Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
1970. »agama T, SídLNÓ« MECSYEl VÉFLAP 9 6P"SP=» A második évtized A gyümölcsósbea javában szüretelik az őszibarackot, Az alapítók közül hatan bejöttek a termelőszövetkezet központi irodájába. Otthonos kényelemmel ülnek, s hallgatják meg mondják a tíz esztendő történetét. — Tíz esztendő. Talán meglehetősen kevésnek tűnik, de ennek a termelőszövetkezetnek az életében nagyon is sok eredménnyel fejlődéssel teli. Ézefkileneszázötvenkilenc márciusát mutatta a naptár, amikor Törökszentmiklóson, az alatkal földeken Aranykalász néven termelőszövetkezetet alapított, több mint ötszáz parasztember. Nagy földtulajdon, mintegy 3200 hold közös művelésére vállalkoztak, A föld minősége arrafelé erősen kötött, nehezen művelhető. A gazdálkodás élső éveiben nehezen is birkóztak vele. Hagyományos, a mi megyénkre jel- lejnző terményeik voltak; kenyérgabona, takarmány és új akkoriban nagyon új a rizs. Ugyancsak abban az évben — a nagy átalakulás évében — az óballai részen, 1848 hold területen alakult meg a Bűzakalász Termelőszövetkezet. Nádas Béla, az egykori' elnök emlékszik jól. Az 6 földjeiken is gabonaféléket, takarmányt még rizst termeltek az első években. Azaz, hogy; áz Aranykalász tagjai közül néhány gazdának volt egy kis gyümölcsöse is. 1959 októberében, amikor a közös munkát elkezdték. 12 holdnyi gyümölcsöse volt a gazdaságnak. — amelyet alapítók beadtak a közösbe. Lehet, ez adta az első gondolatot az 1960 óta elnök Lakatos Lászlónak, s a termelőszövetkezet vezetőségének, hogy már 1962-ben gyümölcsös telepítéséhez kezdtek. Egyesült erővel A két közös gazdaság már 1963-tól kölcsönös együttműködésben dolgozott. Legelőször a géppark, a közös géppark kialakítása volt az első együttes tevékenységük. Az óballaiak különben a tagok elöregedése miatt is bajban voltak. Ez a termelékenység alacsony szintjében is megmutatkozott. Az elhatározás érlelődött, míg 1964. január 2-án a két termelőszövetkezet egyesült, s Aranykalász néven, összesen 5500 hold földön hozzáfogtak a korszerű nagyüzem kialakításához. Három legfontosabb célt tűztek maguk elé. Az öntözéses növény- termesztést és az öntözéses gyümölcstermesztés meghonosítását, valamint az állat- tenyésztés növelését kiemelten a baromfi- és szarvas- marha tenyésztést. Tizenöt, kilométere rí csatornahálózat volt a megvalósulás első állomása. Az egyesülés évében kezdtek egy 1800 holdas AC-nyonió központú öntözött térület kialakításához. De hát nem ez volt az egyesülés évének első nagy munkája. Lakatos László a tsz elnök még egy nagyon fontos dolgot mond: — A gazdaság talajfelszíné élég nyugtalan, mintegy 40Ó0 holdon nem megoldott a belvíz levezetése. Az átlag csapadékon felüli evekben 400—500 holdnyi terület mű- velhetetlenné válik a belvíz borítás miatt, vagy elpusztul benne a termés A talajjavítás nálunk mindig fontos volt. Ezerkilencszázhat- vannégytől kezdődően évi 300—35Ó holdas ütemben rendszeresen végez_ük. S bár még 1964-ről beszélünk, feltétlenül itt kell elmondani, hogy talán az idei belvíz és árvíz okozta a legnagyobb hozamkiesést a termelőszövetkezetben. Tizenegy millió forint értékű csak a hozamkiesés emiatt az idén. Aztán ilyen szomorú adatra, ami most következik talán néni is emlékeznek á szövetkezeti gazdák. Június elsején még 650 hold földjük vetetten volt, belvíz