Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

1970. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 O LVASÖINK A közeli napokban varom gyermekem születését. Ér­deklődtem a védőnőtől, ho­gyan lehet mentőért telefo­nálni. Azt a választ adta, hogy amíg a posta nyitva van, onnan hívhatunk men­tőt, éjjel viszont... nagyon körülményes. Néhány héttel ezelőtt is szült egy kismama. Hozzá­tartozóját addig küldözget­ték egyik helyről a másikra, hogy mire a mentő megér­kezett, meglett a baba, min­den segítség nélkül, mert or­vosunk sincs állandóan. Kőteleki kismama ☆ Kedves Kismama! Helyte­len információt kapott. Nem kell izgulnia! Tudomásunk szerint a községi tanács és a rendőrség körzeti megbízott­jának telefonján késő dél­után és éjszaka közvetlenül a szolnoki távbeszélőközpont jelentkezik és kapcsolja a kért számot, a 004-et, vagy­is a mentőállomást. (A szerk.) Csak ügyesen, rugalmasan Nem irigylem a papírgyárba autóbusszal járó dolgozókat és a környék lakóit sem. Különösen akkor nem, amikor esős időben, vagy eső után a gyári buszmegállóhoz igyekeznek. A gyár tőszomszédságában lévő megállót ugyanis csak körül­ményesen lehet megközelíteni, mintegy ötven méternyi kri­tikus útszakasz után. A nőknek azt ajánlom: lábujjhegyre állva, lassan lép­kedve, mindig a legsekélyebb vizet keressék. Közben tartsák szem előtt a legrövidebb utat a túloldalra. Atérve, toppant­sanak néhányat, ettől feltehetően lehull a topánkájukra ra­gadt sár. (Ami rajta marad, otthon könnyen-gyorsan lemos­ható.) Az idősebb korosztálynak a gumicsizmát ajánlom át­kelési célokra, de praktikusnak látszik a cipő levetésének, majd felhúzásának ötlete is. Lepkesúlyúaknak. a gyöngécske drótkerítésbe való kapaszkodást javaslom — bár ez az ügyes­kedés gyakorta rosszul végződhet —, a hármasugrást viszont sportolóknak. Vagy más megoldás is lehetséges? Kecső Kálmán Szolnok A karcagi kórház belgyó­gyászatán voltam kivizsgálá­son két hétig. Azt tapasz­taltam, hogy mind a kór­házban fekvő betegek, mind a vizsgálatra beutaltak ki­tűnő kezekben vannak. Az orvosok mindent elkövetnek a gyógyulásra várók érdeké­ben. Fáradtságot nem ismer­ve végzik munkájukat or­vosok, orvosnők, ápolónők, kisegítő dolgozók. Igyekeze­tükért elismerést érdemel­nek. Vákánt Lőrinc Karcag Pontosság, előzékenység A nemrég megnyílt szép, korszerű „Csemegében” elő­ször vásároltam a minap. A vásárlás amolyan „hóeleji” nagy beszerzés volt, így a számla háromszáz forinton felülire ug­rott. Meglehetősen nagy is volt a csomag, s kicsit tanácsta­lanul álldogáltam: hogyan viszem haza? Ha nem ismerjük az előírásokat. . . Május 14-én délután 5 óra táján bementem a török­szentmiklósi postára, ötven meghívót adtam fel. Először bé­lyegeket vásároltam, majd fölragasztottam a borítékra. Ehhez a szolgálatban lévő hölgytől szívességet kértem; úgy tegye a nedves szivacsot, hogy én is elérjem... Még a ragasztás fe­lénél sem tartottam, amikor elvette. Harmadszori kérésemre visszatette, de csak annyi időre, amíg egy bélyeget benedve- sítettem... Méltatlankodásomra elutasítóan felvilágosított, hogy neki az a szivacs a munkájához nélkülözhetetlen. Mire én megkérdeztem: ha odaadom az ötven levelet és neki kell fölragasztani a bélyegeket, az jobb megoldás lenne?... Az egyáltalán nem kötelessége — mondta. Ugyanekkor a pénztárosnő egész postát betöltő hangon rendreutasitott egy idős bácsit. „Mit képzel, egy pénztárosnő nem töltögetheti ki az ügyfél csekkjét...” Megjegyzem, hogy a bácsi után senki nem állt az ablaknál... ☆ Fentiekben P. Szabó Sándorné törökszentmiklósi olva­sónk leveléből idéztünk, amelyet eljuttattunk a Debreceni Postaigazgatósághoz. Néhány részlet Dr. Kovács Lajos osz­tályvezető válaszleveléből, amelyet P. Szabó Sándorné- nak irt: ......A szolgálatot ellátó dolgozó az ön által megnevezett e setre részletesen emlékszik. Elmondása szerint a kérdéses időpontban a munkahelyen csúcsforgalom volt, ennek ellené­re készségesen engedte át a szivacsot a bélyegek felragasztá­sához. .. A bélyegek felragasztására vonatkozóan szíves tudo­mására hozom, hogy közönséges levélpostai küldemények ese­tében az a feladó kötelessége... Túlzottnak minősítem azon véleményét, amellyel a pénz­felvevő munkahely kezelőjének magatartását kifogásolja. A befizetéseket fogadó postás dolgozó a befizetési lapot az ügy­fél helyett nem töltheti ki. Ez a tiltó rendelkezés nem vonatko­zik a hivatal más munkaterületén foglalkoztatott dolgozókra. A postahivatal dolgozói általában — amennyiben egyéb fel­adatuk ezt megengedi — segítségére vannak a jártassággal nem bíró ügyfeleknek... Az érdekelt dolgozók munkájával, magatartasaval kap­csolatban ezideig észrevétel nem merült fel...” Felszántott utak, sárral fröcskölt kis házak Van Szolnokon, a városszéleken sok-sok kis régi, ósdi •saládiházas település. A gyalogjárókat sokfelé már megcsi- láltatta a tanács, a kis utcák kocsiútjai azonban hepe-hupa- ak, gödrösek, s a mostani esős nyáron időnként kis tavak, pocsolyák húzódnak meg a kátyúkban, gödrökben. A mi kis utcánk lakói közül sokan egyengetik az uttes- et, feltöltik. Az utóbbi két évben a gyalogjárók mentén sze­gény kis virágok is díszlenek. Az útegyengetés, utcaszépítés azonban egyáltalán nem ivartalan; bosszúságokkal teli. A kis utcákon ugyanis — ti tudja, miért — nagy előszeretettel száguldoznak hatalmas lépkocsik, dömperek. A legutóbbi nagy eső után megfigyel­em egy dömper háromszor ment végig az utcában, felszan- ott’a az utat, sáros vízzel csapott be néhány fehérre meszelt lázacskát. Egy közeli kis utcában pedig egy teherautó a nyi- ott ablakon annyi sarat csapott be, hogy a függöny pillana- ok alatt piszkos-szürke lett. Jó lenne, ha az „átmenő” forgalom helyének nem tekin- enék a gépkocsivezetők az ilyen kis utcákat. Nekik is kony- tyebb lenne, hiszen időnként elmerülnek, elakadnak. Meg- rtésre kéri, munkájuk, utcácskáik megbecsülésere a gepkocsi- lezetöket a kis házak, utcák lakói nevében: R. A. Szolnok A pénztárnál azonban nyomban felvilágosítottak; három­száz forinton felüli vásárlásnál díjtalanul haza szállítják. Igen ám, de nekem mindössze egy óra hossza időm volt, utána kezdtem a műszakot munkahelyemen. ígérték a bolt­ban; idejében kiküldik. Azért kicsit óvatos-félős hangulatban jöttem ki az üzletből. Mi lesz, ha mégsem...? A belvíztől megrongálódott lakó épületek helyreállításáról A megye területén több száz lakóházat