Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
Abbahagyom a dohányzást Fontos megbeszélések Most, hogy a Mundial izgalmainak is vége, s nincs többé napközi alvás a hivatalban, majd éjszakai TV-né- zést követő hajnalig tartó gyötrődés, több csomag cigarettával, — minden előfeltétel megteremtődött, hogy abbahagyjam a dohányzást. — Ennyi tömény izgalom után ugyanis, — legalább is remélhető — a hivatali izgalmak eltörpülnék, a Mundial izgalmaihoz képest relatíve jelentéktelennek, az izgalmak valóságos uborkaszezonja következik. Most tehát eljött az idő. amikor az ember komolyan elhatározhatja, — hogy abbahagyna a dohány- sást. Ennek már komoly jelei mutatkoznak. Az elmúlt napokban például már csak 40 cigarettát szívtam, ennek is csak a fele volt filter nélküli, a többi Szimfónia. Ezenkívül. már jó ideje gyűjtöm a dohányzás ártalmairól szóló cikkeket, tanulmányokat, s most, hogy összefűzettem őket. — csinos kötet — úgy döntöttem, hogy magammal viszem szabadságomra és a nyári krimi helyett olvasni, tanulmányozni és jegyzetelni fogam. Mellesleg megjegyzem. anélkül, hogy meggyőződtem volna ezeknek a cikkeknek, tanulmányoknak tartalmáról, feltűnt nekem, hogy eme írások megjelenésével egyenes arányban javult a cigaretta ellátás. Ügy tűnik a jelen pillanatban, — hogy a dohányzás ártalmairól szóló tanulmányok ösztönzőleg hatnak a dohányipar termelésére. Ami nem is rossz ötlet, úgy általában, -z. mert mindig az csináljuk, amitől óvnak bennünket. Ennek ellenére érik bennem az az elhetározás, hogy abbahagyom a dohányzást. Ennek további jeleként mutatkozik, hogy a filteres cigarettákat már csak félig szívem el. (Neon ízlik.) A filternélkülieket viszont tövig, (ez ízlik) mert egyébként nem Vagyok híve a pocsékolásnak. A szomszédtól is kaptam egy jó tanácsot, amire magamtól valószínűleg nem jöttem volna rá, hogy ugyanis nem kell minden slukkot mélyen leszívni. lehet fújni is a füstöt. mert legtöbb esetben nem a szívás a fontos, hanem a fújás, tehát a megszokás. Viszont amire magamtól jöttem rá, hogy cigaretta helyett lehetne cukrot rágni, •— ha nem is helyette — de két cigaretta kötött. Mindenesetre arra nagyon kiváncsi lennék, hogy mi az összefüggés az édesipar és a dohánytermelés között. Nincs kizárva, mielőtt tovább csök- kenteném a napi negyven cigarettát, megvárom, míg valaki megírja ezt a tanulmányt. Aggaszt, hogy komoly értekezést erről még sehol nem olvastam, viszont úgylátszik kevésbé aggaszt, hogy komoly legcsőhurutóm van a dohányzástól, minthogy eddig még orvosnál nem voltam. Nem is leszek. Nem kell ugyanis, hogy engem eltiltsanak a dohányzástól, abbahagyom én azt magam is, — amit máris bizonyít, hogy napi negyven cigarettánál tartok. Ezenkívül pedig, lehet vagy tíz éve. már egyszer abbahagytam a dohányzást. Három napra. Pedig akkor még csak napi öt cigarettát szívtam és ha jól emlékszem, akkor még nem is szenvedtem a dohányzás ártalmaitól. Kerekes Imre Botos Géza főosztályvezető, dühösen lihegve ront be Csemetke Jenő osztályvezetőhöz^ — Ne is haragudj, Jenőkém, de ez mégis csak túlzás, tíz perc múlva indulnom kell a minisztériumba és a te jelentésed még sehol, pedig — jól tudod — arra épül az egész hozzászólásom. — Bocsáss meg, Gézám, de Sárikáéknak fontos megbeszélésük van, én pedig nem tudok gépeink — No, majd én mindjárt megkérdezem tőlük, mi az a fontos megbeszélés! — Ne, ne! Nem szeretném, ha miattam letolnád őket... Ugyanis... khm... Szóval, ml mi férfiak ezt sohasem fogjuk megérteni. — Kezdem sejteni — bóloMlndlg hasznos, ha jó a fék... gat Botos. — Valakit „kiér— Nyertél. Csóü Janit és Ildikét. _ Ildikét? Talán Szilvikét? — Ugyan, hol élsz te! Szilvi már a múlté. — Ez csakugyan meglep, hiszen Ildi gyűrűs menyasz- szony. Azt a klassz kosaras srácot dóba ezért az ószhajú jampecért! __ Fordítva, öregem! Előbb dig tudod-e, kivel? — Stimmt, erről hallottam. Baloghné. Igaz? — Mit szólsz hozzá, ket- gyermekes anya létére...? _ No, no! Nem nyilatkoznál ilyen elítélően te sem, ha veled csalná a férjét. __ Nem az esetem, szőke é s magas. — Inkább a kis fekete 7cii7*»i 7 — Sajnos én ott nem rúgok labdába. __ Miért? Már nem avval a focistával jár? Hanem? — Férjhez megy. __ Te! Csak nem ahhoz a v én Supornyákhoz? __ Lehet, hogy Supomyák v én, de a villája a legszebb férfikorban van és a ketto- huszas Mercije vadonat uj. _ jó, jó, de mit szól mindehhez a góré? _ ö már gondoskodott "ff4»'«, ül titkárnője? _ Coborné. __ Ne hülyéskedj! Coborné jövőre nyugdíjba megy. _ De a lánya, öregem, a ^ Ez részedről föltevés, avagy van konkrét megfigyelésed? .. _ Bocsáss meg, öregem, de engem nem érdekel a pletyka csak... ugye... vannak dolgok, amiről már a verebek is csiripelnek. Itt van például a Modolkai úgy. _ A Modolkai históriája! Arról én is tudnék mesélni egyet és mást. — Talán bent voltál azon az éjszakai műszakon, ami11 Most erős köhögés hallatszik az ajtó felől. Csemetke, aki már az előbb is mintha hallott volna valamit, szájára emeli az ujját, jelezven, hogy egy szót sem tovább. A főosztályvezető nyel és bosszankodva fordul az ajtó felé. Ott áll Sárika. _ Mit óhajt, Sárika? — kérdezi ebben a pillanatban PsPTBPtkP — Hivatni tetszett Csemetke elvtárs, valami gépelés miatt. — Köszönjük, Sárika! — szól Botos Géza, a főosztály- vezető, — de szíveskedjék talán odakint várakozni, jelenleg ugyanis fontos és bizalmas megbeszélésünk van az osztályvezető elvtárssal. Sólyom László Csak Szolnokiaknak ! * Olvasom, hogy Svédországban 1400 éves kenyeret találtak. Jó isten! Nehogy a szolnoki pékek kezébe kerüljön ez az újság. Így is azt mondják, örüljön, ha ilyet is kap, amikor szombat délután a kétnapos kenyeret szóvá teszi a szegény honpolgár. ☆ A termelési tanácskozáson az igazgató olvassa a jelentését. A kollégák észreveszik, hogy Szolnoki oda sem figyel. Olvas helyette. Mit öl- vasol? A Néplap tudományos rovatának egy cikkét: „Hogyan szokik rá az ember a hazudozásra.” ☆ Arról jut eszembe, hogy Szolnokon — Mi megmutatjuk, hogy nem mutatjuk meg a... — még mindig nincs sztriptíz. A szolnoki apa és kamasz fia a Balatonon nyaralt. Hazajönnek, s panaszkodik a fiú: — Képzeld mama, el akartam menni a sztriptízbe és apu nem engedett. Azt mondta, ott olyat látok, ami nem nekem való. — Nagyon helyes volt az apádtól. — De én mégis elmentem. — No és láttál olyat, ami nem neked való? — Igen, Ott ült az apu. ☆ Olvasom egy pedagógiai tanulmányban, hogy helyes lenne a balkezes gyerekeket egy osztályba tömöríteni és balkezes pedagógusokra bízni. A szolnoki pedagógusokat nem ismerem, nem tudom, milyen arányban oszlanak meg az egy balkezesek és a két balkezesek. De egy biztos. Ha kikerülnek ezek a gyerekek az életbe, biztosan lesz balkezes főnökük. i!r Patyolattiszta történet. — Szolnoki reklamál a tisztítóban: — Hogy gondolják, elveszett maguknál a ruhám és még a mosás számláját is fizessem ki? — Igen kérem, mert előbb kitisztítottuk a ruháját és azután tűnt el. ☆ A szolnoki üzletekben még nem vezették be azt a meghatóan szép mozgalmat, melynek mottója: „Harcolunk a vevő mosolyáért.’’ De mozgalom nélkül is vitték már valamireJme: az egyik üzlet raktaraban két elárusítónő hangosan nevetgél, szórakozik. Bejön a harmadik: — lAnyok, vevők jöttek az üzletbe. Amazok leintik: — Maradjunk csendben, majdcsak elmennek. — V — Fusizás Hogy mik vannak? IZÉ... Szombaton délutánonként nagy a forgalom a szolnoki városi tanács előtt. Szemér- metes leányzók fátyolban, el- fogódott legénykik feketében, díszes vendégkoszorú kíséretével keresik fel az anyakönyvvezetőt. Látszik szorongó arcukon: tisztában vannak vele, hogy az életük egy nagyon fontos állomásához érkeztek. Néhány lépéssel feljebb van a távolsági buszmegálló. Vigyázat! Nehogy a ti- szaderzsi busz helyeit véletlenül a házasság hajójába szálljak.. .1 Ismerősöm légpuskás kisfia vadgalambot lőtt. A madár beesett a szomszéd udvarába, ahol a disznó jóízűen felfalta. Annyira ízlett neki a szárnyas, hogy attól kezdve számolatlanul zabálta a tyúkokat is. A szomszéd paragrafusokkal esett az ismerősömnek. A bíróságon feljelentette a lövöldözőt. A vád valószínűleg — a sertés erkölcsi megrontása lesz. Strand, napozás. Szemtelenül nádszál bakfis hajladozik a zuhany alatt. Egy haragos feleség oldalba böki a férjét: — Te, ne bámuld már any- nyira azt a csitrit, a tanítványom! Most érettségizik. Nem ismered meg? A tanítványom... Mire a férj felelősségteljesen: — Tudom, szivecském, csak azt lesem, hogyan viselkedik... Hogy milyenek a tanítványaid. Humor Ketten beszélgetnek egy harmadikról: — Ügy dolgozik, mint egy ló és amit ezzel megkeres, azt úgy költi el, mint egy szamár. * — Papa, segíthetnél nekem a keresztrejtvénynél. — Fiacskám, nem érek rá. — De papa, ez már az utolsó szó... — Az utolsó szó? Akkor azt a mamától kérdezd. ☆ A tanár egy vegyi képletet ír fel a táblára és felszólítja az egyik diákot: — Minek a képlete ez? — M-m... A nyelvemen van, tanár úr... Megállt az órám. Sebaj, itt az órás üzlet, beállítom a hivatalos kronométerhez. Nézem: ennyi... Átpislogok az utca másik oldalára — ott is egy órásüzlet — ott meg emennyi... No, a csoda vigye el, tényleg igaz, hogy a szabónak jó ruhája, a suszternek jó cipője... _ De mennyire igaz: vadonatúj Pax tollbetétemből ugyanis az előző négy sor leírása után kifogyott a tinta. — ti — — Akkor köpd is ki sürgősen, mert ez a sósav képlete. Mulatóban Két férfi üldögél az egyik éjszakai mulatóban. Már éjfél is elmúlt, amikor az egyik így szól: — Lajos, mit mondasz a feleségednek, ha innen hazaérsz? — Lajos megvonja a vállát: — Csak annyit, hogy jó estét. Azután már úgy is csak ő fog beszélni! Főnökök figyelmébe — Mi az, magad gépelsz? Hiszen volt titkárnőd? — Igen, de feleségül vet—PB— Nem könnyű tüzet oltani nyáron! Ugye mondtam, bogy nagy tehetsége van az új énekesnőnek?
