Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Ma: Koncepciók forintért Nehéz kezdet után jó eredmények Kiss Lajos vezérigazgató nyilatkozata a Tisza Cipőgyár ez évi sikereiről D ánia külkereskedelmi bevételeiben egyre te­kintélyesebb részt kép­visel az eladott koncepció­kért befolyt összeg. Meglepő, hogy ebben a kis országban, amely igazán nem számítha­tó a nagy és neves ipari or­szágok közé (mégha az utób­bi évtizedben ipara sokat fejlődött is), — néhány év alatt elszaporodtak az olyan kisebb-nagyobb vállalatok, amelyek lényegében ötlet­gyártásból és eladásból tart­ják fel magukat, s tesznek szert szép haszonra. A dá­niai ipar annyi ötletet, el­képzelést, szervezési sémát, amennyit ezek a koncepció gyártó vállalatok — az ún. engineering bürök; mérnöki szervezési és tervezési iro­dák piacra dobnak — képte­lenek megvenni. Ezek az irodák mégis jól működnek, fejlődnek, amiből pedig az következik, hogy „gyártmá­nyaikat” — különféle techni­kai, szervezési, gyártási kon­cepciókat — a nemzetközi piacon értékesítik. Mindeb­ből pedig több tanulság is leszűrhető a saját hasznunk­ra. Az első, hogy létezik en­nek a speciális terméknek — a gazdálkodási, gyártási kon­cepcióknak világpiaca, ahol ilyen termékeket adni-venni lehet. Létezik ez a világpiac: a fejlődés és a munkameg­osztás gyors tempója követ­keztében ki kellett alakulnia, mintahogy kialakult ez az üzlet vagy szolgáltatóágazat is (mindkét kategóriába be­sorolható), amelyik megbí­zásra, vagy anélkül „raktár­ra” — gondolkozik, tervez, szerkeszt, kalkulál a min­dennapos gyakorlat tempó­jában ilyesmire időt szakíta­ni nem tudó ipari, kereske­delmi vállalatok vezetőgár­dája helyett. Ehhez az ága­zathoz tartozó vállalatok életképességének titka az, hogy a legkiválóbb szakem­ber gárda birtokában nem csinálnak mást, csak elkép­zeléseket, megoldásokat dol­goznak ki adott, sajátos hely­zetekre, s azokat jó áron értékesítik. Szándékosan a dániai pél­dából indultunk ki, lévén ez ország sok tekintetben hoz­zánk hasonló adottságú: nyersanyagokban nem gaz­dag, külkereskedelem-érzé­kenyen, kis lélekszámú, tehát kis hazai felvevő piaccal bír és ipara is a háború után indult nagyobb fejlődésnek. Az ilyen országok alapvetően arra kényszerülnek, hogy mindig sokkal több munkát adjanak el, mint anyagot. Nos, koncepciókat gyártani, ahhoz nem kell nyersanyag, csak szellemi potenciál. Még beruházás sem kell hozzá sok — bár ma már egy tisz­tes engineering büró-tól el­várják, hogy számítógépe is legyen. A fentiekből követ­kezik tehát, hogy miért is lendült fel Dániában ez az üzletág, s az is, hogy koncep­ció-exportra nálunk is ér­demes gondolni, hisz a hazai műszaki és gazdasági szak­ember gárda nemzetközileg is számottevő felkészültség­gel és szellemi kapacitással rendelkezik. Ez azonban csak egyik ré­sze a dolognak — szellemi produktumot adni el, valutá­ért. Ez távlatilag lehet jó üzlet a számunkra, ha ma szervezni kezdjük. A másik oldal azonban az, hogy már ma érdemes vevőként is megjelennünk a koncepciók hazai és világpiacán. A IV. ötéves terv célkitű­zései csak akkor válhatnak valóra — amint azt a Köz­ponti Bizottság irányelvei is leszögezik, — ha a műszaki színvonal, a munka szerve­zettsége, a vezetés színvona­la a szükséges mértékben emelkedik, s ennek eredmé­nyeként javul a gazdálkodás hatékonysága, s ezen belül a termelékenység. Ebben a feladatban — amelyben mindenütt osztoznak — az időzavart elkerülni egyben a terv teljesítését is jelent­heti. Az időzavar elkerülésé­re szolgáló legjobb eszkö­zök sorában viszont fel kell fedezni akkor mindenütt a másutt már kész és megvá­sárolható technikát, techno­lógiát, szervezési sémát — vagy ha készen sehol sem találjuk: meg kell rendelni ezeket az ilyen árut szállító hazai cégek, kutatóintézetek valamelyikétől. Ugyanis létezik már a kon­cepciókból a vezetők, irá­nyítók, szervezők számára — hazai kínálat is. Itt az In- vesztorg például, amely vál­lalja, a beruházások kivite­lezésének szervezését. Vagy a KGM Ipargazdasági Szer­vezési és Számítástechnikai Intézete, amely nemrégiben fejezte be immár a 43. gép­ipari vállalat helyzetfelmé­rését s az ehhez kapcsolódó számításokat kimutatva azt az optimális termékösszeté­telt a megrendelőknek, ame­lyekkel maximális nyereség­re számíthatnak. Emlegethet­nénk a tudományos kutató- intézetek sorát is, amelyek­ben jobbnál-jobb megoldások várják a vevőket. Egyébként ezek a speciális vállalatok és kutatóintéze­tek nem is csak a ma jelent­kező gondok megoldásával, hanem az ún. probléma-meg­előző kutatással is foglalkoz­nak már. Tehát már nem­csak azt mondják meg: mi­vel van a baj, hanem azt is, jó előre, miből lehet, ha egyik másik módszeren, szervezeten nem változtat­nak időben: a készletgazdál­kodás, az ügyvitel, az anyag­felhasználás, a munkaidő, kihasználás, vagy a vezetés, tervezés szorul e javításra a hatékonyabb munka érdeké­ben. D rága hiúság az, ha va­lahol mindent saját- magúk akarnak kita­lálni, végig próbálni. A szakmailag valóban korunk színvonalán álló ember, s a közvetlenül előttünk álló feladatok megoldására való­ban rátermett ember kon­cepciójának szerves része — másók koncepciójának kere­sése, megismerése, átvé­tele ha azt megfelelőnek találja. Különben a forintért vett koncepciókra — garan­ciát is adnak. Egy-egy saját elképzelés sikertelensége esetén nem fizet senki — csak ráfizet, az, aki nem is­merte fel idejében a nagy­ipari módszerekkel „gyár­tott” műszaki gondolatok ér­tékét. G. F. Sikereknek ugyan egyszer sem mondta a vezérigazgató a Tisza Cipőgyár eredmé­nyeit, de azért néhány vo­natkozásban helyénvaló ez a kifejezés. Különösen olyan nehézségek és kudarcok utón, amilyenek az év ele­jén érték a vállalatot. Kiss Lajos munkatársunknak adott nyilatkozatában így emléke­zett rájuk: — Az edső hónapokban, Március közepéig 137 ezer pár cipővel maradtunk le az előirányzattól az említett anyag- és létszámhiány kö­vetkeztében. Hogy érzékelni lehessen, a lemaradás csak­nem három és félnapi ter­melésnek felelt meg. Számot­tevő adósság volt ez már, s a törlesztésére mindent el kellett követni — mondta a vezérigazgató, majd így foly­tatta: — A párt- és a mozgalmi szervekkel együtt kerestük a kiutat, s nem eredménytele­nül. Mindenekelőtt arra az álláspontra jutottunk, hogy nyíltan a dolgozóink elé tár­juk a gondokat, nehézsége­ket. E célból két ízben is szabad pártnapokat tartot­tunk területi egységeinknél. Március végére megállt a visszaesés aggasztó folyama­ta, majd április közepétől na­gyon szívós munkával meg­A nagyobb termelési volu­ment kisebb létszámmal produkáltuk. A háromszáz­negyven fővel csökkent lét­szám mellett az egy főre eső termelési értékünk 17,4 szá­zalékkal növekedett az előző év azonos időszakához ké­pest. S ha már az adatoknál tartunk, megemlítem, hogy közvetlen megrendelőink a múlt év első felében 63100 pár lábbelink minőségét rek­lamálták, s az idei első fél­évben csak 27 400 párral kap­csolatban emeltek ilyen ki­fogást. Hozzáteszem, hogy ezek az adatok egyik eset­ben sem tartalmazzák a kis­kereskedelmi boltokban el­hangzott fogyasztói reklamá­ciókat. A termelési eredmények­kel kapcsolatban az igazság­hoz tartozik, hogy azoknak részesei a talpműhely dolgo­zói is, akiknek — bár a lét­számgond miatt kisebb zök­kenőkkel — sikerült gyakor­latilag megfelelően biztosíta­niuk a hazai gumitalp szük­séglet kielégítését. Méltány­talanság lenne nem szólnunk erről, hiszen a magyar cipő­ipar talpigényének döntő há­nyadát — mintegy 90 száza­lékát — a mi dolgozóink elégítik ki. Visszatérve még a második negyedévtől bekövetkezett fellendülés összetevőire, el kell mondanom, ho—- magá­tól értetődően fontos szere­pük volt a jobb termelési feltételek biztosításának, va­lamint a növekvő teljesít- nyekkel arányosan javuló kereseti lehetőségeknek is. A munkások havi átlagkeresete hetekben nagyon rossz volt az anyagellátásunk, főként a tornacipők, kismama-cipők gyártásához szükséges textí­liákból és egyes borfajtákból. Az influenzajárvány pedig az amúgyis meglévő létszám­gondokat súlyosbította, majd az árvízvédekezés is hasonló nehézségeket idézett elő. — Mindez rendkívül próbára tette a termelés közvetlen irányítóit és az egész válla­latvezetést. tettük az első lépéseket a le­maradás pótlására. Ebben igen sokat jelentett az a két kommunista szombat, ame­lyen dolgozóink 80 ezer pár lábbelit gyártottak. S noha az árvíz idején jelentős lét­számot kellett ismét nélkü­löznünk, a termelésben ez már nem okozott újabb visz- szaesést. Június végéig sikerült min­den adósságunkat törleszte- nünk. Ha az első félévet az 1969-es azonos időszakhoz hasonlítjuk, elmondhatom, hogy 13,9 százalékkal nőtt az árbevételünk, s több mint 22 százalékkal nagyobb érté­kű termékmennyiséget hoz­tunk belföldi piacon forga­lomba. Ezen belül nőtt az olcsóbb cikkféleségek hánya­da, s következésképp — a tavalyi első félévihez képest — másfél millió forinttal ke­vesebb lett a nyereségünk. 10,4 százalékkal nőtt válla­latunknál. Javuló termelési kedv összességükben ezek a té­nyezők kedvezően hatottak: Nemzetközi néprajzi filmszemle A szekszárdi Babits Mi­hály művelődési központban szombaton megkezdődött a 6 napig tartó II. nemzetközi néprajzi filmszemle és tudo­mányos tanácskozás. 100 ha­zai, 50 külföldi néprajztudós és filmes előtt dr. Ortutay Gyula akadémikus, a magyar néprajzi társaság elnöke „A filmdokumentáció jelentősé­ge a néprajzi kutatásokban” címmel tartott előadást. Szólt arról, hogy közreműködésé­vel néprajzi film készül a dunamenti népekről. Ezt követően dr. K. Ko­vács László egyetemi tanár a magyar néprajzi filmezés történetét ismertette. A filmszemle alkalmából a művelődési központ helyisé­geiben több néprajzi tárgyú kiállítás nyílt, köztük a Tol­na megye élő népművésze­tét szemléltető bemutató. Tolna megye népcsoportjai­ról dr. Andrásfalvi Bertalan tudományos kutató tartott előadást. A résztvevők délután a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumba látogattak, este az új panoráma filmszínház­ban ünnepélyesen megnyitot­ták a filmszemlét. Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra félszáznál több film levetítése után augusztus 13-án kerül sor. érezhetően javult a termelési kedv, bizakodóbb lett a lég­kör az üzemekben és gyár­egységeknél. S bár még csak kezdeti eredményekkel, de ezt segítette elő a vállalati belső mechanizmus korszerű­sítése is. Április elsejével decentralizáltuk a hatáskörö­ket. Azóta a korábban telje­sen központosított létszám- és bérgazdálkodás is a gyár­egységvezetők hatáskörébe került. Ök döntenek arról, hogyan használják fel a ren­delkezésükre álló bérkeretet azoknak a dolgozóknak a dí­jazására, akik néldául több munkát végeznek egy-egy területen a létszámhiány el­lensúlyozására. Műszaki, szervezési intéz­kedésekkel a sorozatnagysá­gok növelésére törekedtünk, s erre törekszünk a jövőben is, a jobb termelési eredmé­nyek biztosítása végett. Alapgondjaink közül a tex­tilellátás nehézségeivel és a létszámhiánnyal továbbra is számolunk. Az előbbivel kap­csolatban célszerű lenne köz­pontilag megvizsgálni a szál­lító cégek anyagi érdekeltsé­gét. Tapasztalatok szerint ugyanis azok a textilfélék a leggyakoribb hiánycikkek, amelyeknek az áraiban nem, vagy kevéssé érvényesül a szállító vállalat anyagi érde­keltsége. A munkaerőhiány ellensú­lyozására elsősorban új tech­nológiák alkalmazását, kor­szerű gépek, berendezések termelésbe állítását szorgal­mazzuk. Olyan eljárások meghonosítására törekszünk, amelyek kevesebb élőmunka ráfordítással jobb termelési eredményeket hoznak a vál­lalatnak — mondotta befeje­zésül a Tisza Cipőgyár ve­zérigazgatója. Magyar István A magyar nyelvjárásokról Szombaton a magyar nyelvjárásokról, továbbá a klub-keretek közötti művé­szeti nevelés lehetőségeiről és módszereiről hangzott el előadás a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen rendezett anyanyelvi konfe­rencián. A konferencia résztvevői délután Hajdúnánásra láto­gattak. Czeglédi Lajos a mű­velődési ház igazgatója mu­tatta be a vendégeknek a kulturális létesítményt és is­mertette a klubvezetés Haj­dúnánáson alkalmazott mód­szereit. A külföldi vendégek végignéztek egy játékos ve­télkedőt is. A Vasas Művészegyüttese A Vasas Művészegyüttes tánckara és népi zenekara, amely az elmúlt években Európa szinte valamennyi országát bejárta, szombaton első ízben Spanyolországba utazott. Az együttes vasár­nap már Madridban, a 6000 főt befogadó Palazzio de Portez-ban ad műsort. Majd további vendégszereplésre indul Barcelonába. San Se- bastianba és Valenciába, ahol szintén két-két órás magyar folklór műsorral szó­Hogy élnek a szolnoki munkások? ft Vasárnap ☆ Jöjjön ki a mélyvízből! ☆ A láthatatlan ember ☆ Díszletfestő a vízben ☆ Hirosima szemtanúi ☆ Országút a tanteremben-sSr Fizetések, munkakörülmények ☆ Három emelet mélység Külpolitikai magazin rakoztatja a spanyol közön­séget. A magyar művészek Spa­nyolországból az NSZK-ba utaznak, s előreláthatólag szeptember 8-án érkeznek vissza Magyarországra. Megnyílt a kecskeméti ipari és kereskedelmi kiállítás Szombaton megnyílt Bács- Kiskun megye jubileumi ipari és kereskedelmi kiállítása Kecskeméten. A nagy mező- gazdasági megye iparának, kereskedelmének 25 éves fejlődését reprezentáló be­mutatón megjelentek a vidék politikai és gazdasági veze­tői. Az ünnepélyes megnyi­tón résztvett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Erdősi József, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei bizottságának titkára, dr. Varga Jenő a megyei ta­nács vb elnöke, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, és Rév Lajos, az OKISZ el­nöke. Megnyitóbeszédet Nyers Rezső, Bács-Kiskun megye országgyűlési képvi­selője mondott. Nőtt a termelékenység Számottevő adósság az év elején HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK |

Next

/
Oldalképek
Tartalom