Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

1970. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor. Korcsmáros Pá! A legénynek egy ropta pillanatra, ■negated a szeme a lelkendezve elébe libbenő Dsidsián. „Ugyan­lezak megszépüliI*' — gondolja .. ■ Egeknek ura! Zéta! Te vagy, Zéta? , de bemar m< Dsidzia alMintetenüít arccal förahúsódik. Ne bérrtsók Zéfrót reogaredő könnyei. jas mosolyt r Eressz már, te! Ügy ugrassz a nyakamba. Vigyázhatná! mintha jobban a híredre. Merre találom urunkat? Mi a fekete csuda! Hagy mersz a szemem elé kerül­ni. hiszen te halott vagy. Még a csata elején többen is láttak lebukni a lóról. , !| Zeta titkolni igyekszik, mennyire szíven ütik meglepőd®« ura tréfás haraggal kimondott szavai. Ha nem látta vitézkedő sót, *■ semmi remény tó. hegy fátakijo a szolgaság alól. 1 jÁÍEsSSSL1 | mpx, . ^ W -­jUL n f r Őszre lel kell építeni az otthonokat! Bontják Túbkevén, a Liget utcában Pál Dezsőék házát. A gazda, meg a rokonsága. Kell a segítség, gyorsan bontani, aztán építeni az újat. Köze­leg az ősz. A még álló ház fa­lait nézegetem bentről, a tisz­ta szobából. Erre mondják, hogy csavarni lehetne belőle a vizet. A vályogfal derék- magasságig vizes, s a tanács kimondta rá: újjá kell épí­teni. Pál Dezső a helybeli, Tán­csics Termelőszövetkezet ze- torosa. Két gyereke, család­ja feje fölé épül majd az új otthon. Nagy pénz, sok ki­adás, de az állam is segít benne. Miként segít minden bajbakerültnek, akit ár- vagy belvízkár ért ebben a ter­mészeti csapásokban terhes 1970-es esztendőben. A Pál családnak" persze nemcsak a ház a kára. Az alattomos nedvesség megron­gálta a bútorokat is. Pál De­zső mégsem kesereg túlságo­san. Erejének teljében van, a felesége is most ment el dol­gozni a Május 1. Ruhagyár helyi telepére. Majd szűken- szépen segítenek magukon. A túrkevei tanácsnál ko­rántsem ilyen bizakodó a hangulat. Madarász Károly, az építési csoport vezetője dr. Nagy Károly tanácstit­kárral együtt tanakodó. A kisváros vályogházái közül sokat próbára tett az idő. Eddig hatvan házról tudnak, amelyiknek gazdája bejelen­tette, hogy belvíz rongálta meg a vályogfalakat. Har­mincegyet már megvizsgál­tak, s huszonkettőre kimond­ták a bontás-újjáépítés szük­ségét. A többit alá kell fa­lazni, helyreállítani. Dehát a vizsgálat még tart. Lehet, hogy azóta már újabb húsz, huszonöt vizes ház sorsa fe­lett döntöttek. Megállapítani a bajt még nem lehetetlen. Igen ám, de őszre tető kell minden ár- és belvizes család feje fölé. A túrkevei tanácsnál is ezért aggódnak. A helyi TÜZÉP- telepen legfeljebb öt háznak elegendő anyag van. Tégla még tán annyi sem.... Kisújszálláson harminc- nyolc házat kell ősz előtt új­jáépíteni. Sok vár felújítás­ra is. A Ságvári Endre u. 3. is csak azért van, mert ott a városban a szép új tégla­gyár. Hanem aláfalazáshoz, kéményrakáshoz csak a kis­méretű téglát lehet használ­ni. És ilyen nincs. Nem kap Kisújszállás. A kunmadarasi ÁFÉSZ téglagyára talán küld hatvanezret. Mégegyszer any- nyi kéne legalább! Túrkevén, Kisújszálláson más építőanyagra is szükség lenne sürgősen. Nincs cement, sóder. A túrkeveiek mégis a téglát fájlalják a legjobban. És haragszanak. A nagyob-. bik túrra. Mezőtúr, azt mond­ják, előnyben van. Téglagyá­ra neki termel, s ott megálla­podtak a Tégla- és Cserép­ipari Vállalattal is, hogy ad­jon hárommillió téglát. A téglagyári vállalatnál nem is