Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: í forrni XXL évf. 195. sz. 1970. aug. 20., csütörtök. Helyünk és hírünk E zer esztendőt és benne huszonötöt ünnepiünk. Ezer esztendeje szü­letett az államalapító István király és huszonöt esztendő­vel ezelőtt kezdődött az új államalapítás. Nem erői tetet, ten vonunk párhuzamot, ha azt mondjuk, hogy István király éppen úgy a kor pa­rancsának tett eleget az ak­kori Európába való beillesz­kedéssel. ahogyan az új ál­lamalapító, a hatalomra ke­rült nép is a kor szavára hallgatva csatlakozott az em­beriség jövőjének mai letéte­ményeseihez, a haladó erők­höz. A maga korában István, a mi kitágult világunkban a nép szolgálta és szolgálja a nemzet fennmaradását és boldogulását a történelem szavának megértésével. Folytathatnánk a párhuza­mot azzal, hogy Istvánnak is, a dolgozó népnek is ke­mény, olykor kegyetlen küz­delmet kellett vívnia a múlt, a maradiság erőivel, de ő is, a nép is győzött, mert nem szembeszegült, hanem lépést tartott a kor áramával. Ehelyett azonban szóljunk most arról, miként biztosítja a szocialista Magyarország dolgozó népének békés építő munkáját, a magyar nép nemzeti függetlenségét. A szocialista országokhoz fűző. dő viszonyunk talpköve, a proletár internacionalizmus és a más társadalmi rend­szerű országokkal fenntar­tott kapcsolatainkat jellemző békés egymás mellett élés politikája. Európában több mint ne­gyedszázada hallgatnak a fegyverek és ez annak kö­szönhető, hogy a szocialista világrendszer és benne a Szovjetunióval együtt az európai szocialista országok új nemzetközi erőviszonyo­kat teremtettek. A Magyar Népköztársaság, mint a szo­cialista világrendszerhez hű ország, az új erőviszonyok kialakításának egyik részese. S emmisem állíthatja meg a haladás nemzetközi erőinek további növe­kedését, ha a szocialista or­szágokban sikerrel épül az új társadalmi rend és a szo­cialista országok megőrzik és szorosabbra fűzik egysé­güket. Ezt követeli a világ- politika legégetőbb kérdései­nek mielőbbi megoldása is. Nem vitatható, hogy ha ma biztatóan álakul az összeuró­pai biztonsági értekezlet elő­készítése, ha létrejöhetett az erőszakról való lemondásról szóló szovjet—nyugatnémet megállapodás, — tárgyalások folynak a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról, — megbeszélés folyik a Lengyel Néoköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött, átmeneti tűzszünet jö­hetett létre a Közel-Keleten, és fennakadással ugyan, de tárgyalnak Párizsban az in­dokínai háborúban érdekelt felek, akkor ez a szocialista világrendszer létének, erejé­nek, a világpolitikai realitá­sok lassú de feltartóztatha­tatlan érvényesülésének kö­szönhető. A Magyar Népköztársaság külpolitikája tevékeny és el­ismerésre méltó szerepet vál­lal a világ békéjét és az em­beriség boldogulását érintő legfontosabb kérdések meg­oldásának előmozdításában. Azért teheti ezt, mert ha­zánk nemzetközi tekintélye az elmúlt esztendőkben meg­nőtt. szava súllyal esik latba minden nemzetközi fórumon. — Nemzetközi tekintélyünk azért növekedett meg, mert belső rendszerünk szilárd, népünk egységes és nemzet­közi politikánk szilárd alap­elve egyfelől a proletár in­ternacionalizmus, másfelől a békés egymás mellett élés. Elvi engedményeket sohasem tettünk, kétes babérokra so­hasem áhítoztunk. A politikai életünket, szo­cialista építő munkánkat immár másfél évtizede irá­nyító Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt esz­tendőkben derekasan kivette részét a szocialista országok, a kommunista és munkás­pártok egységének szilárdí­tásáért folyó küzdelemből. Budapest színhelye volt a forradalmi munkáspártok több találkozójának. Hason­lóképpen fontos szerepet játszott és játszik a Magyar Népköztársaság az európai biztonsági értekezlet előké­szítésében, i A magyar dolgozó nép számára világos, hogy amikor a magyar kül­politika a mai nemzetközi élet legfontosabb kérdései­nek megoldásán fáradozik, egyúttal a szó legigazibb ér­telmében nemzeti érdekeket is képvisel. Kell-e magya­rázni, hogy számunkra is lét­kérdés az európai biztonság, és — bár földrajzilag tőlünk távol eső területekről van szó — érdekeltek vagyunk mind az indokínai, mind a kőzel-keleti háborús kon­fliktus békés, a földrész né­peinek jogait tiszteletben tar­tó megoldásában. — Nemzeti ügyünk minden nép nemzeti függeltensége, az önrendel­kezési jog általános elisme­rése, a benemavatkozás elvé­nek tiszteletben tartása, mert ezek nélkül nem élhet béké­ben egyetlen nép, a magyar nép sem. Ezen belül a magyar kül­politika képviseli a Magyar Népköztársaság sajátos érde­keit, ezek azonban nincsenek és nem is lehetnek ellentét­ben a közös érdekekkel és ér­vényesítésük sohasem csor­bítja más népek jogait. Nem­zeti érdekeinket szolgálják kiterjedt diplomáciai kap­csolataink és azok a lépé­seink, amelyek a kapcsolatok javítását szolgálják a velünk szomszédos, vagy tőlünk tá­volabb eső tőkés országokkal. Ugyanígy nemzeti érdekein­ket szolgálja a harmadik vi­lág országainak erőinkhez mérten nyújtott támogatás, és a velük vállalt szolidari­tás is. F elszabadulásunk, sza­bad életünk huszon­ötödik ’ évében, nép­köztársasági alkotmányunk kikiáltásának huszonegyedik évfordulóján bízvást mond­hatjuk, hogy helyünk és hí­rünk van a világban. He­lyünk szilárd, mert a hala­dás erőihez tartozunk, hí­rünk jó, mert sikerrel épít­jük a szocialista társadalmi rendet, hű szövetségesei va­gyunk a szocialista testvér­országoknak és korrekt part­nerei mindazoknak, akik ve­lünk együtt vallják a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének elveit. Nagygyűlés Székesfehérvárott Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke volt a szónok Szerda délután az ünnepi díszbe öltözött Székesfehér­várott, a Szabadság téren rendezett nagygyűléssel megkezdődött az az orszá­gos eseménysorozat, amely- lyel hazánk felszabadulásá­nak jubileumi évében al­kotmányunk törvénybe ik­tatásának 21. és az állam- alapító I. István király szü­letésének 1000. évfordulójá­ra emlékezünk. A székesfe­hérvári központi ünnepségre a városba érkezett Losonezi Pál. a Népköztársaság Elnö­ki • Tanácsának elnöke, s ő volt a szónoka a nagygyű­lésnek, amelyen körülbelül tízezer ember, helybeliek és vendégek sokasága vett részt. Pontosan öt órakor fel­csendültek a himnusz hang­jai, majd a nagygyűlésen elnöklő Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszön­tötte a díszelnökségben he­lyet foglaló dr. Ajtai Mik­lóst, a kormány elnökhe­lyettesét, Jakab Sándort, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetőjét, Herc­zeg Károlyt, a Fejér megyei pártbizottság első titkárát, dr. Tapolczai Jenőt, a me­gyei tanács vb elnökét, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjait, Prantner Jó­zsefet, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnökét, ma­gasrangú egyházi személyi­ségeket, valamint az állami és társadalmi élet több ve­zető képviselőjét. Losonezi Pálnak, ünnepi beszéde elhangzása után népviseletbe öltözött leá­nyok idei búzából sütött új kenyeret nyújtottak át. Ma: FEGYVERNEKI EMBEREK ALKOTMÄNYOZÖ NEMZEDÉK 3. oldal ISTVÁN KIRÁLY, AZ ÁLLAM­ALAPÍTÓ 4. oldal A LÁTHATATLAN EMBER 5. oldal ISTVÁN KIRÁLY, A JÓ GAZDA A KÖNYVTÁR; TÁRSADALMI ALAPINTÉZMÉNY Nagyközség — nagyobb lehetőség Ünnepi tanácsülés Abádszalókon és Cibakházán Az abádszalóki művelődé­si otthon nagytermét tegnap délelőtt 10 órakor zsúfolásig megtöltötték a község lakói. A nagy érdeklődés az ünne­pi tanácsülés első napirendi pontjának szólt. CSÁKI IST­VÁN, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei bizottság első titkára átadta a tízezer lakosú köz­ség vezetőinek a nagyközsé­gi címet dokumentáló ok­mányt. — Hírhozóként érkeztem Önökhöz. A megyei tanács ezen augusztus 17-i ülésén Abádszalókot nagyközséggé nyilvánította. Ez a cím ran­got jelent, ám nagyon sok kötelezettséget is. A nagyobb önállósággal, a jogkörök ki- szélesítésével, melyet a nagy­községi cím biztosít élni kell a tanács vezetőinek. — A község lelkes kom­munistái, vezetői a felsza­badulás óta következetesen dolgoztak, szorgoskodtak szűke bb pátriájuk, Abád- szalók fejlesztéséért. Ennek eredménye és elismerése a nagyközségi cím. KILIÁN GYULA, a köz­ségi tanács vb elnöke mon­dott köszönetét a párt- és a megyei tanács vezetőinek, amiért a községet a meg­tisztelő nagyközségi rangra emelték, majd a társadalmi és tömegszervezetek vezetői tettek Ígéretet arra, hogy élni fognak a nagyobb ön­állóság lehetőségeivel. Az ünnepi tanácsülés vé­gén MÁNDI SÁNDOR, a ti­szafüredi járási pártbizott­ság első titkára átadta a megyei és a járási, tanács kitüntetéseit azoknak, akik élenjártak a község érdeké­ben végzett társadalmi mun­kában. Az úttörők műsorral tet­ték színesebbé a jelenlévők számára az emlékezetes na­pot. ■ür Ugyancsak tegnap délelőtt tíz órakor Cibakházán a községi kultúrházban kibő­vített ünnepi tanácsülést tartottak. A tanácsülést BAKODI LAJOS vb elnökhelyettes nyitotta meg. Üdvözölte a jelenlévőket, maid átadta a szót FODOR MIHÁLYNAK, a Szolnok megyei tanács vb elnökének. — A községben 1956-ban három kilométer hosszúságú járda volt téglából. 1969-ben 22600 négyzetméter nagysá­gú betonjárda volt kiépítve. Üzembehelyeztek egy 100 köbméteres hidroglobust is a hatezernél nagyobb lélek­számú község vízgondjainak enyhítésére. A gyarapodó, gazdagodó községet mi sem jellemzi jobban mint az a tény, hogy a takarékszövet­kezet betétáll-mánya ezév júliusban 6 millió 670 ezer forint volt, — mondta Fo­dor Mihály. '— Cibakháza nagyközségi rangja megkönnyíti a köz­ség lakóinak az ügyintézését. Most olyan emberek intézik kérelmeiket, akik megfelelő helyi ismeretekkel rendel­keznek, ismerik a körülmé­nyeket és a jogszabályok- adta lehetőségeken belül tudnak differenciált intéz­kedéseket lenni. A beszéd után Fodor Mi­hály átadta Cibakháza nagyközségi rangját bizo­nyító díszes oklevelet. Ez­után D. MOLNÁR MIHÁLY a tanács vb elnöke mondott köszönetét, majd alkotmá­nyunk ünnepéről emlékezett meg. A helyi és a járási párt-, állami- és gazdasági szervek vezetőinek gratulá­cióival zárult az ünnepi ta­nácsülés. 7. oldal MÚLT, JELEN ÉS JÖVENDŐ VOLT EGYSZER EGY VÁSÁR 8. oldal A MEGSZÁMLÁLT EMBER SZÜKSÉG TÖRVÉNYT KÍVÁN 9. oldal A GÓLKIRÁLY 11. oldal RÁDIÓ-, TV- ÉS MOZIMŰSOR 12. oldal — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍBEJC - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - | Munkavédelmi vándorkiállítás nyílt Szolnokon Tegnap délután a TIT elő­adótermében Csorna János, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály- vezetője megnyitotta az első megyei munkavédelmi ván­dorkiállítást, amely a mező- gazdaságban és az élelmiszer- gazdaságban előforduló bal­esetek alakulását és megelő­zésük lehetőségeit, módját szemlélteti. Mint a megnyitóban is el­hangzott, az utóbbi néhány év alatt kétszeresére nőtt a balesetek és a miattuk kiesett munkanapok száma. Előfor­dulási lehetőségüket megnö­velte a segédüzemágak kiala­kulása, a villamosenergia mind sokoldalúbb felhaszná­lása, valamint a fokozottan teret hódító kemizálás. Mindez azonban nem jelent szükségszerűen baleseti okot. Valamennyi ok és veszély el­hárítható és megelőzhető az óvórendszabályok megtartá­sával és a védőfelszerelések rendeltetésszerű használatá­val — a megfelelő hozzáér­téssel. Ezt hivatott propagál­ni és elő is segíteni az a ván­dorkiállítás, amelyet megyénk nagyobb helységeiben, fonto­sabb mezőgazdasági telepü­lésein is bemutatnak a jövő­ben. Szolgáltatóház nyílt a Tallinn körzetben Szerdán Szolnok legfiata­labb városnegyedében, a Tal­linn körzetben új szolgáltató házat avattak. A megszokot­tól eltérő új létesítményt 1,2 millió forintos költséggel kö­zösen építette a szolnoki Mi­nőségi Szabók Ktsz, a Bőr­ipari Ktsz, a MÉK és az AKÖV. A szabó ktsz egy szép szalonnal és egy korszerű sza­bóműhellyel a bőrösök cipő­készítő- és javító műhely- lyel várják a Vosztok út és környéke lakóit. A MÉK zöldség-gyümölcs üzle­tet rendezett be, az AKÖV pedig fedett várócsarnokot és forgalmi irodát létesített az új szolgáltató házban. A létesítmény működésével javul a szolgáltatás — leg­alább is a körzet lakói ré­szére — jobb lesz az ellátás zöldségből, gyümölcsből és a Vosztok útiak már nem a szabad ég alatt várakoznak az autóbusz végállomáson. A szolgáltatóházat a tósze­gi Vegyesipari Ktsz építette, sajnos nem hibák nélkül, jó félév késéssel. A Szíriái Kommunista Párt főtitkára Kádár Jánosnál Khaled Bagdas, a Szíriái Kommunista Párt főtitkára — aki szabadságát tölti hazánk­ban — látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nál. A látogatás során eszme­cserét folytattak az idősze­rű nemzetközi kérdésekről, a közel-keleti helyzetről, vala­mint a két párt kapcsolatait érintő kérdésekről. A szívé­lyes légkörű találkozón jelen volt Komócsin Zoltán, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Ga- rai Róbert, a Központi Bizott­ság külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Levonult a dunai árhullám Az augusztusi árhullám or­szágszerte levonult, a folyók patakok, a vízfolyások min­denütt apadnak. A Győri Víz­ügyi Igazgatóság megszüntet­te az árvízvédelmi készültsé­get. A Duna Budapestnél az előre jelzett menetrend szerint apadt. Szerdán délben már csak 560 centiméter volt a folyó vízállása a fővárosban. Az alsó szakaszon. Mohács­nál szerdán tetőzött a Duna, s az árhullám csütörtökön reggel már elhagyja az or­szágot. A vízügyi hatóság csupán Dunaföldvár és az or­szághatár között tart I. fokú készültséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom