Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
M7Ö. JiStlus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megkezdték a beköltözést A szolnoki Minőségi Szabók Ruházati Ktsz megkezdte a beköltözést a Vörös- csillag úti új szolgáltató házba. Az 1 millió 200 ezer forintos költséggel épült kombinátban férfi és női szabóságot 'rendeznek be. A bőripari ktsz pedig cipőjavító részleget telepített oda. Megkezdték a berendezkedést a Patyolat új fodrász és átvevő üzletében is. A Tallinn körzet lakóinak jelentős szolgáltatásokat nyújtó új létesítmények azembehelyezésére augusztus első napjaiban kerül sor. A vártnál hevesebb rizs ; Szolnok megyében, főleg a nagykunsági tájon több mint 16 ezer katasztrális holdon termelik a rizst a közös gazdaságok. A szakemberek az Idén is a tavalyihoz hasonló jó terméssel számoltak, a mostoha időjárás azonban •visszavetette a vízigabona fejlődését. Legnagyobb hátrányt jelentette, hogy az árvíz miatt optimális időben nem tudták lecsapolni a rizstáblákat. A magas és állott vízben a növényzet egy- )része kipusztult, megritkult. A lecsapolás késedelme miatt megkésett a vegyszeres gyomirtás is, elburj ónoztak a kártevő gyomok. Mindezt tetézte, hogy a hűvös tavasz miatt a vetés is későbben történt az optimálisnál. Az idő javulásával, az árvízveszély megszűnésével az egész Kunságban és a Ti- szamenti rizsföldeken megtörtént a lecsapolás és a mezőgazdasági légiflotta gépeivel gyorsított ütemben végezték a vegyszerezést. A szakemberek a fejlődés jelenlegi stádiumából ítélve csak közepes termést várnak. A rizskárt szenvedett tsz-ek egyrésze belvíz által okozott kártérítési követeléssel fordult az Állami Biztosítóhoz. Mivel hasonló eset még nem fordult elő, a kérelmeket elvi állásfoglalás végett az illetékes minisztériumhoz továbbították. Polypack tej Öcsödről Az öcsödi Kossuth Tsz tejüzemében naponta 5000 liter tejet vesznek át a környék termelőszövetkezeteitől és az egyéni állattartóktól. A nyers tej nagyobb részét a szolnoki tejüzembe szállítják, a többi kannákban, palackokban a kunszentmártoni, öcsödi, cserke- szöllői és martfűi üzletekben kerül forgalomba. öt nappal ezelőtt újítást vezettek be az üzemben. Az üveg helyett egy házilagosan szerkesztett töltőgéppel műanyag tasakokba adagolják a tejet. Az öcsödi polypack tej mennyisége egy liter, 2,8 százalék a zsírtartalma és 3,60 forint a fogyasztói ára. A tasakoló géppel egy dolgozó egyelőre 300 litert tud becsomagolni óránként. Amennyiben a Jásztejhez hasonlóan a vásárlók megkedvelik és keresik majd az öcsödi zacskós tejet, a tsz vezetői azt tervezik, hogy még egy gépet munkába állítanak és teljesen áttérnek a műanyag csomagolásra. Érdeklődés pedig már most mutatkozik. A piackutatás során Békésszentandráson és Szarvason is igennel válaszoltak a Kossuth Tsz ^ajánlatára. Komp’ex bányahatóság! szemle volt a Szo'nok megyei Téglás Cserépipari Vállalatnál (Tudósítónktól.) A szolnoki Kerületi Bányai műszaki Felügyelőség az árvízkárok helyreállításának célkitűzéseit is szemmeltart- va komplex-szemlét tartott a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. A vállalat mezőtúri központjában Holzknecht Gyula főmérnök tájékoztatta a felügyelőséget a vállalat illetékességi területén folyó agyagbányászat műszaki és biztonságtechnikai helyzetéről. A vállalathoz tizenhat agyagbánya tartozik, amelyek nagyrésze Szolnok megyei területen fekszik. A felügyelőség 5 agyagbányában tartott helyszíni szemlét, továbbá megvizsgálta a bányaművelés személyi és technikai feltételeit, valamint a vállalati baleseti helyzet alakulását. — Helyszíni szemle volt a mezőtúri, a kisújszállási, a karcagi, a kunhegyesi és a tiszaíöldvári bányákban. A komplex-szemle megállapította, hogy a külfejtéses bányászati tevékenység az előírásoknak és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség rendeletéinek megfelelően folyik. A műszaki irányítás előírt személyi feltételei is megfelelő módon biztosítottak és a felelős műszaki vezetők az előírt képesítéssel rendelkeznek. A bányákat mindenütt a szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség által jóváhagyott műszaki üzemi tervek fegyelmezett betartásával művelik. A szemle hiányosságként állapította meg, hogy a heti baleseti oktatások központi ellenőrzése nem elég gyakori. A szolnoki felügyelőség az ellenőrzés során arra is felhívta a vállalat műszaki és gazdasági vezetőinek figyelmét, hogy a jelenlegi kotrógépek egy része elavult A jövő fejlesztési lehetőségei mellett törekedni kell ezen gépek mielőbbi kiváltására. Javasolták ezenkívül azt is, hogy az agyagbányák és a belső téglagyári irodák között a vállalat építsen ki URH összeköttetési* Újabb külföldi segélyszállítmányok A napokban érkezett meg a Magyar Vöröskereszthez a Csehszlovák Vöröskereszt segélyszállítmánya, amely sátrakat, hálózsákokat és gumimatracokat tartalmaz. Az értékes szállítmányt dr. Z. Gazdik főtitkár adta át. Megérkezett a Jugoszláv Vöröskereszt mintegy 200 000 új dinár értékű szállítmánya is: takarók, kempingágyak és gyermekruhák. A Dán Vöröskereszt 40 000 korona értékben orvosi műszereket küldött. Négyezer font értékű gyógyszer szállítmány érkezett az Angol Vöröskereszttől. A Vöröskereszt Társaságok Ligája gyűjtésének eredményeként 20 000 svájci frankról szóló csekket juttatott el a Magyar Vöröskereszthez. A már korábban hazánkba juttatott segélyszállítmányok kiegészítéseként újabb küldemények érkeztek az NDK-ból, Lengyelországból és a Német Szövetségi Köztársaságból. Meggyorsítják a battonyai földgázelőkészítő üzembeállítását Huzavona egy nagy beruházás körül A battonyai szénhidrogén telepet az ötvenes évek végén tárták fel. Az akkori szűkös alföldi olaj termelési helyzet miatt olajkútjait primitív módszerekkel már 1959-ben termeltették. A termelési eredmények azonban igazolták azt a korábbi geológiai megállapítást, mely szerint a telep szénhidrogén vagyona inkább földgázból tevődik össze. A jelentős földgáz kitermeléséhez azonban megfelelő földgázelőkészítő üzemre volt szükség. Időközben viszont feltárták, a jóval gazdagabb hajdúszo- boszlói és pusztaföldvári földgáztelepeket, s így a battonyai kitermelése kissé háttérbe szorult. A battonyai földgázüzem beruházási munkái nagyobb ütemben csak 1967-ben kezdődtek meg, mintegy 20 millió forintos értékben. A kivitelezéssel az OKGT a budapesti kőolajipari gépgyárat bízta meg, hazai tervek alapján. A földgázüzem többször kapott már a bányahatóságtól próbaüzemi engedélyt, azonban a szükséges pótmunkák elvégzése nélkül erre nem kerülhetett sor. A hiánypótlások elvégzésére a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szolnoki építési üzeme vállalkozott. A munkálatok már a befejezéshez közelednek, azonban az üzembehelyezésnek újabb akadálya merült fel. A beépített nagynyomású berendezések edényei ugyanis nem rendelkeznek az előírás szerinti műbizonylatokkal, gépkönyvekkel. Meg kell keresni a megoldást A műszaki problémákat külön fokozza az is, hogy a létesítmény külső szigetelését a kivitelezők már felszerelték. Így most a külső szerkezeti vizsgálatok nem végezhetők el, azok újbóli eltávolítása nélkül. A több éves építés alatt azonban a külső korrózió mértékéről az üzembeállítás előtt feltétlenül meg kell győződni az illetékes szakembereknek. Ez azonban olyan többlet munkát igényel, ami a tervezett próbaüzemelés időpontját is nagymértékben befolyásolná. Felvetődött a szigetelések kismérvű, helyenkénti megbontása is. Varga Béla a vállalat igazgatója Szolnokon tárgyalást folytatott a tervező és kivitelező vállalatok vezetőivel az előírásoknak megfelelő műbizonylatok sürgős elkészítése érdekében. A kőolajipari gépgyár és az OLAJTERV vállalta a hatósági előírásoknak megfelelő dokumentációk pótlását, és ezek birtokában már csak a szolnoki kerületi bányaműszaki felügyelőség vizsgálatára van szükség a próbaüzem megindításához. A battonyai földgáz, kiváltja az algyőit A pusztaföldvári földgázelőkészítő üzem jelenleg még algyői gázzal látja el a regionális gázfogyasztókat. Kardoskúton azonban elkészült az új kompresszor telep, amelynek 4200 köbméter óránkénti teljesítményű gépegységei a középnyomáson érkező algyői földgázt a kardoskút—dunaújvárosi vezeték nyomására át tudják emelni. Ezen az úton az algyői olajkísérő gázok 50— 60 atmoszféra nyomással már az országos hálózatba kerülnének, ami részben a téli csúcsfogyasztás idején biztonsági tartalékot jelenteje. Az algyői gáz helyett így a battonyai földgázüzem látná el az orosházi, békéscsabai, gyulai, battonyai és mezőhegyesi fogyasztókat. Az új földgázüzem napi 160— 180 ezer köbméter, ötezer kalóriás szabad gázt termel majd, a rendelkezésre álló mintegy 30 termelő kútból. A kétféle minőségű földgázból a kardoskúti keverőtelep 3500 és 7200 kalóriás gázt állít elő. A kisebb fűtőértékű gázt az orosházi üveggyár, a nagyobbat a regionális fogyasztók kapják. Az új földgázüzem területére helyezték át az olajtermelési célokat szolgáló tankállomást is, a korábbinál jóval korszerűbb kivitelben. Így két létesítménynek közös a hőellátása, a szennyvíz likvidációja és közösek a szociális létesítményei is. Az új komplex létesítmény tizennyolc—húsz fős kezelő- személyzetet foglalkoztat majd, hiszen az ésszerű megoldással a létszámot is csökkenteni lehetett F. I. A „fiókák” repülni tanulnak Á békéscsabai MHSZ motoros sportrepülőtér felett vibrált a levegő. Reggel hattól déli egy óráig még árnyékban ülni sem könnyű, nem pedig a napon lenni, a repülőgépeket, a trénereket figyelni, sőt a szolgálatot is ellátni. A nyaranta ismétlődő hathetes ifjúsági repülőtábor résztvevői — nagy többségük a gimnázium, vagy a technikum harmadik osztályát most végezte — napról napra ezt csinálják, önként vállalták, mert rajonganak a repülésért. S nem csak szórakozásból, sportból űzik majd, hanem hivatásukká válik, ha... — Igen, még sok van hátra, — mondta a tiszafüredi Katona István. — Ki tudja, megfelelek-e repülőgép vezetésből, s ha igen még mindig hátra van az orvosi vizsga, mielőtt felvennének a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára. A szolnoki gépipari technikum harmadéves hallgatójának szép barnára pirult a bőre. Fején fehér ellenzés vászonsapka. Enélkül a reptéren „életveszélyes” eltölteni egy napot. A másik Szolnok megyei fiú Lázár Pál. Azaz abonyi gyerek, de ő is a szolnoki repülőklub tagja. — Hogy megy a repülés, hány órátok van már? — Sajnos, mi ketten a Pistával az árvíz miatt kissé lemaradtunk a többiektől. Nem repültünk annyit mint ők. Pista hat, én csak öt és félórát töltöttem a levegőben. Eddig az elmaradást pótoltuk. — Miért akartok repülők lenni? — Szeretem