Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
1970. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Magyar autómosó és szárító berendezés Gárdonyi Géza: Most már eressz el, kérlek! Jól van, Dsidsio, de engedj, hadd menjek végre I Nem várathatom uramat. Az ég angyalai védjenek meg! A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor. Korcsmáros Pál Modem autómosó és szárító berendezés üzemi próbáit kezdték meg a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Az automatikusan működő berendezést a Híradástechnikai Gépgyárban készítették. A sikeres próbák után rövidesen üzembe helyezik az új gépkocsimosó állomást. (MTI foto — Jármai Béla felv.) Élet a százalékok mögött Sztárok a konyhában Holnap indulunk. Ha méltóságot verekszem ki magamnak, és visszatérek, remélhetem-e, hogy .Ha- visszatérsz is... Nem, Zéta. nem ígérhetek semmit. Ne kívánd, .hogy megmondjam, miért. Egyszei italán majd megtudod... De most... | Megcsókolhatod oz arcomat, Zéta. Ct a kivetkező nap hajnalán, miközben a táltosok fehér lovat áldoznak a hadak urának, a fegyveres százezrek elindulnak napié ugat felé. ‘ ~ n v Elvesztett már valamit ? A sztár szó sokféle képzetet kelt. Lehet nagyon csinos filmszínésznő éppúgy, mint férfi énekes, de lehet cola, táskarádió, tv vevőkészülék, melynek nem rangja, csupán neve a sztár. Ma már annyi a sztár, hogy jut belőlük a konyhába is ... Igaz, alakjuk a legkevésbé hasonlít a sztárokéra. „Álruhát” öltöttek: gáztűzhely, elektromos vízmelegítő, kávéőrlő, porszívó, mosógép, centrifuga, hűtőszekrény formájában játsszák szerepüket. Egyre Ha egyszerű sémát alkotunk: a gépipar termékeit két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik: a termelő- eszközök s tartozékaik, ezek ún. közületi fogyasztásra kerülnek. A másik: a tartós fogyasztási cikkek nagy csoportja, melyek a magánfogyasztást szolgálják. A legutóbbi két évtized a termékek mindkét csoportjában rekorder tempójú növekedést hozott. A gépipar termelése 1950 és 1967 között az Egyesült Államokban háromszorosára, Japánban a huszonötszörösére, az NSZK-ban a négyszeresére, Franciaországban a háromszorosára, hazánkban pedig a hat és félszeresére növekedett. Jó, rendben van, de mi haszna ebből — mondhatja az olvasó — a háziasszonynak. a családnak? Az. hogy padlásra került a mosóteknő, már csak emlék egyre több családban a konyhai tűzhelyben való begyújtás, nem okoz izomlázat, csuklófájást a ruhacsavarás, nem a kút, a kamra köve hűti az ételt, A ma emberének már nem csoda a kigyúló villanykörte, de még csoda az egyenesben közvetített foci-világbajnokság a tévé képernyőjén. A ma emberének gyermeke azonban már ezt is természetesnek veszi — hiszen születése pillanatától készen kapja —, oda sem figyel, úgy kapcsolja be a magnót, a tévét, a táskarádióját. A mama még tartott picit a sivító porszívótól, a brummo- gó mosógéptől, a lánya már rutin mozdulatokkal kezeli azokat. A technikát a huszadik század embere: hazavitte. Be a lakásba, annak minden helyiségébe. A technika áldásaiból — olykor átkaiból, ha éppen bedöglött valamelyik masina — mi jutott eddig nekünk, magyaroknak? Mert nem kefontosabbá váló szerepüket. A párt Központi Bizottságának határozata a negyedik ötéves terv irányelveiről kimondja: „Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen. Javítani kell a lakosság áruellátását, főleg tartós fogyasztási cikkekből...” Helyben vagyunk. A tartós fogyasztási javak sztárkarriert befutó csoportjánál. Azaz: a gépiparnál. a feldolgozásra váró élelmiszert, hanem a „frizsi”, a hűtőszekrény .. . Mindehhez ipari háttér kellett. Gépek, szerelőszalagok, alkatrészek milliárdjai. Mert ma részletre kapható, szinte rátukmálják az emberre azt, amit évtizede csak a mázlisták tudtak megszerezni; a nagyképernyős tévét, a palackos gáztűzhelyet, a hűtőszekrényt. S hogy bizonyítsuk a sztár karrierjét: a Szovjetunióban 1955-ben 87 ezer, 1968-ban 4 700 00 mosógépet gyártottak, 1960 és 1968 között a szocialista országokban meghúszszorzódott a hűtőszekrény termelés, Japánban évente 3o millió rádió- készüléket, az Egyesült Államokban 10 millió tévé készüléket gyártanak. S a jövő? Az újságok naponta adnak hírt a kazettás magnók új típusairól, a színes televízió hódításáról, a házi- moziról. azaz a szalagra vett tévé-műsorokról, sőt, már a háziújságról is, melyet az előfizető lakásán nyom ki egy ügyes szerkezet. Szédületes? Természetes. lünk versenyre az évente ötmillió hűtőszekrényt termelő Egyesült Államokkal, a hárommilliót kibocsátó szovjet, iparral, de azért mi is a pályán vagyunk. 1960-ban mindössze kilencezer elektromos hűtőszekrényt készített a maevar ipar. 1969-ben meg — 214 ezret... Televízióból 139 ezer készült 1960- ban. 345 ezer 1969-ben. Porszívó 23, illetve 75 ezer. S a centrifuga? Hát kérem: 1960- ban 98 darab volt a produktum, mi tagadás, nem lehet fölvágni vele. Az 1969-essel már inkább, mert az 95 ezret tett ki... Ilyesfajta „aprópénzre” lehet fölváltani a gépipar címszó alatt tömörülő al-ágazatok, a gépek és gépi berendezések, a villamos készülékek gyártása, a műszeripar, a járműipar, a híradástechnikai ipar, s a többi teljesítményét. Ezt és még sok mást tömörít az az egyszerű ténymegállapító mondat, hogy két évtized alatt a hazai gépipar meghétsze- rezte termelését. Azt a termelést, melynek tárgyiasult eredménye a golyóscsapágy — 1950-ben egy darab sem készült az országban, most meg évente 15 millió —, a portáldaru, a turbógenerátor, a nyerges vontató éppúgy, mint a centrifuga, meg a hűtőszekrény. IXem bálvány: eszköz Néhány éve heves szópárbajok zajlottak le a „frizsider szocializmusról”, akadtak, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal óvták a honpolgárt... Mitől is? Attól, hogy kényelmesebbé, könnyebbé tegye a mindennapijait? Mert a hűtőszekrénnyel, a tévével, s a többi hasznos jószággal ezt, s csak ezt tette. Nem bálványok ezek — ha azok olykor, csak addig, míg kevés van belőlük —, hanem eszközök. Munkát könnyítő, életet kényelmesebbé tevő eszközök. Hiszen miféle kára lenne annak, hogy 1960 és 1969 között, ezer lakosra számítva a mosógépek száma 45-ről 158-ra, a hűtőszekrényeké négyről 80-ra, a porszívóké 11-ről 87-re, a tévéké 10-ről 155-re nőtt? Az eszközök senkit nem tesznek rossz emberré, az önző, az anyagias, a „szerző” típus nem a gépipar műhelyeiben készül. A gépiparban az iparban foglalkoztatottak 30,2 százaléka, 554 ezer ember dolgozik. A múlt esztendőben 81.4 milliárd forint értékű termék — ebből 25,5 milliárd export — hagyta el a gépipar vállalatainak raktárait, hogy új eszközöket termelő csúcsesztergaként. terhet szállító gépjárműként, szórakoztató tévékészülékként! italunkat hűtő szekrényként szolgálja mindannyiunkat. Mészáros Ottó Az emberi feledékenység határtalan. Férjek szemrebbenés nélkül feledkeznek meg házassági évfordulójukról, feleségük születésnapjáról. vagy a hazaadandó fizetésről. Gyerekek a feladott leckéről, vagy az esti fogmosásról. Hivatalnokok az elintézendő aktáról. Háziasszonyok a gázra tett ételről. A felejtés nagy adomány. Ezáltal nyílik lehetőség új ismeretek befogadására. A feledékenység viszont sok bosszúságot, kellemetlenséget okoz. Az emberi feledékenység- ről vallanak azok a tárgyak, csomagok, amelyeket villamoson, vonaton, autóbuszon, járműveken felejtenek az utasok. Külön találttárgy osztálya van a Budapesti Közlekedési Vállalatnak. Itt a villamosokon és az autóbuszokon elvesztett holmikat őrzik. A taxiban, utcán, nyilvános helyeken elvesztett tárgyakat a rendőrségen adják le. A vonaton hagyott értékeket a pályaudvari ta- lálttárgyak osztályán lelhetik meg a feledékeny utasok. Nyugati pályaudvar. Személyvonat a harmadik vágányról... Az első vágány mellett tessék vigyázni. Szerelvényt tolnak be... Nyüzsgő forgatag. Érkezők, indulók. A vonatkísérők érkezés után végignézik a kocsikat. Felhúzzák az ablakokat, becsukják az ajtót, összeszedik az ottfelejtett tárgyakat. A mai „zsákmány”: napszemüveg, női köpeny és egy doboz sárgabarack. Viszik az érkezési ügyeletre. Jegyzőkönyvbe írják melyik vonaton, mikor találták. 24 óráig itt őrzik, azután átkerül a találttárgy raktárba. Polcokkal, fogasokkal tele terem. Az elhagyott tárgyak gazdag választékával. Csak így első pillantásra: ernyők, rádiók, szatyrok, bőröndök, kalapok, kabátok. De van itt horgászfelszerelés, rúd téliszalámi, faszobor, fokos, kőkorsó, menyasszonyi csokor, (vajon esküvő előtt, vagy után hagyhatta el a boldog ara?) tejeskanna (tejjel), könyv, határidőnaptár, sátorlap, műfogsor, vasutas-sapka. ital. Egy másik állomáson történt. A vonatban csendben alvó csecsemőre bukkant a kalauznő. Dajkálta, babusgatta. Az állomás nődolgozói azon gondolkoztak, örökbefogadják a barátságos bébit. Tejet adtak neki. tisztába tették, amikor késő este beállított a meglehetősen zilált mama. aki bevallotta, hogy gyerek nélkül könnyebben tudta intézni dolgait. Nemcsak a vonaton, pályaudvari padokon, várótermekben, toaletben, telefon- fülkében is gyakran akadnak elvesztett igazolványokra, pénztárcára, ruhaneműre. .Viccként mesélik a következőt: bedűlöng a találttárgyak osztályára egy középkorú férfiú. — Elvesztettem száz forintot, nem hozták be véletlenül? — Nem, ma csak tíz forintot adtak le — így a raktáros. — Nem baj, míg behozzák a többit, elviszem ezt! — Olyan is volt, hogy elhagyott vőlegény itt kereste hűtlen menyasszonyát — mosolyog az ügyeletes. De komolyra fordítva a szót, megtudom, hogy például a Nyugati pályaudvaron évente 3—4 ezer tárgyat találnak. Most tartanak az 1959-nél. Jelenleg még 1145- öt őriznek, s csak 809 tárgyért jelentkezett a gazdája. A pályaudvaron 1 hónapig tárolják az ott talált holmikat. (Kisebb állomásokon 1—2 hétig), s azután vidéken a vasút-igazgatóság központjába, Budapesten a Keleti pályaudvar megőrzőjébe szállítják. Minden megőrzőben csak akkor adják ki a meglelt tulajdont, ha az elvesztés és a megtalálás adatai egyeznek. (Vonat, útvonal, pályaudvar, dátum). — A tapasztalat? — Sokan veszítenek el. de kevesen keresik meg holmijukat. S főleg az értéktelen, elnyűtt kabátokért, üres szatyrokért jönnek. — Mi volt a legértékesebb talált tárgy? — Találtak már pénzt, 15 ezer forintos filmfelvevőgépet, bőröndöt 8 ezert forint áru csipkefüggönnyel. — ön vesztett már el valamit? — Kulcsot. A találttárgy raktár kulcsát. — Visszahozták? — Igen, leadták a találttárgyak osztályán. Kádár Márta Rekorder tempó A hazavitt technika
