Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

1970. jÚllUS 10; 8ZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 9 Két évtized után i A túrke vei Táncsics Tsz jó esztendői Nevezetes napon, 1949. au­gusztus 20-án alakult meg a túrkevei Táncsics Termelő- szövetkezet. Háromszázhu­szonöt holdon, harminckilenc újgazda és földnélküli pa­rasztember vágott akkor az új útnak. Kevesen élnek már közülük. Sokat mondo­gatják, nem remélték, hogy idáig jutnak. ♦ Az Árvái csoporttól a Táncsics Tsz-ig Érdekesen indult a közös gazdaság. Alakulása előtt egy évvel a Móriczi részen már működött Árvái Károly földbérlő szövetkezete, az úgynevezett vadcsoport. Rossz földeken, alig tudták kihúzni az esztendőt, s 1949 tavaszán azzal keresték meg Konti Mihályt, az akkori vá­rosi párttitkárt, hogy ők tsz-t alakítanának. Igen, de nem volt min, s hol. Ekkor ja­vasolta nekik Konti, beszél­jenek az újgazdákkal. Közü­lük is Szabó Sándor Il-t megbízta, keresse meg tár­sait. Szabó Sándor először Egy hét múlva megalakult a szövetkezet tizenhét tagú pártszervezete. Hiszen a tsz alapítók jórésze 45-ös párt­tag volt, mint Szabó Sándor, Tóth Kálmán, Tóth Károly, Szabó Sándor II., Várkevei Mihály. Vida Lajos, Mihály Tiborné, Kovács Lajos, Vass Imre és Szabó Lajos is. A szövetkezet első párttitkára Tóth Kálmán lett. A vad­csoport mintegy 30 holdat hozott magával, állami tarta­lékföldet kaotak a Gajzágó, a Csípés, a Tömöri, a Tornvi és a ' Debreczeni földekből. Semmiféle gazdasági felsze­relésük, sem állatuk nem volt az induláskor. A föld­művesszövetkezettől kaptak vetőmagot, s az akkor már létező eéoállomás művelte meg föld’eiket. Az első kö­zös munkájuk a nagy Gai- zágó kastély elbontása volt. A sok szobás, csupa téela, címeres kastélyból éní+e+ték fel az első 400 férőhelyes hizlaldát, amely mée ma is megvan. Méghozzá úgy vé­gezték a közös munkát lég­ben. hogy arra senki munka­ményességéről fenn maradt egy történet. A cséplési el­lenőrt úgy megfirkálták, hogy miután minden búzát beszolgáltattak, s a tagok járandóságát kiadták, a rak­tárban még egy vagon bú­zájuk volt. Első székházuk az Ozsváth ház, de nemso­kára a Frankó házba költöz­tek át, majorjuk viszont mindvégig a Csípés tanya maradt. 1950 nyarán újabb toborzással már kétszáznegy­ven tagja, és 1500 hold föld­je lett a szövetkezetnek. Gyarapodott a jószágállo­mány is, s már nem egyedül Bíró Sándor volt a jószág­gondozó, mint az első évben. Jött 1951. Február 24-én Túrkeve az országos terme­lőszövetkezeti város rangot vívta ki. A Táncsics Tsz akkori 5000 holdján, ezer- egyszázhetven tag gazdálko­dott. Bózsó Bertalan szemé­lyében megjött az első agro- nómus is. S véget értek azok az esztendők is. mikor még Szabó Sándor elnök ugyan - úgy kapált, kaszált, mint a többi tag. A nagy szövetke­mindent újra kezdő kis tsz elnöke. A Táncsics Tsz ugyan nem oszlott fel, de csak százharminchárman marad­tak a. 4000 hold földön. Igaz, hogy a kiléoők újabb szö­vetkezetei alakítottak, mint a Hunyadi és a Kossuth Tsz-t is. S az is igaz, hogy már 1957-ben sokan újra visszaléptek a szövetkezetbe, 1959-re pedig ismét felfej­lődött a szövetkezet. Hozzá­juk csatlakozott a Béke Tsz is, s 1960-ra kialakult a mai végleges. 