borítás, árvíz miatt, s 25 hold területen új gyümölcsös ültetvényük pusztult el. Az értő vezetőség ez évbén megkezdte a belvíz levezetést, ami ném kis munka, mert hozzá 5,5 millió forint beruházás szükséges. Modell gazdaság 1867 óta Az első két közös esztendő után, 1966-ban 54 millió forint értékű Volt az Aranykalász vagyona. (Az 1959-ben alakult „régi” Aranykalászé mindössze 7 millió forint, volt az első munkásév után...) Persze nemcsak ez a szám mptatja az összefogást, a jól szervezett nagyüzemi, gazdálkodás eredményét. A szövetkezetben úgy mondják töretlen, biztos fejlődés ez. íme néhány bizonyíték: — Búzából 1960-ban 12,5, 1966-ban 13,5, 1968-ban 17,1, végül tavaly 17,6 mázsa volt az átlagtermés. A kukorica — 1960-ban 15 mázsát adott holdanként, tavaly 23,3 mázsa volt az átlag. De hát a hagyományos terményékről térjünk át az újra. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben 1969-ben 260 hold gyümölcsös fordult termőre, jelenleg pedig 500 hold földön termelnek gyümölcsféléket. És nem akárhogyan! Európa legnagyobb sövényrendszerű gyümölcsöse az övék. Az alma- termésűek fele Hungária sövény, a másik fele pedig a francia Bouche Thomas rendszerű. Az összes gyümölcsös termőre fordulása 1972—73-rá várható és akkorra 1100—1300 vagon közötti termésmennyiségre számítanak. És nemcsak számítanak. 1968-bah 500 vagpn termés befogadására alkalmas hűtőház építését kezdték meg, 1966-ban pedig ebben a termelőszövetkezetben hozták létre az ország első tsz-laboratóriumát. Rövidesen szaktanácsadási jogot kaptak, s jelenleg 131 mező- gazdasági intézménnyel van e laboratóriumnak munka- kapcsolata. A laboratórium vezetője Baranyi József, Lakatos Lászlóval közösen világszabadalmáról híres. A Lakatos—Baranyi gyümölcsérési fokmérő legutóbb a BNV-n is nagy sikert aratott a szakmai körökben, s Brüsszelben is arany-díjat kapták a feltalálók. A tudományos megalapozottsággal. gondos téi-vék alapján dolgozó térmelőszö- vétkezét 1967 ótá modellgaz- daság. A kertészeti kutató- intézet, a gödöllői agráregyetem otthonos a termelő- szövetkezetben. Gépkisérléti bemutató gazdaság is az Aranykalász. Tavaly náluk rendezték meg az országos gépesítési bemutatót, az idén burgonya termesztési- és gépesítési bemutató lesz Törökszentmiklóson. A burgonya gépi termelésének megvalósítása különben most van folyamatban. Ügy mondják: vetéstől a csomagolásig gépesítik á burgonya termesztését Távolabbi eél as állattenyésztés fejlesztése Korántsem azért nem említettük az állattenyésztést, mert nincs róla mit mondanunk. A gabona-, zöldség, és gyümölcstermesztés mellett legalább olyan fontosságú az állattenyésztés is a termelőszövetkezetben. Jelenleg 20 ezres baromfi (tojó) állományuk van, de a tojástermelést évi 12—14 millióra akarják növelni, ezért a közeli években 60 ezres baromfiállományuk lesz. Távolabbi terv, hogy szakosított szarvasmarhatenyészetüket fejlesztik. Mintegy 600 szarvasmarha részére biztosítanak korszerű férőhelyet, s természetesen a növendékállománynak is. Korszerűsítés, felújítás — sokszor elhangzott a beszélgetésen. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben a gondos gazdálkodás elengedhetetlen. feltételének tartják ezt. Mégis érdekes, hogy hasznosítják a régi, a már korszerűtlent is. Elhagyott istállóikban nagymennyiségű laská gomba termesztést terveznék, s a gombatermesztéshez felhasználják a hűtőházak holtszezonját is. Tapasztalatot szerezni, cserélni kül- és belföldről egyaránt sok küldöttség, delegáció jár hozzájuk. Az öntözéses gazdálkodás mintája, példája ez a szövetkezet. Most földterületük 84 százalékát tudják öntözni. A tervbevett rekonstrukcióval — a régi öntözőrendszerek felújításával — és a Tisza II. vízlépcső _ megépülésével földjeik 95 százaléka lesz öntözhető. Mindezt látni, tanulmányozni jönnek Törökszenteíiklósrá bóigárok, rtámeték, szovjet és ólasz mezőgazdasági szakemberek. Értő szakember» gárda, fiatal szakmunkások A termelőszövetkezet tízéves, eredményekben bővelkedő múltja azt igazolja, hogy hamar felismerték a szakemberek szükségességet a tsz vezetői. Az egykori, 1059-ben alakult Aranykalászban nem volt agrármérnök, de törekvés annál inkább a szakképzett irányítók, s a mezőgazdasági szakmunkások tanítására, a fiatal szövetkezeti tagok képzésére. 1962 óta rendszeres a Szakmunkásképzés a gazdaságban. Már akkor ösztöndíj alapot létesített a termelőszövetkezet. Az egyesülés után 1965-ben méginkább előtérbe került a szakmunkásképzés, szerződtetés. Akkor félszáz gyümölcstermesztő tanulójuk volt, de célként kétszázon felül- határozták meg az öntözéses és gyümölcstermesztő szakmunkások létszámát. A megvalósítás azért sem ütközött nehézségbe, mert a közös gazdaságban 1963 óta kihelyezett szakmunkásképző iskola működik. A termelőszövetkezet elnöke legutóbb a szövetkezeti nap ünnepségén mondta el, hogy az Aranykalász Termelőszövetkezetnek huszonkét mérnök, kilenc szaktechnikus és huszonhét technikus tagja van. S hogy a fiatal, tanult munkások aránya milyen, arra elég egy összehasonlító adatot idézni. Míg, 1964-ben a dolgozó szövetkezeti tagok átlag életkora 52 év volt, addig jelenleg 35 év az átlagkor a gazdaságban. Figyelembevéve a szakmunkásképzés jelenlegi helyzetét a dolgozó tagság életkora 3—4 év múlva 27 év lesz. Nyilvánvaló, hogy a sok jó eredmény, a kiemelkedő munkasikerek mögött, emberek szorgos munkája van. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben az alapítók szívesebben beszélnek a közelmúltról, mint az élső nehéz evekről. Bizonyára riem is véletlen ez. Az első idők nehezek voltak és a szövetkezeti gazdak élete sem volt könnyű. 1960-ban az első zárszámadás után egy tag évi jövedelme mindössze hat—hétezer forint volt. Erre is vónátkozik azonban az, amit a gazdaság fejlődésére elmondtak. Tiszta, töretlen volt az út, a fejlődés. A két termelőszövetkezet egyesülése után a szövetkezet szorgos tagjai 1965-ben már évi 16 ezer forintos átlagjövedelmet mondhatnak magukénak. S a ki-* mutatásokból az is kiderül, évről évre emelkedett a tagok jövedelme. Ezerkilene- százhatvanhatban 18, 1968ban 24, tavaly pedig már 31 ezer forinton felül volt egy-egy szövetkezeti gazda évi átlagjövedelme. A munka díjazása mellétt ma már a termelőszövetkezetekben sem közömbös a munkakörülmények javítása, korszerűsítése. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben ébben az évben már megvalósítottak egy régi tervet. Üzemi konyhájuk van. Minden termelőközpontba meleg ebédet visznek, a gazdaság nem is kis anyagi támogatásával a termelőszövetkezeti tagoknak. Nemcsak a gazdaság fejlesztésére van távlati tervük, hanem a munkakörülmények javítására is. Ügy tervezik, hogy minden nagyobb körzetben szociális épületet emelnek, amelyben öltöző, mosdó, ebédlő szolgálja a dolgozók kényelmét. A megvalósulás útján járnak, mert a kertészetben már felépült az első ilyen szociális épület. Amikor 1968-ban az új alapszabályt készítették, nem feledkeztek meg az alapítókról; a munkában megöregedett tagokról és a törzsgárda megbecsüléséről sem. Az új alapszabály kimondja, hogy aki öt éven át dolgozott a tsz-ben és járadékos, öt évi átlagkeresetének 29 százalékát kapja járadékkiegészítésként. Látszólag kis dolognak tűnik ez, de a szövetkezetnek jelenleg kétszáz- nyolcvan járadékos tagja van és ötszázhúszan vannak, akik dolgoznak. Az öregeknek egyébként a háztáji megművelésében js segít a gazdaság. Ingyen művelik, illetve terményt adnak az alapító idős embereknek. A törzsgárda megbecsülése példás. Az alapszabály szerint tíz éves tagság után egy havi 15 év után másfél havi, 15—25 év közötti tagság után pedig évenként 2 havi fizetés jár hűségjutalomként a szövetkezetben kitartóan dolgozóknak. A szakemberek gyakran utazhatnak külföldre tapasztalatokat szerezni, ismerkedni, Tavaly csak Bulgáriában hatvan szakmunkás, technikus járt tapasztalatcserén, * összesen kétszáz szövetkezeti tág járt külföldön, világot látni az elmúlt esztendőben. Műnk averseny9 brigádmosgalom Tóth Lajos a termelőszövetkezet párttitkára jói emlékszik áz alakulás évére. Akkor, 1960-ban kilenc kom-* munista dolgozott a gazdaság pártszervezetében, ma hatvanegyen vannak. A fiatalok szervezésé, a KISZ még ennél is népesebb. Négy alapszervezetben, mintegy száz ifjú kommunista tevékenykedik. A csúcsvézétőseg titkára függetlenített, s á népművelés ügyintéző is az az Aranykalász Termelőszövetkezetben. A párttitkár a brigádmozgalomra a legbüszkébb. Ezer- küeneszázhatvannégy óta dolgoznak a termelőszövetkezetben szocialista, illetve a címért küzdő brigádok, azóta számítják a brigádmozgalmat, verseny mozgalmat is. Évente már több mint háromszáz termelőszövetkezeti gazda tesz versertyvátlalást és hat a szocialista brigádok száma. A hat brigádból bárom már zöldkoszorús jelvénnyel kitüntetett. A párt X. kongresszusa tiszteletére most is versenyvállalásokat készítettek, s azok teljesítéséért dolgoznak a szoclalisla- és a cím elnyeréséért küzdő brigádok. A törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet gazdái méltán büszkék az eltelt tíz esztendőre, leginkább arra, hogy gazdaságuk modell, minta, az öntözéses gazdálkodásban, s messzeföldön híres. * A beszélgetés, az emlékezés után vidáman fényképező gép elé szólítjuk az alapító tagokat. Amikor nap- raállnak egyikük egy percre szeme elé tartja tenyerét. — Nehéz a napba nézni, — mondja. S hogy már a munkásélet naposabb oldalún járnak, tűi vannak a kezdet ezernyi gondján, baján — az már természetes. 'Fejlődik, változik a világ. benne a parasztemberek élete, igyekvő munkájuk is egyre eredményesebb. Ezt igazolja a tíz esztendő, a törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet, a modellgazdaság gazdag története is. (x) Balogh Pál, Bódi Vince, Nádas Béla. Búzás Bálint, Karancsí tnire és Boda Gábor alapító tagok, Lakatos László a termelőszövetkezet elnöke és Tóth Lajos, a pártszervezet titkára. A Lakatos—Baranyi pvümölcsérési fokmérő, a brüsszeli aranyérmes találmány. A törökszentmiklósi Aranykalász T ermelőszövetkezet A termelőszövetkezet hütőháza, előtérben a munkagép központtal.