, melyek megvalósulásuk után kiszélesítik majd Szolnok megye és testvérvárosa, Tallinn barátságát. Még a délelőtt során kenács és a kormány tagjai, magyar részről Losonczi Pál és kísérete vett részt — Nimeri elnök és Losonczi Pál mondott pohárköszöntőt. Nimeri elnök a forradalmi parancsnoki tanács tagjai, a miniszterek és a szudáni nép nevében üdvözölte Losonczi Pál látogatását Khartoum- ban, „a két Nílus találkozási pontjánál, a két kultúra bölcsőjénél”. egyre jobban figyelembe veszik a megrendelő, a piac igényeit. 1969-ben, — már második évben — a vállalatok maguk csinálták éves terveiket. A tervek készítését az előrelátás, a gondosság, a piaci igények mind tökéletesebb felmérése jellemezte. Jelentős helyet foglalt el e tekintetben a hitel útján előirányzott fejlesztés. A terv készítéséhez nagy mértékben igényelték a dolgozók javaslatait, véleményeit. — Kedvezően alakult a vállalatoknál a bérfejlesztés, mely általában 2—2,5 százalékkal volt magasabb 1969- ben az előző év hasonló időszakánál. A bérfejlesztés nagyrészt a nyereség, prémium és jutalom formájában történt kifizetésekből, vagyis a termeléshez közvetrült sor arra az összejövetelre. melyen értéKelték az egy hetes itt tartózkodás tapasztalatait. Az értékelésen megjelent — Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Tóth János Zagyi János és Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, valamint a vendégek és a vendéglátók. Délután a delegáció a rá- kóc^jfalvai Rákóczi Tsz-be Szombaton délelőtt Losonczi Pá) megtekintette a Sudan Textil Industry LTD. Khartoum-i gyártelepet, majd ellátogatott az egyik Khartoum környéki tejfel- dolgozó és baromfi tenyésztő üzembe, amelyet a közelmúltban vettek állami ellenőrzés alá. Délután tartották meg Losonczi Pál és Nimeri elnök hivatalos tárgyalásait. len kapcsolódó mozgó bérrendszerből adódik. Harminchárom termelő egységünknél vezették be a csökkentett munkaidőt, áttértek a heti 44 órás munkaidőre. A csökkentett munkaidő bevezetése jó tapasztalatokat hozott. Vainö Mäkinen, Riihi- mäki-i polgármester (parlamenti képviselő) köszönte meg a finn delegáció nevében Csorna Kálmán tájékoztatóját. Válaszbeszédében többek között hangsúlyozta: — Az, hogy kis országok vagyunk, nem akadályoz bennünket abban, hogy részt vegyünk a béke védelmében. Az utóbbi idők eseményei igazolják, hogy lehetőségeink vannak is erre. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Emeljük a poharat a békéért, a városaink közötti testvéri kapcsolat megszilárdításáért. Finn vendégeink a következő napokban a megye- székhellyel. illetve a megyével ismerkednek. látogatott, ahová elKisérte a vendégeket többek között Csáki István és Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese is. A szövetkezet nevében dr. Bereczki László elnök köszöntötte az érkezőket. Ezután az észt vendégek kisérőikkel — gépkocsikba szálltak és megtekintették a közös gazdaságot, este pedig a tiszteletükre rendezett vacsorán vettek részt. Ma: Heti világhíradó Mindenfelől 2. oldal A megújhodott Tiszamenti Célravezető módon Jó okuk van a bizakodásra 3. oldal Románia nemzeti ünnepén Politika pongyolában 12 ezer kilométer a barátság útján 4. oldal A láthatatlan ember Szombati szemle a piacon Falusi búcsú 1970 5. oldal Szobrot kap Nagy-Balogh János az első magyar proletárfestő Közízlés és korszerűség 6. oldal Az MSZMP X. kongresszusának irányelvei 7-10. oldal Virág az aszfalton 11. oldal A megszámlált ember Eldorádo ' 12. oldal Szigetek királynője Mindannyian énekeltünk 13. oldal Keresztrejtvény Sporthírek — eredmények 15. oldal Újabb nyeremény rekord Huszonegy a nyerőszám Mozi, rádió, tv műsor , .16. oldal Árvízi kitüntetések A békéért9 Riihimäki és Szolnok testvéri kapcsolatáért Testvérvárosunk küldöttei a megyeszékhelyen Tegnap délután kedves vendégeket fogadtak Szolnok város vezetői a megyeszékhelyen. Testvérvárosunk, Riihimäki képviseletében Väinö Mäkinen polgármester (parlamenti képviselő), Hjalmar Elomaa tanácselnök, Eero Lahtinen másodtanácselnök, Urho Koskinen városi vezetőségi tag látogatott Szolnokra. Végéhez közeledik tallinni vendégeink látogatása