tiltakoznak. Igen, ad­nak. Megkérte őket szépen a tanács, s a TÜZÉP-nek, a Szolnok megyeinek ugyanis sokkal adósok. A megye 50 millió téglát kapott volna a TÜZÉP-tele- pekre, ha nem jön a tavaszi, nyáreleji nagy árvíz. Sza­bolcsban azonban gyorsan kell az építőanyag, ott már hatezer házat kell újra épí­teni. így aztán Szolnok me­gye 45 millió téglát kap. Majd. Mert augusztus köze­péig mindössze ha 15 milliót kapott. Pedig a szerződés sze­rint harmincat kellett volna. A téglagyáriak azt mond­ják, ezután napi kétszázezret kap a szolnoki TÜZÉP. Csak­hogy mikor? S vajon őszre meglesz-e mind a negyenöt- millió? Égető a szükség! Nemcsak anyagra. Építőkre is. Kisújszálláson már van egy példa. Az ÉPSZER szo­cialista brigádjai vállalták tíz család otthonának felépítését. Nagyobb elszánás, segítség kellene. Megértés is. Váro­Nagy gond az időjárás Dr. K. Nagy Sándor TOT főtitkár találkozója a nagykunsági tsz vezetőkkel Világjáró művészek hangversenye (Tudósítónktól) A nagykunsági területi tsz szövetség elnöksége a szö­vetkezeteket foglalkoztató gondok megbeszélésére táj­területi konferenciát tartott tegnap Túrkevén. Itt a nagykunsági szövetkezeti városok Karcag, Kisújszál­lás, Mezőtúr, Túrkevei szö­vetkezeti vezetői egyeztet­ték elgondolásaikat. Suba István, a szövetség titkára előadásában arról a súlyos gondról beszélt, amit a mostani aratás jelent. A Nagykunságban még mindig 24 ezer hold búza aratatian. A jelenlévők ösztönözték azt a gondo­latot, hogy működjenek együtt a közös gazdasá­gok. A kombájnokat koordinál­ják. Mivel az egész tájterü­leten még csak négy tsz végzett az aratással, ez sem könnyen kivitelezhető. Nem jó a búza terméseredménye sem. Tavaly az itteni ter­melőszövetkezetek 10 ezer vagon gabonát értékesítet­tek, most alig lesz meg a 6 ezer vagon. Egybefolynak a nyári és az őszi munkák. A búza­vetőmag használati értéke nagyon alacsony. A kanások érése kitolódik, s ebből az következik, hogy jövőre csökken a kenyérgabona­vetés. A már látható pénzügyi gondok miatt sok termelő- szövetkezet v'í szamondfa műtrágya és géprendelését. Ezek viszont a jövő kilátá­sait rontják. A szövetkezeti tagok kö­zött nagy a kedvetlenség, rossz a hangulat. Ezért Suba István is és dr. K. Nagy Sándor a TOT főtitkára is kérte a vezetőket, ezekben a napokban minél többet az emberek között legyenek. A TOT főtitkára egész napos látogatást tett a Nagykun­ságban, s mint mondta el­szomorító tapasztalatokat szerzett az időjárás viszon­tagságairól. Jogosnak ítélte, hogy 'ilyen helyzetben, amikor még augusztus végén a gabona nem kis része talpon van, s pocsékolódik, a vállala­tok nagyobb megértést ta­núsítsanak. Erről ugyanis Fábián Már­ton a karcagi Május 1., Po- csai Károly a kisújszállási Kinizsi, Balogh Sándor a karcagi Béke, Kovács Sán­dor a mezőtúri Sallai, és Kovács Ferenc a kisújszál­lási Ady Tsz elnöke rajzolt kedvezőtlen képet. A TOT főtitkára úgy nyilatkozott: el kell utasítani minden bürokratikus magatartást. Hiszen a termelőszövetkeze­tek tagjait és vezetőit csak tisztelet illeti mostani helyt­állásukért. A tanácskozás résztvevői állástfoglaltak abban, a ne­héz helyzet ellenére sem szabad a megrendelt vető­magot, műtrágyát és génét visszamondani. Ezzel a fej­lődés ütemét törnék meg. Az őszinte beszélgetés késő délután ért véget s a részt­vevők igen jó néven vették, hogy felelős vezetőktől kan­ták táiékoztatást és erköl­csi támogat!'st. Kasuba János Az időjárás, sajnos nem kedvez a múzeum udvari rendezvényeknek, pedig ez a hely kiválóan alkalmas lenne kamara-produkciók, kisegyüttesek, szólisták mű­sorainak bemutatására. Mi­vel esett az eső, a hétfő estére meghirdetett hangver­seny is a Ságvári Endre művelődési központ hangu­latosan berendezett nagyter- bében került megrendezésre. Mindenekelőtt Szirmay Mártáról kell szólni, akitől ezen az estén is a magas­rendű muzsikálás szépségei­ből kaptunk ízelítőt. Szir­may Márta nagyszerű éne­kes, igen sokoldalúan kép­zett, kiforrott művészegyé­niség. A hagyományos éne­kesi kategóriákba egyszerű­en nem lehet besorolni, egy­aránt remek dalénekes és drámai előadó; a klasszikus operák, oratóriumok zárt rendje éppoly természetes számára, mint amilyen ott­honosan mozog a modern zeneirodalom, sőt a modern dzsessz világában. Csak a legnagyobb művészek képe­sek a sokféle zenei nyelve­zet ilyen maradéktalan el­sajátítására, a zeneművészet legkülönbözőbb stílusú, az előadóval szemben ezer kö­vetelményt támasztó remek­műveinek magasrendű meg­szólaltatására. Szirmay Márta számára mintha min­den magától értetődő volna, szinte észrevétlenül jut el a legérzékenyebb pianissimótól a zengő forte-ig; abszolút ura hangjának. A hétfői es­ten bemutatott áriák közül Händel: Xerxes c. oratóriu­mának híres Adagió-áriája volt talán a legszebb. A másik énekes előadó Domahidi László, az Opera­ház basszistája. Sikerét a karakterisztikus megformá­lás, előadói stílus mellett kitűnő műsorválasztása is biztosította; mindenekelőtt Verdi Don Carlos-ából a gyakran hallható Fülöp ki­rály ária nyerte meg a kö­zönség tetszését, de igen jól sikerült produkció volt a Falstaff-ária is. Domahidi László inkább drámai éne­kes egyéniség, talán ezért a Bartók—Kodály: Húsz magyar népdalából bemuta­tott két feldolgozást kicsit halványabbnak éreztük. Perényi Eszter hegedű- művészt már korábban is hallottuk Szolnokon. A fia­tal művésznő rendkívül ér­zékeny alkatú előadó, kitűnő formai és stílus érzéke meg­óvja bármiféle túlkapástól, differenciált zenei megnyi­latkozásai már kész, érett művészre vallanak. Szabóky Márta, mint zon­gorakísérő nagyszerű eré­nyekről tett tanúságot; a kíséret igen nehéz feladatá­ról már sokat írtak, vitat­koztak, s valóban: a jó kí­séret kitűnő technikát, al­kalmazkodó készséget, ma­gasfokú zenei érettséget kö­vetel. Végül elismerően kell szólnunk Gál György Sán­dor műsorvezető mindvégig szellemes, ötletes ismerteté­seiről, közreműködésének köszönhető, hogy az est ba­rátságos, családias légkör­ben zajlott le, s úgy érez­zük: minden közreműködő alaposan kiérdemelte a kö­zönség lelkes elismerését. M. L. szám alattiból a közelmúlt­ban kiköltöztették a lakót. Életveszélyes. Némi lim-lom maradt a nagy veranda sar­kában, ahol kettényílt a fal. Galambos Tamás, a tanács vb titkára, meg Eszék János építési előadó sokfelé járt sokban, falvakban, ahol rom­bolt, kárt okozott a víz. Őszig több mint kétszáz családi há­zat kell felépíteni a megyé­ben. Belvizes házak, bajbajutott családok várják a segítséget Életveszély. Kiköltöztették Kisújszálláson a Ságvári út 3. szám alóli házból a gazdát már a belvízkárosultak ügyé­ben. A felújításokhoz semmi tégla, s a blokkos falazáshoz szükséges nagyméretű tégla — anyagot, Kunság sok vaiban. munkáskezet a . árosában, fal­^ sj -f Bontják Túrkevén, a Liget utcában Pál Dezsőék házát

Next

/
Oldalképek
Tartalom