a tágas teret, ahol nincsenek KRESZ táblák. Ez vicc. Nagyon szeretek repülni. Ez viszont komoly. — Lent a földön már túlzsúfoltak az utak. Persze nálam sem ez az igazi ok. Én is csak azt mondhatom, amit a Pali mondott. — S mit szólnak a szüléitek? — Nagyon féltenek bennünket. Azt mondják, ne menjünk magasra, mert leesünk. Nem tudják, hogy húsz, harminc méteren repülni a legveszélyesebb. — Szerettek a táborban? — Nagyon. Kemény a munka, de mindent szívesen vállalunk a repülésért. Azért van kimenő is. Járunk fürödni és a várszínház előadásaira Gyulára, Békéscsabára az ifjúsági házba. — Ti már elhatároztátok, hogy repülős tisztek lesztek? — Szilárdan. Ha sikerül... Kisely Ernő a repülőtér parancsnoka elmondta, milyen fontos szerepet 'játszik az MHSZ békéscsabai sport- repülőterén működő ifjúsági repülőstábor a honvédségi előképzésben. A dicsérő oklevelek, melyeket a parancsnoki iroda falán láttam, s amelyeket a katonai főiskola parancsnoka adományozott, megerősítik Kisely Ernő szavait. A „fiókákat” jól megtanítják repülni.- bj — i' Víí. , De jó lenne beleülni... Akik visszatérnek A tanítványai között már nagymamák is vannak. Nem látszik rajta. Tekintete élénk, mozgása fiatalos. 1935-ben kezdett. Akkoriban sok volt a diplomás' munkanélküli. Sipos Ferenc az egyetlen ti- szaszentimrei gyerek volt kor- társai között, aki továbbtanult. — Mi hozta vissza a szülőfalujába? — Sokminden. A szeretet is persze. De mit szépítsem? Nem is volt más lehetőség számomra. Itt is csak azért vettek fel, mert apám épp akkor ment nyugdíjba. Azóta 35 év telt el. De nemcsak a katedrán töltötte. Falujában vb elnökhelyettes, a pártalapszervezet alapító tagja, az énekkar vezetője. — Tanítványai közül hányán szereztek diplomát? — Sokan! Van közöttük jogász, mérnök, tanár. — Dolgozik valamelyikük itt, Szentimrén? — Csak látogatóba járnak haza. — Ha ma kezdené...? — Akkor is itt élném le az életem — mosolyog, hogy kitalálja kérdésemet. — Tudja. itt csendesebb, egyszerűbb az élet. Feleségemmel nemcsak kollegák vagyunk, hanem szenvedélyünk is közös: az utazás. Minden évben külföldre megyünk. Tavaly Kairóba voltunk. Mit érnék a várossal? Ott drágább, zajosabb az élet. Szabó Lucia fogorvosnak készül. Negyedéves orvostanhallgató. Most, a nyári gyakorlatot otthon, Kunszent- mártonban tölti. A fogorvosi rendelőben beszélgettünk arról, hogy miért épp itt szeretne kezdeni diplomaosztás után. — Nem értem mi ebben a csodálatos. Egy fiatal jobbat el sem képzelhet, mint azt, hogy szülőfalujában, ismerősök körében kezdhessen dolgozni. x — Egyszóval csak átmenetnek szánod a hazatérést? — Korai lenne még elhatározni ezt. De ha sikerül, örülni fogok. Persze nemcsak az' ismerősök miatt. Anyagilag is könnyebb kezdő orvosnak, ha otthon lakik. Meg aztán — az sem közömbös, hogy a bátyám is itthon dolgozik. Az idén végzett. Jogász. Ha én is hazakerülök, együtt lehet a család. — Készülsz üdülni, ha véget ért a gyakorlatod?? — Lehet, hogy elmegyek a Balatonra. Nincs nagy kedvem hozzá. Évközben keveset vagyok itthon. Nekem az az igazi pihenés, ha együtt lehetek a családommal. Különben is úszni, evezni a Körösön is lehet. \ * Két arc. A pálya csúcsán és a pálya kezdetén. Valami mégis közös bennük: a szőkébb közösség, a család, a falu mély, belülről jövő sze- retete. — ob — Felkérjük az 1944. június 4-én eltemetett VIGH ELEMÉRNÉ (GONDA ERZSÉBET) hozzátartozóit, hogy kriptarendezés végett a szolnoki temető irodáját (Temető u. 7.) levélben vagy személyesen három héten belül felkeresni szíveskedjenek.
