Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 4. Barangolás Bissau-Guineában Amatőr filmes híradó 1. Ä szavannán keresztül Más gyarmaton felháborító, ha nincs út. Otthon persze széles autósztrádát építettek maguknak az európai urak, Afrikába már nem jutott aszfaltút... Portugália gyarmatain még ezt a haragot sem érzi az ember. Ez a nyomorult kis ország otthon is csak ott épített rendes utakat, ahol a gazdasági élet vagy az idegenforgalom nagyon megkívánja. Tras-os- Montes-ban mindenesetre rosszabbak, mint az Azori- szigeteken, ahol nagy amerikai támaszpontok vannak. Hogyan épített volna ezen a szegény, gazdaságilag sem valami jelentős gyarmatán, amelyet a rabszolgakereskedelem megszűnése óta már csak presztizsokoból tart fenn. A szavannán széles út nem vezet keresztül. Keskeny, keményre taposott ösvényeken közlekedik itt a vándor; ennek hossza azonban sok ezer kilométer. Minden telephez, minden folyóhoz, még az erdő mélyén rejtőző hűvös forráshoz is eljuthat, aki kiismeri magát az ösvények útvesztőjében. Vezetőim és kísérőim társaságában ezért vágtam neki vidáman Bissau-Guinea ösvényeinek. Az ország egyet- let parkos-szavanna. Fél éven keresztül kap valami csapadékot. A másik félév azonban száraz. Ilyenkor a rekkenő melegben elszárad az edzett elefántfű, de még a vadcukornád is. Májustól már sárgászöld, halott növényzetet szánt végig a tenger felől felkelt meleg szél. Örök zizegés és zörgés tölti be a szavannát. De az ember füle gyorsan megszokja ezt a neszt, akár a szobában ketyegő ébresztőóráét és ha egy pillanatra megáll, úgy tűnik, mintha végtelen csend honolna. A szavanna nem egyhangú. A földrajzkönyvek úgy jellemzik, mint' az őserdő és a sivatag közötti átmenetet. Ahogy az ősvadont a sok eső, a pusztaságot az örök szárazság, a szavannát a kettő találkozása hozza létre. Olyan helyzetben van a csapadékkal, akár a kiskeresetű nagycsaládos ember az élelemmel: az éhenhalás- hoz sok, a megmaradáshoz kevés. Ahogy az ember vé- gigtrappol a végnélküli ösvényen, szüntelenül az élet és az elmúlás összecsapását látja. A nyári szavannának több köze van az elmúláshoz, mint az élethez. Európában ilyenkor minden csupa virág. A fákon már ott érik a munka jutalma, az ízes gyümölcs. Afrikában az állatok is elvándorolnak a kiszáradt mezőkről, és behúzódnak az erdőbe. A majomkenyérfát is megviseli a szárazság. Leveleinek színe megfakul, a levelek petyhüdten lógnak le az ágról. A réthez képest azonban még ebben az állapotban is üdének mondható; gyökérzete roppant mélységig hatol a föld alá. Lejjebb és lejjebb ereszti szálait, amíg csak nedvességet nem talál. Pofoncsapott uborkára emlékeztető termésével meg átsegíti az állatokat a nehéz időszakon. Van olyan fa, amelyen nagy keselyűk százai ütöttek tanyát. Dögöt, apró emlőst, nem találnak ezekben az istenverte hónapokban, így beérik a majomkenyérrel. Másik fán majomcsalád rakott fészket. A vidám csimpánz-családot azonban hiába keresi benne az ember. A fészek messziről elárulja, miféle gazda foglalta el a majomkenyérfát. A száraz időszakban a fára mászó párduc és óriáskígyó is bajba sodorhatja a csimpánzot, a fegyveres emberről nem is szólva. Ezért a csimpánz minden reggel új fészket rak. A régibe csak ritkán tér vissza, pihenni. A forrás, a patak — a száraz; szavannán ez az élet. Idejár szomjának enyhítésére a tigris. A vízből kiemelkedő kövekről isznak naponta ötször is a tikkadt madarak. Ha a hosszúlábú antilop nem bírja már az éjjel is, nappal is gyötrő meleget, a partról beugrik a „hűs” 25—30 fokos patakba és ügyesen lubickol, de sose túl messze a parttól. A medre a közepe táján elmélyül. Ott a krokodilus az úr; jaj annak, aki a birodalmába téved. Kísérőim a kötéltáncos biztonságával sétálnak át a túloldalra a széles patak medre fölé döntött olaj pálma törzsén. Meg kell várni, míg átérnek, mert a