Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

1970. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyre szaporodnak a győri házgyár termékei megyeszerte. Győrben már új lakóte­lep felépülte fémjelzi munkáját, Mosonmagyaróvárott pedig ugyancsak nevéhez fű­ződik a most épülő új városközpont. Ez köti majd össze a közigazgatásilag már ré­gebben egyesült két települést: Mosont és Magyaróvárt. Az új, ezer lakásos lakó­telep építését tavaly novemberben kezdték el és ez évben 225 lakást adnak át. Ké­pünkön: útépítés a magyaróvári új lakótelepen. (MTI foto — Bajkor József felvétele — KS) Célravezető módon Jó az együttműködés a gazdasági vezetés és a párt- szervezet között. — Ez de­rült ki abból a beszélgetés­ből, amelyet Molnár István­nal, a szolnoki bútorgyár pártalapszervezetének titká­rával folytattunk a gazda­sági szervező és ellenőrző munkával kapcsolatban. Egyrészt a gazdasági ve­zetés valamennyi lényeges kérdésben kikéri a pártszer­vezet véleményét, másrészt aszerint, hogy milyen jelle­gű témakörről van szó, az igazgató vagy a főmérnök, vagy akár a főkönyvelő is, beszámol a vezetőségnek a munkaterületén tapasztalt eredményekről és problé­mákról. Ezenkívül az igaz­gató általában félévenként ja taggyűlésnek is számot ad fi gyáregység helyzetéről és feladatairól. Mindez jó dolog, célrave­zető módszer. Miként az is, hogy odafigyelnek a párt­szervezettől kapott észrevé­telekre, azok hasznosításával, a javaslatok érdemi intézé­sével mindig a jobb megol­dásra törekszenek. így pél­dául a csoportbérezéssel kapcsolatban okkal kifogá­solták, hogy azt a nők ro­vására alkalmazták. Az ész­revétel nyomán változtattak a dolgon, s azóta kétségtelen javult a helyzet. A május 26-i taggyűlés több olyan műszaki-gazda­sági kérdésben hozott hatá­rozatot, amelyek részben még a gyár rekonstrukciójá­val függenek össze, másrészt újabb igényhez kapcsolódva segítik elő az eredménye­sebb munkát. Kötelezte a taggyűlés a gyáregység mű­szaki vezetőit, hogy az auto­mata szerelőszalag üzembe állítását, technológiai alkal­mazását, a szerelési üteme­zés kidolgozását valósítsák meg, s ugyanígy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a konvejor üzemeltetése ér­dekében is. Ugyanakkor döntöttek ar­ról, hogy a sok betanulást igénylő két év alatt elhanya­golt munkát: a normák kar­A tószegi Dózsa Tsz az idén 13,5 millió forint ár- és belvízkárt szenvedett (ho­zamértékben számolva). A tószegiek mégis segítséget adnak a még súlyosabb kárt szenvedett Számos-menti társaiknak, A szövetkezet vezetősége egy DT—54-es lánctalpas traktort munka­gépekkel felszerelve két hét bantartását alkalmazni kell az egész gyáregységben. A gépműhelyben ei is kezdték az úgynevezett munkanap­fényképezést, s a megfelelő módszerekkel folytatják a normák felülvizsgálatát. — Megvannak a tervek a kon­vejor üzemeltetésére is: e szerint a jövőben fémvázas, illetve fémlábas garnitúrákat készítenek majd. Foglalkoznak a termékeik választékának bővítésével is. Közvetlenül a sorozatgyár­tás megkezdése előtt áll a Lux nevű konyhabútoruk, amely a jqvő hónap második felében már kereskedelmi forgalomba is kerül. Öröm­mel újságolták, hogy a csongrádi gyáregység Amur nevű lakószoba-garnitúrájá­val együtt ez a termékük is elnyerte a Szegedi Ipari Vá­sár nagydíját. Nem egy példa van arra is, hogy taggyűlési hozzá­szólásokban szereplő javas­lat válik egy-egy vonatko­zásban a jobb munka alap­jává. Január végén például az egyik felszólaló indítvá­nyozta, hogy legyen jelentő­ségéhez méltó gazdája a brigádmozgalomnak. Most a párttitkár, ha még nem is egészen elégedetten, de arról szólt, hogy javulás van e tekintetben, és megszívlelik azt a javaslatot is, hogy biz­tosítsák a munkaverseny jobb nyilvántartását. Mégis — mint hozzáfűzte — az egyik legnagyobb hiányos­ság, hogy a taggyűléseken elhangzott észrevételek, ja­vaslatok sorsáról nem adtak a párttagságnak rendszeres tájékoztatást. Befejezésül Molnár elvtárs azt hangsúlyozta, hogy a pártszervezet olyan műsza­ki-gazdasági kérdésekben hoz — az eddig kialakult módszernek megfelelően — határozatot, amelyben kon­krétan állást foglalhat a tennivalókról. Ez a fajta munkastílus az elmúlt évek­ben eredményesnek bizo­nyult, tehát ezt kívánják alkalmazni a jövőben is. (m. i.) időtartamra a Szabolcs me­gyei Kisar község szövetke­zetébe küldött munkára. A traktor nyergében Szá­lai Béla, váltótársként fia ül. A tószegiek őszi vetés alá készítik elő a kisari tsz föld­jeit Váltott műszakban, na­ponta 20—25 kát. hold föl­det készítenek elő a vetés alá. Ár­csökkentés A múlt év második ne­gyedévében kezdődött meg a Tiszamenti Vegyiműveknél a Tomi mosószerek üzem­szerű termelése és értékesí­tése. A termék bevezetése forradalmasította a hazai mosószerpiacot: minőségileg új, szemcsés formájú, színe­zett, illatosított termék lé­pett be a fogyasztásba. A Tomi mosószerek több vonatkozásban is új termé­kek voltak a hazai piacon. Előállításuk legmodernebb hazai formája az úgynevezett nagynyomású, hőporlasztásos technológia. Ezzel az eljárás­sal állíthatók elő a belül üreges gömböcskékből álló úgynevezett beads formájú mosószerek. Előnyük, a gyors és egyenletes oldódás, a ta­padásmentes tárolási mód, a legkülönbözőbb alapanyag­összetételek alapján kidol­gozható, széles körű ter­mékskála. Ez a technológia, mint általában a modern gépesí­tett technológiák, nagy esz­közigényű. Így természetesen akkor gazdaságos, ha kapaci­tása leterhelt és magas hasz­nálati értékű termékeket produkál. A TVM felismerte ezt és minden kibocsátott mosószerét olyan minőségben hozta forgalomba, hogy az­zal elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma kitüntető jelzésének viselési jogát, vagyis mosó­szereink kiváló áruként ke­rülnek a fogyasztóhoz. Ezzej a kiváló minőséggel nyerte el a Tomi Automat a Budapesti Nemzetközi Vá­sár egyik nagydíját. Sikere­sen szerepeltek mosószereink I külföldi kiállításon is: pél­dául az 1969-es moszkvai háztartásvegyipari kiállításon oklevelet, az idei pécsi és szegedi kiállításon pedig dí­jakat nyertek. Az egyéves gyártás alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a Tomi mosószerek helyzetét rendezni kellett, fogyasztói ár vonatkozásában is. Az új ár bevezetéséig a Tomi mo­sószereket ugyanis a fogyasz­tó a termelői árnak csak­nem kétszereséért kapta meg. A fogyasztói árrendszer e formája lehetetlenné tette, hogy az arra alkalmas mo­sószerek tömegfogyasztási cikké váljanak. Az állami költségvetés a réginél kedvezőbb forgalmi adó kulcsot állapított meg a szemcsés formájú Tomi mosószerekre, a TVM pedig felülvizsgálta termelési lehe­tőségeit, és termelői ár- csökkentéssel is növelte a forgalmi adó csökkentés fo­gyasztói árra gyakorolt ha­táSÜt' VARGA SÁNDOR közg. osztályvezető Segítség a bajba jutottaknak A megújhodott Tiszamenti Most ünnepelte fennálásá- nak 20. évfordulóját a Ve- zseny — tiszajenői Tiszamen­ti Termelőszövetkezet. Jog­elődjének harminckét alapító tagja 1950. augusztus 20-án, a vezsenyi tanácsházán gyűlt össze, s jelképesen Alkot­mány néven hozta létre a község első közös gazdaságát. Százhúsz hold juttatott föld­jükhöz 200 hold állami tarta­lékföldet kaptak. Elnöknek Márkus Józsefnét, a kommu­nista asszonyt választották meg. Rajta kívül még ketten — Csibulyka Ferencné és Sí­pos József — most is dolgo­zó tagjai még a megnöveke­dett gazdaságnak. „Ha fizetsz egy féldecit..." A szétszórt parcellákon iga és felszerelés nélkül nehéz dolga volt a szövetkezetiek­nek. A beadás is sokat elvitt tőlük, az öntudattal is baj volt. Néhányan odavágták az elnöknek: „akkor megyünk kapálni, ha fizetsz egy félde­cit...” Most maguk is moso­lyognak az akkori állapoto­kon. Azon is, hogy az ötvenes évek elején egy munkaegy­ség értéke 117 milliliter ét­olaj, 85 gramm cukor, 1,5 de­ka borsó, pár deka gabona és káposzta volt. Megmaradt az 1954. június 21-i vezetőségi ülés jegyző­könyve. Szálkás sorait egy akkori plakát hátuljára rót­ták fel. Az ülésen az arató­brigádokról döntöttek: „Két- két kaszást, marokverőt, kö- télcsinálót és kötözőt kell ki­állítani”. Többre nem futotta, gépük még nem volt. A vezetőség sűrűn válto­zott. öt év alatt nyolcszor. A kis szövetkezet gyakran volt mérleghiányos. A házastársak egyike napszámba járt, hogy élni tudjon a család. Közös állatállomány? A fel­jegyzések tanúskodnak róla, hogy 1954-ben a közösnek 18, az elnök háztájijában 20 ser­tés volt. Az ötvenes években jóné- hány tsz, tszcs alakult a két községben. A Rákóczi például harminc középparasztból, de közülük huszonkettő a Nagy Imre-politika révén 1953 nya­gazdálkodási eredmény állattenyésztés árbev. növénytermelés árbev. egy tehénre jutó tej közös vagyon rán kilépett. Az úgynevezett „Csatos” Tszcs-t a paréjter- meléséről tartják számon. Többször egyesültek, majd szétváltak itt a kis szövetke­zetek. A bizakodó, szilárdabb emberek megmaradtak, s vé­gig kitartottak. A Tiszaka- nyart az ellenforradalom se zilálta szét. Fantom kergetés? A jelenlegi közös gazdaság 1963-ban a két község szövet­kezeteinek egyesítése révén jött létre. Jól indult az akko­ri vezetőség, erőfeszítései nyomán 18 ezer forint lett a következő évben a tagonkén­ti jövedelem. Azután fanto­mot kergetett, a kiváló adott­ságú Földvárt és Héket akar­ta lehagyni. Pedig a Tisza­menti Tsz rossz adottságú gazdaság, gyakori a pusztító árvíz. Módszereiben sem volt válogatós. Szabálytalanságo­kat, az állam rovására vissza­éléseket követett el. Nehéz volt az 1966-ban választott új vezetőség dolga. Többen ellentétet szítottak, s szét akart válni a két köz­ség tsz-tagsága. A bizalom nehezen állt helyre. S köz­ben két árvizes esztendő volt. Fokozatosan stabilizálódtak A módszeres, következetes munka meghozta gyümölcsét. A vezetés rátért az ágazati irányításra. Változtatott a ve­tésszerkezeten, 16 helyett csak 9 féle növényt termel­nek. Gépesítettek, kemizáltak, hajtatóházat építettek a pa­lántanevelésre. Bátran alkal­maztak és képeztek szakem­bereket. Most tíz egyetemet, huszonnyolc technikumot végzett szakemberük és száz­negyvenhárom szakmunká­suk van. A szövetkezet fokozatosan stabilizálódott. A húszéves jubileum alkalmából erről Hatvani Lajos elnök nemcsak a beszámolóban adhatott számot. A tiszajenői gépmű­hely udvarán grafikonok mu­tatták a fejlődés főbb szám­adatait, s makettek szemlél­tették a közeljövőt. 1960 4,9 millió Ft 1,4 millió Ft 3,3 millió Ft 1419 liter 21,6 millió Ft 1969 16,5 millió Ft 10,4 millió Ft 15,3 millió Ft 2800 liter 51 millió Ft 1967-től rátértek a garan­tált munka díjazására. Az eredményeket a tagság­gal való, jó együttműködés­sel érték el. A döntéseket brigád-ágazati viták, pártcso­port és párttaggyűlések, köz­gyűlések előzték meg. Hely­reállt a szövetkezeti demok­rácia. Ezzel együtt a tagok bizalma is. Elkészült a középtávú be­ruházási program, melynek kivitelezése javában tart. Kétszáznyolcvan férőhelyes szakosított tehenészeti telep, tej ház épült. Száz vemhes­üszőt vásároltak, 1,2 millió forintért. Épül, s jövőre üze­mel az évi 80 ezer pecsenye­pulykát kibocsájtó telep. Bel­vízmentesítenek, elletőistál­lót, bekötőutat és víztározót építenek. A tagok nem sírják vissza az egyéni kort. Életük nyu- godtabb, kiegyensúlyozottabb, munkájuk könnyebb lett. Sen­ki sem kuporgatja pénzét földvásárlásra. A jubileum alkalmával huszonkilenc em­bert tüntettek ki, részesítet­tek pénzjutalomban. Ellenszavazat nélkül Az idei árvíz súlyos kárt okozott, a meg nem térülő kár összege 16 858 000 forint, s 16 kilométer hosszú nyár? • gát ment tönkre. Óriási a ta­karmánykiesés, sok tagnak elpusztult a háztáji föld ter­mése, illetve el se vethette. De senki se szólt amiatt: hagyjuk abba a beruházást. Csupán az idén 2,4 millió fo­rintért gépet vásároltak, s be­szerezték a jövő évi terme­léshez szükséges műtrágyát. Most újították, választották újjá a tsz gazdasági vezető­ségét, ellenőrző bizottságát Először választott a közgyű­lés nőbizottságot. Az őszinte légkör, a vezetőség és a tag­ság jó kapcsolata tükröződik a titkos szavazás eredményé­ből. (Pedig tudják, hogy hi­bákat is követtek eL) Hatvani Lajos elnök és Csinger Jenő ellenőrző bizottsági elnök 100 százalékos szavazatot kapott (325 tag adta le voksát). A nőbizottság elnökévé Márkus Józsefnét választották. Gondokkal, bajokkal ter­hes 20 év áll a Tiszamenti Tsz tagsága mögött. De útjuk egyre feljebb ível. Máthé László Jó okuk van bizakodni Tetszik, nem tetszik, van olyan üzem — bizonyára nem is egy — amelyben in­kább a lemaradás pótlására irányuló erőfeszítésekről kap hírt az ember, semmint az előirányzat fölötti 'teljesít­ményekről. Ilyen a Fűrész- és Hordóipari Vállalat 2. sz. szolnoki üzeme is. Jórészt objektív adottsá­gok — mint a hosszantartó tél, a krónikus létszámhiány — vetették vissza az üzem első félévi eredményeit; okoztak a tervhez képest számottevő lemaradást. A helyzet ilyetén alakulásához persze néhány más tényező is hozzájárult. A hosszú téli időszak alatt meglehetősen mostoha körülmények közt kellett helytállniuk az itt dolgozók­nak. A létszámhiány miatt nemcsak önmagukért, hanem többnyire azokért is, akiket nélkülözni kényszerültek, il­letve kényszerülnek. A rossz időjárás különösen a fűrész­csarnokban éreztette hátrá­nyát, ahol ráadásul a kere­seti lehetőségek sem olyan jók, mint az üzem más te­rületén. Gépállás létszámhiány miatt Emiatt aztán itt a legsú­lyosabb a létszámhiány is. Jellemző, hogy ilyen okból manapság is egy fűrészgép­nek állnia kell. S ha mind­ehhez hozzávesszük, hogy elsősorban az itteni teljesít­ményen áll vagy bukik az üzemi munka eredményes­sége, akkor érthetjük igazán; nem könnyű dolog a terv­teljesítés. Mégis, az elmúlt két-há- rom hónapban már jelentős lépéseket tettek a lemaradás megszüntetésére, aminek a gondját szeptember végéig mindenképpen szeretnék le­tudni. Júliusban különösen jól sikerült ehhez a célhoz közelebb jutniuk, s ez nagy érdemük a dolgozóknak, akik mintegy nyolcvannal kevesebben vannak most is a kelleténél. A hatvan fia­talkorú pedig jelent segítsé­get, de azért nem kevés gondot is, hiszen az üzem — hogy mást ne mondjunk — eléggé veszélyes munka­hely. Uj fűrészcsarnok örvendetes, hogy ma már jó okuk van bizakodni is az ittenieknek. Kispál Sán­dor párttitkár, akivel az említett gondokról beszélget­tünk, azt is elmondta: új fűrészcsarnok építéséhez kez­denek már a harmadik ne­gyedévben az üzem terüle­tén. A földmunkákhoz való­színűleg már a jövő hónap­ban, de legkésőbb októberi; ben hozzáfognak, s azt kö­vetően előregyártott beton­elemekből folytatják a csar­nok építését, amelyre az elő­irányzat szerint mintegy nyolcmillió forintot költe­nek. Épül a fürdő Az új csarnokban lénye­gesen jobbak lesznek a munkakörülmények, s kor­szerűbbek a munkafeltéte­lek is. Olyannyira, hogy a jelenleg szükséges ' létszám fele elég lesz az új gépek, berendezések üzemeltetésé­hez. Addig is, a megnöve­kedett számú női dolgozó helyzetének javítására épül az öltöző-fürdőjük, amely­nek elkészültével szintén még a harmadik negyedév­ben számolnak. Az év elején bekövetke­zett jelentős lemaradás pót­lása után az üzem dolgozói i— elsősorban a szocialista brigádmozgalomban vállalt kötelezettségek teljesítésével — szintén többleteredmé­nyekkel akarnak hozzájá­rulni a X. pártkongresszus tiszteletére folyó vállalati versenymozgalom sikeréhez. Ily módon elősegíteni kíván­ják annak a központi fel­ajánlásnak as teljesítését is, amely a nemzeti jövedelem­nek a tervezettnél nagyobb ütemű növelését célozza. (m.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom