Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 177. sz. 1970. július 30., csütörtök. Tizenhat ország — Szép falu, szép ház Az iparszerű állattenyésztés—Felvonul a gépgyártás és a vegyipar is Mezőgazdaságunk jubileumi bemutatkozása Augusztus 28-én nyílik és 24 napig tartja nyitva ka­puit a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Ki­állítás és Vásár. Utoljára 1967-ben volt hazánkban orszá­gos mezőgazdasági kiállítás. A most sorra kerülő bemu­tató nemcsak az elmúlt három év fejlődését tárja a lá­togatók elé. hanem — felszabadulásunk negyedszázados jubileuma alkalmából — bemutatja azt a történelmi vál­tozást is, amely a huszonöt év során a magyar faluban, a mezőgazdaságban, az élelmiszergazdaságban, az erdőgaz­daságokban és a faiparban végbement. A 33 és fél hek­táros területen 65 ezer négyzetméter szabadtéri bemuta­tókon és 40 ezer négyzetméter nagyságú fedett pavilo­nokban ismerkedhetnek meg a látogatók szqpialista me­zőgazdaságunk eredményeivel, a termelés, a feldolgozás legkorszerűbb eszközeivel. Külföldi kiállítók A külföldi kiállítók közt hét európai szocialista ország szerepel: Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország, az NDK. Románia és a Szovjetunió. Mongólia do­kumentációs anyagot küld Budapestre. Nyolc tőkés or­szágból — Ausztria, Nagy- Britannia, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, a Német Szövetségi Köztársa­ság és Svájc .■— . vállalatok jelentkeztek a kiállísára. A vásári programot szak­mai bemutatók teszik válto­zatossá. Egész sor mezőgaz­dasági és élelmiszeripari be­rendezést működés közben láthatnak a vásári vendégek. Az Albertirsai úton felépí­tik az ÉVM által kiírt „Szép falu — szép ház” pályázatra beküldött legsikeresebb épü­letet a gazdasági udvarral együtt. A Gabonatröszt 2000 négyzetméteren nagyüzemi gabonaátvevő és takarmány­keverő, valamint gabonaszá­rító üzemet épít fel; az ÉL­GÉP 3000 literes tejházat működtet majd a vásáron. A hagyományoknak megfelelően A hagyományoknak meg­felelően fontos helyet foglal el a kiállításon az állatte­nyésztés. Az állattenyésztés termékei iránt mind nagyobb a kereslet a hústermelés fej­lesztése az egyik legfonto­sabb mezőgazdasági felada­tok közé tartozik. Az orszá­gos kiállítás állattenyésztési bemutatóira 93 állami gazda­ság és 145 termelőszövetke­zet jelentkezett. E gazdasá­gok 560 szarvasmarhát. 172 loVat, 750 sertést és 935 ju­hot jelentettek be bemutató­ra, illetve bírálatra. Közöttük ott vannak a legértékesebb, legnagyobb teljesítményű te­nyészállatok, a különböző dí­jak várományosai. tási anyaggal külföldi ven­dégeink közül a Szovjetunió jelentkezik. Pavilonja előtt 1000 négyzetméter szabad te­rületen láthatják majd a lá­togatók a szovjet mezőgazda- sági gépgyártás legújabb ter­mékeit. — Bemutatják az MTZ—52 típusú szupertrak­tort és a TDT—55-ös hernyó­talpas traktort is. Várhatóan nagy sikere lesz majd az új­fajta szovjet burgonyabeta­karító kombájnnak, a hidrau­likus bálázónak, az elktro- mágneses magtisztító gép­nek és a sertéstakarmány- adagolónak. A vásár rendezősége a lá­togatók szórakoztatásáról is gondoskodik. Ennek megfele­lően a vásár minden napjára, gazdag programot terveztek, köztük a virágtermelők kar­nevál-jellegű, — színpompás nemzetközi felvonulását, kül­földi művészek közreműkö­désével , megrendezett nagy­szabású gálaestet, és külön­böző folklór-műsorokat. Látványos bemutatók Mindig látványos esemé­nyei á mezőgazdasági kiállí­tásoknak a lovas-bemutatók. Az idén is gazdag program várja a nézőket. Augusztus 29. és szeptember 2. között kerül sor a baráti országok fegyveres testületéinek lovas- versenyeire. — Ezt követően szeptember 2. és 6. között ugyancsak több ország rész­vételével fogatversenyeket, lovas ügyességi bemutatókat rendeznek. Szeptember 6. és 13. között a CHIO rendezé­sében nemzetközi lovasver­senyre kerül sor. A kiálítás utolsó hetében, szeptember 14. és_20. között rendezik meg a Magyar Népköztársaság or­szágos lovasbajnokságának döntőjét és a lovasiskolák országos bajnokságát. Sz. S. Újból zavartalanul üzemel a kísérleti magnezitmű Tiszavárkonyban Melanol adagolással a vezelékfagyások ellen Tavasszal, amikor a talaj hőmérséklete is a legalacso­nyabb volt. a tiszavárkonvi magnezitművek szénsav-el­látásában rendszeres zavarok mutatkoztak. A kísérleti üzem indulásáig a Nagyal­földi Kőolaj- és Földgázter­melő Vállalat nem tudott olyan felszíni folyadék le- vátasztó-rendszerl kiépíteni, amely a szénsavtermelésnél huzamosan fellépő negatív hőmérsékleten is megfelelő biztonsággal üzemeltethető. A répceíaki tartály robban ás súlyos konzekvenciáit le­vonva, a bányahatóság a nem megfelelő anyagból ké­szült berendezések hideg­üzemi alkalmazását nem en­gedélyezte. A szénsavtermelő kútbói így a termeléssel együtt je­lentkező folyadék is közvet­lenül a vezetékrendszerbe jutott és az alacsony talaj- hőmérséklet miatt sorozatos vezetékfagyást idézett elő. Átmeneti megoldásként a termelő vállalat metanolada­golást alkalmazott a termelt víz fagyáspontjának csök­kentésére. Ez az eljárás azonban csak akkor hozott megnyugtató eredményt, amikor már a talaj hőmér­séklete is lényegesen emel­kedett. A teljesen üzembiz­tos széndioxidgáz szolgálta­táshoz változatlanul az elő­írt anyagminőségből készült leválasztó-rendszer szüksé­ges. Már a véglrge? üzemhez szükséges méréseket végzik A zavarmentes szénsavel­látás létrejöttével a kísérleti üzem folytatja a végleges üzem tervezéséhez szükséges kísérleteket és mérési soro­zatokat. Most mérik ki rész­letesen a magnéziumbikar- bonát bomlási idejét, hogy énnek alapján a Dorr-üle- pítő helyes működését beál­líthassák. Külön problémát okozott a nyári kánikula is, mert az autoklávok hőmér­sékletét csak úgy tudták 26 Celsius fokon tartani, hogy egyes hőtermeléssel járó ké­miai folyamatokat külön rendszeren át folytatták le., Az üzemi tapasztalatok alapján a szűrőket is korsze­rűsíteni kell, mert körülmé­r i Újabb lépés az európai biztonság útján (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 8. OLDALON) nyes és nehéz a tisztításuk. Sajnos, ezekből a speciális szűrőkből még a külföldi piacokon sincs megfelelő vá­laszték. A Láng Gépgyár tervezői a kísérletekből is­merték meg a megoldandó problémát és az áttervezést már meg is kezdték, a kí­sérleti üzemben a szintetikus magnezitgyártás alapkisér- letei már az utolsó fázisban járnak, bár még sok a tisz­tázatlan részletkérdés. A tel­jes jövő évi program is mé­résekkel lesz lekötve. E kí­sérletek fogják eldönteni az egyes üzemi tárolóhelyek op­timális méretét is. A kísér­leti üzemeltetésből kapott megállapítások rendkívül fontosak a végleges üzem megtervezéséhez. A kísérleti üzemben rend­szeres gyártás még mindig nincs, bár a termelt magne­zit sokszorosát is elvinnék az üzemek. Országos szinten többezer tonna magnezit-zin- ter hiányt kellene pillanat­nyilag pótolni. Nem jobb a helyzet máshol sem, mert a piacok világszerte üresek. A növekvő acéltermeléssel együtt jár a tűzálló anyagok növekvő igénye is. A 80 fős kísérleti üzem a technik'ai-műszaki problé­mákon túl állandó létszám- hiánnyal is küzd. Jelenleg is 20—30 főre tehető a hi­ányzó létszám. Ennek eny­hítésére a Magnezitipari Mű­vek párt- és szakszervezeti bizottsága külön tárgyaláso­kat folytatott a környező fal­vak tanácsi vezetőivel. A tárgyalások célja az volt, hogy a végleges üzemhez helyből kapják a szükséges munkaerőt. Az első tárgya­lás után lényeges javulás nem mutatkozott a munka­erő-jelentkezés terén. Ezért a kísérleti üzem vezetői is tüzetesen vizsgálják ennek okát. Az üzemi étkezde már régen üzemel és 4,4 forintos áron adja a kísérleti üzem dolgozóinak az ebédet. A Magnezitipari Művek válla­lati besorolási táblázata meglehetősen tág bérezési lehetőséget tesz lehetővé, azonban azok a jó minőségű szakemberek, akiket meg is tudnának fizetni, egyelőre érthetetlen okokból távol­maradnak, inkább dolgoznak messzebb fekvő gyárakban és üzemekben. Sokakat meg­zavar ugyanis az üzem „ki­sérleti” elnevezése, mert csak átmeneti munkalehető­séget sejtenek. A valóság nem ez A végleges magnezit üzem tiszavárkonyban való felépítése ma már véglege­sen eldöntött tény. így nem­csak a most ott dolgozó 80 fős törzsgárdának nyújthat évtizedekre biztos munkale­hetőséget, hanem a környező falvak munkaerő feleslegé­nek is biztos \ megélhetést fog adni. Csak ebben még kevesen mernek bízni. * HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­Érdekes látnivalókat ígér az állattenyésztés tartásvi­szonyait, tecnológiáját bemu­tató kiállítás. Az elmúlt év­tized során e területen nagy változások történtek a ma­gyar mezőgazdaságban. A nagyüzemi állattenyésztésben kialakultak, illetve kialaku­lóban vannak az iparszerű termelés feltételei. A kiállí­tási iroda tíz állami gazda­sággal és hat termelőszövet­kezettel kötött megállapo­dást e gazdaságok állataival szemléltetik a különböző tar­tási technológiákat. Az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt egy 72 férőhelyes istállóban a szarvasmarhahizlalás leg­korszerűbbnek ismert mód­szereit szemlélteti. A borjú- nevelőben a tröszt a Phyla- xia Oltóanyag és Tápszer Termelő Vállalattal közösen mutatja be a mesterséges borjúnevelés és a fehérhúsú borjúhizlalás korszerű mód­szerét. __ So k új termék A hazai mezőgazdasági gépgyártók és a magyar vegyipar egész sor új termé­ket mutat be, amelyek a nö­vénytermelés, az élelmiszer- ipar korszerűsítéséhez nél­külözhetetlenek. A Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár a. Lajta ekecsaládot, a Vörös Csillag Traktorgyár traktorait, rakodógépeit, _ a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt pedig több munkagé­pet mutat be. A baráti or­szágok nemzeti pavilonjaik­ban ismertetnek meg termé­keikkel. A legnagyobb kiállí­Kádár János fogadta a VDK parlamenti küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlésének küldöttségét, amely Hoang Van Hoannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottsága tagjának, a VDK nemzetgyűlése állandó bizott­sága elnökhelyettesének ve­zetésével tartózkodik hazánk­ban és szívélyes, baráti be­szélgetést folytatott a vendé­gekkel. A látogatásnál jelen volt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, dr. Perjési László, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezető­je, továbbá Chau Tho Thong, a VDK magyarországi nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Ugyancsak szerdán a Par­lamentben fogadta a VDK nemzetgyűlésének delegáció­ját Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke. A szívélyes baráti hangulatú találkozón részt vett Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, vala­mint dr. Jókai Lóránd, az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tit­kára. Ott volt Chau Tho Thong is. Ezt követően a vendégek dr. Tímár Mátyásnál, a kor­mány elnökhelyettesénél tet­tek látogatást, aki tájékozta­tást adott a népgazdaság helyzetéről. Űj külföldi fényképező és filmfelvevő gépek Az idei első félévben 27 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolított le az OFO- TÉRT, mint az elmúlt eszten­dő első hat hónapjában. Ré­sze volt ebben annak is, hogy a vállalat állandóan bővíti áruinak választékát. A legutóbbi külföldi piac­kutatások nyomán az OFO- TÉRT az idén is számos új cikkel igyekszik kielégíteni a vásárlók igényeit. Romániá­ból. ahonnan eddig nem im­portáltak, dianézőket, előhívó tankokat és sötétkamra be­rendezéseket akarnak behoz­ni. A Szovjetunióból tavaly 40 ezer fényképezőgépet és filmfelvevőt hoztak be. Az idén hetvenzeret, jövőre pe­dig százezret fognak impor­tálni. A vállalat egyébként július 30. és augusztus 13. között százezer különböző fajta nap­szemüveget hoz forgalomba csökkentett áron, mégpedig nemcsak az OFOTÉRT bolt­jaiban, hanem az erre kije­lölt áruházakban és kultúr- cikk üzletekben is. A nemrég kezdett „vesz- elad-cserél” akció során kö­zel 12 ezer használt fényké­pezőgép cserélt gazdát, még­pedig az OFOTÉRT garan­ciájával. ötezren éltek a köl­csönzés lehetőségével és a félév alatt több mint 30 ezer ' fotókópia készült el a válla­latnál. Darabonként fél perc alatt. Űj őszibarack fajta: a „szegedi arany” Csaknem két évtizedes ne­mesítő munkával új ősziba­rackfajtát állított elő Bódi János, a szegedi területi tsz szövetség titkára és Foki István, a délalföldi mezőgaz­dasági kísérleti intézet főker­tésze, a „szegedi arany” az idén kapott előzetes fajtael­ismerést. Sok előnyös tulajdonsága közül is kemelkiedik, hogy előbb színesedik, és csak utá­na puhul meg. Ez főleg ex­port szempontjából értékes tulajdonság, mert nem félig zölden, hanem tetszetős, mu­tatós állapotban kerülhet majd külföldi piacra. Magva­váló, nagyszemű, a gyümöl­csök súlya 25—30 deka. Szep­tember 10-e táján érik, éppen abban az időszakban, amikor a legtöbb fajta már lefutott. A „szegedi arany” elszaporí- tását a szatymazi tájkörzet­ben megkezdték és egyben kipróbálják Buda környé­kén is. I Megkezdték a szárazjég gyártását Répcelakon A répceíaki szénsavgyárban — egyelőre próbaüzem jelleg­gel — ismét megkezdték a szárazjég gyártását. A mun­ka megkezdésének előfeltétele volt, hogy elkészüljön az a két tároló tartály, amelyet a felrobbantak helyett szerel­tek fel. E tartályokat most betonfallal vették körül, S mindenben megfelelnek a biztonsági követelményeknek. A szárazjég gyártás meg­kezdése egyik újabb eredmé­nye a folyamatos helyreállí­tási, rekonstrukciós munká­nak, ami azért is jelentős, mert élelmiszergazdaságunk­nak igen nagy szüksége van e termékre. Virágzik a szegedi fűszerpaprika A szegedi tájkörzetben vi­rágzik a fűszerpaprika és a korai ültetésű bokrokon meg­jelentek a termések. A terve­zett 9300 holdból a becslé­sek szerint mintegy 900 hold hiányzik, mert a belvizek miatt sok helyen nem tud­ták kiültetni a palántákat, ezenkívül a jégverések és a szélviharok is pusztulást okoztak. Az elemi csapás el­lenére a tavalyinál 400 hold­dal nagyobb területen ter­mesztik az idén a fűszerpap­rikát. Legalább két hetes el­tolódás lesz az érésben, eny- nyivel később kezdődik majd a szedési idény. Minden évben visszatérő gond a termés tárolása, utó­érlelése. A hagyományos kis­termelői módszer, a csövek felfűzése munkaerő hiányá­ban egyre inkább visszaszo­rul. Helyette a ládákban való utóérlelést alkalmazzák és az idén kísérletképpen kipróbál­ják az úgynevezett/ hálós tá­rolást. Henger alakú, úgyne­vezett „hurkahálókba” öm- lesztik majd a termést, s így kerül ősszel több mint 100 vagon paprika a szárító ága­sokra..

Next

/
Oldalképek
Tartalom