Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

1970. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Áz Y. Nevelésügyi Kongresszus előtt A negyedszázados évforduló jegyében — 1848-ban volt az első — Elkészültek a beszámolók 1. A Pedagógusok Szakszerve­zete, figyelembe véve az el­múlt évtizedekben hazánkban bekövetkezett mélyreható változásokat, amelyek igen nagy mértékben hatottak az iskolai és iskolán kívüli ok­tató-nevelő munkára is, a kö­zelmúltban kezdeményezte a nevelésügyi kongresszus elő­készítését és összehívását A kezdeményezést támogatta az új Magyar Pedagógiai Társa­ság is, és 1967. április 21-22-i alakuló ülésén határozatot fogadott el a kongresszus meghirdetésére. Az előkészítő munkálatok 1968. június 3-án kezdődtek a Pedagógusok Szakszervezete székházában tartott ülésen. Ezen részt vet­tek mindazon szervek és in­tézmények képviselői, ame­lyek részt vállaltak a kong­resszus megrendezésének munkálataiból. Érdemes fel­sorolni a résztvevőket, hogy kitűnjék, az egész társada­lom fogott össze a kongresz- szus sikeres megrendezéséért. A munkában részt vesz a Pe­dagógusok Szakszervezete, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Pedagógiai Társa­ság, a KISZ, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, a Honvé­delmi Minisztérium, a Mun­kaügyi Minisztérium, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Pedagógiai Inté­zet, az Országos Pedagógiai Könyvtár, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége. Az idén szeptemberben megrendezendő kongresszus az ötödik lesz a nevelésügyi kongresszusok sorában. Az első a „Magvar Tanítók Első Egyetemes Gyűlése” — 1848. július 20—24 között ülésezett. A rendezvényen, amely minden tekintetben méltó volt a forradalmi idők­höz, elsősorban az iskola ál­lamiságáról folyt vita. A „II. Országos és Egyete­mes Tanügyi Kongresszus” 1896. július 2-től 11-ig tartott. Semmilyen vonatkozásban nem hozott újat, egy volt a millenáris ünnepségek sorá­ban. A „Harmadik Egyetemes Tanügyi Kongresszus”-t 1928. július 2—5. között rendezték meg. — A rendezvényeket a Horthy rendszer ideológiájá­nak megfelelően a forradalmi eszmék, a marxizmus, a kom­munizmus elleni harc jelle­mezte. Az első kongresszus össze- ülésének 100. évfordulóján nyílt meg a „IV. Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus”, amely azonban nem fejtett ki lényeges tevékenységet. 3. zottság vezetője Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője. A IV. témabizottság Nagy Sándor tanszékvezető egyete­mi tanár vezetésével „A ne­veléstudomány helyzete, fel­adatai, intézményei, kapcso­latai más tudományokkal” című témát dolgozta ki. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál Attila első assionya éppen udvarhölgyei körében mutatkozik, amikor az ifjút bebocsátják. körültekint, és arcát elönti a pír: a nők közt észreveszi Emőkét. Zéta Az idei, V. Nevelésügyi Kongresszus feladatait dr. Si­mon Gyula, a Magyar Peda­gógiai Társaság főtitkára így fogalmazta meg a Kongresz- ' szusi Híradó című időszaki folyóirat 1968. évi első szá­mában: „Az V. Nevelésügyi Kongresszus megrendezésé­ben érdekelt szervek felsza­badulásunk negyedszázados évfordulójához közeledve időszerűnek látják, hogy a társadalom minden érdekelt rétegének részvételével szám­ba vegyék az oktatás- és ne­velésügy területén eddig megtett utat, a pedagóguso­kat és az iskolán kívüli ne­velési tényezőket mozgósít­sák az iskolareform minél eredményesebb megvalósítá­sára, és segítsék előmozdítani az elkövetkező idők nevelé­si feladatainak megoldását.” Az előkészítő munkát négy témabizottság végezte. Mind­egyik egy-egy sokrétű, több kérdéscsoportból álló témát dolgozott ki. Az I. témabizottság, amely­nek vezetője Erdey-Gruz Ti­bor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára, a „Társadalmi-gazda­sági és tudományos-technikai fejlődésünk várható követel­ményei a nevelésüggyel szem­ben” című témával foglalko­zott. A II. témabizottság vezető­je Ágoston György tanszék- vezető egyetemi tanár. A ki­dolgozandó téma: „Az iskolai és iskolán kívüli nevelő té­nyezők, szervezetek szerepe, együttműködésük szorosabbá tétele.” A III. témabizottság „A pedagógus hivatás és a pe­dagógus továbbképzés” című témával foglalkozott. A bi­4. A négy bizottság téziseket készített,- amelyeket 1969 ele­jén a Kongresszusi Híradó 2. számában adtak közre. A téziseket széles körben megvitatták: a Magyar Peda­gógiai Társaság szakosztá­lyai, tagozatai, elméleti és gyakorló pedagógusok kije­lölt csoportjai; szakszervezeti taggyűlések, felkért szakértők tanácskozásai. A Pedagógusok Szakszer­vezete egyes témáknak, illet­ve azok egy-egy altémájának vizsgálatára, a tapasztalatok írásos előterjesztésére, me­gyei szakszervezeti bizottsá­gokat kért fel. Így például a II.‘téma egyik részletéről „A gyermek- és ifjúsági szerveze­tek szerepe az ifjúságra ható nevelő tényezők rendszeré­ben” két másik megye szak- szervezeti bizottsága mellett a Szolnok megyei bizottságot is felkérte a Pedagógusok Szakszervezete szakvélemény adására. Az elkészült szakvé­leményt annak idején la­punkban részletesen ismer­tettük. A témabizottságok az el­hangzott javaslatok, vélemé­nyek állásfoglalások alapján készítették el kongresszusi beszámolójukat. A beszámolókat a kong­resszus szervező bizottsága és a Magyar Pedagógiai Társa­ság szakosztályai és tagozatai vitatták meg. A szervező bi­zottság által elfogadott be­számolókat kinyomtatják, és valamennyi érdeklődő szá­mára hozzáférhetővé teszik. \ Bistey András Az ifjú szavaival felgyújtja a nők ’képzeletét. Kacagnak, tapsolnak, mindig újat és többet akarnak tudni. A ruhák, az ékszerek, a lábra- valók, a hajviselet... Ez utóbbit a királyné pa­rancsára Emőke hajón kell Zétának megmutat­nia. A keze remeg, amint a selymes fekete für­töket görögösen magasra tornyozza. Megjelent a Béke és Szocializmus új száma A kommunista és munkás­pártok elméleti és tájékoz­tató folyóiratának júliusi számában Józef Kowalczyk, A központból felhívták az egyik szolnoki élelmiszer- bolt vezetőjét: — A nemrég megürese­dett eladói állást egy bi­zonyos Tamás nevű fiatal­emberrel kell betölteni! — közölte röviden a főnök. — Ez a Tamás különleges el­adói tehetség. Fogadják hát kellő szeretettel, s szer­vezzék meg a munkáját olymódon, hogy a bolt el­adói kolletkívája Tamás példája nyomán sajátítsa el a korszerű, kulturált ki­szolgálás legapróbb fogása­it is. A boltvezető sértődötten jegyezte meg, hogy jó, jó, a bolt eladói mindenkor készek arra, hogy fejlesz- szék magukat, bár az ő kollektívájuk sohasem kul­logott az utolsó sorban. Tamás, az atlétatermetű tehetség három nap múlva érkezett meg és a konzerv pult mögé került. Az első vevő mozgékony, molett nénike volt. Sokáig nézte, szemlélgette a halállo­mányt. — Nehéz a választás, né­ni? — kérdezte búgó han­gon Tamás. — Nehéz bizony! — Parancsoljon, például külföldi rombuszhalat. Cso­dálatos különlegesség! Olyan finom a húsa, mint való nincs benne, — le- ' egy tündérleány csókja, gyintett a pénztárosnő. — Persze, azt is meg kell Csak hajlong, meg riszálja mondanom, hogy az időseb- magát a vevők előtt!... beknek nem ajánlhatom Az üzlet egyéb osztályai- teljes felelősséggel, mivel ról át-átjöttek napközben eléggé zsíros. az eladók, hogy megtekint­Az öregasszony el volt sék a tehetséges Tamás ki­ragadtatva Tamás behízel- szolgálói módszerét. Aztán Á tehetség gő modorától. Csicseregve egymásra kacsintottak, és kérdezte meg: azt mondták: — No, és akkor mit — Nézzétek csak, hogy ajánl az idősebbeknek? riszálja magát! — A maga aranyos kis Már tíz napja dolgozott jóakaróját, a tőkehalacskát. Tamás az üzletben a vá- Az érelmeszesedés ellensé- sárlók legnagyobb megelé- gét. gedésére, amikor a boltve­— Jó, jó, hát akkor eb- zető felhívta a központot: bői adjon kedvesem — — Nagyon kérem, drága mutatott a néni ragyogó igazgató elvtárs, szíve^ked- szemmel a kínált árura. jék minket ettől a Tamás­— Ó, igazán köszönöm tói megszabadítani! a kedves figyelmét! — — Csak ne olyan heve­zsongott Tamás baritonja, sen! — szólt vissza a főnök. A vevő a pénztárnál — Hát nem veszik észre, megjegyezte: hogy ez a fiú valóságos — Az önök új eladója kereskedelmi zseni?! dicsérni valóan figyelmes, — Már hogyne vennénk kedves... észre, ám ennek ellenére is — Pedig semmi dicsérni kérem, szabadítson meg minket ettől' a tehetségtől! A kollektívánk annyira morog már... — Morog, morog!... No, és miért morog? Mi kifo­gásuk van Tamás ellen? — Azt mondják a dolgo­zók, hogy Tamás túlzottan udvariaskodik, riszálja magát, szinte megszédíti a vásárlókat... Szóval nem illeszkedik bele megfelelő­en a közösségbe. A vonal túlsó végén két­ségbeesett hallgatás volt a válasz, de aztán ismét megszólalt az igazgató: — No tessék, most küld- hetem a harmadik üzletbe! És mindenütt ugyanaz tör­ténik vele! Én bizony is­ten nem tudom, mit kezdjek ezzel a Tamással... A vonal innenső végén udvarias köhintés hallat­szott. — Helyezze az igazgató elvtárs az adminisztrációba. Ott nem lehet szálka az eladók szemében, hiszen ott nem kell emberekkel bánnia. — Remek ötlet, igazán remek ötlet! — kiáltott fel az igazgató. És Tamás, a tehetséges Tamás, a kiszolgálók gyön­gye azóta is ott kamatoz­tatja a tehetségét, ahol nem kell emberekkel fog­lalkoznia. Julia Laborde, Mohamed Harmel és Pierre Hentgés emlékezik a moszkvai ta­nácskozás. évfordulója alkal­mából. Venelin Kocev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára Az antikommunizmus elleni harc — közös ügyünk cím­mel írt tanulmányt. Az ideo­lógiai diverzió szerves ré­sze az imperialista agresszió és az ellenforradalom álta­lános frontjának, fontos ele­me az imperialisták azon terveinek, hogy megosszák és megsemmisítsék a szocia­lista államokat, mint a vi­lágméretű forradalmi anti- imperialista folyamat veze­tő erejét és támaszát. Az imperializmus állandóan tö­kéletesíti az ideológiai di­verzió módszereit és eszkö­zeit. Fő fegyvere a burzsoá nacionalizmus, az antikom­munizmus és a szovjetelle- nesség. Főképpen az értel­miség és az ifjú nemzedék körébe igyekszik behatolni az ellenség. Kísérleteket a az a és tesz arra, hogy aláássa párt vezető szerepét, ideológiai harc frontján, művészet pártosságának népiségének elvét tagadja. Az ideológiai munkában is nemzetközi együttműködésre van szükség, — hangsúlyoz­za a cikk írója — erősíteni kell a marxista—leninista pártok együttműködését. , Jean T erf ve, a Belga Kommunista Párt elnökhe­lyettese a belgiumi nemzeti kérdés tényleges osztálytar­talmát elemzi, René Vrbany pedig a luxemburgi kom­munisták XX. kongresszusá­nak eredményeit. Külön cikk ismerteti an­nak az értekezletnek végső meállapításait, melyet má­jus 15-én Párizsban tartottak meg az európai kapitalista országok kommunista párt­jai. Más írások a Német Szövetségi Köztársaságban napjainkban végbemenő gazdasági, politikai és tár­sadalmi mozgások várható irányainak vizsgálatával foglalkoznak. Magyar búza Hosszabb idő óta évente rendez kisparcellás és nagy­üzemi nemzetközi „búzave­télkedőt” az orosházi Üj Élet Tsz. Így választja ki a magyar, a szovjet, az olasz, a francia és más fajták kö­zül a környék talaj- és ég­hajlati viszonyainak a leg­megfelelőbbet. Az idén a rendkívül szeszélyes időjá­rás „komoly erőpróbára” tel­te a „versenyzőket”, s ezzel különösen jó alkalmat kí­nált a választásra. Figye­lemre méltó, hogy a rendkí­vüli körülmények között, az igén „nehéz mezőnyben” a magyar kis-zombori búza bizonyult a legjobbnak. Holdankénti hozama a ked­vezőtlen időjárás ellenére elérte a 22 mázsát, a hekto­litersúlya pedig 76 kg volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom