Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 161. sz. 1970. július 11., szombat. MEGYEI , P A R T B IZO T TS A G A M EG Y El TANÁCS LAPJA Mennyit agitáljon a vezető? Mostanában számon- kérik az erélyt, a határo­zottságot egyes vezetőktől. Tegyük hozzá, joggal, mert héhoi valóban megfeled­keznek erről a fontos ve­zetői tulajdonságról. Az egyrételmű döntéstől, a ha­tározott igen vagy nem ki­mondásától főként a ké­nyes személyi kérdéseknél húzódoznak. Fegyelmezni, a feladatok elvégzését szá- monkémi, felelősségre von­ni, valakit előléptetni, vagy leváltani a produktummal arányosan differenciáltan jutalmazni és bért emelni valóban nem könnyű, mert találkozik az érintettek, — vagy éppen a passzív kí­vülállók érzékenységével. De a legkényesebb ügyek­ben is az egyszemélyi fe­lelős vezetők joga és köte­lessége a határozott döntés. Mindez persze nem je­lenti, hogy a vezető a rideg tárgyilagosság megtestesí­tője, s érzéketlen a han­gulatra, a személyes indu­latokra. Aligha érthetünk például egyet azzal a he­lyenként jelentkező véle­ménnyel, hogy a vezető ne agitáljon, az ő feladata ki­zárólag csak a döntés, az utasítás és az ellenőrzés. Legalább olyan fontos ve­zetői tulajdonság a meg­győző, agitatív készség, mint a jó helyzetfelisme­rés, vagy a határozott vé­leményalkotás, állásfoglaló képesség. E különböző ve­zetői kvalitások egyéb­ként szorosan összetartoz­nak és nem állíthatók szembe egymással. Csak a sokoldalúan megalapozott, meggyőződéses vezetői vé­lemény lehet a helyes dön­tés alapja. S aki tudja mit és miért csinál, az elhatá­rozásait félreérthetetlenül meg is tudja indokolni. S ezt az indokolást — felté­ve, ha nem rutin feladat­ról van szó — joggal el­várják minden főnöktől közvetlen munkatársai, s az irányításra bízott kol­lektíva tagjai. A vezető meggyőző te­vékenysége tulajdonképpen már a döntés előkészítésé­nek időszakában kezdődik. Élénk vitában, érvek és el­lenérvek pergőtüzében ala­kul ki a vezető határozott véleménye. S e vélemény helyességének egyik pró­baköve az ellenvéleményt valló munkatársak meg­győzése, még a döntés meg­hozatala előtt. Ezért is kí­vánatos, hogy a vezető olyan közvetlen munka­társakat, tanácsadókat vá­lasszon, akik képesek fel­színre hozni az ellenérve­ket, a döntés után esetleg szélesebb körben is jelent­kező nézeteket. A tanács­adó testület, az egyszemé­lyi döntést előkészítő ap­parátus akkor segíti a fő­nök munkáját, ha bátran vitába mer szállni vele, s akkor árthat neki, ha min­denben egyetértését, he­lyeslését keresi. Ahol nincsenek ilyen viták, a vezető könnyen eltájolhatja magát, s hi­bás döntés esetén is hisz saját csalhatatlanságában. Időnként még glóriát is képzel a feje fölé, s kinyi­latkoztat, mint hajdan a próféták, vagy ellentmon­dást nem tűrően parancsot osztogat, akár egy zsol­dosvezér. Mind a parancs­uralom, mind a kinyilat­koztatás, a szellemi gyen­geség, a bizonytalanság, az érvek hiányának a jele. Persze, nem kell min­dent magyarázni, hiszen a dolgozó nem kisdiák és a vezető sem tanító. Vannak nyilvánvaló igazságok — mint a matematikában a 2x2=4 —, amit feltételez­hetően mindenki ismer. Ilyen például, hogy a fize­tésért dolgozni kell, hogy a munkáért felelősséget vállal a végzője stb. A na­pi munka kiadása vagy számonkérése aligha igé­nyel mindunatlan időtrabló dagályos magyarázatot a közvetlen munkahelyi ve­zetőktől, például a műve­zetőktől. De a vállalati ve­zetésben már kevesebb az ilyen ismétlődő rutin-elem és sokkal több a kialakult gyakorlatot megújító kez­deményezés, vállalkozás, amely a nyilvánosság íté­lőszéke előtt vizsgázik iga­zán. Ilyenkor a vezető ki­áll és elmagyarázza, hogy miért vált döntése szük­ségessé. Kritikus ügyed­ben pedig eleve kéri is az érintettek véleményét, ja­vaslatát, támogatását. így a jól előkészített döntés néni hat meglepetésként, sőt az agilis dolgozók sa­ját javaslatuk megvalósu­lását látják benne; A dolgozókkal egyetértésben könnyebben — úgyis mondhatnánk, ha­tékonyabban — lehet ve­zetni, mint ellenükre. Ezért a döntés, sikeres végrehaj­tásáért is érdemes az ügy számára minél több, a vég­rehajtásban résztvevőt megnyerni. De a szocia­lista tulajdon lényegéből is következiK, hogy figyel­ni kell a dolgozók, a ■„részvényesek” véleményé­re, szavára. Kívánatos minél több részvényes sza­vazatát elnyerni, ha ab­szolút egyetértésre nem is lehet törekedni. Nem te­kinthetjük ezért a vezetői döntések lényegének, hogy azok egy az egyben a köz­vélemény elvárásait tük­rözzék. Sokkal inkább az előrelátást. Olyankor is dönteni kell, ha sokan — vagy a hangadók közül sokan — akár pillanatnyi, akár vélt érdekek alapján ellenzik. Ilyenkor különö­sen nélkülözhetetlen a meggyőző szó, az érvelés, az összefüggések, a távla­tok ismertetése. — Persze, azok sem élhetnek vétó­joggal, akiket nem lehet meggyőzni. A feladatok, a döntések végrehajtása kö­telező. Az agitációt végül is határozottság és erély váltja fel mindazoknál, akik önkéntesen és meg­győződésből nem állnak a pontosan, szépen cselek­vők közé. Négy szabad napon dolgoznak—Késik a Thököly út átépítése Hetvenhétmillió forint értékű munka Szolnokon A Közlekedési Építő Vál­lalat szolnoki főépítésvezető­sége néhány éve működik a megyeszékhelyen. Ez idő alatt rengeteg értékes mun­kát végeztek el, olyanokat mint például a karcagi kór­ház mélyépítési munkái és több nagy szolnoki üzenj gázosítása. Ebben az évben csak a megyeszékhelyen dolgoznak három nagyon fontos mun­kán; a Rékasi úti felüljárón, a cukorgyári és a vasútállo­mási rekonstrukción. A vá­rost érintő legfontosabb és legsürgetőbb munkájuk a felüljáró építése. Ahogyan Kontra Imre főépítésvezető elmondta, mindenki ennek a szocia­lista szerződésben vállalt határidőre — november 7-re — való elkészítésére törekszik. A felüljáró építkezése azon­ban nem elég ahhoz, hogy valóban időre végezzenek. Ehhez a becsatlakozó utak, mindenekelőtt a Thököly út rendbehozása elengedhetet­len. Ezzel azonban lassan haladnak. A posta és a TITÁSZ ugyanis még min­dig késlekedik- az út javítási és szélesítési szakaszaiba eső műtárgyak kiváltásával. Éneikül pedig hiába lesz meg a híd, a város felől nem lehet megközelíteni. A megújhodó cukorgyár­ban utakat, ipari vasutat, hűtőtornyot, mészállomást, vagonvontatókat, mérleg­aknákat építenek. A másik nagyon jelentős munka ami rájuk vár, a pá­lyaudvari rekonstrukció egy része. Itt a személy- és cso­magaluljáró megépítése a fő­építésvezetőség dolga, össze­sen több mint 300 méter betonalagutat építenek a föld mélyében. Rájuk vár ott a több száz méteres felvételi épület mélyalapozásának nagy része is. A főépítés vezetőség az idén mintegy 100 millió forint ér­tékű munkát végez működé­si területén. Ebből legtöbbet, mintegy 77 millió forint ér­tékűt Szolnokon. A vállalat szolnoki dolgozói a közel­múltban részletesen megvi­tatták és átgondolták mi­lyen kiesést okozott munká­jukban a hosszú tél, és mennyi anyagi veszteséget jelent az országnak a súlyos árvíz. Ezért elhatározták ők is, hogy hozzájárulnak a ká­rok enyhítéséhez. A válla­latnál minden szombat és vasárnap szabad. Ök viszont úgy döntöttek, hogy két szombaton és 2 vasárnapon dolgoznak. Ezzel a négy­napi társadalmi munkával járulnak hozzá az országot ért anyagi károk enyhíté­séhez. Az építkezés megkezdődött Háss holdnyi területen telephelyet létesít Törökssentmiklóson a VEGYTEK A tárgyalások még 1968- ban elkezdődtek, a török­szentmiklósi városi tanács és a VEGYTEK (Vegyipari Ter­melőeszköz Kereskedelmi Vállalat) között. A vegyi­anyagokat, műanyagokat, fes­tékféleségeket és az ipar ve­gyisegédanyagait forgalmazó vállalat gazdasági meggon­dolásból vette tervbe, hogy a Tiszántúlon telephelyet lé­tesít. Főleg a Szovjetunióból és Romániából érkező áruk fogadására, raktározására és elosztására látszott célszerű­nek a tiszántúli telephely. — hiszen a vállalatnak Buda­pesten és Nagytétényben vannak jelenleg telepei. A törökszentmiklósiak szí­vesen fogadták a tervet. Nemcsak azért, mert ez újabb munkaalkalmat jelent, azért is, mert felépülésével a me­zőtúri út mentén iparvágány­nyal, korszerű közúttal, ipar­telep létesül. Csemán Béla, a városi ta­nács vb elnökhelyettese ala­pos ismerője a VEGYTEK törökszentmiklósi terveinek. Több mint 20 holdas terüle­ten, 120 millió forint értékű beruházás lesz ez. Tekintve, hogy raktározás, illetve áru­elosztás céljából létesítik, nem igényel sok munkaerőt. Teljes üzembehelyezésekor másfélszáz dolgozót foglal­koztat majd — nagyrészt nőket. Jól szervezett, gépesí­tett belső szállítás és raktá­rozás lesz á telep munkája. Pénteken befejeződött a ki­sajátítási eljái'ás is, s az épí­tési engedély birtokában a Szolnok megyei Építőipari Vállalat máris megkezdte a munkát. Egyelőre a tárolók és a kerítés építése folyik, az iparvágányhoz részben már készen van az áttöltés. Az eredeti tervek szerint a VEGYTEK új telepén 1971 végén kezdődött volna a munka. A VEGYTEK és a városi tanács is számol most az árvíz okozta építőipari ka­pacitás hiányával, s így 1971 végére csupán részleges üzembehelyezést terveznek. A budapesti vállalat török­szentmiklósi telepe előrelát­hatólag 1972 végén kezdi meg a munkát, 1973-ban a tervek szerint már 1,2 milli­árd forint értékű forgalmat bonyolít le. Hta: Mennyit ér a női munka? A Takács lányok 3. oldal i fr Világgazdasági hírek 4. oldat Balatonszepezd, 1970 5. oldal A bajonét 7. oldal Észt vendégeink látogatásai A megyénkben tartózkodó tallinni pártdelegációnak gazdag programja volt teg­nap és tegnapelőtt. Csütör­tökön délelőtt Fegyvernekre látogattak. A községi párt- bizottság székházában Fehér Miklós a törökszentmiklósi járási pártbizpttság első tit­kára és Búzás Sándor, a járási tanács vb megbízott elnöke fogadták a vendége­ket. A vendéglátók tájékoztat­ták a delegáció tagjait a já­rás és a község életéről, s ez után ellátogattak a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­be. Fegyvernekről tovább utaztak a legnagyobb mező- gazdasági beruházás színhe­lyére Kiskörére, az épülő Tisza II. vízlépcsőhöz. A helyszínen Hegedűs Lajos a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője ismer­tette, hogy milyen hatást gyakorol majd a vízlépcső az Alföld mezőgazdaságára. Pénteken délelőtt a Vajno Väljas vezette észt delegáció a szolnoki üzleteket látogat­ta meg, délután pedig láto­gatást tettek a jászberényi Aprítógépevárban. Semsei Imre a jászberényi városi pártbizottság titkára és Bá­nyai János a városi tanács vb elnöke a gyár párt- és gazdasági vezetőivel fogad­ták és kalauzolták a vendé­geket az Aprítógépgyárban. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - ] Vasárnap ünnepélyesen fogadják a barátság nemzetközi katonaifjúsági tábor résztvevőit Ma délután megérkeznek a Tiszaligetbe a barátság nemzetközi katonaifjúsági tá­bor magyar résztvevői. Este 6 órakor a vasárnapi fogadó ünnepség főpróbájára kerül sor a Kossuth téren felállí­tott dísztribün előtt. Holnap délelőtt 9 órától a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola fúvószenekara térze­nét ad, majd 10 órakor meg­kezdődik a tábor résztvevői­nek felvonulása. A Varsói Szerződés tagállamai hadse­regének küldötteit a város párt, állami és társadalmi vezetői fogadják. Szolnok kedves vendégeit Sípos Ká­„Magánlátogatások” a diplomáciában Újabb nagy ugrás Kínában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2, OLDALON) roly, a városi pártbizottság első titkára köszönti, majd az Internacionálé hangjai közben felvonják a hét nem­zet zászlaját. Elutaztak a külföldi katonai vezetők I. I. Jakubovszkij, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek fő- parancsnoka, valamint a Magyarország területén jú­lius 1. és 9. között tartott törzsgyakorlatot megtekintő Angel Canev, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, Mar­tin Dzur vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere, továbbá a gyakor­laton részt vett más magas­rangú külföldi katonai veze­tők elutaztak hazánkból. Fogadás a mongol nagykövetségen Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, a Mongol Népi Forradalom győzelmének 49. évfordulója alkalmából pén­teken fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, művelődésügyi miniszter, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Djmény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanfics tagja, Gyenes András kül­ügyminiszterhelyettes, továb­bá a politikai, gazdasági tár­sadalmi és kulturális élet több más vezető személyi­sége. Jelen volt a fogadá­son a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Elutaztak finn vendégeink Egyhetes magyarországi tartózkodás után csütörtökön késő este elutaztak hazánk­ból a magyar—finn barátsá­gi hét finn résztvevői, a Jaakko Numminen oktatás­ügyi miniszter vezetésével nálunk járt finn politikai delegáció és a finn testvér- városok mintegy háromszáz főnyi küldöttsége. A vendégeket a magyar és finn zászlókkal fellobogó­zott Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. Résztvett a búcsúztatáson Il­ku Pál művelődésügyi mi­niszter, Bencsik István a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Szi­lágyi Béla külügyminiszter­helyettes, valamint más személyiségek. A vendéglátók nevében Bencsik István búcsúzott a vendégektől, akiknek kö­szönetét Jaakko Numminen tolmácsolta. Harcsa a Hortobágyon A Hortobágy folyó a haj­dúsági horgászok „paradi­csoma”. Dobi Lajos hajdú­böszörményi vonatveztő pa­radicsomi szerencsével hor­gászott: 14 kilós folyami harcsa került a horqg vé gére. A Hortobágyon óriás nak számító halat félóra» fárasztás után húztj, partra. A hortobágyi folyami harcsa 131 centiméter hosszú volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom