Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

1970. július 24i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 As iskolai rendtartás módosí­tásáról A művelődésügyi minisz­ter módosította az általános iskolák és a gimnáziumok közös rendtartásának az is­kolai életet szabályozó egyes tételeit. A tankötele­zettségre vonatkozóan szep­tember elsejei hatállyal a következő intézkedés lép életbe : minden tanköteles korba lépő gyermeket a szü­lő, vagy a gyermek nevelé­séért felelős más személy (gondviselő) köteles március 1. és 15. között a lakása sze­rint körzetileg illetékes álta­lános iskolába bejelenteni és egyidejűleg beíratni. A család és az iskola kap­csolatának elmélyítése érde­kében a helyi igények és az eddig bevált gyakorlat sze­rint, — de legalább havonta egyszer — az osztálytanító, illetve osztályfőnök fogadó­órát tart az iskolában, to­vábbá az ellenőrző könyv útján — szükség szerint, de félévenként legalább egy­szer — tájékoztatja a szü­lőket a tanulók fejlődéséről, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, közölve az elismerést, s az esetleges el­marasztalást. Az iskola nevelői részt vesznek a szülői értekezle­teken, és legalább havonta egyszer — fogadóórát tarta­nak. Üj vonása lesz a rendtar­tásnak az iskolai diákfóru­mokra vonatkozó fejezet. Ez kimondja: az iskolai diák­fórumokon (diákparlamente­ken) az ifjúság által — a reális lehetőségek figyelem­be vételével — jogosan fel­vetett, az iskolai oktató-ne­velőmunka megjavításával, valamint az ifjúság érdek- védelmével kapcsolatos problémák megoldását az igazgató köteles elősegíteni. Az iskola igazgatójának fel­adatává teszi a miniszteri utasítás, hogy hívja meg az iskolai KISZ bizottság (KISZ szervezet) titkárát minden olyan nevelőtestületi érte­kezletre és iskolatanácsi ülésre, ahol az ifjúság meg­ítélését, vagy a tanulók ér­dekeit lényegesen érintő kérdéseket tűznek napi­rendre. A tanulmányi kirándulás­sal, intézmények látogatásá­val kapcsolatos paragrafus hangsúlyozza: az osztály­szülői munkaközösséggel együttesen kialakított és el­fogadott két-háromnapos ki­rándulások terveit úgy kell összeállítani, hogy a tanulók iskolai tanulmányaik alatt megismerjék az iskola szék­helyét, közelebbi és távolab­bi környékét, Nem elvont cselekmény Kalev és Linda hős fia, Kalevipoeg, aki testvérei között a legvitézebb nem Lengyelország lakosságának közel fele gyermek és 25 évesnél fiatalabb ifjú és leány. A fiatal nemzedék ma­radéktalanul élvezi a tanuláshoz való jogot .Ugyanakkor a világ más fiataljaihoz hasonlóan szívesen szórakozik, különösen a júliusi ünnepen, a népi Lengyelország szü­letésnapján. Kalevipoeg a művészetben... (A Damjanich Dános Múzeum új kiállítása) Az Észt SzSzK felszaba­dulásának 30. évfordulója alkalmából a Damjanich Múzeum reprezentatív kiál­lítás keretében mutatta be az észt nemzeti őseposzt, a Kalevipoeget és a hozzá kapcsolódó képző- és ipar- művészeti alkotásokat. A bevezető csarnok emlé­keztet testvérnépünk sors­döntő jubileumára, 1940. jú­nius 21-re, a II. világháború felszabadítási hadműveletei­re és ízelítőt ad a mai Észt­ország iparának, mezőgaz­daságának, kereskedelmé­nek képéből. Itt utalunk az észt nép magasfokú kul­túráját bizonyító apró tár­gyakra, emlék és ajándék könyvborítókra, díszekre, jelvényekre, terítékre, ame­lyek művészi kiképzése min­den észt termékre jellemző. A cigarettás doboztól a gyufatartóig, a halkonzerv­től az üvegcimkéig gondos kezek formálták a díszítvé- nyeket. Nem beszélve Esz- tonia magasfokú bőrművé­szeti műfajáról, amelynek nyomát a könyvborítók, mappák, jegyzetfüzetek, tár­cák viselik. Ugyanígy a leg­egyszerűbb üdvözlő kártyák, képeslapok észt grafikusok eredeti munkái. Állandó téma a képzőművészetben A Kalevipoeg szájhagyo­mányokban élő történetét a múlt század első felében F. Fehlman, majd F. R. Kre- utzwald gyűjtötte össze. A nemzeti eposz első, 1861-es kiadása óta állandó témát jelent az észt képzőművé­szet, iparművészet számára, az észtek legendás fejedelme megjelenik szoborban, gra­fikában, vásznon, kerámiá­ban, bőrdíszműben, üvegpo­háron és faliszőnyegen. Fog­lalkoztatja a zeneművésze­tet, készítettek balett kore­ográfiát történetéhez, meg­jelent a prózai és az ope­rettszínpadon egyaránt. Alig van olyan alkotó művész Esztoniában, akit valamilyen formában ne ragadott volna meg a Kalevipoeg egy-egy motívuma. Ezt az eposz kö­rül csúcsosodó kulturális mozgást ragadtuk meg, hogy egy bőséges illusztrációs anyaggal bemutathassuk az észt művészet közel száz esz­tendejét. A termek falain tekercs­szerű megoldásban körbe fut az eposz 20 énekének rövi­dített változata. Az idéze­tekhez közvetlenül kapcso­lódó fotóanyag a legkülön­bözőbb műfajú és techniká­jú művekről készült, s a legnevesebb észt művészek­ről ad tájékoztatást a múlt század második felétől nap­jainkig. Az eposz fő vonala — a szigeti szűz csábítása; a kovács ártatlan fiának megölése; Kalevipoeg feje­delemmé választása; az első pokoljárás; utazás a világ­végire; a második pokoljá­rás; Kalevipoeg pusztulása — kiemelt, nagyméretű fo­tókon és fóliánszerű idéze­teken hangsúlyozza a mű tartalmának csomópontjait, így az egységes, kisebb mé­retű illusztrációkkal együtt képekben mesélik el Kalevi­poeg mondájának történetét. elvont csodalény, hanem hozzánk közel álló ember­alak. Méretre és erőre ugyan hatalmas, de ugyanúgy eszik, alszik, fárad és szen­ved mint más közönséges ember. Története is emberi történet. Bűneiért szenved­nie kell, nemcsak ő oszt igazságot, a törvényeknek rajta is érvényesülniük kell. Botlásai emberi botlások. Éppen ezért becsületes hősi­essége emelkedik szemünk­ben. Nem misztikus erők támogatásával védi népét, tanítja szántásra-vetésre, óvja a támadóktól, épít vá­rat számukra, hanem saját erejéből. Kalevipoeg igazi hősi példa, emberi mérce. Halála is tragikus pusztulás, miután végképp legyőzi a gonoszt, két előző bűnéért kell meglakolnia. Mindkettő emberi vétek, a leányka csábítása, valamint a szesz­mámorban elkövetett gyil­kosság. S miután az ördög­király legyőzésével elvont győzelmet arat, e két embe­ri vétségért pusztul el. De a nép ajkán élő történet szerint egyszer visszatér még, s „újjáalkotja észt né­pét.” Diapozitívek Tallinnból A mű színházi jelentkezé­sére a kiállításon egy szín­padkép és egy bábjelenet makettje utal. A Kalevipoeg különböző kiadásain^ a tár­lókban kap ízelítőt a láto­gató. Köztük a Bán Aladár fordította, 1960-ban megje­lent magyar kiadásról, vala­mint a bukaresti kiadónál nemrég megjelent, gyerekek­nek készült magyar nyelvű Kalevipoeg kiadásról is. Az utolsó teremben a mai Tallinnról készült diapozití- vekben gyönyörködhet a lá­togató. Szabó István A MÉM miniszteri értekezlet előtt: a mezőgazdaság talajerőgazdálkodásának fejlesztése A MÉM miniszteri érte­kezletének keddi ülése napi­rendjén szerepelt: a Bábol­nai Állami Gazdaság fejlesz­tési terve, a MÉM teljes kö­zéptávú kutatásairól, ennek feltételeiről és a további fel­adatokról szóló előterjesztés, továbbá a négy kiemelt ku­tatási célprogram: az évelő szálas szántóföldi takar­mánynövények nemesítése és termesztésük komplex fej­lesztése; a mezőgazdasági eredetű élelmiszeripari nyersanyagok objektív mi­nősítési és értékelési rend­szerének kiszélesítése és to­vábbfejlesztése; fenyők ter­mesztésének és faanyaguk felhasználása, a talajerőgaz­dálkodás kérdésének komp­lex kutatása. E témák közül — a fon­tossági sorrend igénye nél­Az értekezlet megállapítot­ta: a hazai mezőgazdaság az utóbbi években tett erőfeszí­tések ellenére — a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokhoz képest — még mindig kevés műtrágyát használ fel. Az 1950. évi 4,8 kilogrammhoz képest 1967— 68-ban vegyes hatóanyag­ban számítva több mint 76 kiló műtrágya jutott egy- egy hektárra. Számítások szerint jelenleg a nagyüze­mek 1 forint értékű műtrá­gyával 2 forintos hasznot ér­nek el. Ezt az eredményt A program lehetővé teszi, hogy a hazai mezőgazdaság évente 5—6 milliárd forint értékű műtrágyát alkalmaz­zon. A talajerőpótlás haté­konyságának növelése kifi­kül — az utóbbi témával kapcsolatban a miniszteri értekezlet megállapította, hogy a magyar mezőgazda­ság már alig rendelkezik olyan területtel, amelyet ed­dig nem használtak ki és később a termelésbe lehetne vonni. A hazai adottságok között ezért különös jelen­tősége van a trágyázásnak, amellyel igen hatásosan le­het növelni a talaj termelé­kenységét és — közvetett módon — a növényi és ál­lati termékek mennyiségét. Ezért volt különös jelentősé­ge a MÉM keddi miniszteri értekezletének, amely — dr. Dimény Imre miniszter ve­zetésével — a talajerőgaz­dálkodás fejlesztésére kidol­gozott programot tárgyalta meg. tovább kell javítani és eb­ben nagy szerep jut majd a tudományos kutatóknak és a gyakorlati szakembe­reknek egyaránt. A miniszteri értekezlet jó­váhagyta azt a programot, amely 1971—77 között 29 in­tézmény bevonásával széles­körű tudományos kutatást irányoz elő. A program a műtrágyázás hatékonyságá­nak 25 százalékos növelését tűzi ki célul, ami azt jelen­ti, hogy 1 forint értékű mű­trágyára 2,5 forintos gaz­dasági haszon esik majd. zetődő lesz és évente leg­alább 2,5—3 milliárd forint többlethasznot ígér a nagy­üzemeknek. Bőségesen meg­térül majd az a közel 64 millió forintos összeg, ame­lyet a program végrehajts sára irányoztak elő. A ku tatómunka irányításává egyébként a keszthelyi Ag rártudományi Főiskolát bíz ták meg. A kutatás els' részeredményei már 1972 ben hasznosíthatók lesznek a fontosabb témákat a ké­sőbbi években — közülü) már jónéhányat 1973-ban é. 74-ben — dolgozzák ki. Minden ágazatot érint A miniszteri értekezleten megtárgyalt kutatási cél­program úgyszólván vala­mennyi növénytermesztési ágazatot érint. A kutató­munka többek között olyan, a gyakorlatot közvetlenül érintő kérdésekre is kiterjed — mint pl. a trágya és a talaj kölcsönhatása; a szán­tóföldi és kertészeti növé­nyek trágyázási rendszere; a trágyák forgalmazása, raktározása, és felhasználá­sával kapcsolatos műszaki fejlesztés; a trágyázás gaz­daságossága. A műtrágyák hatékonysá­gának növelésére és a szán­tóföldi növények trágyázási rendszerének kialakítására irányuló kutatások a nagy- adagú műtrágyázás gazdasá­gos mértéke meghatározásá­nak alapját képezik. A ku­tatások az országos műtrá- gyázási kísérletek keretében a legváltozatosabb viszo­nyokra és minden talajtí-: pusra kiterjednek. A miniszteri értekezlet szerint a kidolgozott cél­program javaslat teljesnek minősíthető — kielégíti a talajerőgazdálkodás fejlesz­tésével kapcsolatosan fel­merülő igényeket. Ke vés műtrágyát használunk fel A talajerő pótlásáért Nem rossz ötlet! A kunszentmártoni ÁFÉSZ nagy beruházáshoz kezd az idén. A régi élelmiszerüzlet helyén egy új iparcikk áruházat létesít. A 12—13 millió forintos költséggel épülő áruház egyemeletes lesz; földszintjén az élel­miszerbolt is helyet