pálmafa rugalmasan mozog fel-le, lépteik nyomán. A part magas; hat-nyolc méternyire a fa alatt folyik el a víz. Vigasztalnak: a krokodilus gyáva állat, fél az embertől. Ha él is ebben a vízben, most elhúzódott. Csak rajta, mintha sétatéren járnék. Lassan, lépésenként követem őket. Az ingem, mire átérek, nedvesebb a verítéktől, mintha átúsztam volna a patakot. A túloldalon már nincs messze a falu. Le lehet ülni; a hosszú úton felsebesedett lábak hálásan duzzadnak meg a gyepágyon. A mennyezetről lámpa helyett puska lóg le. Ez hadműveleti terület. Felszabadult föld, ahonnan már elköltözött az ellenség, a portugál gyarmatosító hadsereg. MÁTÉ GYÖRGY Következik: Igények Burkelenben t íme a szavanna AUTÓTEMETŐ A kocsikj a buszok nem kint, Rákoson: a ferencvárosi homokban fekszenek. Az Ecserin is van egy nagy táblájuk (Ecseri 14. és tisztelhetjük e kegyhelyt úgy is hogy: Autóker, használt alkatrész osztály, vagy Autóker, Begyűjtési Csoport.) De a Nagykőrösi úti zsibpiacon túl, a gabonatáblák közt, futóhomokon .amelyet még a szorgalmas Dimitrov tsz sem tudott használni, bérbeadta a MÉH-nek. itt is találunk temetőt, autók, buszok nyughelyét. V Az Autóker temetői fölé még ki is lehetne írni: „Feltámadunk”. Itt még van feltámadás. generálozás, bütykölés, átalakítás. Ez az új temető Kispesten van, a Hullai Jenő utcában. De ahol szétszedik a kocsikat, alkatrészként értékesítik majd. az az Ecserin van. De azért temető mind a kettő. Elmúltunk, egyenlőkké lettünk. Ki járt ezen a Chev- rolet-en és ki a mellette rostokoló kis Fiat-on? A rendszámtáblák leszerelve, névtelenség. üres keretek, mint az elcsendesedett csatatér után a katonáktól összeszedett személyazonossági cédulák üres szelencéi. Hol akadt el az az öreg Hillman? Papírcsíkokkal ragasztott dekoráció hirdeti hajdani útirányát: „Express London—Sarajevo”. Egyenlőség van itt, nincs hivalkodó rendszámtábla-előkelősdiség: minden kocsira egyforma betűkkel, fehér temperával ráírják a leltári számot. Itt van ez az utánfutó, valamikor luxus campingkocsi. — Trösztigazgatóé, divatos nőgyógyászé, tenoristáé, vagy Váci utcai cipőkisiparosé — volt? A kocsik némák, a vállalat diszkrét, csak egy fehér leltári szám van: 48—72. És sok olcsó példázat — mint a temetőkert kövein is — az életről. Hová került például az a sárga angyal is, az országutak e hajdani autómentője? S nem csak arra ad választ: mivé lettünk, hanem: miből lettünk. Ő például azelőtt, ifjú korában, mentőkocsi volt. embermentő. Különben itt külön narcellája. sora van a fehér Nysa mentőkocsiknak. Van. amelyik karambolozástól kapta a halálos sebet, de a többségük: kiöregedett. — Kalauzom meséli: ezek a legkeresettebb cikkek. Gépműhelyek veszik segélykocsinak, s vállalatok használják, anyagbeszerzésre. De az igazi temető az Ecserin és a MÉH autóbontójá- tan van. Itt nincs feltámadás. Tizenkét ember végzi komor munkáját. Négy lángvágó, hét segédmunkás és egy kotrómester azon a telepen, amelyet meglátogattam. (A mester óriás darujával — felcsippenti a magasba a buszt, avagy rácsap a plé- vázra — mert miből is lettünk? — s szállít.) A ferencvárosi homokon alusszák örök álmukat az országutak Ikarusai, a pesti zajos kék buszok. A nap felragyogta^ a kék zománcukat, rajtuk a fehér sorokat: — „Csak felszállók részére” — 82—22. Hát ez lett a 82— 22-esből. Fel lehet írni, panaszra lehet menni. Reklámcédulák még az ablaklécek felett. „Vegyen ön is részt vállalatunk téli akciójában!” „A szépség titka az erő titka. A soortolj velünk sorozat új könyve!” A szépség titka: a megroskadt kéktestű busz padlója kinyitva, alatta szép, friss júniusi fű növekszik. Már nevük sincs. Nem is buszok, nem is 7-esek. 12-e- sek — itt már csak kilók és anyagok. K. Gy. A jászberényi amatőrfilm klubban napról napra nő az izgalom. A filmesek — mint hírül adtuk — az I. Alföldi Amatőrfilm Szemlére készülnek. A Gyulán augusztus 7—9-ig megrendezésre kerülő találkozó döntőjébe két jászberényi film jutott. Az egyik Lakatos József Kékfestése, a másik Dalmadi István Csak füst az élet című alkotása. Lakatos filmje a Jászapá- tin élő Jakkel Sándor idős kisiparos munkáját mutatja be, a film szövegkönyvét Fodor Dénes írta, közreműködtek még a film készítésében Baráth Károly, Dalmadi István és dr. Tésy István. A másik mű, Dalmadi István filmje egy rövid szerelem története. A szerelmeseket két életre kelt cigaretta, illetve ezek elszálló füstje szimbolizálja. Lakatos Józsefnek egy másik filmje az idei nyáron a II. Szekszárdi Nemzetközi Néprajzi Fesztiválon kerül bemutatásra. Itt a jászberényi tanyavilágban forgatott A tanya egy napja (Nem történt semmi...) című munkája szerepel majd a műsoron. I Matróznők Manapság a matróznők mór nem mennek ritkaság számba. A minap futott be Alexandriából Philadelphiába a „Zora” nevű gőzös, amelynek egész „legénysége” matróznőkből áll. A gőzös kapitánya kijelentette, hogy kifogástalanul ellátják feladatukat és semmivel sem maradnak el a férfiak mögött. Svédországban és Norvégiában igen sok a matróznő és a kapitányok nem vallanak szégyent velük. Dániában sok nő révkalauznak szegődik el. Törékeny vízijárműveiken a kikötő felé tartó nagy tengeralattjárók mellé állnak, bemutatják a foglalkozásukat tanúsító igazolást és nagy hozzáértéssel a kikötőbe vezetik a hajókat. A Rhodosz közelében fekvő Gimla-sziget lányai kiváló matrózok és búvárok. Emberbarát vaddisznó A „disznóság” egész ártatlanul kezdődött. Bodo, a Rajna partján élő Johannes Kuchen földműves vadászkutyája egyszer néhány napos teljesen kiéhezett vadmalacot hozott haza az erdőből. A paraszt cukros tejjel felnevelte a kis malacot és Hannesnek nevezte el. A kis vaddisznó pompásan fejlődött. Amikor Hannes elérte a háromhónapos kort, visszavitték az erdőbe. — Egy vaddisznó nem "való a szobába, a „kályha-mellé” — jelentette ki a nevelőapja. Hannes azonban más véleményen volt. Csődöt mondott minden kísérlet, hogy az erdőben hagyják. Minden egyes alkalommal végig ügette a háromkilométeres utat megszokott otthonába és erélyesen bebocsáttatást kért. Kuchen gazda végül is feladta a meddő kísérletet „Hannes itthon marad!” jelentette ki. LÓSPORT VÁLLALAT {Bp. VIII. Kerepesi út 9.) felvesz villanyszerelő, kovács, kőműves szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, traktor és személygépkocsivezetőket, valamint versenyló-ápolókat. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Huszonnégyszer gyorsabb a telexnél A szófiai Híradástechnikai Tudományos Kutató Intézetben az adatok gyors és pontos adására és vételére szolgáló elektronikus készüléket szerkesztettek. Átbocsátó képessége 1200 lyukasztás (szimbólum) ami 24-szerese a rendes telex átbocsátó képességének. Az űj készüléken egymillió jelnek a továbbításába legfeljebb egyetlen hiba csúszik. A készülék, amely megfelel a fennálló nemzetközi normáknak, a jeleket 14 ezer kilométer távolságra is továbbítani tudja. Az információk vételéhez és adásához fel lehet használni a pillanatnyilag rendelkezésre álló telefonvonalakat. Mutató nélküli óra Két amerikai cég kidolgozta a „Pulsar” karórát, amely elektronikus számítógép pontosságával működik. A „Pulsar” szerkezete integrál sémákból és kvarc-generátorból áll (rezgésszáma 32 763 rezgés/see.) amelyek 4,5 voltos telepből kapják az áramot. Ez az óra havonta mindössze 3 mp-et késhet, vagy siethet. Mutatója nincsen. Ha egy gombot megnyomunk, a számlapon az órát és a percet mutató számok jelennek meg. A másodpercet szintén mutatni tudja. A számjegyek fényerőssége automatikuson változik, a hely megvilágí- tottságától függően. és segédberendezésekből áll. Mérete nem haladja meg egy nagyobb formátumú írógép méretét. E találmány jól felhasználható az egészségügyben, főként a betegségek lefolyásának felidézésére és elektrokardiogrammok elolvasására, valamint a távközlésben és a híradástechnikában, például táviratok vételénél és adásánál. Az NDK szakemberei kidolgozták egy új építőanyag, a fabeton gyártásának technológiáját. A fabeton alapanyaga nád, fakéreg és faág. Ezeket az anyagokat cementéi, klórmésszel és folyékony üveggel keverik össze. Az így képződött masszát hőmegmunkálásnak vatilr alá main A Szovjet Tudományos Akadémia fizikai-kémiai intézetének kutatói a víz új halmazállapotát fedezték fel. Borisz Gyerjagin, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja és Nyikolaj Fe- gyakin a fizika-matematikai tudományok kandidátusa eredeti molekulaszerkezetet _ a „P-vizet” — hozott létre, amely tulajdonságainál fogva különbözik a rendes víztől. E vizet kvarc-haj- szálcsövekben végzett gőz- kondenzálás útján nyerték. Sűrűsége 1,4 fénytörése pedig — 1,49 (a normális vízé 1,33). Sűrűségénél fogva a vazelinre emlékeztet, illé7 5 centiméter hosszú és 12 centiméter vastag lemezeket formálnak belőle. Egy-egy ilyen lemez 12 kg súlyú, hő- és hangszigetelő sajátosságát tekintve pedig megfelel egy 42 cm vastag téglafalnak. A grottendorfi építőanyag-gyár naponta 600 köbméter ilyen lemezt készít, ami 90 000 darab téglát pótol. konysága igen csekély és alacsony hőmérsékleten nem fagy meg. Viszkozitása csupán 50 Celsius-foknál növekszik meg, amikor is üvegessé válik. E víz 700—800 C-ra melegítve szétesik és közönséges vízzé alakul át. Egyelőre nem tudták megállapítani a „szupersűrű víz” természetét bár feltételezik, hogy a vízpára kondenzálá- sa során a rendes víz poli- merizációja útján képződik. E víz gyakorlati alkalmazásáról még korai beszélni, de a tudósok feltételezik, hogy hozzájárul majd a neutronok hatása elleni védekezéshez. A miniszoknyák és az akusztika A kaliforniai hangverseny- termek tulajdonosait rendkívül nyugtalanította, hogy megnövekedett a termek akusztikájára vonatkozó panaszok száma. A meghívott akusztikai szakemberek, Verne O., Knudson és Leo Óriás porszívó Üj utcaseprő berendezést állított elő a közelmúltban az augsburgi Kuba cég. A 216 km/ó levegősebességgel dolgozó gép el tudja távolítani, azaz fel tudja gyűjteni az utcáról a nehéz és tapadó dal Sasso kiderítették e jelenség okát. Számos kísérlet után megállapították, hogy az akusztika romlását a miniszoknyák okozzák. Ezek csak 50 százalékban nyelik el a hanghullámokat a hosz- szú szoknyákhoz képest. hulladékot is, külön seprűgép használata nélkül. Miután a finom port is tökéletesen felszívja, a jövőben megszűnnek a főútvonalak tisztogatása közben keletkező hatalmas porfelhők. Dagály és apály a Fekete-tengerben A vizsgálatok során bébi- apály. Magasságuk mindösz- zonyosodott, hogy a Fekete- sze 12 cm és 12 óra 25 per- tengerben is van dagály és cig tartanak. Mindentudó készülék A ■württembergi biológiaifizikai kutatóintézetben üzembe helyezték Közép Európa első önműködő spektromátját, amely pontos képet nyújt az anyagcseréről, a vérről, a mirigyekről, s egyéb egészséges vagy beteg szervekről. Néhány perc leforgása alatt kvantitatív elemzést tud végezni a vérben lévő 22 fő- és nyomelemről. A készüléknek elsősorban a betegségek korai felismerésében jut döntő fontosságú szerepe. A spektromáttal gyorsan ki lehet mutatni a fenyegető szívinfarktust, a kialakulóban lévő cukorbetegséget és az idő előtti öregedést. A készülék révén már akkor felismerhetjük e betegségeket, amikor azok elhárítására még megvan a lehetőség. j goir „Beszélő” íróeéD A páduai egyetem villamosmérnöki szakának egyik professzora D. Debiazzi „beszélő” írógépet dolgozott ki. E szerkezet hibátlanul tud bármilyen szöveget „elolvasni”, átírni vagy hangosan megismételni. Az EVM—1800 első fokozatából, amely az információt tárolja, betűnyomó távíróból, két telefonból * Fa beton A szupersűrű víz