8 és félezer holdas terület. Az elnök akkor Gaál Antal lett, de rövid ideig, mert 1983-ban a szövetkezet jelenlegi elnökét. Szegő László agrármérnököt, a ko­rábbi főállattenyésztőt vá­lasztotta meg a tagság. Mi­hály Tiborné után pedig Ko­vács József, Kardos József, majd P’odor Mihály lett a párttitkár, s 1968-tól van a Táncsics Tsz kilencvenhat tagú pártszervezete élén Tóth Kálmán. A 60-as évek elejét nem jó szájízzel emlegetik a szö­vetkezetben. Akkorra olyan Szabó Sándor a tsz első elnöke, Tóth Kálmán az első és a jelenlegi párttitkár. Szabd Sándor II., Tóth Károly, T. Kiss Imre, Rácz Józsefné, Kovács Lajos alapító tagok és Szegő László a tsz elnöke a Kuszka földi' újgazdákkal beszélt, majd a Hajdú, a Rácz földek új tulajdonosai­val. Benne voltak, elsőnek a vadcsoportbeliek, Árvái Károly, Szűcs Mihály, Vass Imre, Árvái István, Kun La­jos, Bedő Lajos. Aztán, Sza­bó Sándor a földosztó bizott­ság elnöke, a Tóth család; Tóth Károly, az apa, if.j. Tóth Károly, Tóth Eszter és {Tóth Kálmán. Nyáron aratás idején szer­veződött az új tsz. S mivel a sok szegényembernek min­den kis idő számított a mun­kában, ezért az alakuló köz­gyűlést ünnepre hívták ösz- sze a városházára. Előtte ugyan egy rövid megbeszé­lést tartottak a volt úri ka­szinóban s ott negyvenen összejöttek. A városházára azonban már nem ment el mindenki. Kovács Imre, a túrkevei földművesszövetke­zet alapító, azóta már el­hunyt elnöke nyitotta meg a gyűlést, s ő is vezette le. S mindvégig is szeretettel egyengette az új szövetkezet útját. Ezen a közgyűlésen Bedő Lajos, azt javasolta Táncsicsról nevezzék el a tsz-t, s megválasztották az öttagú intéző bizottságot is; Ennek a földosztó Szabó Sándor, Tóth Károly, Szabó Sándor II., Várkevei Mihály és Bedő Lajos lettek a tag­jai. Az intézőbizottság pedig e földosztó bizottság egykori elnökét, Szabó Sándort elnö­ki tisztségben a tsz élére ál­lította. A szövetkezet alapító tagjai végül is; Mihály Ti­borné, Pabar József, Tóth Károly, ifi. Tóth Károly, Tóth Kálmán, Tóth Eszter, Szabó János, Csáki Imre, Bíró Sándor, Kovács Lajos, Bíró Lajos, Várkevei Mihály, Szabó Lajos, Kun Lajos, Vass Imre, T. Kiss Imre, Kalmár Teréz, Szűcs Mihály, Nagy Imre, Szabó Sándor, Horváth Lajos, Ábrahám István, Balogh Lajos, Bedő Elek, Bedő Elekné, Árvái István, Seres János, Bedő Lajos, Árvái Károly, Föld esi István, Csípés Sándor, Ko­vács Imre, Péter Sándor, Bíró István, Vida Sándor, Ifj. Vida Lajos. Szabó Sán­dor II. és ifj. Szabó Sándor lettek. egységet el nem számolt. Sőt, miután Pásztora jártak ki vonattal, a vonatköltséget is maguk a tagok fizették. A tsz-nek még semmiféle pén­ze nem volt. Az első állatállományt az a tyúkfarm képezte, amit a ta­gok kivétel nélkül egypár tyúkonként adtak össze. Sőt, ehhez még személyenként fél mázsa takarmányt is bevit­tek a közösbe. Már az első ősszel hoztak két lovat Dé- vaványéról, amit ifj. Tóth Károly hajtott. Húsz tehenet, majd 1950 nyarán süldőket kaptak a maguk építette magtárpadlásos istállóba. — Közben tavasszal egyre jöt­tek a belépők. Ügyhosv 1950. március 15-én a zászlószen­teléskor már hatvankét em­ber ütött egy-egy szöget, amelyen a neve rajta volt, a zászló rúdjában. őszig hetvennél több tagjuk lett és 700 hold földjük. Az első két brigád vezetője Bedő Lajos és Csáki Eszter lett. Meg­alakult az EPOSZ, majd a DISZ-szervezet. Első titkára ifj. Szabó Sándor lett, aki most a Csongrád megvei Pártbizottság osztálvvezetőie. A fiatalok a nyári aratás idején kinn maradtak a Gvőrfi földön és ott cséoel-. tek. Mivel 1949 őszén Tóth Kálmán pártiskolára ment, 1950-ben Bedő Elekné he­lyettesítette őt a pártszerve­zetben. Túrkeve az első tsz város A Táncsics Tsz-nek 1950- ben sok kis darabban terül- ■ tek el birtokai. Az ördög­árkán. Tökösháton, a Topa­földben is voltak parcelláik. Már 1950 nyarán kaptak e»v aratóvépet a gépállomástól, termeltek búzát, cukorrépát, Túrkedden 67 holdas rizstele­pet vettek át az fmsz-től s igen jól zárták az esztendőt. A szövetkezeti tagok 3 má­zsa búzát kantak fejadag­ként. A tehén tartóknak 10 mázsa széna is jutott. A munkaeevség értéke m fo­rint 80 fillér körül alakult, de ebben pénz nemigen volt. hiszen természetben osztot­tak. Volt akinek 2 mázsa búza és 2 zsák rizs is intett és osztottak bőven cukrot is. Miyel ebben az időben a szövetkezet a gabonával kö­teles volt elszámolni a be­szolgáltatásba, a tagok lele­zet párttitkára ekkor Ko­zemcsák László lett. A túr­kevei tsz-elnökök abban az időben bejáratosak voltak az ország minden vezetőjéhez. Erdei Ferenc akkori földmű­velésügyi miniszterhez is bekopogtatott Szabó Sándor, gazdasági felszereléseket kért. 1952-ben megkezdődött az építkezés, sajnos a szövet­kezet tagjai véleményére nem hallgatva, térdig érő sárba építették a 100 férő­helyes tehénistállót a Kusz­ka majorban. Egy évvel ké­sőbb már kombájn aratott a Táncsics Tsz földjein, igaz nem fogadták még valami nagy bizalommal a tagok. Máig is tisztázatlan körül­mények között egv kombájn le is égett a táblán. -Akkor Nagy Imre volt a szövetke­adósság szaporodott fel, hogy képtelenek voltak az évi 2 millós hitel visszatörlesztése mellett a gazdaságot fejlesz­teni, becsületes jövedelmet is biztosítani. 1962-re a tag­jövedelem évi átlaga lecsök­kent 8 ezer forintra. Bár a Táncsics Tsz sosem volt mérleghiányos, s így a város legkevéssé eladósodott szö­vetkezetének számított, az el­avult géppark, a nem meg­felelő termelésszerkezet, ne­héz helyzetbe hozta a közöst. Felszaporodtak a szerfás épületek. 1961-ben az ország­ban elsőnek a túrkevei tsz-elc Vették át a gépállomási gé­peket. Ámde azokban sok volt az elhasználódott gép. S amíg 1951-ben már 19 fo­rint 80 fillér volt a munka­egység értéke, 1953-ban már ben 25,2 mázsás szénatermést adott. A fordulat évében — 1963- ban — nagyon sok minden történt. Beleszámít az is, hogy az állam a nagyradírt használta, ahogy a szövet­kezetben mondják, vagyis jelentős hitelállományt enge­dett el, olyat, amire nem volt termelési fedezet. A szö­vetkezet vezetői szabadkezet kaptak a termelésszerkezet kialakítására, amely a tala.i- adottságoknak és a hagyo­mányoknak legjobban meg­felelt. Felhagytak a több mint húsz féle növény el­aprózott termesztésével. Szinte a teljes flóra megta­lálható volt a közös gazda­ságban a gyapottól, a som- kóróig. a ricinustól, a babig. Most a főnövény a búza. a kukorica, a takarmánygabo­na 800—900 holdon. A fő ipari növény a cukorrépa és a borsó. S van 250 holdas rizstelep, amelyet 300 holdra fejlesztenek. Az 1969-ben kezdődött három éves nrog- ram alapián teiiesen felújít­ják a rizstelepeket. A terméshozamok emelé­sében nagy szerepet játszott a szervestrágyázás, a műtrá­gyázás. Ma a szövetkezet 3,5 miiló forintot költ műtrágyá­ra evenkent, de ezt is keves­lik. Következetesen fejlesztik gépparkjukat. A gépek és gépi berendezések értéke 10 millió forint a Táncsics Tsz- ben. Tulajdonképpen 1971- töl kezdődik meg a nagyobb ütemű gépesítés. Akkorra többek között 10 MTZ trak­tor megvásárlását tervezik. Máris teljesen gépesítve van a kalászosok, a lucerna be­takarítása, csőtörő kombáj­nok segítik 1969 óta a kuko­rica betakarítást, s az idén megvásárolták az NDK tí­pusú cukorrépa betakarító gépsort. A szövetkezet éven­te átlagosan 7 millió forin­tot költ a gazdaság feilesz- tésére. 1969-ben 6,5, 1970-ben 7,6 millió forintot. A felhal­mozás aránya ebben az év­ben eléri a 38,8 százalékot, amire alig van példa a me­gye szövetkezeti mozgalmá­ban. S ráadásul a személyi jövedelem emelkedését is biztosítják, hiszen 1968-ban például az átlagos napi ke­reset 89 forint volt, 1969-ben 104 forint. A jövő évben még 568 ezer forint az évi hiteltörlesztés, 1972-ben már csak 239 ezer forint, s utána megszűnik. Ebben az évben vettek fel utoljára, terveik szerint, üzemi hitelt. Már 1969-ben is 4 millió forintot tartalékoltak zárszámadáskor, a mostani év végén pedig annyi készpénzt akarnak biztosítani, hogy jövőre ne kelljen a bankhoz fordulniok. A szakosított szarvas marhatclep látképe a Kuszka majorban zet elnöke, Sfeabó István után Mihály Tiborné a párttitkár. A közösség állandóan tisz­togatta önmagát s már csak hatszáznvolcvanan maradtak az ezeregyszázhetvenből. A nagy fejlesztés évében lé­pett be a híres juhász, Ret­ter György’, aki azóta is sok erkölcsi elismerést szerzett a szövetkezetnek. Minden me­zőgazdasági kiállításon fel­figyelt az ország a Táncsics juhászaidra. 1956-ban például kosukkal elhozták a tenyész­tési nagydíjat, de valahány kiállítás van első és máso­dik díiakkal térnek haza. Az idén is három kossal és há­rom anyával pályáznak a ki­állítási díjakra. Uira kezdtek mindent Ezekben az években gyak­ran váltakoztak a vezetők. Sütő Károly 1955-től az el­lenforradalomig vezette a tsz-t elnökként. Utána vi­szont Vad Károly lett a 33 forint, 1962-re lecsökkent 17 forintra. A fordulat éve Ez volt egyébként a for­dulat éve a szövetkézéiben, hiszen azóta megháromszo­rozták a termelési értéket és a személyi jövedelmet. — 1962-ben 8 ezer forint volt a tagonkénti átlagjövedelem, 1969-ben 26 ezer 600 forint. Akkor a terméshozamok annyira visszaestek, hogy össze sem lehet hasonlítani szinte a mostanival. Például 1962-ben a búza 7,6, 1969- ben 18,4 mázsával fizetett. A cukorrépa akkor 85 má­zsát adott holdanként, tavaly 208 mázsát, de általában 250 mázsát szoktak betakarítani. Ősziárpa akkor 7,4, tavaly 16.7 mázsa, kukorica 1962- ben 12.4, 1969-ben 32,3 má­zsa termett. A borsó akkor 6.6 mázsát adott átlagban 223 holdon, tavaly 9.9 triá­szát 464 holdon. Avagy a lu­cerna 1962-ben 15,4, 1969­A szövetkezet 1962 óta meg­háromszorozta tiszta vagyo­nát. Akkor 19,7 millió forint vélt a tiszta vagyonuk, most 53,5 millió forint. A jövő programja Sziki földeken gazdálkod­nak, átlagosan 12 aranyko- ronás földeken. Ezért prog­ramszerű talajjavítással nö­velik földjeik termőképessé­gét. Mintegy másfélezer hol­don történt talajjavítás, a legújabb kétéves program­ban 400 holdon terveznek rneszezést. Talajadottságaik­hoz tgazftiák az állnttenvész- tést is. Mindössze három ál­latfaját tartanak, szarvas- marhát, sertést és juhot. Ba­romfit csak a háztáii ellá­tásra. Az utóbbi években a szarvasmarha tenyésztés fej­lesztése és korszerűsítése sze­repelt nanirenden, s még tart is a program. 196?-ben 700 szarvasmarhát tartott a szö­vetkezet, most 900-as a szarvasmarha állomány. Ak­kor tehén 286 volt, most 373. Retter György, a híres ju­hász a mezőgazdasági kiállí­tásra induló két kossal Ez is kevés, de közben meg­kezdődött a tbc-mentesítés. Ezáltal több tehenet kiselej­teztek. s most saját nevelésű üszőkből pótolják. Építőbri- gádjuk — 7—8 millió forint értéket termel évente — a Kuszka majorban építi a 406 férőhelyes tehénistállót. Sza­kosított telep lesz ez, 144 fé­rőhelyes borjúnevelővel, el­lető istállóval. 5000 köbmé­teres silótárolóval, központi takarmányozóval. Épül hozzá a bekötő betonút, amelyből 5000 négyzetméter már ké- . szén is van. A szakosított telep 22 millió forintba ke­rül, a takarmányozás csillé­vel történik, hideg, melegvíz bekötve. Tervek szerint osz­tott műszakban dolgoznak majd a tehenészek, s egy gondozóra 24 tehén jut. A cél tehenenkénti 3000 liter tej évente. A program be­fejeztével, három év múltán tovább bővítik a telepet. A szövetkezet évente két, há­romszáz hízómarhát küld exportra, távlati tervükben azonban az szerepel, liugy a szakosított telepen tenyész­állat-nevelésre térnek át. Ahogy a juhászaiban ez máris valóság. Évente mint­egy 60—70 tenyészkost adnak el továbbtenyésztésre. A te- nyészállatnevelő gazdaság az idén 3 kost és 3 anyát visz a mezőgazdasági kiállításra. Amíg 1962-ben 400 anyaju­hot tartottak, 1969-ben mar 877 volt az anyajuh állo­mány. A szövetkezet 80 má­zsa húst értékesít 100 hol­danként, ebben benne van a sertéstenyészet produktuma is. Korszerűtlen, szerfás régi épületekben vannak elhe­lyezve sertéseik, de 1971-től megkezdik a szakosított ser­téstelep építését is. Elképze­léseik szerint a Hajdú-féle sertéstelepen, fejlett techno­lógiával, teljes gépesítéssel, a legjobb épülettípusok kivá­lasztásával a jelenlegi évi 2800 hízott sertés kibocsátást 5 ezerre emelik. Minden tagnak munliurulta A szövetkezet jövőjét egy­értelműen a Tisza II. hatá­rozza meg. 1975 után terü­letükön halad át a Nagy­kunsági Főcsatorna, s így a közös birtokból mintegy 7 ezer hold válik öntözhetővé. Ehhez igazítják szakember ellátottságukat is. Jelenleg hat mérnök, három felsőfo­kú,- tizennyolc középfokú technikus dolgozik a szövet­kezetben. ősztől négy-öt fia­talt szeretnének ösztöndíjjal taníttatni. Sokat költ a szö­vetkezet arra, hogy tagjaik külfölddel is megismerked­hessenek. Még 1963-ban ju­tott el ölük az első két em­ber a Szovjetunióba, azóta csak ott negyvenegyen jártak a tsz-ből. Ezenkívül sokak­nak ismerősek Csehszlovákia, Lengyelország, a Német De­mokratikus Köztársaság tá­jai. 1967-ben a termelőszö­vetkezet Ikapus autóbuszt vásárolt, s azóta nyáron szinte minden vasárnap viszi tagiait országjárásra. A szövetkezeti tagoknak kivétel nélkül nyári munka­ruha jár. Hatszázhetvenhá- nm tagja van a Táncsicsnak. Ez is ritkaság ma még a szövetkezeti mozgalomban. Házasságkötéskor 1000 fo­rintot adnak indulásra. A tsz mindé;, nyugdíiasa 1500 fo­rintot kan a közöstől évente eg” alkalommal. Énül a húsfeldolgozó üzem is. arnelv évente 2 ezer ser­tés feldolgozására lösz képes. Tele tervekkel. Rövid idő alatt túliut.o+t a ,neh“z idő­szakon a Táncsics Tsz. s most a Nagykunság megala­pozott, szépen fejlődő dasága. (XÍ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom