Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
1970. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Példaképek — tanulságok Fecske ebben az esetben nem a mi kedves madarunkat jelenti. Fecske Jenő neve egy iskolai közvéleménykutató íven fordult elő, mellette a megjelölés: az Édesapám. S az ív kitöltője felelt pedig e névvel arra a kérdésre: „Ki a példaképed, akihez hasonlóvá szeretnél válni?” Harmincegy tizennégy esztendős kislegény töltötte ki az íveket — a kérdések megszövegezője, a válaszok rendszere- zője egy diák volt, amolyan amatőr riporter, az osztály tanulója. Ilyen kérdések is előfordultak az íven: kedvenc zeneszerződ?, kedvenc íród?, kedvenc sportembered?, kedvenc színészed? Berkesi, Pele (sok íven Albert Flórián), Mikulski (de jónéhány íven Latinovits Zoltán, vagy csak a Tenkes kapitánya) szerepeltek a népszerűségi rangsorok élén. A színész, a sport- fenomén, a beat sztár izgatja a tizennégy éves embernek való képzeletét — nálunk éppúgy, akárcsak Bécs, Szófia, vagy San Francisco iskoláinak udvarain. De a példaképek után érdeklődő kérdésekre nem egy gyermek felelt az édesapja vagy édesanyja nevével. Volt, aki Barnard professzorhoz szeretne hasonlóvá lenni, van aki Gagarinhoz. Egy fiú a Holdat járt Neil Armstrong nevét írta be. Ketten a helyi irodalmi színpad vezetőjét, aki már a tv-ben is szerepelt. Volt, aki Lúdas Matyit tekinti példaképének „mert ő háromszor viszavert, ha igazta- lanul bántották”. Valaki a község tsz-ének gépészét ajándékozta meg rajongásával, mert „ő mindig kitalál valamit, amivel a tsz-nek használ, ő meg az újításból tornyos házat épített.” Megrökönyödésre alkalmat adó választ mindösze két gyermek vetett papírra. Az egyik ezt: „Az én példám Gubacsi Ferenc bátyám, ő negyven- nyolcezret nyert a lottón, nem is dolgozik egy éve”. A másik hasonló válasz: „Én Onassishoz szeretnék hasonlítani, aki szegény liftesfiú létére (jaj, mikor volt az!? — a szerk. megjegyzése) feleségül vette az elesett elnök özvegyét”. Engem csodálatba ejt, hogy ■falusi gyerekek milyen bámulni valóan jó ösztönnel választják szét azt, amit mi újságírók évtizedek óta minduntalan összekeverünk. Ne tagadjuk, azt hittük: sikerül olyan közgondolkodást kialakítanunk, amelyben az ország legjobb traktorosainak, az újítás mestereinek a nevét jobban ismerik majd a milliók, mint a legnevesebb slágerénekesét, vagy a magyar labdarúgóválogatott kapitányáét. Eredt ez az óhajtásunk abból a helyes alap- gondolatból, hogy társadalmunk a munka társadalma. A munkát becsüljük meg,'ha a legjobb dolgozók neve lesz a legismertebb név az országban — így válnak a legkü- lönbek példaképpé. így aztán sikeresen összekevertük az ismeretség és a megbecsültség fogalmait. Nem gondoltuk végig következetesen, hogy a színész, aki évente három-négy új darabban alakít főszerepet, akit havonta új filmben látunk, aki hetente szerepel a rádióban, minduntalan új és színes beszédtémát kínál az érdeklődőknek. Hogyan táplálja hasonló szenzációkkal a személye iránti érdeklődést az * traktoros, aki „mindössze” évről évre kitűnően dolgozik, de tevékenysége nélkülözi a LÁNYOKAT 15 év felett fonó-szövő átképzösként, FÉRFIAKAT festődébe és kikészítőbe betanított munkásként, — valamint lakatost, villanyszerelőt, csőszerelőt, bádogost és tetőfedőt felveszünk. — Levélben) Jelentkezésre részletes tájékoztatást adunk. Cjpesti Gyapjúszövögyár Budapest, IV., Berni üt 1. drámai fordulatokat? (Igaz, annak idején egyeseket mesterségesen „kiugrasztottak”, mint Muszka Imrét és néhány társát, de az 1000 százalékos teljesítmények sem voltak a végletekig fokozhatok, s a végén az lett a szenzáció, hogy nem hallottuk teljesítőik addig sokat emlegetett nevét.) Azt mondanák az eddigiek, hogy a táncdal és a munka mérkőzéséből a táncdal került ki győztesen?... Szó sincs róla! Ilyen mérkőzés a valóságban sohasem volt. Mint ahogy a sasok és a mélytengeri halak sem mérik össze tudásukat. Egyszerűen az történt, hogy sok minden a helyére került. Közismert tény, hogy fiatalok százezrei rajonganak például az OMEGA együttesért. Ám ezeknek a fiataloknak csak elenyésző töredéke szeretne az együttes tagjává lenni. És aligha tévedek, ha azt mondom, hogy ezer OMEGA hívő közül legföljebb ha egy akad, aki példaképének tekinti Lauxot, a dobost, vagy Ben- kőt, a trombitást. Ha példaképet keres a fiatal — fölmérések tucatjai vallanak erről — az élet fontosabb területeinek szereplői közül szemeli ki a maga emberét. És ha úgy cselekszik, mint Fecske Jenő kisfia, akkor a mindennapi munkában, gondokban is helytállni képes emberség példája előtt tiszteleg. Lemondás volna ez a színes egyéniségű hősökről? Nevetséges! Melyik beat csillag élete volt olyan érdekes és hősi, mint az embereknek új szívet adó Barnard professzoré, vagy a világűr Columbu- sáé, Gagariné volt? Korunk — egyebek között — azért gyönyörű, mert tömegével mutatja föl az alkotó hősiességnek olyan példáit, amelyekhez hasonlókért azelőtt a régi századokba kellett visszafordulniok a példaképet kereső fiataloknak. Kortársaink sokasága nőtt szinte mitológiai méretű nagysággá, s a tömegkommunikációs eszközök rögtön gondoskodnak is arról, hogy teljesítményeikről az egész világ tudjon. És jól van ez így, mert az emberiség legmerészebb álmainak megvalósításához egyszerre van szükség fegyelmezett, okos szorgalommal dolgozó embermilliókra — és titánokra, akik a kollektív alkotásnak utat törnek a mindennapok sűrűjébe. Hogy a legdivatosabb példánál maradjak: százezrek munkája, leleménye, tapasztalata testesül meg egy óriás repülőgépen, amely egy kisebb falu lakosságának megfelelő utastömeget szállít egyik világrészből a másikba. De kell az ELSŐ pilóta is, aki kimondja: „Bízom a konstrukcióban, kész vagyok repülni vele”. Sok mindenben tévedtünk az idők folyamán. Olykor úgy tűnt, hogy az események alakulása megfricskáz bennünket, mondván — lassabban az álmokkal. De az az álmunk, hogy a munkának, a dolgos életnek, a közösség jó szolgálatának becsülete legyen végre — ez az álmunk teljesült Lehet ugyan, hogy Aradszky Lászlót, Dunai Illat, vagy egyik-másik jazz dobost többen ismerik név szerint, mint a penicillin feltalálóját, az Erzsébet híd tervezőjét, vagy az idei sikeres árvízvédelem legfőbb irányítóját. De ez nem jelenti, hogy társadalmunk ne tudná, mi a különbség a divat, a szórakozás és népünk alapvető érdekei között. Ezt mondja számomra a Fecske Jenőre eső vallomásszámba menő „szavazat”, amely arra késztet engem is, hogy tisztelettel meghajoljak teljesítménye előtt. Mert ki tagadhatja meg tiszteletét olyan embertől, aki tizennégy év naponta megújuló vizsgái után is példakép maradt egy olyan fiatal számára, aki naponta hall a látványos hősiesség világraszóló megnyilvánulásairól! Bajor Nagy Ernő Sikeres szakmai tanfolyamok A Szolnok megyei kisipari szövetkezetek dolgozói közül egyre többen igyekeznek szakmai alap, vagy az eddiginél magasabb műveltséget szerezni. Tavaly ősszel ösz- szesen nyolcszázhatvanöten kezdték el a tanulást, és az e hónap elején zárult tanfolyamokon hatszázharmincegyen tettek sikeres vizsgát, a mintegy 30 különböző szakmában. Különösen szép számban voltak a tanulók között nők, akik eddig többnyire csak a textiles szakmát kedvelték. Most már egyre többen tanultak a műszeripari, a cipő- és vegyesipari ismereteket nyújtó tanfolyamokon. A konzervipar kooperációja A világhírű svájci Nestle konszern és a konzervipari tröszt pénteken kereskedelmi, ipari szakembereknek, a fogyasztók tanácsa és a Magyar Nők Országos Tanácsa képviselőinek 16 féle levest, levesport, ételsűrítményt és különféle szárított árukat mutatott be a MÉM Váci utcai bemutatótermében. Ezeket az élelmiszereket a Nestle konszern különböző üzemeiben készítették és most szó van arról, hogy hazánkban is nagyobb tételeket hoznak majd belőlük forgalomba. A Nestle konszern és a konzervipari tröszt ugyanis rövidesen kooperációs megállapodást köt. A konzervipari vállalatoknak már eddig is jó kapcsolatuk volt a Nestle konszernnel, egyebek között például paradicsompürét, zöldség és paprikakivonatot és mélyhűtött termékeket szállítottak svájci megrendelésre. A partnerek kapcsolata most méginkább kiszélesedik: a szerződők a közeljövőben még több ételkóstolót rendeznek és az igények ismeretében készülnek fel a gyártásra. Több vas- műszaki cikk A KGM összesítése szerint a tárca vállalatai az első félévben 4,34 milliárd 'forint értékű vas-műszaki cikket adtak át a belkereskedelemnek, 24,3 százalékkal többet, mint a tavalyi első félévben. Forgalmuk minden eddiginél nagyobb volt, az igényeket az évekig hiányzó cikkekből is jobban, sőt a legjelentősebbekből teljes egészében ki tudták elégíteni. A minisztérium a 42 legfontosabb közszükségleti cikk gyártását külön is figyelemmel kíséri, s megállapította, hogy az első félévben szinte valamennyiből lényegesen több készült, mint a múlt év első felében. A KGM vállalatok fél év alatt 98 000 hűtőszekrényt, 141 000 televíziót, 120 000 olajkályhát, 512 tonna alumíniumedényt, 15 000 magnót, 70 millió forint értékű lakatot, zárat és bútorvasalást adtak át a kereskedelemnek. (Hűtőszekrényből 9000-rel, televízióból 28 000-rel, fürdőkádból 13 000-rel, olajkályhából 47 000-rel, zárból, lakatból és vasalásból majdnem 20 millió forint értékkel többet, mint tavaly). A belkereskedelem és a kohó- és gépipar már egész évre egyeztette az igényeket, illetve a gyártási lehetőségeket, s az év folyamán ösz- szesen 8,7 milliárd forint értékű vas- és műszaki cikket ad át a hazai kereskedelemnek a kohó- és gépipar. Ennek a mennyiségnek éppen a fele készül tel az első félévben. Részleteiben azonban még most sem tudják teljes egészében kielégíteni a szükségleteket. Civilizált ládák Az áiúszóllítás korszerűsítési programjáról Rengeteg időt, munkaerőt takaríthatunk meg a konténerekkel, különösen az ún. ömlesztett és darabos áruknál. A konténerbe csak egyszer — a feladónál kell berakodni, s csak egyszer — a címzettnél — kell kirakni. Közben 10 ezer kilométert is utazhat — vasúton, hajón, repülőn, teherautón a „láda” — s egy-egy „átszálláshoz” mindenütt elégséges egyetlen daru, egyetlen kezelővel, aki konténerek ezreit képes ily- módon egyetlen műszak alatt ki- és berakni. Mindemellett a konténertechnika jobban kíméli az árut, mint bármelyik más szállítási mód és az áru csomagolása is lényegesen leegyszerűsödik, hisz a konténer maga már egyben a legcélszerűbb csomagolóanyag is. Ezek a megtakarítások rendkívül gyorsan „visszafizetik” azokat a beruházási költségeket, amelyeket a konténer-technika bevezetése és elterjesztése a vállalatoknál, a vasúton, közúton, reptereken, a kikötőkben megkíván. Ennek a konténer-technikának a megteremtéséhez fogtunk hozzá magunk is a III. ötéves tervben Lényegében 3 nagy vállalat: a Magyar Hajó- és Darugyár, a győri Vagon és Gépgyár és a Csepel Autó feladata lett a konténer-technikához szükséges eszközök előteremtése és elterjesztése hazánkban. A program kivitelezése lényégében egy nemzetközi együttműködési megállapodás aláírásával kezdődött. Azóta a magyar fél nemcsak a hazai piacra, hanem exportra is gyártja, a nemzetközi szabványok szerint a konténereket. A prototípus 68 végére készült el, ezt a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) ellenőrizte, s minden tekintetben megfelelőnek találta, úgy, hogy 1969-ben megkezdődhetett a tömeggyártás. A Magyar Hajó- és Darugyár azóta már önálló fejlesztési kutatásokat is folytat: különböző hűtő- és tankkonténerek kifejlesztésére, s a konténerek súlyának csökkentésére: szeretnék az acélt alumíniummal felváltani, minthogy ezen utóbbi nyersanyaggal mi inkább rendelkezünk. A folyamatos szállításhoz és rakodáshoz speciális szállító, mozgató és rakodó eszközök kellenek. Ezért a Hajógyár — a konténer gyártással párhuzamosan — kifejlesztette a különböző rakodó berendezések és konténer szállító hajók prototípusait is. A győri Magyar Vagonés Gépgyár és a Csepel Autó pedig vállalta, s azóta már el is kezdte a konténer szállító nyergesvontatók és vasúti teherkocsik, valamint a konténer átrakó speciál-gépkocsik fejlesztését és gyártását. Minhogy ilyen nagyméretű program kidolgozásához kis országban csak akkor kedvezőek a feltételek, ha azt széleskörű nemzetközi kooperációban tudja kivitelezni: 1968 óta folyamatosan bővíteni igyekszünk a nemzetközi együttműködést a konténertechnika gyártásában. Az idei BNV-n láthattuk is már ennek egyik eredményét: az NDK pavilonja előtt ott állt egy speciális konténerszállító gépkocsi, amelynek az alvázát Győrben, a nyergesvontatót, s a konténert az NDK- v ban gyártották. Készen vannak a tervek ahhoz is, hogy belépjünk a nagy nemzetközi konténer szállító vonalakba. így a közeljövőben csatlakozzunk a Rostock—Drezda, illetve a Hamburg—Bréma konténer szállító vonalakhoz. Ez a magyar áruk tengeri kikötőkbe juttatását, illetve a tengerentúlról hozzánk érkező importküldemények szállítási költségét, a szállítás idejét lényegesen csökkenthetné. G. F. »Cí-V-íMgV-JÍWíW mmimzv*. «Civilizált ládákba” csomagolva, másodperceken belül helyet változtathat tonnányi ömlesztett vagy darabos rakomány (KS foto — Esztergály Keve felvétele) Megjelent a Fórum második száma A Ságvári Endre megyei művelődési központ az idén másodszor jelentette meg Fórum című információs és módszertani kiadványát. Az ízléses kiállítású sokszorosított füzet a megyei művelődési központ és több járási, községi művelődési ház munkatársának rövid tanulmányát adja közre. Dénes Pál, a megyei művelődési ház főelőadója „A művelődési otthonok kialakulása és fejlődése” című tanulmányában a Szolnok megyei művelődési otthonok hálózatáról ad átfogó elemzést. Rövid történeti visszatekintés után külön fejezetben foglalkozik az intézmények számának, anyagi támogatásuk összegének, a művelődési otthonokban dolgozók létszámának és szak- képzettségének alakulásával. A továbbiakban elemzi a rendezvények számát és látogatottságát, a szakkörök, klubok, tanfolyamok munkáját, a művelődési otthonokban folyó tevékenység tartalmának és módszereinek fejlődését, valamint az intézmények felszerelésének gyarapítását. A második tanulmány szerzője Horváth Attila, szintén a megyei művelődési központ főelőadója, „A szocialista brigádok klubjairól” című írásában a Szolnoki járásban gyűjtött tapasztalatokat elemzi. Molnár László a megyei művelődési központ előadója a jászberényi „Székely Mihály Zenei Napok — 1970” programját összegzi. A jászberényi járási művelődési központ munkatársai közül hárman szerepelnek tanulmánnyal a kiadványban. Pethő László igazgató a jászberényi műszaki technikai, kerekasztal konferencia tapasztalatairól írt, Gedei László főelőadó a műszaki szakköri tevékenységről, Fodor Dénes főelőadó pedig a művelődési otthonok honvédelmi nevelő munkájáról. Árvái Kálmán a jászapáti művelődési ház igazgatója a művelődési ház vegyeskarának történetéről és a község társadalmi életében játszott szerepéről írt, Győri János jászkiséri tanár pedig a községi népművelés társadalmasításában, a különböző intézmények népművelő munkájának összefogásában szerzett tapasztalatokat elemzi. A megyei művelődési központ információs és módszertani kiadványát a Népművelési Propaganda Iroda legfrissebben megjelent és a közeljövőben megjelenő kiadványainak jegyzéke egészíti ki. Iskolai — óvodai hírek a tiszafüredi járásból Három községben végeznek nagyobb átalakítási, bővítési munkákat a tiszafüredi járásban. Tiszaszentimrén két tanterem és egy nevelői szoba átalakítására 150 ezer forintot költenek. Tiszaburán nevelői lakás és egy tanterem épül, 400 ezer forintért. Ti- szaőrsön nemrég fejezték be az óvoda korszerűsítését és bővítését, Az idei költségvetésből egymillió forintot fordítanak felújításra. A három említett építkezés költségei azért haladják meg ezt az összeget, mert az építőipari kapacitás hiánya miatt a munkák egy része még tavalyról húzódott át az idei esztendőre. Tiszafüred nagyközségben az iskolák felúiítására szánt összeg 626 ezer forint. Ebből az idén 400 ezret Zrínyi Ilona általános iskola egészségügyi feltételeinek megjavítására használnak fel, 226 ezret pedig a Kossuth téri iskola tetőszerkezetének felújítására. Karbantartásra három iskolában összesen 241 ezer forintot költenek, az óvodára pedig 13 ezret. Ez az összeg viszonylag alacsony, de az óvoda új épületben van, ezért többre nincs szükség. __
