Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IS 1970. augusztus 23. DÍVÁT Cserkesz vagy spanyolkülső A Szajna partjáról jött 1970—71-es téli kalapdivat flott, de nem extravagáns. A párizsi modelleket az NSZK-ban Kölnben és Düsseldorfban mutatták be a szakközönségnek. A divat három fő iránya: kazacsok, charleston és spanyol-look. Felvételünk felül bemutatja, hogy mit ért a divattervező »kazacsok” alatt — ami tulajdonképpen egy nemrég divatba jött tánc neve: a fentemlitett kalap nem más, mint egy cser- kesz-toqueszerű kucsma. A sportos-elegáns spanyol külső, alul, lehetőséget nyújt viselőjének arra, hogy kalapjának széles karimáját tetszés szerint oldalra — vagy akár felhajtsa. Á dús kincstárban Ezekben a napokban tízezer fölött jár azoknak a száma, akik felkeresték Móricz Zsigmond házát Leányfalun s tisztelgő látogatást tettek a mester írószobájában, a Móricz-emlékszobá- ban. Sok ez a tízezer, vagy kevés? — nehéz lenne megmondani. A lankás kavicsúton át, a ház íelé baktató szinte ott látja a ház előtti térségen, a fehér asztalka mellett Móricz Zsigmöndot. Ide ült. ki dolgozni a ház ura hajnalok hajnalán, amint megérkezett a fény a kertbe a Duna felől és kattogott az írógép egészen addig, amíg csak el nem ért a delelő Nap a kert fölé. A ház előtt most Móricz Virág játszik unokájával. Eleven emlék... Ott áll az abakokhoz húzódott íróasztalon írógépe, amelyről meg van írva, hogy harminc embert etetett. A belőle áramló fürge betűk tengere gondoskodott a nagyszámú családról, házanépó- ről; a könyvtárnyi Móricz remekmű pedig, amely e gépen született, egy nemzetet halmozott el kincseivel. A gépben most nincs kéziratpapír. Már nem maradt ideje arra, hogy a betyárkirályról szóló monumentális életregény 3. kötetét is lekopogja. Körös-körül a polcokon sok-sok könyv. Móricz Zsigmond csodás történelmi freskójának, az Erdély trilógiának forrásmunkái egész sort tesznek ki közöttük. Itt sorakoznak a mester munkáinak első kiadását S a könyvek, az élő gondolat tárházában — micsoda ellentét — ott láthatja a látogató Móricz halotti maszkját, amelyet a debreceni kollégiumi évek óta jóbarát Medgyessy Ferenc keze formált 1942-ben. A maszk hallgat, de hallgatva is beszédesek a falon látható arcmások. Gyulai Pál képe arról beszél, hogy a Nyugat nemzedéke másként élt és írt, de tisztelte mégis az előtte való idők nagy öregjét. Aí indaunyian énekeltünk... Hónapok óta figyeltük a képernyőt. Egy-egy adás végén családok énekeltek a készülék előtt, a Röpülj páva! konferanszié karnagya talán fél országnak vezényelt ilyenkor. Jó volt ez a sorozat azért is, mert a televízió hosszú hónapokon át nemcsak úgy oldotta fel passzív befogadáA Magyar Televíziónak igazi ünnepi sorozata volt ez a vállalkozás a jubileumi esztendőben. Felszabadulásunk huszonötödik esztendejében Erdei Ferenc, Ortutay Gyula, Veres Péter szólották keresetlen közvetlenséggel. (Jóleső érzés volt a sorozat kezdetekor Erdei Ferenc lírai hangvételű, mégis precízen tudományos fejtegetését hallgatni. A Parasztok című — talán egy új kiadást is megérdemlő — műve örökbecsű előszavának hangján szólalt az egykori A közízlés fejlesztését, pallérozását szolgáló mind megannyi fáradozás, erőfeszítés sokszor eltűnik, mint felbuggyanó forrás, a kövek közt. Szem nem látja merre futnák a friss erek, hol csörgedezik tovább. Talán föld nyelte el? Sárrá, iszappá lett? Aztán egyszerre, valahol felbuzog a víz, patakká, folyóvá vagy széles tóvá terebélyesül időközben. Vagy mélyvizű hőforrások példázatát említsük? Eletető víz szökken magasba. A mikrokozmosz most is kitágult. Milliók ízlése, igénye tűnt elénk egyszerre, s ta-; sára késztető „kárhozatát”, hogy sokak készültek egyszer vagy többször is pódiumra, közvetítő kamerák elé állni. Hanem ugyanis, hogy egy-egy dal, a Félegyházi utca ligetös..., a Látod édesanyám. .. valósággal slágerré vált. Értéküket nem veszítő divatdalokká lettek. falukutató, a Magyar Tudományos Akadémia új főtitkára.) És Lenin születésének századik esztendejéhez is méltó volt az a sorozat. „A kultúrának mélyen a népben kell gyökereznie, milliók és milliók közkincsévé kell válnia” — hirdette a proletariátus nagy államférfija, aki politikus és bölcselő egysze- mélyben. Úgyszintén Bartók Béla halálának huszonötödik évét is emlékezetessé avatja ez a műsor... lén a sorozat elindítói és szerkesztői meglepődtek, mennyien szeretik a népdalt?! Fiatalok énekeltek népviseletben és énekeltek gitárral, foncsoros szemüveggel, menyecskék népviseletben és zsabós ruhában, apák és nagyapák, kis- és nagycsaládok. .. Nem volt nemzedéki ellentét. .(Mondjuk így? Valóban népi-nemzeti völt ez az egység népdalaink, nemzeti kincsünk sze- retetében...) Mert lelkének legmélyéig szabaddá lesz az ember, — dokumentálta ez a műsor. A közönség ízlését — a magyar nótán nevelkedett közízlést, „az egész magyar közönséget kell átnevelni, önálló zenekultúrát akarunk, hogy ráeszméljen a maga hangjára, s hogy szégyenteljes gyarmati helyzetéből végre felszabaduljon” — hirdette programját évtizedekkel ezelőtt Bartók Béla és Kodály Zoltán. És most ez a sorozat fel- szabadulásunk és az azóta eltelt huszonöt év, — benne általános iskolai énekoktatásunk, ifjúsági mozgalmunk, közművelődési munkánk — gyümölcse is. Együtt a szomszéd népekkel... Külön dicséret illeti a Magyar Televíziót, hogy az augusztus 20-i gálaestre vendégeket is hívott így vált ez igazi ünneppé és egyben családias estté. Peter Paska, Petru Sabadeanu, a Vukica Mitrovity együttes, a Tavaszi szél vizet áraszt sorozat díjnyertesei, jó hogy eljöttek. (Bizony ez is tanulság, ami Petru Sabadeanut hallgatva jut eszünkbe, többször lehetne szerepeltetni a VIT- díjas fiatalokat!) A képernyőn — a gálaest és e kitűnő sorozat végeztével — együtt énekelt szlovák, magyar, román, délszláv. .. Közös volt a dal, de már nem moraj os, halk és halotti. .. .Hanem az élet, a népekben és a nép kultúrájában rejlő korlátlan lehetőségek hangja szólalt... CSASZTVAI ISTVÁN Méltó volt az ünnepi esztendőhöz Tiszta forrás csobogása... SZIGETEK KIRÁLYNŐJE Királynők szigete — szigetek királynője. Legendákkal, százados tölgyekkel, árpádkori templommal, rózsaillattal, a messze múltat idézi. Az úttörő stadion, a teniszpályák, a hullámfürdő, a gépzene a legmaibb valóságot Arany, Tompa, Krúdy vagy az Arpádhózi királylány és a sziget kapcsolata mindenki előtt ismert. Az már kevésbé, hogy az I. században, amikor a mai Margitsziget helyén még 3—4 szigetecske állt, a rómaiak védvarat építettek ide, hogy Aquincumot védjék. A ligetes-beraes köztéren a római isteneknek szentélyeket, pogány templomokat építettek. Az 1838-as nagy árvíz római sírköveket,, áldozati oltárokat hozott felszínre. Akkor kerültek elő a sziget északi csúcsától a Dunán át Újpest irányába ívelő hid feliratos kőalapjai, I. István, sőt korábban Árpád is vadasKertnek használta már a fákkal, bokrokkal, nyulakkal, özekkel gazdag szigetet. Mint öry György, a Margitsziget tudós kutatója írja: „A hajdani időkben a királyoknak ezen szigeten tartott vadaskertjéről neveztetett Nyulak szigetének”. Bár itt-ott a hivatalos okmányokban Insula Budenis (Budai-sziget) néven is előfordult, 1254-ig Nyulak szigete volt a hivatalos neve. Királyi vadászlakok, nyaralók, királynők nyári palotái, püspökök, érsekek rezidenciái tették rangossá a szigetet. „Voltak pedig a Nyulak szigetén nemcsak szerzetesek, hanem paloták is, melyekben a királyok szoktak szállásolni” — mondják a korabeli krónikák. Imre király nyaralóját Pierre Vidal, a francia trubadúr is megénekelte. IV. Béla, fogadalmához híven — a királyi palota mellé — 1252-ben felépíttette a Domonkos apácák kolostorát és 10 éves korától itt neveltette lányát. Margitot. A Marglt-szigeti várban halt meg 1270. május 3-án, 64 éves korában IV. Béla és két évvel később fia, V. István Is — tanúsítja a Túróc- zi-krónika. IV. László 1278-ban kelt adománylevele már említést tesz a ferencesek, a domonkos és a johannita szerzetes rendek kolostorairól, valamint az esztergomi érsek váráról. A 70 domonkos apácán és a sok szerzetesen kívül „ezeknek nagyszámú cselédei, kézművesek, parasztok és más függetlenek — érseki, királyi-, de több főúri paloták hivatalnokai, s tisztjei, szolgái is itt laktak, s utóbb a sziget lakossága, s lakházaik annyira elszaporodtak, hogy szükségessé lett tereket és utcákat kijelölni, falakat, korlátokat, kerítéseket) emelni”. 1526-ban a domonkos apácák a török elöl elmenekültek. Beél Mátyás tudósít róla, hogy a „Margitsziget egész területét szilárd fal erősítette, a hullámok szinte töltések által gátoltattak, de midőn a törökök Budát hatalmokba kerítették, a sziget is elmagányosodni indult, s a Duna bántalmainak annál inkább megnyílt minél ha- nyagabbul tartattak az elmosás ellen állított töltések és ily módon nemcsak az épületek elrombolódtak, hanem a szigetnek is nagy része a hullámoktól elmos atott”. A török kivonulása után már csak kaszálóként adhatták bérbe az egykori királyi fényű szigetet. Mayer, óbudai lakos volt a margitszigeti kaszáló utolsó bérlője. Majd amikor a pozsonyi országgyűlés Sándor főherceget, II. Leopold király fiát választotta meg országnádornak, a királyi rendelet a Margitszigetet jelölte évi 500 forintért mulató kertjének. Sándor főherceg tüstént építkezni kezdett, de a Margitsziget, a palatínust rangban őt követő József nádor alatt teljesedett ki. József nádor „a szigetből gyönyörű parkot varázsolt, s azt az egész közönségnek nyitva tartotta — a bejárást azonban kis csónakokon a budai oldalról engedte meg.’’ . A nádor maga is szenvedélyes kertész volt. Hárs-, platán-, vadgesztenye- és tulipánfákat ültetett. A Duna szabályozásakor az addig két részből álló szigetet egyesítették. Nem sokkal később, a múlt század hatvanas éveiben fúrták a szigeten az első ártézi kutat Vizét felhasználva fürdőt, gyógyszállót építettek. Ybl Miklós tervei szerint megépült a mai Nagyszálló, a második világháborúban, elpusztult Margit fürdő. Ahol most városnéző autóbuszok viszik a turistákat, — ott kocogott végig először 1871-ben a ló vasút, a Casi- nóban, — ahol megisszák kávéjukat. — a X. században a Johanniták vára emelkedett. A sziget közepén, ahol a királyi lak állt, a régi fényt csupán a rom-maradványok hirdetik. A különös sorsú királylány alakját is csak a legendák őrzik. A szobórsétány irodalmunk, képzőművészeti- és zenei életünk nagyjait sorakoztatja. Néhány szobor még ide kívánkoznék — Margit királylányé, vagy a 16. századi kódex-író-másoló apácáé, Ráskay Leáé. Mint ahogy szívesen látnánk valamiféle múzeumot, amely a sziget történetét tárná a látogató elé, s vennénk-olvas- nánk a Margit-szigetről szóló könyvecskét. A japán kertben növényritkaságok tarkállanak, a román stílusú szent Mihály templomban a legrégebbi magyarországi harang szól. A sportuszodában nemzetközi úszóversenyek bonyolódnak, a Dózsa tenisz-stadionban világhírességek szerepelnek; a Palatínus strandján nyári vasárnapokon sokezren találnak enyhülést. Este benépesül a szabadtéri színpad, a kis állatkert. a 25 ezer bokrot számláló rózsákért, s megtelnek a padok, a kerthelyiségek... A sziget jövőjéről évek óta folyik a vita. Újabb vendéglők, szállók, gyógyfürdők rajza bontakozik ki a terve- zőasztalokon. Kádár Márta A román stílusú Szt. Mihály templomban őrzik a legrégibb, X5. századi magyarországi harangot. A japán kert.