kap. Szaküzlet-részlege nemcsak az iparosodó járási szék­hely, hanem a környező községek ellátására is hi­vatott lesz 1972-től, amikor megnyitja kapuit. A régi élelmiszerboltot most bontják. Vajon hogyan sikerült munkaerőt találni erre a feladatra, amikor építőkben nagy a hiány? — Honnan jöttek? — Békésből. Szentandrási lakosok vagyunk, a kardosi Egyetértés Tsz építőbrigádja. — Hogy-hogy ilyen mesz- szire? — Itt dolgoztunk a szom­széd faluban, amikor meg­hallottuk; az ÁFÉSZ nem kapott helyben a bontásra mestereket. Mi elvállaltuk. Tizenöt-huszan a rendes évi szabadságunk alatt csináljuk. Szombaton kezdtük, úgy számítjuk, a jövő hét vé­gére elkészülünk. — Milyen árat kapnak ezért a munkáért, hogy még a szabadságukat sem sajnál­ják érte? — Nem munkabérért, az építőanyagért dolgozunk. Az anyag a brigádtagoké lesz. Nagy kincs az most. Jó kis mellékkereset. Mi ugyanis olyan „kapósak” vagyunk, hogy „maszekolni” csak a fizetett szabadság alatt tu­dunk — mondták. Radics Gábor eladja a ráeső részt. Csépai Pál nyári kony­hát épít. Kiszámolta öt-hat­ezer forintot takarít meg így, hogy bontott anyaghoz juthatott. Suda Pál techni­kus, építésvezető elmondja, hogy külön öröm ez a lehe­tőség az egész családnak. Nagyobbik lánya az ősszel férjhez megy, s mire a fia­talok egybekelnek, elkészül az új szoba, konyha a szü­lői ház mellett. „Ha a bon­tás nincs, aligha készült vol­na el, hisz most kevés az építőanyag. A pénzről nem is beszélve! Így kölcsön nél­kül felépíthetem”. Jól járt a brigád. És jól járt az ÁFÉSZ is. Augusztus 15-én jöhet a szolnoki Épí­tő- és Szerelőipari Vállalat, hogy az öreg, százéves épü­let helyébe újat emeljen. — OB — Jégmeteorit zuhant a iö’dre i Erdei gigász A kijevi területen fekvő Jagotyin város lakói ritka esemény tanúi lehettek: sze- mükláttára zuhant a Földre egy jégmeteorit. A mintegy 15 kilogramm súlyú jégtö­meg nagy zajjal csapódott be a város egyik utcájában, be- horpasztotta a talajt és zöld szilánkokra töredezett szét. Néhányat ezek közül össze­gyűjtöttek. a többi jég pedig elolvadt és konyhasóra em­lékeztető fehér lepedék kép­ződött a helyén. A különös jelenséget I. Sz. Asztapovics, a kijevi egye­tem hírneves meteorit-kuta­tója a következőképpen kommentálta: mivel derült, felhőtlen volt az égbolt, nincs okunk feltételezni, hogy egy hatalmas jégszem­cse hullott le a magasból. A szemtanúk egybehangzóan állítják, hogy nem láttak re­pülőgépet az égbolton. A megolvadt jég vizsgá­latakor kiderült, hogy vizen kívül fagyott ammóniákot, metánt, szénsavat és egyéb gázokat tartalmaz. Az üstö­kösök magva ugyanezekből az anyagokból és kozmikus porból áll. A Jagotyinban becsapódott jégmeteorit sebessége igen csekély, másodpercenként 17 kilométer volt és a zuhanó tömb a Föld tengelykörüli forgását követve nyugatról kelet felé tartott. Bár Földünkre minden 15 percben hull egy meteorit, mégis igen ritkán láthatók, s még ritkábban maradnak anyagi nyomaik. Többségük elég, vagy még tekintélyes magasságban elpárolog. A T—138 jelzésű rönkra­kodó, amelyet a központi faipari gépesítési és energe­tikai kutató és tervező inté­zetben terveztek meg, három műveletet végez: a fűrész­árut megragadja, felemeli és kötegekben elhelyezi a gép­kocsin, vagy a vasúti pőre­kocsin. Egy-egy köteg súlya kb. 6,3 tonna. E rönkrakodó első soroza­tát a Szolombalszkij Gép­gyár bocsátotta ki Archan- gelszkben. Amint a kísérleti példányok kipróbálása meg­mutatta, körülbelül, egyhar- madával emelhető a munka­termelékenység a kikötői szállítómunkáknál, a fafel­dolgozó üzemekben és a fa­átrakóhelyeken. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom