Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

1970, július 24, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Két évtized után A túrke vei Búzakalász Tsz a megye legnagyobb hal­gazdasága lesz Az újonnan épült gépműhely Tavaly, szeptember 27-én közgyűlésen ünnepelték a szövétkézet megalakulásának húsz éves évfordulóját. 1949 őszén az egyik kábái részi tanyán jöttek össze az alapítók: id. Csizi Péter, Sza­bó László, Fazekas József, Szőke Sándorné (született Fazekas Erzsébet), id. Vasas Karoly, özv. Vad Ferencné és özv. Sallai Járiosné. — Mintegy száz, százhúsz föl­dön Harcos TSZCS néven, a város legrosszabb földjén alapítottak szövetkezetét. A Kaba név eléggé ismert Túr- kevén. Az ott lakók tudják róla, hogy ez a határrész gyengéntermő szikes terület. A szövetkezet közös vagyo­na, az alakuláskor egy pár ló, egy igáskocsi, fogasborona és egy lóvontatású eke volt. Ezzel kezdték az új életet, a közös gazdálkodást az újon­nan földhöz jutottak. S, hogy a beadási kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, a ta­gok baromfit és süldőt is hoztak be a közösbe. A kis szövetkezet az fmsz kereté­ben működött, élvezte annak anyagi, erkölcsi támogatását. A tavály szeptemberben tartott közgyűlésen ott vol­tak az alapítók is. Meghatód­va vették át a szövetkezet elnökétől a miniszter kitün­tetését. (Négyen kapták meg.) Akik rendszeresen dolgoznak á szövetkezetben 1000 forint pénzjutalmat is kaptak. A nyugdíjasok és azok, akik — már másutt dolgoznak 50Ó forint pénzjutalmat, illetve tárgy jutalmat vehettek át Vasvillával, vadász­fegyverrel... A kis szövetkezeti csoport 1951-ben — a felfejlesztés éveben — több ezer holdra növekedett, taglétszáma pe­dig meghaladta az ezeregy­százat. Túrkeve ebben az évben lett az ország első szö­vetkezeti városa. A meg­nagyobbodott szövetkezet — 1956-ig változatlanul Harcos néven működött. A szövetke­zeti mozgalomnak ekkorra már mély gyökerei lettek a várásban. Az emberek a szövetkézét névéhez méltóan, harcosan véd­ték a közösség vagyonát. Az élleriiorrádalmárokkal szemben vasvillávát, és va- dászfégyvérfel álltak ki a szövetkezetért. 1957 eleién — újjáalakult á szövetkezét Bú­zakalász néven. A kishitűek távoztak, a többség azonban megmaradt. A szövetkezet 1959-ben to­vább növekedett, öt szövet­kezeti csooort egyesült ek­kor. s létre jött a mai, csak­nem 9 ezer holdás nagy gaz­daság. Az egyesülést követően. — 1962-ben a gazdaság a mély­pontra süllvedt. Mérleghiá­nya csaknem 6 millió forint volt. Ennek oka á rendkívüli aszály, áz akkori hitelpoliti­ka és a tsá belső problémái voltak. A nagy mérleghiány a szövetkezetét politikai. — szervezeti és gazdasági té­ren is megingatta. A gazda­ságnak 27.5 millió forint hi­tele volt. A hitéi esedékessé­gé pedig meghaladta az évi 2.5 millió forintot. Ebben az évben a szövetkezet egész ve­zetőségét leváltották. (Voltak, akiket kellő indok nélkül!) Az állam rendkívül sokat segített e bajbajutott gazda­ságon. 1965. december 31- ével a tsz-nek csaknem 20 millió forint hitelét engedték el. A hitel elengedése az új gazdaságirányítási rendszer könnyítései, az újjonan beve­zetett, ösztönzőbb jövedelem- elosztási forma, a tagság — nagy szorgalma végülis sta­bilizálta a termelőszövetke­zetet. De addig míg sok gonddal, bajjal kellett megküzdeni. — 1963 elején százharmincegyen léptek ki a tsz-ből. A kilépés nagy vérveszteséggel járt, — mégsem lehet csak hibaként emlegetni ezt. A szövetkezet legodaadóbb, legszorgalma­sabb tagjai megmaradtak. A munkák elvégzésére azonban százhatvan kívülállót kellett a termény betakarításakor alkalmazni. 1963-ban még 160 alkalmazottja volt a tsz-nek, tavaly már csak tizenegy. Á felemelkedés 1963-ban — a nagy mér­leghiány utáni évben — a tsz termelési értéke alig ha­ladta meg a 15 millió forin­tot. A tagság jövedelme pe­dig átlagosan 8 ezer forint alatt volt. Azóta a szövetke­zet termelési értéke több mint négyszeresére, — 63 millió forint — a tagság jö­vedelme pedig több mint há­romszorosára emelkedett. Hogy érték ezt el? A szö­vetkezet élni tudott az új mechanizmus adta lehetősé­gekkel. A régi korszerűtlen gépéket újakkal cserélték fel. Százszázalékosan gépesítet­ték a kalászosok, a silókuko­rica és a szénafélék betaka­rítását. A szövetkezet csak­nem 900 holdon termel rizst. Ennek 80 százalékát is gép­pel takarítják be. Megváltoztatták a vetés- szerkezetet is. Korábban 30 féle növényt termeltek. En­nek azonban se a személyi, se az agronómiái, se a tech­nikai feltételei nem voltak biztosítva. A megyei pártbizőttság és a megyei tanács vezetői ala­posan ismerték a szövetkezet helyzetét. Döntésük alapján — a rendkívüli helyzetben — a szövetkezet vezetői már — 1963-ban, az új mechaniz­must megelőzően, szabad ke­zet kaptak a gazdálkodáshoz. Ennek is tulajdonítható, — hogy a tsz évről-évre erősö­dött, s a tagság szorgalma révén egyre jobban boldo­gult. 1969-ben az egy tágra jutó átlagos jövedelem meg­haladta a 26 ezer forintot. A szövetkezet természeti és közgazdasági adottságai 1963 óta sem yáltoztak. Megvál­tozott azonban a tagság szor­galma és a közöshöz való vi­szonya. A szövetkezet veze­tősége is kicserélődött. Ek­kor választotta meg a tagság Abonyí Lajost elnökké. Űj párttltkár, íőagronómus, el­nökhelyettes és ellenőrző bi­zottság került a szövetkezet eiér§. Emelkedő hozamok Azóta a tsz hat főnövényt termel: kalászost, rizst, bor­sót. kukoricát, cukorrépát és lucernát. A fejlődést szemlél­tetően bizonyítják az 1962. es 1969-es termésátlagok. 1Ö62 1969 q/kh q/kh búza 7.4 15.07 őszi árpa 10.0 13.9 borsó 11,5 11.5 lucernaszéria 12,1 27,9 cukorrépa 42,4 224,— rizs 3.1 11,5 kukorica 12,5 25,5 A termésátlagok emelkedé­sét elősegítették a korszerű talajmunka, a vetőmagvak felújítása és a kemizálás új formái. 1969-ben több mint tízezer holdon alkalmazták a repülőgépes műtrágyázást, a vegyszerezését, a levéltrágyá­zást és a silókukorica dúsítá­sát. A szervestrágyázást is teljesen gépesítették. Évente 1000—1200 holdat istállótrá­gyáznak. Áz árbevétel nagyobbik há­nyadát az állat- tenyésztés adja A tsz mostoha természeti és közgazdasági adottságai új üzemágak bevezetésére, fejlesztésére késztették a szö­vetkezet vezetőségét. A ko­rábbi 600 anyajuh létszámot például 1963 végére három­ezerre emelték fel. A juhá­szat fejlesztése évente 2—2,5 millió forint plusz árbevételt jelentett a szövetkezetnek. A közös gazdaság korábban is elegendő férőhellyel és lege­lővel rendelkezett, de ezek nem voltak megfelelően ki­használva. A korszerűbb ál­lattartás révén a gyapjúho­zam 3,3 kilogrammról 1969- ben 4,05 kilogrammra emel­kedett anyánként. A bárányértékesítés is szá­mottevően fejlődött. Az idén 1395 választott tejesbárányt értékesített a tsz olasz ex­portra. A gyapjú értékesítése viszont gondot okoz. A juhok nyírása például az idén má­jus 6-án befejeződött már, a lenyírt gyapjúnak a fele — 60 mázsa — még mindig a szövetkezetné! van, az átvé­teli nehézségek miatt. Nagy gondot fordítottak a baromfiágazat fejlesztésére is. 1962-ben még nem foglal­koztak árubaromfi előállítá­sával, az idén a terv szerint 16,2 millió forint árbevételre számítanak á baromfitenyész­tés révén. Ehhez minden elő­feltétele megvan a szövetke­zetnek. öt évvel ezelőtt a Búzaka­lász Tsz-ben 6,3 millió fórint volt az állattenyésztés összár- bévétele. Az idén, 8 szövet­kezet árbevételének már 59.1 százaléka az állattartásból származik. A szövetkezet az idén 235 ezer darab liba nevelésére szerződött le a BOV-val, eb­ből 80 ezer a pecsenyeliba, 155 ezer pedig az előnevelt li­ba. Ebből azonban a BOV még 115 ezerrel tartozik a szövetkezetnek. A vállalat ez­zel a mulasztással mintegy 7 millió forint termelési kiesést okoz a közös gazdaságnak. A szövetkezet ezenkívül 30 ezer pecsenyekacsára is szer­ződött, de ennél már jóval többet, 46 ezer 750-et nevelt fel. A víziszárnyasok nevelé­se gazdaságos üzemág, jelen­tős termelési értéket beruhá­zás nélkül értek el. A szövetkezetben az idén eddig 27Q. ezer baromfi for­dult meg. Ez az üzemág je­lentősen hozzájárult a szövet­kezet stabilizálódásához, gaz­dasági megerősödéséhez. Miből lehet pénzt csinálni? A szövetkezét gazdasági vezetői tovább kutatták a stabilizálás lehetőségét. Így került sor a haltenyésztés be­vezetésére! 1968-ban 5,6 mil­lió forintos beruházással 155 holdon korszerű halastavat létesítettek. A gazdaságossá­got mutatja, hogy a beruhá­zás 2,6 év alatt megtérül. Az 1969. évi termelésből a gaz­daság az idén eddig több mint 2 millió forint értékű halat értékesített. A halasta­von 997 ezer 331 forint tisz­ta nyereség volt. Egy kiló halhús előállítási költsége 9,30 forint, az értékesítési ára vi­szont 19,10 forint. A halá­szatban egy dolgozó 9 hónap alatt átlagosan 295 ezer 365 forint termelési értéket állí­tott elő. A tórendszerben zömmel pontyot, fehér- és pettyes bu­sát, kismértékben amurt ne­velnék. Az Országos Halá­szati Felügyelőség felkérésére tavaly 80 ezer. az idén 120 ezer darab angolnát nevel­nek. kísérletképpen. A tenyésztési sikerek láttán az idén újabb 46 holddal bő­vítik a halastó-rendszert. Még ebben az évben elkészít­tetik további 230 holdas ha­lastó beépítési tervét, mint­egy 10 millió forint értékben. A 425 holdjával 1971 végére a Búzakalász Tsz a megye legnagyobb tsz halgazdasága lesz. 1972 végére pedig — csupán halból — 6 millió fo­rint termelési értékre számí­tanak. A halastavak helyén na­gyon gyengén termő szik volt. Ezen a földeken a szán­tóföldi termelés minden év­ben ráfizetéses volt, mert a szik és a belvíz kipusztította a termést. Most ugyanezen a sziken tavaly kát. holdanként 14 ezer 300 forint árbevétele volt a gazdaságnak. A tsz ve­zetői rájöttek hogy ezen a földön is lehet pénzt csinálni. Előtérben a gépesítés A géppark kialakítása 1962-től a gépállomás gépei­nek átvételével kezdődött. Ezek zöme elavult, kiöre­gedett gép volt. Jelenleg a szövetkezetnek 47 traktora, 15 kombájnja van, továbbá 5 stabil öntözőgéppel és 3 MA —200-as öntözőfelszereléssel rendelkezik, s öt tehergépko­csit is üzemeltet E jelentős géppark fenn­tartására a gazdaság 1968— 69-ben több mint 2 millió fo­rint értékben korszerű gép­műhelyt, üzemanyagtárolót, kimérőt erő- és munkagép tároló helyet létesített A gaz­daság e javítóbázist vízművel és szociális létesítményekkel látta el. Az új létesítményt tavaly május 1-én adták át rendeltetésének. A javítóüzem belépésével minőségi változás történt a gépek javításában, s ez is je­lentős megtakarításhoz veze­tett Ez év első felében pél­dául csaknem 1 millió forint megtakarítást értek el a ko­rábbi évhez viszonyítva. Két évvel ezelőtt a 14 kombájnt idegen vállalat javította ki. Tavaly már csak ötöt, az idén valamennyit az új műhelyben javították. A gépműhely ré­szére az idén 300 ezer forin­tos költséggel új esztergapa­dot vásároltak. A motorok főjavításán kívül most már minden gépet a saját műhely­ben javítanak. Fiatalodon a szövetkezet A tsz-nek négyszázhar- minehat dolgozó tagja van. Az átlagos életkor is mutat­ja — 33 év — hogy fiatal ez a szövetkezet. Az utóbbi há­rom év alatt száznegyven fiatal lépett be a közös gaz­daságba. Sokan hazajöttek Turkevére, mert Itt Is meg­találják a számításukat. A tsz-nek ezenkívül százötven­hét nyugdíjasa és járadékosa van. A BúZakalásZ Tsz jelentős összegeket költ szociális és kulturális célokra. 1965-ben mindössze 203 ezer forint volt a szociális és kulturális alapon. Tavaly már 803 ezer forint. A szövetkezet évenként rend­szeresen tíz személyt küld tu- ristaútra a Szovjetunióba. Az idén tíz fiatal Lengyelország­ba megy. A szövetkezetnek tágjai részére 150 színházbér­lete is van. Sokan tanulnak ebben a szövetkezetben. Minden ne­gyedik ember általános isko­lába, Illetve technikumba és főiskolára jár, vagy a pártok-, tatás keretében képezi magát. A Búzakalász Tsz közó« vagyona évről évre gyarapo­dott 1965 végén 46,9 millió forint volt a szövetkezet va­gyona, 1969 végén már 63,2 millió forint. A szövetkezet forgóalapja az említett két időpontban 12,5 millióról 18,3 millió forintra emelkedett. A szövetkezet így megalapozot­tabban gazdálkodhat. Az előtt biztonsági alapja sem volt Tavaly már 4,3 millió forint biztonsági alapot képezett. Húsz kitüntetés A Búzakalász Tsz-nek ti­zenhét közép- és felsőfökú technikumot, illetve egyete­met végzett szakembere van. E szakember gárda képessé­geivel, tudásával, szorgalmá­val nagyban hozzájárul a kö­zös gazdaság eredményessé­géhez. Pedig fiatalembereit A vezető beosztásúak átlagos életkora — az elnöktől a bri­gádvezetőkig — 30 év. A szövetkezetben két párt- alapszervezet működik, me­lyeknek kilencvennégy tagja van. A közös gazdaság tag­ságának csaknem egynegye­de párttag. A két alapszerve­zetet a csúcsvezetőség fogja össze, élén G. Nagy István párttitkárral. A pártszervezet és a gazdaságvezetőség kö­zött jó az összhang. A kom­munisták sokat kezdeményez­nek és élenjárnak a minden­napi munkában. A csúcsveze- tóség titkára a szövetkezet párttagságának és gazdaság­vezetőségének kérésére két évvel ezelőtt tért át a Vörös Csillag Tsz-ből a Búzaka­lászba. Azelőtt, 1951-től kü­lönböző posztokon dolgozott a Vörös Csillag Tsz-ben. A Búzakalász Tsz többször szerepelt már az országos mezőgazdasagi kiállításon. Nem egyszer nyert díjat és oklevelet. Az idén kukoricával és kétfajta hallal jelentkezik az országos vetélkedőn. Bizo­nyára nem eredménytelenül. E szövetkezetét többször érte kudarc, de számtalan elisme­rés is. A dicséretekről az el­nök vitrinjében levő 20 ser­leg, illetve plakett is tanús­kodik. Próbahalászás utón lemérik a kéinyaras pontyokat 4ti Idi Vasas Károly, Fazekas József, Id. Csizi Péter, Szabó László, özv. Sallai Jánrwné, Szőke Sándorné, alapító ta­gok, G. Nagy István párttit kár fs Abonyi Lajos tsz-elnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom