Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-03 / 154. szám
1970 Július 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Két évtized után Negyedszázados szövetkezet a fegyvernek! Kossuth A híres Losonczinc brigád ügy is lehetne mondani, két és fél évtized után. A fegyvernek! Kossuth Tsz elődje a Gyümölcstermelő és ^értékesítő Szövetkezet 1945. * november 16-án alakult meg. ! Húsz tagja, 33 hold gyümöl- ■ esősön indult lényegében a i közös gazdálkodás útján. Ä hősi előd A Kossuth Termelőszövetkezet tagjai büszkén tekintik élődj üknek a Gyümölcstermelő és Értékesítő Szövetkezetei. Mi is volt az, s hogy is alakult meg? Alapítótagja, s első vezetője Boda Mihály, ma a MÉSZÖV titkárság ve- ! zetője így emlékszik visz- sza: A földreform idején jómagam is másfél hold gyümölcsöst kaptam, a Közép- tiszai Ármentesítő Társulat felosztott ültetvényéből. A . gyümölcsöst sehogy se tud* tűk igazságosan szétmérni, hiszen egyik részén dió és barack, más részén szilva, alma volt. sőt csemetekert. Törtük a fejünket, mit csináljunk? Abba maradtunk, nem osztjuk ki a gyümölcsöst, csak nevekre szétírjuk, de közösen munkáljuk, s így mindenki egyformán ^megtalálja számítását. Ser- | kenteit bennünket az a ren- < delet is, ha szövetkezetei i alakítunk, megkapjuk a gazdasági felszereléseket, az almatárolót, aszalót, szeszfőzdét, a motoros permetezőt is. Hozzáfogtunk akkori tudásunk szerint az alapszabály ) kidolgozásához. Sokat törtük i a fejünket a jövedelem igaz- jságos felosztásán. Ügy dön- I töttünk, az összes termésből j levonjuk a ráfordított költségeket, meg hagyjuk a fejlesztéshez szükséges összeget, s a megmaradt pénzt, vagy termést szétosztjuk a holdak számának megfelelően. Természetesen aszerint, ki hányszor vett részt a közös munkában. Az első évben ugyanis, miután jövedelmet csak a következő évben várhattunk, többen húzódoztak a munkától. Részjegyet váltottunk, ebből beszereztük a permetező anyagokat. Akkor még infláció dúlt, s természetben adtuk össze a részjegy értékét. Végül megalakult a szövetkezet, igazgatósági tagjai írajtam kívül Sipos Dezső és | Török Mihály lettek. A fel- | ügyelőbizottság Mester Laposból, Pruzsinszki Józsefiből, Kovács Simonból állt. 'Engem választottak meg a szövetkezet napi ügyeinek intézésére. Januárban térdig érő hóban gázolva megnéztük a gyümölcsöst. Valaki, vagy valakik drótvágó ol- 1 lóval tönkretették a kötözést, s így a nyulak megrágtak vagy hatvan gyümölcsfánkat. Ismét bekötöztük a fákat, s vadészpuskával őriztük a gyümölcsöst. Nagy harcot vívtunk. A társulat főmérnöke a gazdasági felszereléseket elszállíttatta előlünk Ti- szaszöllősre. Rágó Antalhoz, a megyei földosztó bizottság elnökéhez fordultaik. Mégis úgy kellett szó szerint éjszaka visszalopnunk a motoros permetezőnket, a lófogatot, s egyéb felszerelést Ti- szaszöliősről. A faluban élő maradi emberek gúnyoltak bennünket. Hol hagytátok a csajkát? Közös-e már az asz- szony? Tönkreteszitek a fákat, nem értetek ti hozzá. Megmutattuk, hogy értünk. Igen jó terméseink voltak, s a jó jövedelem után már irigykedve beszéltek rólunk. J 946-ban újabb 21,5 hold gyümölcsös művelését is megkezdtük. Megtanultuk a kertészkedést, jöttek hozzánk az emberek már szántóterülettel is. így aztán, 1949-ben kibővült Kossuth Termelőszövetkezeti Csoporttá, majd megalakult belőle a Kossuth Tsz. A Kossuth Tsz indulása A mai Kossuth Tsz tulajdonképpen 1950. február 25-én alakult meg, még mindig a földművesszövetkezethez tartozóan ugyan. harmincöt taggal, 23 hold gyümölcsösön és 73 hold szántón. ,A tsz első elnöke az egykori gyümölcsértékesítő szövetkezet vezetőségi tagja Török Mihály lett, az első párttitkára pedig később Papp Mátyás. Balázs JózseE a tsz első elnökhelyettese és Czimmermann Györgyné, akkor még Kocsis Magdolna emlékei szerint a fmsz-bén Boda Mihály hívta össze február 20-án az alakuló gyűlést. A gyümölcsértékesitő szövetkezés tagjainak csak egy része lépett be ugyan a tsz- be, de megkapták a szeszfőzdét, a permetezőgépet, a két rossz lovat, s az istállót. A lovak olyan rosszak voltak, hogy az alapító huszonhét családból senki sem akadt, aki vállalta volna, hogy hajtsa. Ezért Sz. Nagy József, az elnök járt vele, aki pár hónap után váltotta Török Mihályt. Mindjárt az induláskor sok fiatal kérte felvételét a szövetkezetbe. Kocsis Magdolna, Nagyfejő Irén, Magyar Erzsébet, Bukta Erzsébet, Bukta Margit, Majzik Eta, Török Zoltán, Török Mihály, Ujj József, a DISZ korosztályba tartoztak az alapítók közül, s meg is alakították a DISZ szervezetet. Vidáman, jó hangulatban ment a munka, s az első nyáron a könyvelők is kijártak markot szedni. A szövetkezet első könyvelője egyébként Kocsis Magdolna volt. A2 újgazdák és kisparasz- tok szövetkezete, vagy ahogy nevezték őket, a gyümölcsé- siek jól termeltek. ötven mázsa szilvát is szüreteltek holdanként. Mivel a gyümölcsös! ek egy része lépett csak be, a tagosítást nem lehetett megcsinálni az első évben, s elcserélték a csobánkai kerttel gyümölcsösüket. Mire visszakapták, a volt tulajdonosok kiszedték a diófákat. Gyarapodtak a tagok, de két évig, a tagosításig a fegy- verneki hatar minden részén voltak elszórva csip-csup földjeik. Mégpedig a Péten, a Bibicesen, a Hilléren és a Sárszögben nagyrészt. Az első két évben teljesen kézzel arattak. Vasárnaponként is kijártak, s ezt béke aratásnak nevezték. Az elnök vágta elől, a többiek utána. Fiatalok voltak, jókedvvel ment a munka. Olyannyira, hogy mikor 1952-ben megkapták az első aratógépet, s az elromlott, körülvágták a kaszások. Időben betakarították a gabonát, s kisegítették a már akkor működő Vörös Csillag Tsz-t, sőt még a kun- csorbai tsz-be is eljártak aratni. Az első teherautó Akkor már könnyebben közlekedtek, mert a szövetkezet vezetői 31 kerékpárt vásároltak a tsz tagoknak, úgy, hogy szinte mindenkinek jutott. Sőt a Bukta családba három is jutott belőle. 1951-ben szereztek egy rossz teherautót. Olyan állapotban volt, hogy fel kellett tolni mindig a Tisza gátra, s csak úgy tudták beindítani. Az első útjuk Karcagra vezetett volna, de félúton leállt az autó. Erre az elnök négy napig járta a fővárost, s addig nem jött haza, míg új kocsit nem szerzett. Jól sikerültek az első évek. Noha pénzben csak 50 fillért tudtak fizetni munkaegység előlegként, természetben annál többet. Volt olyan család, amelyik 21 mázsa búzát kapott, hozzá még almát, szilvát, pálinkát, mindent. Nem is akarták bővíteni szövetkezetüket a tagok. Amikor 1953-ban a felfejlesztéskor nyolcszázhúsz tagra szaporodtak fel, nem akarták fogadni az új belépőket. Azt mondták alakítsanak másik tsz-t. S a legelső alkalommal már az 1954-es közgyűlésen, akitől csak lehetett megszabadultak. Annyi embert kizártak, hogy a nyolcszázhúsz emberből csak négyszázhetvenen maradtak. Ennek persze nagy híre szaladt, s felülvizsgálták a közgyűlés határozatát. Akkor a nagy szövetkezetnek már Ku- czera István volt az elnöke. Szépen gyarapodott a szövetkezet állatállománya is. 1950 őszén már 20 mangalica kocát hoztak Asszonyrétpusz- táról az állami gazdaságból. S hogy mennyire szerették szövetkezetüket a tagok, mutatja, hogy 1951-ben mindenki behozott egy kotlót csirkéstől a közösbe, s abból alakítottak ki a baromfiállományt. Épületekben is gyarapodtak, megkapták a Katona-tanyát, s a Bordás szállodát székháznak. Ez a szövetkezet jelenlegi székháza is. A DISZ szervezet nagy szüreti bálokat rendezett, színjátszó csoportjuk eljárt Ti- szabőre. Örményesre, s benn a községben is jól sikerült előadásokat tartott. Aratás idejére 8—10 disznót levágtak, s vasárnaponként két kilójával mérték a húst. Az 1953-as felfejlesztés az aszály és a beszolgáltatás visszavágta a szövetkezetei. Szolnokra jártak be kenyérért. Akkor történt, Szolnokon Hornyák István párttitkárt elfogták, hogy kétszer állt sorba kenyérért. De azért csak megszerezték a kenyeret, s hazavitték, szétosztották. A szövetkezet 1956-ig törésmentesen fejlődött. Az ellenforradalmárok célpontja Kuczera István tsz- elnök volt, aki két napig To- kajiné tanyáján húzódott meg akkor, s gyalog menekült Törökszentmiklósra. A szövetkezetben fegyveres ellenforradalmárok jelentek meg, de a tagok dolgoztak tovább. Igaz, féltek s a réti istállóban Szecsei István brigádvezető esek úgy tudta rávenni a tehenészt a gondozásra, hogy azt ígérte: osztáskor öve lesz a legszebb két tehén. Erre azonban nem került sor. A nehéz-napokat átvészelte a szövetkezet. Igaz, Papp Mátyás, a szövetkezet első párttitkára, a padláson át menekült üldözői elől. A jószágállomány együtt maradt a tsz-ben, a földből azonban kimértek a kilépőknek. A Mocsáry és a Schwartz egykori uradalmon gazdálkodó szövetkezet már 1957-ben és 58-ban ismét felfejlődött. Az ellenforradalom után ugyanis csak negyven- ketten maradtak a sok tagból. Felfejlesztés és egyesülés 1959-ben, a felfejlesztéskor hétszáztiznegy tagja lett a Kossuth Tsz-nek. Már 1957- ben megalakult a Május 1. Tszcs, majd ebből a Béke Tsz Bán Ferenc elnökletével. Ugyancsak később, 1959-ben a Búzakalász Tsz is Huber Bertalan elnökletével, s az Úttörő Tsz, ennek Szabados Mihály lett az elnöke. 1961- ben a Béke és a Búzakalász Tsz-ek egyesültek, év végén pedig a Kossuth, a Búzakalász és az Úttörő Tsz is. Így alakult ki az 5240 holdas Kossuth Tsz, amelynek taglétszáma ma hétszázhatvanhárom, a dolgozó tagok pedig pontosan félezren vannak. A Kossuth Tsz elnöke 1968-tól Sípos Antal, ö az örményesi gépállomás igazgatója, majd az Április 4. Gépgyár gyáregységvezetője volt. Előtte az elnöki tisztet Török Mihály, Sz. Nagy József, Bukta Balázs, Ladányi Bálint, Hornyák István, Kuczera István, Sz. Balogh István, Dajka István, Donkó József és Farkas Imre töltötték be. A szövetkezet párttitkárai Papp Mátyás. Pruzsinszki József, Ladányi Bálint, Hornyák István, Rózsavári György, Péter Imre, Kádár István, Ujj József, Földes Mihály, Árvái József és Ficsor László voltak Cseh György előtt, aki 1962 óta vezeti a szövetkezet pártszervezetét. A szövetkezet 1963-ban másfél millió forintos mérleghiánnyal