Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
Ma: Koncepciók forintért Nehéz kezdet után jó eredmények Kiss Lajos vezérigazgató nyilatkozata a Tisza Cipőgyár ez évi sikereiről D ánia külkereskedelmi bevételeiben egyre tekintélyesebb részt képvisel az eladott koncepciókért befolyt összeg. Meglepő, hogy ebben a kis országban, amely igazán nem számítható a nagy és neves ipari országok közé (mégha az utóbbi évtizedben ipara sokat fejlődött is), — néhány év alatt elszaporodtak az olyan kisebb-nagyobb vállalatok, amelyek lényegében ötletgyártásból és eladásból tartják fel magukat, s tesznek szert szép haszonra. A dániai ipar annyi ötletet, elképzelést, szervezési sémát, amennyit ezek a koncepció gyártó vállalatok — az ún. engineering bürök; mérnöki szervezési és tervezési irodák piacra dobnak — képtelenek megvenni. Ezek az irodák mégis jól működnek, fejlődnek, amiből pedig az következik, hogy „gyártmányaikat” — különféle technikai, szervezési, gyártási koncepciókat — a nemzetközi piacon értékesítik. Mindebből pedig több tanulság is leszűrhető a saját hasznunkra. Az első, hogy létezik ennek a speciális terméknek — a gazdálkodási, gyártási koncepcióknak világpiaca, ahol ilyen termékeket adni-venni lehet. Létezik ez a világpiac: a fejlődés és a munkamegosztás gyors tempója következtében ki kellett alakulnia, mintahogy kialakult ez az üzlet vagy szolgáltatóágazat is (mindkét kategóriába besorolható), amelyik megbízásra, vagy anélkül „raktárra” — gondolkozik, tervez, szerkeszt, kalkulál a mindennapos gyakorlat tempójában ilyesmire időt szakítani nem tudó ipari, kereskedelmi vállalatok vezetőgárdája helyett. Ehhez az ágazathoz tartozó vállalatok életképességének titka az, hogy a legkiválóbb szakember gárda birtokában nem csinálnak mást, csak elképzeléseket, megoldásokat dolgoznak ki adott, sajátos helyzetekre, s azokat jó áron értékesítik. Szándékosan a dániai példából indultunk ki, lévén ez ország sok tekintetben hozzánk hasonló adottságú: nyersanyagokban nem gazdag, külkereskedelem-érzékenyen, kis lélekszámú, tehát kis hazai felvevő piaccal bír és ipara is a háború után indult nagyobb fejlődésnek. Az ilyen országok alapvetően arra kényszerülnek, hogy mindig sokkal több munkát adjanak el, mint anyagot. Nos, koncepciókat gyártani, ahhoz nem kell nyersanyag, csak szellemi potenciál. Még beruházás sem kell hozzá sok — bár ma már egy tisztes engineering büró-tól elvárják, hogy számítógépe is legyen. A fentiekből következik tehát, hogy miért is lendült fel Dániában ez az üzletág, s az is, hogy koncepció-exportra nálunk is érdemes gondolni, hisz a hazai műszaki és gazdasági szakember gárda nemzetközileg is számottevő felkészültséggel és szellemi kapacitással rendelkezik. Ez azonban csak egyik része a dolognak — szellemi produktumot adni el, valutáért. Ez távlatilag lehet jó üzlet a számunkra, ha ma szervezni kezdjük. A másik oldal azonban az, hogy már ma érdemes vevőként is megjelennünk a koncepciók hazai és világpiacán. A IV. ötéves terv célkitűzései csak akkor válhatnak valóra — amint azt a Központi Bizottság irányelvei is leszögezik, — ha a műszaki színvonal, a munka szervezettsége, a vezetés színvonala a szükséges mértékben emelkedik, s ennek eredményeként javul a gazdálkodás hatékonysága, s ezen belül a termelékenység. Ebben a feladatban — amelyben mindenütt osztoznak — az időzavart elkerülni egyben a terv teljesítését is jelentheti. Az időzavar elkerülésére szolgáló legjobb eszközök sorában viszont fel kell fedezni akkor mindenütt a másutt már kész és megvásárolható technikát, technológiát, szervezési sémát — vagy ha készen sehol sem találjuk: meg kell rendelni ezeket az ilyen árut szállító hazai cégek, kutatóintézetek valamelyikétől. Ugyanis létezik már a koncepciókból a vezetők, irányítók, szervezők számára — hazai kínálat is. Itt az In- vesztorg például, amely vállalja, a beruházások kivitelezésének szervezését. Vagy a KGM Ipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai Intézete, amely nemrégiben fejezte be immár a 43. gépipari vállalat helyzetfelmérését s az ehhez kapcsolódó számításokat kimutatva azt az optimális termékösszetételt a megrendelőknek, amelyekkel maximális nyereségre számíthatnak. Emlegethetnénk a tudományos kutató- intézetek sorát is, amelyekben jobbnál-jobb megoldások várják a vevőket. Egyébként ezek a speciális vállalatok és kutatóintézetek nem is csak a ma jelentkező gondok megoldásával, hanem az ún. probléma-megelőző kutatással is foglalkoznak már. Tehát már nemcsak azt mondják meg: mivel van a baj, hanem azt is, jó előre, miből lehet, ha egyik másik módszeren, szervezeten nem változtatnak időben: a készletgazdálkodás, az ügyvitel, az anyagfelhasználás, a munkaidő, kihasználás, vagy a vezetés, tervezés szorul e javításra a hatékonyabb munka érdekében. D rága hiúság az, ha valahol mindent saját- magúk akarnak kitalálni, végig próbálni. A szakmailag valóban korunk színvonalán álló ember, s a közvetlenül előttünk álló feladatok megoldására valóban rátermett ember koncepciójának szerves része — másók koncepciójának keresése, megismerése, átvétele ha azt megfelelőnek találja. Különben a forintért vett koncepciókra — garanciát is adnak. Egy-egy saját elképzelés sikertelensége esetén nem fizet senki — csak ráfizet, az, aki nem ismerte fel idejében a nagyipari módszerekkel „gyártott” műszaki gondolatok értékét. G. F. Sikereknek ugyan egyszer sem mondta a vezérigazgató a Tisza Cipőgyár eredményeit, de azért néhány vonatkozásban helyénvaló ez a kifejezés. Különösen olyan nehézségek és kudarcok utón, amilyenek az év elején érték a vállalatot. Kiss Lajos munkatársunknak adott nyilatkozatában így emlékezett rájuk: — Az edső hónapokban, Március közepéig 137 ezer pár cipővel maradtunk le az előirányzattól az említett anyag- és létszámhiány következtében. Hogy érzékelni lehessen, a lemaradás csaknem három és félnapi termelésnek felelt meg. Számottevő adósság volt ez már, s a törlesztésére mindent el kellett követni — mondta a vezérigazgató, majd így folytatta: — A párt- és a mozgalmi szervekkel együtt kerestük a kiutat, s nem eredménytelenül. Mindenekelőtt arra az álláspontra jutottunk, hogy nyíltan a dolgozóink elé tárjuk a gondokat, nehézségeket. E célból két ízben is szabad pártnapokat tartottunk területi egységeinknél. Március végére megállt a visszaesés aggasztó folyamata, majd április közepétől nagyon szívós munkával megA nagyobb termelési volument kisebb létszámmal produkáltuk. A háromszáznegyven fővel csökkent létszám mellett az egy főre eső termelési értékünk 17,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. S ha már az adatoknál tartunk, megemlítem, hogy közvetlen megrendelőink a múlt év első felében 63100 pár lábbelink minőségét reklamálták, s az idei első félévben csak 27 400 párral kapcsolatban emeltek ilyen kifogást. Hozzáteszem, hogy ezek az adatok egyik esetben sem tartalmazzák a kiskereskedelmi boltokban elhangzott fogyasztói reklamációkat. A termelési eredményekkel kapcsolatban az igazsághoz tartozik, hogy azoknak részesei a talpműhely dolgozói is, akiknek — bár a létszámgond miatt kisebb zökkenőkkel — sikerült gyakorlatilag megfelelően biztosítaniuk a hazai gumitalp szükséglet kielégítését. Méltánytalanság lenne nem szólnunk erről, hiszen a magyar cipőipar talpigényének döntő hányadát — mintegy 90 százalékát — a mi dolgozóink elégítik ki. Visszatérve még a második negyedévtől bekövetkezett fellendülés összetevőire, el kell mondanom, ho—- magától értetődően fontos szerepük volt a jobb termelési feltételek biztosításának, valamint a növekvő teljesít- nyekkel arányosan javuló kereseti lehetőségeknek is. A munkások havi átlagkeresete hetekben nagyon rossz volt az anyagellátásunk, főként a tornacipők, kismama-cipők gyártásához szükséges textíliákból és egyes borfajtákból. Az influenzajárvány pedig az amúgyis meglévő létszámgondokat súlyosbította, majd az árvízvédekezés is hasonló nehézségeket idézett elő. — Mindez rendkívül próbára tette a termelés közvetlen irányítóit és az egész vállalatvezetést. tettük az első lépéseket a lemaradás pótlására. Ebben igen sokat jelentett az a két kommunista szombat, amelyen dolgozóink 80 ezer pár lábbelit gyártottak. S noha az árvíz idején jelentős létszámot kellett ismét nélkülöznünk, a termelésben ez már nem okozott újabb visz- szaesést. Június végéig sikerült minden adósságunkat törleszte- nünk. Ha az első félévet az 1969-es azonos időszakhoz hasonlítjuk, elmondhatom, hogy 13,9 százalékkal nőtt az árbevételünk, s több mint 22 százalékkal nagyobb értékű termékmennyiséget hoztunk belföldi piacon forgalomba. Ezen belül nőtt az olcsóbb cikkféleségek hányada, s következésképp — a tavalyi első félévihez képest — másfél millió forinttal kevesebb lett a nyereségünk. 10,4 százalékkal nőtt vállalatunknál. Javuló termelési kedv összességükben ezek a tényezők kedvezően hatottak: Nemzetközi néprajzi filmszemle A szekszárdi Babits Mihály művelődési központban szombaton megkezdődött a 6 napig tartó II. nemzetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozás. 100 hazai, 50 külföldi néprajztudós és filmes előtt dr. Ortutay Gyula akadémikus, a magyar néprajzi társaság elnöke „A filmdokumentáció jelentősége a néprajzi kutatásokban” címmel tartott előadást. Szólt arról, hogy közreműködésével néprajzi film készül a dunamenti népekről. Ezt követően dr. K. Kovács László egyetemi tanár a magyar néprajzi filmezés történetét ismertette. A filmszemle alkalmából a művelődési központ helyiségeiben több néprajzi tárgyú kiállítás nyílt, köztük a Tolna megye élő népművészetét szemléltető bemutató. Tolna megye népcsoportjairól dr. Andrásfalvi Bertalan tudományos kutató tartott előadást. A résztvevők délután a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumba látogattak, este az új panoráma filmszínházban ünnepélyesen megnyitották a filmszemlét. Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra félszáznál több film levetítése után augusztus 13-án kerül sor. érezhetően javult a termelési kedv, bizakodóbb lett a légkör az üzemekben és gyáregységeknél. S bár még csak kezdeti eredményekkel, de ezt segítette elő a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése is. Április elsejével decentralizáltuk a hatásköröket. Azóta a korábban teljesen központosított létszám- és bérgazdálkodás is a gyáregységvezetők hatáskörébe került. Ök döntenek arról, hogyan használják fel a rendelkezésükre álló bérkeretet azoknak a dolgozóknak a díjazására, akik néldául több munkát végeznek egy-egy területen a létszámhiány ellensúlyozására. Műszaki, szervezési intézkedésekkel a sorozatnagyságok növelésére törekedtünk, s erre törekszünk a jövőben is, a jobb termelési eredmények biztosítása végett. Alapgondjaink közül a textilellátás nehézségeivel és a létszámhiánnyal továbbra is számolunk. Az előbbivel kapcsolatban célszerű lenne központilag megvizsgálni a szállító cégek anyagi érdekeltségét. Tapasztalatok szerint ugyanis azok a textilfélék a leggyakoribb hiánycikkek, amelyeknek az áraiban nem, vagy kevéssé érvényesül a szállító vállalat anyagi érdekeltsége. A munkaerőhiány ellensúlyozására elsősorban új technológiák alkalmazását, korszerű gépek, berendezések termelésbe állítását szorgalmazzuk. Olyan eljárások meghonosítására törekszünk, amelyek kevesebb élőmunka ráfordítással jobb termelési eredményeket hoznak a vállalatnak — mondotta befejezésül a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója. Magyar István A magyar nyelvjárásokról Szombaton a magyar nyelvjárásokról, továbbá a klub-keretek közötti művészeti nevelés lehetőségeiről és módszereiről hangzott el előadás a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen rendezett anyanyelvi konferencián. A konferencia résztvevői délután Hajdúnánásra látogattak. Czeglédi Lajos a művelődési ház igazgatója mutatta be a vendégeknek a kulturális létesítményt és ismertette a klubvezetés Hajdúnánáson alkalmazott módszereit. A külföldi vendégek végignéztek egy játékos vetélkedőt is. A Vasas Művészegyüttese A Vasas Művészegyüttes tánckara és népi zenekara, amely az elmúlt években Európa szinte valamennyi országát bejárta, szombaton első ízben Spanyolországba utazott. Az együttes vasárnap már Madridban, a 6000 főt befogadó Palazzio de Portez-ban ad műsort. Majd további vendégszereplésre indul Barcelonába. San Se- bastianba és Valenciába, ahol szintén két-két órás magyar folklór műsorral szóHogy élnek a szolnoki munkások? ft Vasárnap ☆ Jöjjön ki a mélyvízből! ☆ A láthatatlan ember ☆ Díszletfestő a vízben ☆ Hirosima szemtanúi ☆ Országút a tanteremben-sSr Fizetések, munkakörülmények ☆ Három emelet mélység Külpolitikai magazin rakoztatja a spanyol közönséget. A magyar művészek Spanyolországból az NSZK-ba utaznak, s előreláthatólag szeptember 8-án érkeznek vissza Magyarországra. Megnyílt a kecskeméti ipari és kereskedelmi kiállítás Szombaton megnyílt Bács- Kiskun megye jubileumi ipari és kereskedelmi kiállítása Kecskeméten. A nagy mező- gazdasági megye iparának, kereskedelmének 25 éves fejlődését reprezentáló bemutatón megjelentek a vidék politikai és gazdasági vezetői. Az ünnepélyes megnyitón résztvett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Erdősi József, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára, dr. Varga Jenő a megyei tanács vb elnöke, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Megnyitóbeszédet Nyers Rezső, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője mondott. Nőtt a termelékenység Számottevő adósság az év elején HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK |
