Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
Ami még a kutatókra vár Épül a pusztavacsí fafeldolgozó üzem Balzsay Endre erdőőrzési felügyelővel járunk Pusztavacs, Csévha- raszt erdeit. A neves szakember er- dőkörútunk alkalmával megismertetett bennünket a Szolnok megyei Erdőgazdaság tevékenységével. Meghökkentő számokat hallottunk tőle. A gazdaság négy megye — Bács, Heves, Pest és Szolnok — területét érinti, összesen 184 község határát. Legnagyobb erdőterületük Csévharaszton van, mintegy 11 ezer hektár területen. Pusztavacson viszont egy tömbben 38 ezer hektáron van csodálatosan szép erdő. Azösz- szes területük 1 millió 700 ezer kataszteri hold, az érték mintegy 2 milliárd forint. D az eszmei értékét nem lehet pénzben kifejezni. Hisz 80—90 éves ritkaszép fák sokasodnak erdeikben. És rengeteg a vad. Csak dámvadból, ebből a ritka állatból kétszázhetvenet tartanak nyilván. De bőven van őz, nyúl, fácán, fogoly és túzok is. Ez utóbbi például olyan ritka állat, hogy darabját ötezer forintra értékelik. Készül a faház Az erdőgazdaságnál összesen kél- ezerhatszázan dolgoznak. Ha úgy vesszük, nem sok ez a nagy területhez képest. És különösen nem sok akkor, ha arra gondolunk, milyen sók 'veszély, baj kerülgeti az erdőt, a vádakat. Most joggal kérdezheti bárki: ugyan milyen veszély fenyegetheti az erdőt és a vadakat a vadászok puskáján kívül? Mi is csak az erdészektől tudtuk meg, mennyi gondot okoz, ha felázik az erdő, ha a nagy szél kidönti a fákat, ha felbomlik például az erdő biológiai egyensúlya. Vagy ha a vadak között fertőzés pusztít. Példákat is említett Balzsay Endre. Amikor a róka száj- és körömfájást terjesztett mindenki összefogott a rókák irtására, minden kotorékot felkutattak és ködgyertyával fojtották le azokat. így is rengeteg kár lett. Beszélt arról is, hogy a termelőszövetkezetekkel szoros kapcsolatban vannak. A közös gazdaságok például már három nappal előbb közlik a vadgazdákkal, hogy az adott területen milyen vegyszereket alkalmaznak majd. Legyen idő arra, hogy onnét valahogy kizavarják az állatokat. S ha mindezek után arra gondolunk, hogy egy adott rendkívüli esetben — atomháború idején — elpusztulhat mindez a népgazdasági kincs, érthető, hogy az erdőgazdaságok is igyekeznek megoldani a polgári védelmi feladatokat. Sajnos, ez azonban még gyerekcipőben jár. Elsősorban a kutatókon van még a sor, hogy kfkísérletezzék azokat az anyagokat, amelyekkel a drága állatállományt vagy magát az erdőt védeni lehet az irdatlan pusztítástól. Kern Mihály kerületvezetővel való beszélgetésünk idején meggyőződhettünk arról, hogy ők valamennyien tisztában vannak a polgári védelmi feladatok fontosságával. De a teljes vad- és erdővédelemre egyelőre csak utópisztikus elképzeléseik vannak. Abban valamennyien egyetértenek, hogy védeni, őrizni, gazdagítani kell az erdőt. Jártunk az albertirsa-újerdői kerületükben, ahol hárem éve sikeres akác- és fenyő-kísérleteket végeznek. Az akácnál 15—20, a fenyőnél 50—60 évvel korábban szedhetnek magot. Sikeres kísérleteik következtében már exportálnak is amellett, hogy ellátják maggal saját erdészetüket. Amikor a telepen jártunk 4600 akác, és 4700 parányi fenyő virított a cserepekben. Foglalkoznak a fa feldolgozásával is. Pusztavacson most mintegy 12 millió forint értékű beruházással kétszázötven embert foglalkoztató fafeldolgozó üzemet építenek. Buliczka János üzemvezető szerint évente tízezer köbméter gyálult faanyagot állítanak elő, mintegy 2500 különböző méretű faházat. Az üzem december 31-ig elkészül,- s aztán megkezdik a folyamatos termelést. Láttunk azonban már minta-házakat is, amelyeket később sorozatban gyártanak. Volt ott szerszámkamrától kezdve a víkendházig, az elárusító pavilontól a garázsig, minden. Az is kiderült, hogy az akác remek fa házépítéshez. A faipari kutató intézet ugyanis előállított egy Mi- nelit nevű vegyszert, amellyel, . ha megkezelik az akácfát, láng- és gombamentesíthetik, így egy emberöltőt is megér a belőle készített ház. Máris nagy az érdeklődés e termékek iránt, mind a külföldi, mind a belföldi vásárlók körében. Jártuk az erdőt, mindenütt eredményes, szorgos munkával találkoztunk. És nagy értékekkel, amelyeket az ember alkotott, amelyeknek életét az ember óvja, Segíti. De vajon meddig terjedhet ez az óvás, védés egy háborúban? A radioaktív porok kiszóródása elli védelem alapeivei (FOLYTATÁS) AZ ÓVÓHELYEN VALÓ TARTÓZKODÁS IDEJE A radioaktív felhő, vonulási irányába eső területen levő óvóhelyeken a teljes elzárkózás idejét az alábbi tényezők szerint állapítják meg: a kiszóródás befejeződése, a kiszóródás következtében kialakuló sugárszint, a meteorológiai viszonyok. Az alacsony szennyezettségi fokú területeken a teljes elzárkózás csak a kiszóródás időtartamára korlátozódik. Magas sugárszintű területen általában a sugárszint egy bizonyos érték alá csökkenéséig tartják fenn a teljes elzárkózást. Kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között (70 km/óránál nagyobb szélsebesség esetén), meg kell várni a meteorológiai viszonyok kedvezőbb alakulását. Az óvóhelyek technikai felszereltsége jelentősen befolyásolja a benn- tartózkodási időt. így minden esetben törekedni kell arra, hogy a teljes elzárkózás időtartamát a kapott információk alapján helyesen határozzuk meg, illetve tartsuk be a polgári védelem szakszolgálatai és szakszolgálati alakulatai által tudomásunkra jutott közléseket, utasításokat. A VÉDELEM FOKA Az üzemi dolgozók és a lakosság védelme a polgári védelem legjelentősebb feladatainak egyike. Minden állampolgárnak biztosítani kell a védelmét. A védelmet differenciáltan kell megvalósítani, az egyénnek a termelésben, társadalomban elfoglalt helye és szerepe szerinti védőeszköz-ellátást kell biztosítani. Nyilvánvaló, hogy — mondjuk — az a vasúti pályamunkás, aki munkaidejének egészét a nyílt pályán tölti, magasabb szintű védelmet biztosító védőeszközt kell kapjon, mint a rendszeresen fedett, viszonylag jól zárható épületben dolgozó adminisztrátor. A cikksorozat befejezéseként hangsúlyozni kell, hogy az írásokat a szerző a teljesség igénye nélkül állította össze. A radioaktív porok kiszóródása elleni védelem hatalmas irodalmából csak az általa legfontosabbnak ítélt kérdéseket emelte ki. — nk — olajkutat oltottunk az asztalon Hatalmas fehér asztal, rajta soksok parányi autó, — mentő, tűzoltó, rádiós —miniatűr kis műanyag katonák. Állítólag Szalma Sándor alezredesnek. Szeged város polgári védelmi törzsparancsnokának előbb volt szovjet típusú turbogenerátora, mint az olajosoknak. No, igaz, hogy az is csak modellben. Am ezeken az apró játékszereken egy óra leforgása alatt megtanultuk, hogyan lehet eloltani egy égő olajkutat, hogyan lehet mentesíteni atompor szennyeződés után a területet. Szalma Sándor szenvedélyes modellező, s munkáit á polgári védelmi oktatásokon nagyszerűen felhasználja. A mellékelt képen bemutatott ..játékasztalát’’ öt évig készítette. Most egy újabb feladatra vállalkozott: elhatározta, hogy szükségkórházat, orvosi segélyhellyel, betegosztályo- zóval egyetemben „épít”. Természetesen azt is fel akarja majd használni a polgári védelmi oktatásokon. 1. Mi az áthatoló sugárzás tulaj onsága? 2. Milyen módszerei vannak a rádióaktív kiszóródás és áthatoló sugárzás elleni védekezésnek ? 3. Mi a radioaktív kiszóródás elleni védekezés lényege? 4. Mikor és hogyan lehet elhagyni elzárkózás ideje alatt a lakást? 5. Mit jelent a befogadási kötelezettség? 6. Mi a befogadás célja? 7. Mely szerv végzi a városból kitelepült lakosság elhelyezését? 8. Milyen feladatok vannak a befogadási helyen ? 9. Melyek a kitelepült lakosság kötelezettségei a befogadási helyeken? 10. Milyen körülmények befolyásolják a fertőzéses megbetegedések elterjedését? A megfejtések beküldési határideje: 1970. augusztus 30. Címünk: Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége, Polgári Védelem Szolnok, Kossuth tér, Irodaház. Áprilisi számunkban közölt rejtvényünk helyes megfejtése: 1. Az atommag átalakulásának energiáját tömegpusztításra alkalmazható harci eszköz. 2. tömegpusztító eszköz, amelyben hidrogén izotópok héliummá egyesülnek, óriási mennyiségű energia felszabadulása közben. 3. Taktikai atomfegyver, amely tüzérségi lövegbőí kisméretű atombombát lő ki 4. A lakosság és a hadsereg védelmét sugárzás káros hatásai ellen. 5. Atommagok hasadásakor vagy egyesülésekor felszabaduló energia. 6. Maghasadás tanulmányozása, mesterséges rádioaktív izotópok előállítása vagy elektromos energia termelése. 7. Elektromos energia termelésére használt atomreaktor. 8. öngyulladó és szinte olthatatlan gy’jtó harc- anyag. 9. A nap sugárzó energiáját közvetlenül hasznosító berendezés 10, Argentina, Brazília és Chile. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Katona Magdolna Túrkeve, Ecseg út 13., szociális otthon, Rideg Erzsébet Jászberény, Fuvaros utca 5., Szele László Tiszaörvény, Fő utca 49., Szabó Jánosné Jászberény, Kossuth Lajos utca 118. B épület, II. em. 3., Hasznos Katalin Szolnok, Tisza u. 9 Válaszolunk olvasóinknak TÖBB TOVÁBBTANULÓ KÉRDÉSÉRE VÁLASZOLUNK: a 6/1964. Korm. sz. rendelet 10. §. (2. bek.) foglaltak alapján a továbbtanuló dolgozót, igazolt tanulmányi ideje alatt, mentesíteni kell a polgári védelmi kiképzés, továbbképzés, illetve gyakorlat alól. A rendelet 24. §-a viszont a kedvezmény megadását a polgári védelmi szakszolgálatokban vezető beosztást betöltő személyek részére nem teszi lehetővé. A munkatörvénykönyv rendelke zései, valamint az oktatási intézmé nyék rendtartása szerint a tovább tanuló dolgozó tanulmányi viszo nya, tanulmányának befejezéséi tart. Tehát — például — egy techni kumban tanuló dolgozó tanulmánj viszonya 4 évig tart és ezalatt, h tanulmányait nem szakítja meg, ki képzésre, továbbképzésre, illetőle gyakorlatra nem kötelezhető. POLGÁRI VÉDELEM