zárt, azóta azonban szépen fejlődik. A múlt évben 18,9 mázsás búza, 30,2 mázsás kukorica, 25,1 mázsás szénatermést ért el. A dolgozó tagok évi átlagjövedelme 22 200 forint. Száz holdanként 70 mázsa húst értékesítenek, tavaly 4345 hektoliter tejet adtak el, a tehenenkén- ti évi tej hozam 3 ezer liter. A szövetkezet dolgozó tagjainak átlagos életkora negyven év, az idén is hatvanhét új belépőjük volt, nagyrészt fiatalok kérték felvételüket. A tsz-ben száztizenhárom nő dolgozik, nagyrészt fiatalok, hiszen a nők átlagéletkora 43 esztendő. Huszonkilenc . gyümölcstermesztő szakmunkása van' a tsz-nek, összesen nyolcvan- négy szakmunkást foglalkoztatnak. Jelenleg is Jászapá- tin három, Jászberényben két fiatalt taníttatnak. A termelőszövetkezet ösztöndíján végzett Kozma Katalin technikus, s azon tanul Daku Mihály Keszthelyen. Kétszázhatvanhárom nyugdíjas és járadékos tagja van a Kos- sutb-nak, a járadékosok évente egyszer 400 forint segélyt kapnak. Minden öregnek jár egy kocsi tüzelő, ä mázsa szalma, ingyenes háztáji művelés és vetőmag. Házasságkötéskor ezer forintot ad tagjainak a tsz, új ház építésékor pedig 25 óra tartalomra ingyen gépi fuvart biztosít. Losonczi Pál látogatása Három esztendeje özv. Losonczi Józsefné szocialista brigádve7.ető, Munka Érdemrend kitüntetést kapott a Parlamentben. Losonczi Pá), az Elnöki Tanács elnöke adta át, s a névrokonság alapján beszélgetni kezdtek. Lo- soncziné mghívta az államférfit szövetkezetükbe. Miután a tsz hivatalosan is megerősítette a meghívást, Losonczi Pált már az 1968- as zárszámadásra várták. Akkor azonban csak egy táviratot tudott küldeni. „Nagyon sajnálom, hogy külső kényszerítő körülmények hatására kedves meghívásuknak, amely már a múlt évben is eljutott hozzám, az ezévi zárszámadó közgyűlés alkalmával nem tudok eleget tenni. Ezúton üdvözlöm a zárszámadási közgyűlést, annak minden résztvevőjét, a íegyverneki Kossuth Termelőszövetkezet szorgalmas és tehetséges tagjait és vezetőit.” Az Elnöki Tanács elnöke 1969-ben látogatott el hozzájuk. Örömmel mutatták be üzemüket. Van is miről számot adni. Epítőbrigádjuk miután felépítette a kétszer három szobás szolgálati lakást, a 880 férőhelyes hizlalda befejezésén dolgozik. A Bálint-majorban 6.5 millió forintból, teljesen saját erőből újabb 880 férőhelyes hizlalda épül, majd kétszer hatvannégy férőhelyes íiaztató. 140 férőhelyes kocaszállás 1972-ig. Évente 2.5 ezer hízót bocsájt majd ki a telep. A nagy vállalkozás azonban a 6 millió forintból épülő tehenészeti telep lesz, amelyet ugyancsak ebben az évben kezdenek építeni. Az építési kutatóintézet istápolásával alumíniumvázas istálló épül, amelyben belga vezetékes fejőgéprendszer működik majd, tejpalackozó is lesz hozzá. A takarmányozás csigasorral, a trágyalehúzás lengőlapátos rendszerrel történik. Szalagrendszerű itatás, etetés. A hipermodern, teljesen gépesített istállóban egy gondozó 28 tehenet lát el. Ugyanebbe, a Bálint-majorba 1972—73- ban üzemi konyhát, fürdőt is épít majd a szövetkezet, hiszen a major teljes kiépülte után száz embert foglalkoztat. A híres jonathán alma 1973-tól pedig a Tisza lire készülnek. A karcagi kutatóintézet fejlesztési tervei alapján történik ez. Jelenleg 1200 hold öntözésre berendezett területe van a szövetkezetnek, a Tisza II. újabb 900 holdat tesz öntözhetővé a gábrisi határrészen. A tsz- nek 5 millió forintos fejlesztési aURja. van evente, ebből átlagosan másfél milliót a gépesítésre költ. Ebben az évben megvásárolták a cukorrépa betakarító gépsort. A kalászosok gépesítése 100 százalékos, nehezen haladnak azonban a gyümölcsös és a kertészeti munkák gépesítésével. Márpedig nagy gyümölcs- és zöldségtermesztő szövetkezet a Kossuth. Állattenyésztése a 47 millió forintos évi termelési érték 25 százalékát teszi csak ki. A szövetkezetnek 52 hold saját telepítésű őszibarack, 182j hold alma, 15 hold szilvása van. A híres jonathán é.» starking alma exportra megy. Tavaly 133 vagon alma, 11» vagon szilva, 20 vagon őszibarack termésük volt. Szeszfőzdét is működtetnek. A gyümölcstermés átlag 30—50 százaléka exportra megy. Három év óta nagy apró-i magtermesztő szövetkezet á Kossuth. Salátamagot 80 holdon, hagymamagot 52 holdon cukorrépát 30 holdon, uborkamagot 40 holdon, borsót 8(1 holdon termeszt öntözhető területen. Salátamagból tavaly 4 mázsás hozammal 28 ezer forint volt a holdankén- ti bevétel. A hagyma és a saláta magot maguk tisztítják és fémzárolják. Náluk kezdte el a kertészeti kutató- intézet 16 holdon az olasá hagymamag termesztését. A sopronhorpácsi kutatóintézet az áttelelő répafajtával kísérletezik a szövetkezetben. Kertészetükből 110 holdon hagymát termesztenek. Negyvenkét holdon paradicsomot, s 15 holdon vegyes zöldséget Íegyverneki üzletük ellátására. A kertészetből indult útjára a szocialista brigádmozgalom még 1965-ben. Losonczi Józsefné. Marsi. Lajosné és Mester János szocialista brigádja ötször nyerte el a megtisztelő címet. Tavaly a tizenhárom versenyző brigádból tizenkettő teljesítette a feltételeket. Szocialista brigádjaiknak kétszázkét tagjuk van. Elsősorban őket viszi a szövetkezet társas kirándulásokra. Hatvanöttől jártak már Lillafüreden, a Balatonnál, s mennek az idén a mezőgazdasági kiállításra. Erre 35 ezer forintot biztosít evente a szövetkezet. A Szovjetunióban tizenheten fordultak meg a Kossuth Tsz- ből, negyvennégyen voltak a csehszlovák Mátrában, de eljutottak már tagjaik az NDK-ba, Lengyelországba, Jugoszláviába, Svédországba, Dániába is. A tsz népművelési ügyvezetőt foglalkoztat a tagok kulturális igényeinek szervezésére. A fejlődés útján A szövetkezet régóta rizstermesztő tsz is, a 200 hold mellé 1970-ben 100 holdas új telepet építenek, azt követően pedig felújítják a régi telepeket. Ettől az évtől kezdve teljesen gépesítve lesz a szövetkezet ügyvitele. 1973-ig még 3 millió forint hitel visszafizetési kötelezettsége van a szövetkezetnek, de 1967-ben még 9 millió forint volt. Vonzó, jó gazdaság a Kossuth Tsz. Nem véletlen, hogy százhúsz harminc éven aluli dolgozó tagja van. Pártszervezete tíz embert küldött a munkásőrségbe, s közülük Cseh György szakaszparancsnoki tisztséget tölt be. Özv. Losonczi Józsefné a járási pártbizottság tagja. A faluban, a járásban, s a nagykunsági termelőszövetkezetek között Is nagy becsülete van a Kossuth Tsz-nek. Pedig még most tért igazán a fejlődés útiára, _ isi j Boda Mihály, az egykori gyümölcsértékesítö szövetkezet ein öke, Cizmmerraann Györgyné, Balázs József, a Kossuth Tsz alapító tagjai, Papp Mátyás, a tsz első párttitkára, Török Mihály a tsz első elnöke. Pánczél Józsefné nyugdíjas alapítótag, Cseh György párttitkár és Sípos Antal elnök A& új scTtebhislaida —v
