Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 16. • * Üzenet Besztercebányáról Riport helyett meditáció » A szlovák antifasiszta nemzeti felkelés emlékműve és a harc emlékeit őrző múzeum Besztercebányán Víkendező turistaként léptem át Komáromnál a határt, pihenésre és a hegyek erdőrengetegében hűsölésre vágyva a perzselő hétvégen. Nyitrán még nem is érdekelt semmi, csak a habzó Bőrnek az íze, meg a borókapálinka különös zamata, útikalauzunkkal beszélgetve sem fordítottuk fárasztóbb témára a szót. Azaz Nyitrán már keresztülhúzta a számításom a CSEDOK program. A honfoglalás előtti időből fennmaradt ősi templom görög keresztes szentképe előtt a hús falak közt felötlött bennem, vajon József Attila A Dunánál v. sének miért csak a záró sorai váltak szállóigévé? Hiszen már egy versszakkal előbb is ilyen gondolatok: „A honfoglalók győznek velem holtan, s a megkínzottak kínja meggyötör, Árpád és Zalán...” Nyelvészeti stúdiumaim emlékei idéződtek. Zsirai Miklós ma is tiszteletet parancsoló monográfiájában olvasA kiváló szlovák lírikus L. Novomesky a szlovák nacionalizmus szűklátókörűségét ostorozva arra mutat rá, — hogy a Stúr-féle tradíció volt a szlovák nemzeti öntudat „legelevenebb politikai és eszmei hagyománya”. — De amint a haladás, a forradalom és a szocialista haza- fiság mind mélyebb gyökeret ver, „annál inkább a szlovákokra nehezedik a kérdés, elfogadják-e ezt a hagyományt nemzeti életük kirn 'ulóoontiaként és forrásaként?” Stúr — állapítja meg L. Novomesky — Gustáv Husák Tanulságtétel a szlovák nemzeti felkelésről cíIgen, bennem '.is, — talán törvényszerű — ugyanez a kérdés fogalmazódott meg. Vajon ezek az elvek és felismerések, amelyek a történelem olyan new energialehetőségeit rejtették magukban, mint válhattok vagy váltak tömegcselekvés materiális sodrásává? Vagy csak eszmei felismerések, tömeghatást kiváltani képtelen művek voltak? Besztercebányán, a szlovák nép antifasiszta felkelésének emlékműve előtt, a nagy parkban, — ahol fegyvermúzeum, páncélosok, lövegek, repülőgép, a fasiszta megszállók seregét pusztító hadiéi zközök kiállítása — ezt kérdeztem önmagámtól. — Vajon hosvan gyorsult volna fel a nemzetközi haladás ritmusa, ha 1944 nyarán a ható, hogy a magyar szókészlet statisztikájának tanulságai szerint nyelvünkben tíz százaléknyi (0 a szláv jövevényszó. ( A német ennél jóval kevesebb, 7.5, a latin és a latin eredetű szavak aránya pedig csak 6.5 százalék.) Parasztságunk, illetve földművelésünk szókészletének nagy tömege szláv eredetű. A rozs, a kalász, a barázda, a széna, a kasza, a gereblye, petrence, borona, a szalma, abrak, asztag, a répa, akol, jászol, a patkó, lapát, szita, veder, villa, utca, a konyha, az udvar, ablak, oszlop, gerenda, d3 a hét letöbb napja, három azonban bizonyosan közüle, azután az acél, az akó, a Balaton, a bárány, bánya, dinnye, csuka, unoka, s ki győzné még felsorolni...? Igazolódni látszik az a feltevés is, hogy Lebédiában, — Etelközben már intenzív kapcsolataink lehettek ó- szlávokkal. Hosszú idő óta együtt élünk, dolgozunk már... mű művéhez írt előszavában — a múltszázadi európai forradalmak idején kiállt a bécsi udvar mellett. Így szándéka szerint feudális erők ellen küzdött a Duna és a Vág völgyében, eközben azonban még erősebb és még konzervatívabb földbirtokos rétegeknek vált harci lobogójává. És hasonló ehhez az is, ahogyan Ady, József, Győri Dezső, vagy nem olyan rég Cseres Tibor nézett szembe a magyar nacionalizmus vétkeivel és mulasztásaival. „Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani...” — írja József Attila imént idézett versében. négymilliós szlovák és a tízmilliós magyar nép széles tömegeinek érzései, cselekedetei szinkronba kerültek volna? Ha találkoztunk volna akkor „az eszme barrikádo- kon”! (Illetve ha sokan, nagyon sokan találkoztak volna. Hiszen Gustáv Husák említett könyvében többször megemlékezik azokról a magyarokról, akik csatlakoztak az antifasiszta felkeléshez, a magyar partizánokról, akik segítették a felkelést vagy élvezték segítségét e felkelésnek.) 1944 augusztusától október második feléig ropogtak a fegyverek szlovák földön. — Nagy történelmi lehetősége adatott annak, hogy az európai haladás ritmusa felgyorsuljon, és Potsdamra is hamarabb sor kerülhetett volna. Ismerjük meg egymás tömónelmót, kultúráját 1 Mert mi az, ami mindkét népet gátolta nemegyszer igazi nemzeti érdekeinek felismerésében? A nacionalista szűklátókörűség és az esztelen vakultság. És hogyan küzdhetünk ma a nacionalizmus és mindeme kór ellen? Többek között úgy, hogy — megismerjük egymás történelmét, kultúráját, ennek haladó és szocialista jelenét, sőt jövőjét is. Sok minden hivatott segíteni napjainkban ezt a folyamatot. Könyvkiadásunknak például nem vethetünk szemére semmit, nincs jelentősebb jelenkori szlovák író és költő, kinek műveiből ne olvashatnánk magyar nyelven. És ez az IBUSZ által szervezett vikend is, melynek során most Besztercebánya macskaköves utcáit járom, s Mátyás egykori lakhelyét is felkeresem, a magyar és szlovák múlt kvuurális, történeti örökségének mementója. Így sétálunk végig az egykori „szabad királyi város” várfalainak tövében. A magyar* állam jelentősen dotálja — mint megtudtam — ezeket a hétvégi vikendeket. Hogy megismerjék egymást a szomszéd és a szocializmus építésében, védelmében közös történelmi kötelezettséget teljesítő nének. De az ilyen ismerkedések, kirándulások csak akkor járnak a kívánt erkölcsi és köztudatot formáló haszonnal, ha él az utazókban egymás haladé és szocialista kultúrája iránt az érdeklődés. Ennek felkeltésére pedig már nem, vagy éppenséggel nem egyedül az IBUSZ hivatott. És ez a folyamat nem is kor- látozódhr'. pz ilyen kirándulások két-három napjára. A művelődésügy — a közoktatás és közművelődés — hivatott munkásaira vár ez különösképpen, és egész esztendőben... Császtvai István A történelem figyelmeztető tanulsága És mi van a hétköznapi tudat és pszichózis szintjén ? Kisváros a városban Az utóbbi évben mind több szó esik Szolnokon a kisgye- pi városrész fejlesztéséről. Köztudomású, hogy az elkövetkezendő években óriási összegű beruházással egy kisvárosnak is beillő városrész épül ott. Korábban ugyanis, amikor a város vezetői a városrendezőkkel tárgyaltak, Milyen napjainkban a kis- gyep? Ez a város nyugati szélén lévő terület, mely a vasúti töltésen túl a 32-es fő- közlekedési út és a Zagyva között van, jórészt belvízveszélyes, mezőgazdasági művelésű rész. A város lakosságának mintegy 2,5 százaléka él ott, többségében cigányok. Bár időközönként egy-egy család elköltözik onnét, telepednek le helyettük újabbak. Az engedély nélküli építkezések ma sem szűntek meg, a Kisgyepen élő cigányok befogadják rokonaikat, akik a jobb megélhetést biztosító városban akarnak letelepedni. Jelenleg a Kisgyepen mintegy 540 lakóépület .van, melyek között sok a putri, a kunyhó. Húsz kisgyepi lakásból háromban nincs villany, a terület közműellátottsága messze elmarad a városétól. Útjainak csak negyede burkolt, az utcáknak csak egyik oldalán van járda. Csatorna, gázvezeték egyáltalán nincs a Kisgyepen. A VÁTERV szociológiai vizsgálata azt is kimutatta, hogy ott laknak a város legszegényebb és leginkább tanulatlan emberei. Míg az új városrészeken a családok háromnegyed részének, más területen felének az egy személyre eső jövedelme eléri az ezer forintot, addig a kisgyepi családoknak e kategóriába csak 15 százaléka tartozik. Mit hős a jövendő ? Az új lakótelep felépítésére készítette el a városrész részletes rendezési, illetve beépítési tervét a városi tanács. Az új „kisváros” egyes körzetei meghatározott ütemben épülnek majd. Gazdaságossági szempontból ugyanis nem mindegy, hogy egy lakóterület mikor, milyen költséggel készül el. A VÁTERV által elkészített gazdaságossági számítás szearra az elhatározásra jutottak, hogy a szolnoki házgyár termékeiből a kisgyepi városrészen tömeges, nagyipari módszerekkel olcsóbban, mint más területeken, nagyszabású új városrészt teremthetnek. Ezt igazolja, az oda tervezett mintegy ötezer lakás, mely tizenhétezer embernek nyújt majd otthont. rint a javasolt sorrend a következő: először épülne meg a központi körzet, majd a 3- as, ezt követi az 1-es, a 2-es, a 4-es. Ezzel párhuzamosan épül az ötös körzet, a külső központi közintézmények és a megyei kórház. Már az építkezés előkészítő szakaszában meg kell kezdeni az alapközművek építését, (expressz vízvezeték, szennyvíz gerinccsatorna és átemelő, csapadékelvezető csatorna, gáztávvezeték, elektromos távvezeték áthelyezése, központi trafóállomás létesítése, stb-) Ezek mellett szanálni kell a központi körzet területén lévő épületeket, fel kell tolteni a területet, utakat kell építeni, üzembe helyezni a víztárolót. Ezenkívül még 100 hektár erdő telepítés is az előkészítés feladatai közé tartozik. Egyébként az előkészítő szakaszban végzendő munkák költsége mintegy 160 millió forint. S mivel 71 lakóépületet kell lebontani, a lakosság ideiglenes elhelyezésére a Délibáb-Bocskai utcai tömbbensőben körülbelül 80 lakás, valamint a Nád utcában 12 barakklakás épüL íme as ütemek Már említettük, hogy a kisgyepi városrész meghatározott ütemben épül. Így az első ütemben befejeződik a 200 lakásos garzonház létesítése, felépül a 3-as számú lakókörzet 870 lakással, valamint az e körzethez tartozó iskola, óvoda, bölcsőde és ABC-áruház. Ugyancsak az első ütemben épülnek meg a központi körzetben az orvosi rendelők, a szolgáltató üzletek, a vendéglátóipari létesítmények. Ekkor kell megépíteni a lakótelep déli forgalmi útját és annak közműveit, amely a közlekedés szempontjából nagyon jelentős, de egyidejű*- leg lehetővé teszi mintegy 100 sorház jellegű családi otthon magánerőből történő megépítését is. Az első ütem építésének költsége több min* 507 millió forint. A második ütem az 1-es számú lakókörzet teljes felépítését — 1017 lakás 5 szintnél magasabb lakóépületekben, iskola, óvoda, bölcsőde, ABC-áruház — jelenti. Ezen kívül felépíthető a 3-as körzetben 414 családi ház és az 1-es körzetben 152 társasházi lakás. Kiépülnek a családi házakhoz szükséges közművek, utak, s lehetőség nyílik 125 földszintes lakás építésére. Ugyancsak a második ütemben folytatódik a központi körzet építése, ekkor létesül a könyvtár, iparcikk üzletek, mozi, stb. Befejeződik az erdőtelepítés és elkészül az első 150 autó elhelyezésére alkalmas parkoló-garázs. Az ütemben készülő létesítmények összköltsége 522,9 millió forint. Á harmadik ütem a 2-es és a 4-es család' házas körzet teljes megvalósítását (2037 lakás építését, öt szintnél magasabb lakóépületekben, 312 lakás létesítését egy-három szintes lakóépületekben és 75 földszintes családi ház) jelenti. Természetesen megépülnek a köz- intézmények is. A lakótelep teljes kiépítésével megvalósul a központi körzet valamennyi létesítménye: előadótermek, négy parkoló-garázs, strand, sporttelep, középiskola. Áz építkezés összköltsége 1056,1 millió forint. Mennyi as össsköltség ? A kisgyepi városrész teljes kiépítése 2245,6 millió forintba kerül. Természetesen ez még becsült költség és nem tartalmazza az új megyei kórház építési költségét. összesen 5302 lakás épül ott. Ebből 1078 lesz a magánerőből épülő, de azok magasfokú közművesítésének költségeit is a tanács fizeti fejlesztési alapjából. Ma az egész város területét figyelembe véve a Kis- gyep fejlesztése és az ott létesülő modern városrész megvalósítása a legkedvezőbb és gazdaságossága mellett jelentős társadalmi problémák megoldását is jelenti. A gazdaságosság bizonyítására: a belső területen egy hasonló laksűrűségű lakótelepen egy ugyanilyen városrész felépítése sokszáz millió forinttal jelent többet. Csak a kisajátítás és a szanálás 200 millió forinttal kerülne többe, mint a K'sgyepen. A terVek szerint a negyedik ötéves tervben megvalósul az építkezés előkészítő szakasza, valamint az első és második üteme. Természetesen a harmadik ütemre már csak az ötödik ötéves tervben kerül majd sor. Vélemények és ellenvélemények Számos vélemény hangzott el már a kisgyepi építkezésekkel kapcsolatban. Sokan nem tartják helyesnek, hogy oly távol a város központjától, szerintük nehezen megközelíthető helyen építünk egy modern, korszerű, a jövőnek létesülő városrészt. Ellenvéleményként mondhatjuk: az a területrész nem szakad el a várostól. -A réka- si úti felüljáró és a Keskeny János utcai aluljáró két irányból is megteremti a várossal a közvetlen kapcsolatot. Nem szólva arról, hogy az odatelepülő megyei kórház és rendelőintézet, a gyermekotthon, az egyéb közintézmények, a városrészen elhelyezkedő sporttelep, kulturális létesítmények, szórakozóhelyek, a városi erdő nemcsak Szolnok, hanem más települések lakóinak életében is jelentős lesz. Szolnok város tanácsa, a napokban tárgyalt a kisgyepi városrész építéséről. A jövőről döntöttek, amikor elhatározták, valóra kell váltani a Kisgyeprfe vonatkozó terveJubiláló közös gazdaságok Nagy ünnepség Jásxkiséren Alkotmányunk napján sok Szolnok megyei termelőszövetkezet ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját. A csataszögi Szebb Élet Tsz- ben Bódi József elnök ünnepi közgyűlésen emlékszik vissza a tizenhét alapítótag érdemeiről, az azóta megtett útról. A Vezseny-tiszajenői Tiszamenti szövetkezetben a jubileumi közgyűlést összekötik a vezetőség úiiávájasz- tásával Csépán a Petőfi Termelőszövetkezetben Bartos László elnök idézi fel a küzdelmes két évtizedet. A legnagyobb szabású ünnepségekre Jászkiséren kerül sor. A Kossuth Tsz-ben már augusztus 19-én járási szántóversenyt tartanak, délután Gócza József ország- gyűlési képviselő, tsz-elnök kitüntetéseket, jutalmakat ad át az ünnepi ' özgyűlésen. — Másnap reggel hatkor már megkezdődik a lovasverseny a négyes és kettes fogatok terephajtásával. Délelőtt élőállat bemutatót tartanak törzskönyvezett lovak és tehenek felvonultatásával. — Délután a fogatok díj- és akadályversenyén szórakozhat a közönség, s a sportlovasok bemutatóját nézheti végig. Este ünnepi vacsorával zárul a kétnapos rendezvény. Kiállítás Esztergomban Augusztus 20. előestéjén kiállítást nyitnak az esztergomi Várhegyen, az Árpádkori palota helyreállított földszinti termeiben. Az ásatások során talált kora-Ár- pád-kori építészeti emléket láthatja maid a közönség. A Várhegyen hét éven át végzett kutatások pontot tettek a történész-régész körök több évtizedes vitájára. A hézagos, jobbára legendákon és szájhagyományokon alapuló okiratok szerint a legtöbben ugyanis Esztergom mélyebben fekvő részeit jelölték meg Géza fejedelem és I. István palotáiénak helyeként. Az ásatások kétségtelenül eldöntötték, hogy az első magyar királyi rezidencia a Várhegyen állt. A kisgyep jelene
