Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
1970. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 VÁLTOZÓ IDŐK „A levelek a legfontosabb emlékek közé tartoznak, amelyeket az egyes ember hátrahagyhat” — írja Goethe. S hogy ezt valóban komolyan gondolta, azt Schillerrel váltott leveleinek hatkötetes kiadásával igazolta. A levelezés ősi érintkezési forma. Régebbi, mint az írásbeliség. Hiszen levélnek foghatók fel a hírnök által küldött üzenetek vagy akár az ős-emberi dob, tűz, füst jelzések. A szó szoros értelmébe vett — a megírt, elküldött levelek érdekes korai, időszámítás előtti darabjai százával kerültek elő az egyiptomi papirusz tekercsekről. Görög államférfiak, hivatalnokok, vagy magánemberek közölték benne gondolataikat, egymásnak szánt mondanivalójukat. Miközben érdekes adatokkal szolgáltak a későbbi korok kulturtörténészeinek, történetíróinak. Galeotto Marzio, Mátyás király udvari történetírója arról tudósít, hogy Ma- gyországon a 15. században magyar nyelven leveleket nem igen írtak. Annál meglepőbb, amit a tudós professzor, Szalay Ágoston vet papírra, 400 magyar levél 1504-től 1560-ig című publikációjának előszavában. „Mindjárt a 16. század elején a magyar nyelv olyan általánossá lön, miszerint ezen levelek tanítása szerint nemcsak a magyarok magok közt, de más nemzetbeliek is, sőt még a törökök is ha- zánkbani levelezéseikben a magyar nyelvet használták” A levelek címzése valahogy ilyentén- féleképp hangzott: „Ez levél adassék Budai Jánosnak Szombaton (Szombathelyen) lakosnak, nekem szerelmes uramnak”, — írja Margit asszony a szombathelyi levéltárban őrzött 1551-től datált levelében. — Érdekes a négyrét hajtott ívre róttakból is idézni: „.. .köszönetemet és szolgálatomat írom te Kegyelmednek, mint jó uramnak. Továbbá kérem te Kegyelmedet az Istenért hogy rám ne neheztelj, hogy pénzt nem adok...”(!) És így hangzottak a szerelmes Zrínyi Kata sorai férjéhez Forgács Imréhez: „szerelmes szívem, én édes uram, Kegyelmedet kérem, hogy ha kegyelmed éngem szeret, ne késsék ott, hanem siessen haza.. Bakics Anna így üzen Révay Mihálynak: „Kérem, hogy vegyen apró gombot harmincat az én spanyol köntösömre, feketét, mert egyébként kész volna, csak az híjával vagyon.” A levelet pecséttel zárták le. Az előkelő mágnások vörös színűvel, a kevésbé rangos személyek barna, zöld vagy sárgásfehér pecsétet használtak. Mint ahogy piros pecsétes levelet hozott a 'holló Szilágyi Erzsébetnek Mátyástól, Prága városából az Arany versben. Vörös pecsétes levelet őriznek Ló- rántffy Zsuzsanna kezeírásávai 1621-ből. Rákóczi Györgynek küldte az aggódó feleség: „Kegyelmedet fölötte igen kérem az maga egészségére viseljen szorgalmatos gondot, az mostani hévségben holmi alávaló italoktól az kik gyakorta az embernek megártanák, magát tartóztassa...” Majd később a férje akaratának behódoló, de nagyon határozott véleményű asszony szavai: „Édes uram, megbocsásson, ha Kegyelmed ellen vagyon írásom. Azt Kegyelmed tudja, mit kíván Bethlen István és mit ígér Kegyelmed; de kérem Kegyelmedet, hogy ha lehet, ne szerezzen Kegyelmed több adósságot, mert nem tudjuk míg élünk kifizetni és neveletlen gyermekeink vannak, ha Kegyelmed megígéri Bábolnát. .. Mindazonáltal — édes uram, úgy kell lenni, az mint Kegyelmed akarja”. Az üdvözlőkártyák, a képeslapok divatja jóval későbbi. Csak a 19. század közepétől honosodott meg a képes üdvözlet küldés. Az első karácsonyi képeslapot Angliában 1843-ban J. Calcott Horsley küldte a neves színésznek, Henry Coll-nak. A litográfia a Royal Academiát ábrázolta. A képeslap küldés szokása néhány év alatt elterjed egész Európában. 1880-ban karácsony hetében az angol posta már 4 tonnányi karácsonyi képeslapot kézbesített és 11 és fél kiló levelet. K. M. KIJEVI LEVEL A zöldövezetek, a természet és a kultúra városa Jelképként szokták emlegetni; a kijevi nagy sportstadion 1941 nyarára épült fel, megnyitását június 22-re tűzték ki. Azon a napon hajnalban támadta meg a hitleri Németország a szovjet köztársaságok szövetségét. A stadion megnyitó ünnepsége elmaradt. A háború alatt sok borzalmat szemlélhettek a lelátók falai, majd súlyosan meg is sérült az objektum. A fasizmus felett aratott győzelmet követően csak 1947-re sikerült újra felépíteni, s akikKijev, a velünk szomszédos Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa az építészeti örökség, a modern városnegyedek és a nagyvárosi zöldövezetek sajátos harmóniája. A Dnyeper partján a város hétszázegy- néhány négyzetkilométernyi területének pontosan a fele kert, liget és park. Metró visz át a városközponttól a folyón túlra. Mindenfelé, a Dnyeper mindkét partján jegenye, gesztenye és hársfák. A város déli része a diáknegyed, a két új városrész pedig a Ruszanovka és a Bereznyik. Mindegyikben 50—60 ezer új lakás, az utóbbi városnegyedben 127 ezer lakos. A két új munkáskerület a vízparton épült, nyolc—tízemeletes, kerámia borítású, asszimetrikus élhelyezésű házak, illetve háztömbök parkokkal övezett rengetege a parti homokföveny és ho- mokzátonyszigetek között. A rekkenő hőségben, ilyenkor nyáron, végig az egész kerületben a vízpart egyetlen strandfürdő; időleges és állandó kabinokkal, kioszkokkal. Jönnek ki a bérházakból a gyerekek és a felnőttek, mennek át az úttesten s a homokon is túljutva már lubickolnak a Dnyeper valamelyik mellékágában. Motorcsónakok búgnak, vízisí siklik, többen vízibicikliznek s olvasgatnak, napszemüveg a szemükön... A főváros közművelődési intézményei Kijevben egyébként 6 színház működik (ez a lakosság lélekszámához viszonyítva első látásra kevésnek tűnik), igaz, ezen kívül több stúdió- és kamaraszínház, 120 mozi, 80 hangversenyterem, 3 filmstúdió, televízió és rádióstúdió, filharmóniai társaság, művelődési házak. És sok könyvtár; szám- szerint 1330 könyvtár illetve könyvtári fiók. A legnagyobb az Ukrán Tudományos Akadémiáé, amely a köztársasági központi könyvtár feladatát is ellátja, a legrégebbi a Kirov sugárúton levő, mely 100 éve lát el olvasószolgálatot. — Nehéz lenne a városban olyan szakmunkást találni, aki ne lenne valamely kerületi vagy üzemi könyvtárnak beiratkozott olvasója — mondta vendéglátóm egyszer. Amikor ránéztem, eltűnődve, magától értetődően magyarázta tovább: — Hiszen a termelés, a technika forradalmát éljük, szakmunkás már nem élhet könyvek nélkül... Sajnos, nem sokáig időzhettem Kijevben, de arról alkalmam nyílt meggyőződni, hogy a közkönyvtári hálózat és a könyvtári szolgáltatás — elsősorban az aktív, termelő munkát végző nemzedékek körében — itt olyan, amire a kijeviek felettébb büszkék-- Császtvai István Háromszázhetven négyzetkilométer park és liget Híd a Dnyeperen a Vlagyimir hegy alján Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor. Korcsmáros Pál Miféle rózsaszálat? Én ugyan nem. A íány elutasító ridegséggel sár*, konfordul s megy tovább. Zéla ügy érzi magát, mint akit félig agyonvágtak. A világ összezavaró- dik a fejében. __________ A cselédek barátságtalanul fogadják az úrias külsejű jövevényt. Csak Dsidsia tekintetében villan fel az őröm lángja. Nem is remélte, hogy még egyszer viszontlátja a szép görög ifjút. Jó lesz, ha gondoskodunk neki mandulatej mosdóvízró!. Mire beköszönt az ősz, Zé tárói lekopik a görög ruha. Nem bánja, már régen óhajtozott, hogy végre hun öltözéke legyen. Ha külsejében, s egyszer majd lelke mélyéig hunná lesz, talán közelebb kerül Emőkéhez. Bajuszt növesztett, s büszkén feszit farkas- bőr köntösében. így ki- sérgeti urát Csáth hamar megkedvelte új csatlósát. Hordozza magával, bárhová megy, és útközben beszélteti erröl-arról. Maorik a Margitszigeten A Csendes-óceánban fekvő Űjzéland művészeit várjuk augusztusban három vendégfellépésre Budapestre. Világjáró turnéjuk egyik állomásaként a Margitszigeten szerepel augusztus 21-e és 23-a között az újzélandi Maori Együttes — fantáziadús folklórjával: népi táncaival, népi énekeivel. Kik is ezek a maorik? Mik jellemzik népművészetüket? Űjzéland szigetét 600—700 évvel ezelőtt népesítették be a maorik, akik tengerre szálltak egy másik — igen termékeny — csendes-óceáni szigetről, a Samoa szigetvilágáról — hogy mérsékeltebb égövön kössenek ki. 1642-ben egy babonás holland akadt rájuk, bizonyos Ábel Tasman, aki összetévesztette Üj- zélandot a remélt Ausztráliával. A következő évszázadok csupa szenvedést jelentettek a barátságos maori aknak; a későbbi angol telepesek elvették földjeiket, rabszolgává tették őket, s amikor szembeszálltak, csaknem va- lamennyiüket kiirtották. Közel harminc évig küzdöttek a maorik kövekkel és dárdákkal 1843 és 1872 között a népirtók puska- és ágyú- tüzével. Majd rezervátumba vonultak az észik szigetcsoport kijelölt részére. A szenvedés érlelte művészetüket is. Fa-szobraik, szőtteseik, főleg pedig muzikalitásuk, költői érzékük szinte bámulatra méltó — a művészi szimbólumokba képzelt ábrándok kifejezői. Az összetört, megalázott szigetlakok a századforduló táján csupán párezren éltek, 1935- ben azonban már 75 ezer volt a lélekszámúk, s a legújabb adatok ennek csaknem kétszereséről — életerős, tehetséges kis népről — vallanak. Egésznapos randevúra várja a fiatalokat az ifjúsági rádió augusztus 20-án. A reggel 9-től este 8 óráig tartó vidám, zenés játékos műsortervről pénteken délelőtt tájékoztatták a sajtó képviselőit a rádió székházában. A 11 órás maratoni nonstop műsorban 18 helyszínről jelentkezik a rádió 20 riportere. Az ötletes versengésben 14—26 éves fiatalok vehetnek részt, akiknek „tűzön-vízen” át, minden akadályt leküzdve a kora esti órákig kell a budapesti stúdióba vinniük az ország legA maori költészet és népzene fantáziadús világában istenek, démonok, hősök, szellemek találkoznak szegény halandókkal. Rendkívül dallamos nyelvük ugyanúgy ihletője a zenének, mint Európában az olasz. Ennek köszönhető, hogy világhírűvé vált népi énekük, népi táncuk, s az öt éve alakult Maori Színház Együttese ebből ad ízelítőt augusztus végén a Margitszigeten. különbözőbb pontjain elhelyezett magnótekercseket — melyek tartalma egyelőre még „titok”. A versengésben a budapesti fiatalok mellett miskolciak, gyöngyösiek, szegediek, balatonfürediek, veszprémiek, pécsiek, paksiak és dunaújvárosiak is részt vehetnek. A legjobbak számára „Csak győztes fiataloknak” címmel esti zenés ajándékműsort adnak. Az érdekes műsor szerkesztője: Sóskúti Márta, zenei szerkesztője Komjáthy György, vezető riportere pedig Szilágyi János lesz. Maratoni méretű vidám Alkotmány-napi non-stop műsor a rádióban nek még megvolt a jegyük az 1941-es avatásra, s akik éltek még közülük, díszvendégei voltak a hat esztendővel később mégis csak sorra következő ünnepségnek. Ügy mondják, negyven- nyolcán jöttek el. Felgyúltak a fények, működött az elektromos eredményjelző lámpa, a hangosító berendezés. A magyar ipar termékei ezek. Mert a stadion most már úgy épült, hogy a baráti országok nemzetközi munkamegosztásának kezdeti vonásai jelentkeztek immár...
