Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

Az elmúlt években a Polgári Védelem című lapban megjelent porvédő álarc minták közül egyet kiválasztottunk és azt üzemi varrodánkban elkészíttettük. Amikor egészségügyi alegységünk gyakorlatot tartott, ezeket az álarcokat szétosztottuk azzal, hogy a sérültek ellátásánál (a sérülésektől föggően) használják. A porvédő álarcot előnyösnek tartjuk, a sérültek szeny- nyezett területről való kiszállításánál. Előnyös, mert könnyen fel lehet tenni a sérültek fejére, könnyű

Porvédö álarc használata az egészségügyi szakszolgálat alakulatainál

benne a légzés, szűrőképessége azzal is növelhető, hogy flanell darabkát tehetünk bele az orr elé.

Hátránya viszont az újtípusú álarcokkal szemben, hogy a kilégzett levegő távozása nem szelepen keresztül történik, így légszűrőképessége gyenge.

Védőruha és lepel helyett nylonfóliát használtunk fel a sérültek szennyezett területről való kiszállításánál. Ez csökkenti a sérültek további szennyeződését. Véleményünk szerint a szükséges egyéni védőeszközöknek a mellékelt képek szerinti alkalmazása hasznos lehet az egészségügyi alakulatoknál is.

Oláh József

polgári védelmi törzsparancsnok Jászberény, Hűtőgépgyár

Polgári védelem és a városépítés

Zl IMI ILII

Baj esetén a föld alá

Svédország hagyományosan semleges ország, és mégis ... Mint a sajtóból megismerhetjük, igen nagy gondot fordítanak a polgári védelem fejlesztésére. A második világháború óta immár hatodszor jelent meg a „Ha kitör a háború” című könyvecske. Minden család díjtalanul megkapja, hogy tanulmányozhassa, mi a svéd polgárok kötelessége háború esetén.

Nyugati katonai szakemberek szerint — gyorsaságát tekintve — a svéd mozgósítási rendszer szinte páratlan a világon. Egy gyakorlat alkalmával újságírók stopperral mérték, s megállapították, hogy pontosan négy órát vesz igénybe, amíg egy svéd polgár hazulról indulva, valahol a főváros határában levő erdők egyikében harcra kész katonává változik. A felszerelés is azoknak az objektumoknak a közelében van tárolva, amelyeknek védelme a területi honvédelmi egység feladata.

A svéd polgári védelem feladatai közé tartozik a nagyvárosok és ipari központok lakosságának kitelepítése is. Ennek több szakasza van, s a lakosság nagy részét sziklába vájt csarnokokban helyezik el. E csarnokok béke idején autóparkoló helyek, vagy sport- csarnokok. Háborús veszély esetén 3,5 millió ember vonul a föld alá.

Egyébként a belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó polgári védelem, szükség esetén bevonultathat minden 16—65 éves állampolgárt.

Háborús veszély esetén a királyi család, a kormány, a parlament bombabiztos titkps menedékhelyre vonul, onnan irányítja a védelmet, az ellenállást. A pszichológiai védelmi parancsnokság — ilyen is van! — gondoskodik arról, hogy a rádióállomások zavartalanul működjenek, az újságok is megjelenjenek és híven tájékoztassák a lakosságot az eseményekről.

Korunk és napjaink jellemző településfejlesztési tendenciája világszerte az urbanizálódás. Így van ez Szolnok megyében is. Talán még fokozottabb mértékben, mint másutt, mivel a nagy határú mezővárosok és a jelentős számú óriásfalvak korábban is jelentős számú külterületi lakosságának mintegy 60 százaléka a városok felé, csaknem 40 százaléka pedig a városiasodé nagyközségek felé áramlik az elkövetkező évtizedekben, illetve ezekbe kíván áttelepülni.

Ez a tendencia és az áramlási irányok különbsége érthető és világos, ha figyelembe vesszük, hogy a falu egyszerűbb szerkezetű, általában mezőgazdasági termelésre berendezkedett csoportos település, amelyen belül többnyire csak a lakosság elsődleges szükségletei nyernek kielégítést. A város viszont nagyobb lakosszámú, többségében már nem mezőgazdasági 'oglalkozású embercsoportnak munka- és lakóhelye, amelyben az ott lakó népesség életfunkcióinak kielégítésén (munka, pihenés, nevelés, testedzés) túl a környező táj településeinek magasabb (termelő, kulturális, szociális, igazgatási stb.) igényeit is kiszolgálja.

Szolnok megyében a városok mellett egyre több azoknak a nagyközségeknek a száma, melyek a /árosias igények kielégítésére törekedve nemcsak a villany- és vízellátás, hanem a csapadék és szennyvízelvezetés, sőt egyes helyeken a légellátás egységes rendszerének kiépítését is megkezdték.

A sokoldalú városépítési és városfejlesztési tevékenység során iontos feladat, hogy a lakosság Jet- és vagyonvédelmi követel- nényeit állandóan figyelemmel kí- iérjük és azt a lehetőségeink határán belül maximálisan biztosítsuk.

A második világháború idején városainknak és egyéb településinknek a hagyományos fegyverekkel történő támadások hatásai dien kellett felkészülni. Ma már

azonban, a haditechnika rendkívüli gyorsütemű fejlődése folytán, az atomfegyverekkel folytatott hadviselés következtében, a támadás a lakosság jelentős részét és elsősorban a fejlettebb, városias településekben tömörült lakosságot veszélyezteti.

Atomtámadás esetén azonban nemcsak az a város van veszélyeztetve, amelyik a csapást közvetlenül elszenvedi, hanem a környéken valamennyi település, amelyekre a robbanás következtében létrejött radioaktív porok kiszóródnak. Mivel egyrészt a kiszóródások következtében létrejött másodlagos hatások által érintett területek még szélcsendben is sokszorosát teszik kj a közvetlen csapást ért területnek, másrészt pedig a másodlagos hatások elleni védekezés összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, ezért ma már világszerte a legveszélyeztetettebb települések lakosainak kitelepítését, széttelepítését tervezik.

A várható támadást megelőző kitelepítés, a kitelepített lakosság befogadása és elhelyezése, ezen túlmenően váratlanul bekövetkezett támadás esetén a kívülről történő mentés, mind olyan jól átgondolt és alaposan mérlegelt városfejlesztési és rendezési munkát kíván meg, amely biztosítja mind a közlekedési, mind az óvóhelyépítési területeket. A városépítés és -fejlesztés terén:

1. Mind a városokban, mind a falvakban és az azokat összelcötő útvonalakon, közlekedési pályákon olyan területeket kell biztosítani, amelyek a rendkívüli szállítási igények gyors lebonyolítására is akal- masak.

2. A települések központi és egyéb beépítésre szánt területeire olyan egységes területfelhasználási koncepciót kell kialakítani és azt céltudatos, következetes munkával végrehajtni, hogy a helyi lakosság létszámán túl a befogadni tervezett létszám megfelelő szintű védelme biztosítható le^en.

3. Az egyes lakótömbök, valamint a nagyobb objektumok településénél számba kell venni az ott elhelyezendő lakosságot és meg kell jelölni az elhelyezés helyét és módját.

4. Raktárak, garázsok, tárolók és egyéb hasonló létesítmények tervezésénél és megvalósításánál biztosítani kell, hogy az jelentősebb költségemelés nélkül alkalmas legyen a lakosság radioktív porok kiszóródása elleni védelmére.

A korszerű és nemcsak az életfunkciók praktikus kiszolgálását, hanem a lakosság védelmi igényeinek is megfelelő városszerkezetet a szolnoki Kisgyep új rendezési tervén mutatjuk be. A Kisgyep új, részletes rendezési terve:

1. A változatos szintszámú beépítés mellett megfelelő szabad parkterületek vannak. Ezeken a szabad területeken biztosítani lehet szükséges életvédelmi létesítmények jelentős részének megépítését.

2. A lakóterület határán, a lakosság által rövid idő alatt és könnyen elérhető ‘ helyen nagy kiterjedésű erdőtelepítést irányoz elő, amely ugyancsak jelentős védelmet nyújthat a másodlagos hatások és főleg radioaktív porok kiszóródása ellen.

3. A lakóterületi gépkocsigarázsok helyeit a területen arányosan elosztva úgy biztosítja a terv, hogy azok megvalósítása után alkalmasak legyenek a lakosság élet- és vagyonvédelmére.

Végezetül összefoglalva: a városépítés és városfejlesztés művelői a mi korunkban csak úgy végezhetik helyesen mindennapi munkájukat, ha a település lakosainak élet- és vagyonvédelmére vonatkozó radiológiai, biológiai és a vegyi (RBV) tömegpusztító fegyverek elleni védekezés alapvető előírásait ismerik és annak figyelembevételével dolgoznak. Ez a városépítés közben szükséges megelőző intézkedések végrehajtását jelenti.

Mészáros János

megyei főépítész

Kifejleszteni az önvédelem reflexét

A Planete írja Rakéták és polgári védelem című cikkében, Franciaország belső védelmének helyzetét, feladatait taglalva:

A polgrái védelemnek az a feladata, hogy konfliktus esetén megvédje az országot a veszélyek elől, továbbá, hogy a béke idején megszervezte a védelmet és a segélynyújtást katasztrófák esetére.

A védelem szükségességét nagyon komoly érvekkel alapozza meg a cikk. Mint kifejti, a háborús veszély létezik és nem szüntethető meg azzal, hogy nem gondolunk rá. Ha a nukleáris háború kitörne, még ha valamelyik ország nem is venne részt benne, a területét mégis fenyegetné a szomszédos országokat sújtó atomrobbanásokból származó rádióaktív csapadék. (Itt egy hivatalos becs- - lésre is utal, amely szerint a rakéták 50 százaléka nem érné el célpontját.)

A polgári védelemnek — a cikk szerint — egész sor bonyolult technikai, pénzügy és pszichológiai problémával kell megküzdenie. Elméleteit és módszereit állandóan hozzá kell igazítania a magasabb katonai elméletekhez, hogy a védelem módozatait a támadás lehetséges és várható formáitól függően határozza meg; laboratóriumi és helyszíni tanulmányokat kell folytatnia, új felszereléseket kell kipróbálnia, hogy az a veszélyhez mért védelmet biztosítsa.

A tanulmány szerzője szerint a megelőző védekezés két alapelven nyugszik: kifejleszteni a népességben az önvédelem reflexét és késedelem nélkül értesíteni a fenyegető veszély közelségéről. Meg kell tehát győzni minden egyént arról, h|igy fennmaradása, családja biztonsága elsősorban önmagától függ. őszintén fel kell világosítani az új fegyverek hatásainak természetéről és hatásairól, és tanácsolni kell azokat az egyszerű intézkedéseket, amelyeket mindenki megtehet és meg is kell tennie.

Történelmének legfélelmetesebb fenyegetése előtt az ember iszonyatosan sebezhetőén áll — summázza kissé letargikusan fejtegetését a tanulmányíró. Csupasz kezekkel jelenik meg a.nukleáris apokalipszis ezer Napja előtt — írja, s ez talán hatásos, irodalmi kép, de önmagának is ellentmond, amikor eddig, egész tanulmányában éppert a védekezés lehetőségeiről, célszerűségéről szól és azt bizonyítja. Mindennek ellenére érdemes befejező gondolatait idézni:

Hogy ellenálljon az ember a rakétának és a tíz megatonnás bombáknak, amelyek néhány perc alatt egy egész országot tüntethetnek el a világ térképéről, önmagában kell megtalálnia azt az elszánt akaratot, hogy nem pusztul el. Az ember egyedül is szembeszáll a megsemmisüléssel, mert hiszi, hogy az életösztön, mint mindig, most is felülkerekedik.