jelentős mér­tékben megrongált a belvíz. A személyi tulajdonban álló épületekben keletkezett ká­rok felméréséről, a helyreál­lítás s az újjáépítés egyes kérdéseiről, valamint a kár­talanítás módjáról és mérté­kéről a 7/1969. ÉVM—PM. számú jogszabály rendel­kezik. Az említett rendelet sze­rint a belvíz megszűnte után az épületkárok mértékét, to­vábbá az azok elhárítása érdekében szükséges építési munkák jellegét helyszíni szemle alapján az I. fokú építésügyi hatóság állapítja meg. A szemle során a kárt- szenvedett épületekről adat- felvételi lapokat készítenek. Ezen feltüntetik a kártszen- vedett épület helyét, a bel­víz tényét, megszűnésének időpontját, valamint az el­végzendő építési munkák jel­legét. A helyszíni szemle megállapításai alapján az épület tulajdonosa, egyes ese­tekben bérlője, használója haladéktalanul köteles gon­doskodni a műszakilag szük­séges állagvédelmi — aládu- colási, megtámasztási. bon­tási — munkák elvégzéséről. Az épület helyreállítása vázlatosan kidolgozott mű­szaki terv alapján is enge­délyezhető. A helyreállítás engedélyezésére az építés­ügyi hatóságok soron kívül teszik meg a szükséges in­tézkedéseket. Ha újjáépítés szükséges, azt általában típustervek alapján kell elvégezni. Indo­kolt esetben azonban az épí­tésügyi hatóságok egyedi terv alapján is engedélyez­hetik az újjáépítést. A kivi­telezőről a károsultnak kell gondoskodnia. Ha ez nem le­hetséges az I. fokú építés­ügyi hatóság államigazgatási úton is kötelezhet építőipari tevékenységet gyakorló vál­lalatot, szövetkezetét a hely­reállítási, vagy az újjáépíté­si munkák kivitelezésére. Ha a károsult maga kívánja a kivitelezést elvégezni, ebben a szakszerűség biztosítása mellett — anyagi ellenszol­gáltatás nélkül — rokonai, ismerősei iparjogosítvány nélkül is közreműködhetnek. Az állagvédelmi, a helyre- állítási és az újjáépítési mun­kákhoz szükséges építőanya­gokat a belkereskedelmi szervek az I. fokú építésügyi hatóságok által igazolt anyag­kivonatok alapján készpénz, vagy a takarékpénztár által kiadott hitellevél ellenében soron kívül kötelesek bizto­sítani. Ha az épületkár a 2000.— forintot meghaladja, a ta­karékpénztár az épület hely­reállítására az épület tulaj­donosának — kedvezményes építésügyi kölcsönt nyújthat. Az épület bérlője részére is lehet kölcsönt nyújtani, ha a tulajdonos az épületet nem kívánja helyreállítani. Ilyen esetekeben az épületnek a bérlő által történő helyreállí­tásához és a kölcsön bizto­sításához szükséges jelzálog telekkönyvi bejegyzéséhez a tulajdonos írásbeli hozzájá­rulása szükséges. Az építési kölcsön legma­gasabb összege 130 000 fo­rint, törlesztési ideje helyre- állítás esetében 15 év, újjá­építés esetén 25 év. A havi törlesztőrészleg összege hely­reállítási kölcsön esetében 50 forintnál, újjáépítési köl­csön esetében 100 forintnál kevesebb nem lehet. A köl­csön kamatmentes, csak fize­tési késedelem esetén kell évi 6 százalékos kamatot fi­zetni. Az építési kölcsönök folyósítására egyebekben az általános szabályok az irány­adóak. Az OTP helyi fiókjai az érdekelteknek a szüksé­ges részletes felvilágosítást minden esetben megadják. A belvíz által megrongált és helyreállított, vagy újjá­épített épületekre a helyi ta­nács vb pénzügyi osztálytól házadó kedvezményt lehet kérni. Szociális segélyben azt a belvíz károsultat lehet ré­szesíteni, akinek ingósága a belvíz következtében olymér­tékben elpusztult, hogy lét- fenntartása jelentős fokban veszélyeztetett. A segélyezés­re — a károsult írásbeli ké­relme alapján — a lakóhely szerinti helyi tanács egész­ségügyi szakigazgatási szerve teszi meg a szükséges intéz­kedést. Dr. Cs. I. r Kellemesen csalódtam! Fél óra múlva, gondosan csoma­golva megérkezett a „Csemege” küldeménye. Előzékenység­ről, pontosságról győződtem meg, s megfogadtam, mindig bizalommal megyek ezután oda vásárolni. 3. M. Szolnok ötöt — hatvanért Mintegy két hete lehet, a jászszentandrási óvodába be­állított két fényképész, az­zal, hogy felvételeket készí­tenek a gyerekekről. Ez an­nak rendje-módja szerint meg is történt. A képek el­készültek, s a múlt hét vé­gén (a levél hozzánk június 30-án érkezett. A szerk.) az óvónéni már árulta is azo­kat, ötöt hatvan forintért. Szokatlannak tartom ezt az eljárást. Illetéktelen sze­mélyek az engedélyem nél­kül milyen címen fényké- pezgetik gyermekeimet? Másik dolog. A szülők — ha már a képek elkészültek — megvásárolták azokat. Ugyebár, az meg már nem szép, ha én — elvből — nem veszem meg. Így akaratomon kívül váratlan kiadás borí­totta fel a családi „mérle­get”. Szeretném tudni, van-e engedélyük a fényképészek­nek ilyesmire. Vagy csak a tervteljesítés, a prémium a fontos? A módszer mellé­kes? Görbe Géza Jászszentandrás Valóban gondoskodás Még egy évvel ezelőtt is másképpen volt: ha a dolgo­zó megbetegedett, jó idő telt bele, amíg az SZTK folyó­sította a táppénzt. Pedig aki beteg — s ha családfenntar­tó is — jobban szüksége van a pénzre, mint bárki más, egészséges embernek. A közelmúltban — sajnos — kétszer is táppénzes állo­mányban voltam. Mindkét alkalommal, szinte 2—3 nap­pal a táppénzes utalvány be­küldése után, már megér­kezett a táppénz. Valóban gondoskodás, tö­rődés ez a munkából rövi- debb-hosszabb időre kiesők­ről. A szolnoki SZTK dol­gozóinak ügybuzgalmát, gyors munkáját bizonyítja. Régebben sok panaszt hal­lottam a táppénz folyósítás­ról, a különböző segélyek kifizetésének lassú, vonta­tott intézéséről. Jó, hogy változás történt! S. M. Szolnok L. K. jaszalsoszentgyorgyi olvasónk levelét az elmúlt héten, szerdai lapunkban kö­zöltük „Előfizetünk, de mi­ért?” címmel. Ebben főkép­pen azt panaszolta: a falu egyik részében hetek óta nincs ujságkézbesítő. A szentgyörgyi postahivatal ve­zetőjének válasza sem az ol­vasókat, sem bennünket nem elégít ki, nem nyugtat meg túlságosan. Gondolunk itt az ujságkézbesítést magyarázó mondatokra. A csomagkülde­ménnyel kapcsolatban min­den bizonnyal igaza lehet. Idézünk a válaszból: „...A cikk második bekez­dése csak részben helytálló. Ugyanis egy kézbesítő kör­zetben szünetel átmenetileg — munkaerőhiány miatt — a hírlapkézbesítés. Erről minden illetékes felettes szervnek tudomása van. A hivatalban jelentkező előfize­tők részére a hírlapokat ki­adtuk, még a szomszédoknak is. A cikk harmadik bekezdé­sét félrevezető módon máso­dik személyben fogalmazták. E rész egyetlen érdekeltje feltételezhetően Ludányi Kálmán, akinek címére júni­us 23-án egy órát tartalmazó csomag érkezett. Nevezett megkérte szomszédját a kül­demény kiváltására, aki 23- án megjelent a hivatalban, aláíratlan szállítólevéllel. Kértük, hogy a címzettel írassa alá, az aláírást ismer­ve, a küldeményt átveheti. Értesítés Az alkalmi átvételt az érté­kes küldeményre való tekin­tettel mellőztük... Másnap, 24-én jelentkezett a címzett személyesen az aláírt szállí­tólevéllel és kifogás nélkül át is vette a csomagot. Értesítjük a lakosságot és a közületeket, hogy a Szol­nok, Landler Jenő u. 28. sz. melletti, a 32. sz. összekötő út (szolnoki összekötő út) 0+855 km szelvénye alatt áthúzódó KPM Közúti Igazgatóság komplex telepé­re menő földkábelt 1970. VII. 7-én feszültség alá he­lyeztük. Legveszélyesebb a negyedik és ötödik óra Vizsgálat as üzemi balesetekről A SZOT munkavédelmi osztálya megvizsgálta az utóbbi években bekövetke­zett üzemi baleseteket, ezek megoszlását az egyes terme­lési ágak, illetve korosztá­lyok és nemek között, a „bal­esetveszélyes” időpontokat és a leggyakoribb baleseti oko­kat. Két év alatt a halálos bal­esetek száma — a munkás­létszámhoz viszonyítva — a könnyűiparban 33, az élel­miszeriparban 17, az építő­iparban pedig tíz százalék­kal nőtt. Ez az oka annak, hogy a többi iparágban elért jelentős javulás ellenére a halálos balesetek száma — mindössze 5,3 százalékkal csökkent. Szomorú képet mutat a balesetet szenvedettek kor szerinti megoszlása is. A leg­feltűnőbb. hogy a 19 évnél fiatalabbak szenvedik el a halálos baleset 17 százalékát, ami jóval meghaladja az ösz- szes dolgozókhoz viszonyí­tott arányukat. A balesetek legnagyobb része a munkaidő negyedik és ötödik órájában követke­zik be. A SZOT munkavé­delmi szakemberei szerint azért célszerű, ilyenkor rö­vid munkaszünetet beiktat­ni. Számos üzemben beiga­zolódott, hogy ez semmivel sem rontja a termelés ered­ményét. A hét napjai közül a legveszélyesebb a hétfő. — amikor a balesetek 18,7 szá­zaléka következik be. A legtöbb baleset tovább­ra is anyagmozgatás közben történik. Utána mindjárt a különböző járművek okozta sérülések következnek. Az ilyen eredetű halálos balese­tek aránya tavaly az iparban 36.4 az állami gazdaságok­ban 65, a tsz-ekben pedig 57,6 százalék volt. Jeget ígér a nyár Az idei nyár rendkívül je­gesnek ígérkezik. A Me­csek—Duna— Dráva három­szögben, az ország leginkább jégveszélyes körzetében, ed­dig már hatszor pusztított ez a természeti csapás. A leg­utóbbi Péter—Pál napi jég­verés egymaga 8 300 holdat tett tönkre. Az Állami Bizto­sító Baranya megyei Igazga­tóságán most készítették el a nyár első harmadának „jég mérleg”ét. Több mint ötvenezer hold szántót és szőlőt ért jégve­rés mégpedig zömmel a ter­mékeny Kelet-Baranyában. A biztosító több mint há­rom millió forint kártérítést fizetett ki eddig a gazdasá­goknak, ez azonban még csak kis része a várható tel­jes kárösszegnek. A legna­gyobb pusztulás az érés előtt vagy már érésben lévő bor­sóban, búzában és takar­mány gabonában keletke­zett; ezek képviselik az egész kétharmad részét. Lehet éjszaka is mentőt hívni! Ahol a beteg a legfontosabb A válasz nem megnyugtató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom