Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
1970. július 24i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 As iskolai rendtartás módosításáról A művelődésügyi miniszter módosította az általános iskolák és a gimnáziumok közös rendtartásának az iskolai életet szabályozó egyes tételeit. A tankötelezettségre vonatkozóan szeptember elsejei hatállyal a következő intézkedés lép életbe : minden tanköteles korba lépő gyermeket a szülő, vagy a gyermek neveléséért felelős más személy (gondviselő) köteles március 1. és 15. között a lakása szerint körzetileg illetékes általános iskolába bejelenteni és egyidejűleg beíratni. A család és az iskola kapcsolatának elmélyítése érdekében a helyi igények és az eddig bevált gyakorlat szerint, — de legalább havonta egyszer — az osztálytanító, illetve osztályfőnök fogadóórát tart az iskolában, továbbá az ellenőrző könyv útján — szükség szerint, de félévenként legalább egyszer — tájékoztatja a szülőket a tanulók fejlődéséről, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, közölve az elismerést, s az esetleges elmarasztalást. Az iskola nevelői részt vesznek a szülői értekezleteken, és legalább havonta egyszer — fogadóórát tartanak. Üj vonása lesz a rendtartásnak az iskolai diákfórumokra vonatkozó fejezet. Ez kimondja: az iskolai diákfórumokon (diákparlamenteken) az ifjúság által — a reális lehetőségek figyelembe vételével — jogosan felvetett, az iskolai oktató-nevelőmunka megjavításával, valamint az ifjúság érdek- védelmével kapcsolatos problémák megoldását az igazgató köteles elősegíteni. Az iskola igazgatójának feladatává teszi a miniszteri utasítás, hogy hívja meg az iskolai KISZ bizottság (KISZ szervezet) titkárát minden olyan nevelőtestületi értekezletre és iskolatanácsi ülésre, ahol az ifjúság megítélését, vagy a tanulók érdekeit lényegesen érintő kérdéseket tűznek napirendre. A tanulmányi kirándulással, intézmények látogatásával kapcsolatos paragrafus hangsúlyozza: az osztályszülői munkaközösséggel együttesen kialakított és elfogadott két-háromnapos kirándulások terveit úgy kell összeállítani, hogy a tanulók iskolai tanulmányaik alatt megismerjék az iskola székhelyét, közelebbi és távolabbi környékét, Nem elvont cselekmény Kalev és Linda hős fia, Kalevipoeg, aki testvérei között a legvitézebb nem Lengyelország lakosságának közel fele gyermek és 25 évesnél fiatalabb ifjú és leány. A fiatal nemzedék maradéktalanul élvezi a tanuláshoz való jogot .Ugyanakkor a világ más fiataljaihoz hasonlóan szívesen szórakozik, különösen a júliusi ünnepen, a népi Lengyelország születésnapján. Kalevipoeg a művészetben... (A Damjanich Dános Múzeum új kiállítása) Az Észt SzSzK felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Damjanich Múzeum reprezentatív kiállítás keretében mutatta be az észt nemzeti őseposzt, a Kalevipoeget és a hozzá kapcsolódó képző- és ipar- művészeti alkotásokat. A bevezető csarnok emlékeztet testvérnépünk sorsdöntő jubileumára, 1940. június 21-re, a II. világháború felszabadítási hadműveleteire és ízelítőt ad a mai Észtország iparának, mezőgazdaságának, kereskedelmének képéből. Itt utalunk az észt nép magasfokú kultúráját bizonyító apró tárgyakra, emlék és ajándék könyvborítókra, díszekre, jelvényekre, terítékre, amelyek művészi kiképzése minden észt termékre jellemző. A cigarettás doboztól a gyufatartóig, a halkonzervtől az üvegcimkéig gondos kezek formálták a díszítvé- nyeket. Nem beszélve Esz- tonia magasfokú bőrművészeti műfajáról, amelynek nyomát a könyvborítók, mappák, jegyzetfüzetek, tárcák viselik. Ugyanígy a legegyszerűbb üdvözlő kártyák, képeslapok észt grafikusok eredeti munkái. Állandó téma a képzőművészetben A Kalevipoeg szájhagyományokban élő történetét a múlt század első felében F. Fehlman, majd F. R. Kre- utzwald gyűjtötte össze. A nemzeti eposz első, 1861-es kiadása óta állandó témát jelent az észt képzőművészet, iparművészet számára, az észtek legendás fejedelme megjelenik szoborban, grafikában, vásznon, kerámiában, bőrdíszműben, üvegpoháron és faliszőnyegen. Foglalkoztatja a zeneművészetet, készítettek balett koreográfiát történetéhez, megjelent a prózai és az operettszínpadon egyaránt. Alig van olyan alkotó művész Esztoniában, akit valamilyen formában ne ragadott volna meg a Kalevipoeg egy-egy motívuma. Ezt az eposz körül csúcsosodó kulturális mozgást ragadtuk meg, hogy egy bőséges illusztrációs anyaggal bemutathassuk az észt művészet közel száz esztendejét. A termek falain tekercsszerű megoldásban körbe fut az eposz 20 énekének rövidített változata. Az idézetekhez közvetlenül kapcsolódó fotóanyag a legkülönbözőbb műfajú és technikájú művekről készült, s a legnevesebb észt művészekről ad tájékoztatást a múlt század második felétől napjainkig. Az eposz fő vonala — a szigeti szűz csábítása; a kovács ártatlan fiának megölése; Kalevipoeg fejedelemmé választása; az első pokoljárás; utazás a világvégire; a második pokoljárás; Kalevipoeg pusztulása — kiemelt, nagyméretű fotókon és fóliánszerű idézeteken hangsúlyozza a mű tartalmának csomópontjait, így az egységes, kisebb méretű illusztrációkkal együtt képekben mesélik el Kalevipoeg mondájának történetét. elvont csodalény, hanem hozzánk közel álló emberalak. Méretre és erőre ugyan hatalmas, de ugyanúgy eszik, alszik, fárad és szenved mint más közönséges ember. Története is emberi történet. Bűneiért szenvednie kell, nemcsak ő oszt igazságot, a törvényeknek rajta is érvényesülniük kell. Botlásai emberi botlások. Éppen ezért becsületes hősiessége emelkedik szemünkben. Nem misztikus erők támogatásával védi népét, tanítja szántásra-vetésre, óvja a támadóktól, épít várat számukra, hanem saját erejéből. Kalevipoeg igazi hősi példa, emberi mérce. Halála is tragikus pusztulás, miután végképp legyőzi a gonoszt, két előző bűnéért kell meglakolnia. Mindkettő emberi vétek, a leányka csábítása, valamint a szeszmámorban elkövetett gyilkosság. S miután az ördögkirály legyőzésével elvont győzelmet arat, e két emberi vétségért pusztul el. De a nép ajkán élő történet szerint egyszer visszatér még, s „újjáalkotja észt népét.” Diapozitívek Tallinnból A mű színházi jelentkezésére a kiállításon egy színpadkép és egy bábjelenet makettje utal. A Kalevipoeg különböző kiadásain^ a tárlókban kap ízelítőt a látogató. Köztük a Bán Aladár fordította, 1960-ban megjelent magyar kiadásról, valamint a bukaresti kiadónál nemrég megjelent, gyerekeknek készült magyar nyelvű Kalevipoeg kiadásról is. Az utolsó teremben a mai Tallinnról készült diapozití- vekben gyönyörködhet a látogató. Szabó István A MÉM miniszteri értekezlet előtt: a mezőgazdaság talajerőgazdálkodásának fejlesztése A MÉM miniszteri értekezletének keddi ülése napirendjén szerepelt: a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztési terve, a MÉM teljes középtávú kutatásairól, ennek feltételeiről és a további feladatokról szóló előterjesztés, továbbá a négy kiemelt kutatási célprogram: az évelő szálas szántóföldi takarmánynövények nemesítése és termesztésük komplex fejlesztése; a mezőgazdasági eredetű élelmiszeripari nyersanyagok objektív minősítési és értékelési rendszerének kiszélesítése és továbbfejlesztése; fenyők termesztésének és faanyaguk felhasználása, a talajerőgazdálkodás kérdésének komplex kutatása. E témák közül — a fontossági sorrend igénye nélAz értekezlet megállapította: a hazai mezőgazdaság az utóbbi években tett erőfeszítések ellenére — a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokhoz képest — még mindig kevés műtrágyát használ fel. Az 1950. évi 4,8 kilogrammhoz képest 1967— 68-ban vegyes hatóanyagban számítva több mint 76 kiló műtrágya jutott egy- egy hektárra. Számítások szerint jelenleg a nagyüzemek 1 forint értékű műtrágyával 2 forintos hasznot érnek el. Ezt az eredményt A program lehetővé teszi, hogy a hazai mezőgazdaság évente 5—6 milliárd forint értékű műtrágyát alkalmazzon. A talajerőpótlás hatékonyságának növelése kifikül — az utóbbi témával kapcsolatban a miniszteri értekezlet megállapította, hogy a magyar mezőgazdaság már alig rendelkezik olyan területtel, amelyet eddig nem használtak ki és később a termelésbe lehetne vonni. A hazai adottságok között ezért különös jelentősége van a trágyázásnak, amellyel igen hatásosan lehet növelni a talaj termelékenységét és — közvetett módon — a növényi és állati termékek mennyiségét. Ezért volt különös jelentősége a MÉM keddi miniszteri értekezletének, amely — dr. Dimény Imre miniszter vezetésével — a talajerőgazdálkodás fejlesztésére kidolgozott programot tárgyalta meg. tovább kell javítani és ebben nagy szerep jut majd a tudományos kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek egyaránt. A miniszteri értekezlet jóváhagyta azt a programot, amely 1971—77 között 29 intézmény bevonásával széleskörű tudományos kutatást irányoz elő. A program a műtrágyázás hatékonyságának 25 százalékos növelését tűzi ki célul, ami azt jelenti, hogy 1 forint értékű műtrágyára 2,5 forintos gazdasági haszon esik majd. zetődő lesz és évente legalább 2,5—3 milliárd forint többlethasznot ígér a nagyüzemeknek. Bőségesen megtérül majd az a közel 64 millió forintos összeg, amelyet a program végrehajts sára irányoztak elő. A ku tatómunka irányításává egyébként a keszthelyi Ag rártudományi Főiskolát bíz ták meg. A kutatás els' részeredményei már 1972 ben hasznosíthatók lesznek a fontosabb témákat a későbbi években — közülü) már jónéhányat 1973-ban é. 74-ben — dolgozzák ki. Minden ágazatot érint A miniszteri értekezleten megtárgyalt kutatási célprogram úgyszólván valamennyi növénytermesztési ágazatot érint. A kutatómunka többek között olyan, a gyakorlatot közvetlenül érintő kérdésekre is kiterjed — mint pl. a trágya és a talaj kölcsönhatása; a szántóföldi és kertészeti növények trágyázási rendszere; a trágyák forgalmazása, raktározása, és felhasználásával kapcsolatos műszaki fejlesztés; a trágyázás gazdaságossága. A műtrágyák hatékonyságának növelésére és a szántóföldi növények trágyázási rendszerének kialakítására irányuló kutatások a nagy- adagú műtrágyázás gazdaságos mértéke meghatározásának alapját képezik. A kutatások az országos műtrá- gyázási kísérletek keretében a legváltozatosabb viszonyokra és minden talajtí-: pusra kiterjednek. A miniszteri értekezlet szerint a kidolgozott célprogram javaslat teljesnek minősíthető — kielégíti a talajerőgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatosan felmerülő igényeket. Ke vés műtrágyát használunk fel A talajerő pótlásáért Nem rossz ötlet! A kunszentmártoni ÁFÉSZ nagy beruházáshoz kezd az idén. A régi élelmiszerüzlet helyén egy új iparcikk áruházat létesít. A 12—13 millió forintos költséggel épülő áruház egyemeletes lesz; földszintjén az élelmiszerbolt is helyet kap. Szaküzlet-részlege nemcsak az iparosodó járási székhely, hanem a környező községek ellátására is hivatott lesz 1972-től, amikor megnyitja kapuit. A régi élelmiszerboltot most bontják. Vajon hogyan sikerült munkaerőt találni erre a feladatra, amikor építőkben nagy a hiány? — Honnan jöttek? — Békésből. Szentandrási lakosok vagyunk, a kardosi Egyetértés Tsz építőbrigádja. — Hogy-hogy ilyen mesz- szire? — Itt dolgoztunk a szomszéd faluban, amikor meghallottuk; az ÁFÉSZ nem kapott helyben a bontásra mestereket. Mi elvállaltuk. Tizenöt-huszan a rendes évi szabadságunk alatt csináljuk. Szombaton kezdtük, úgy számítjuk, a jövő hét végére elkészülünk. — Milyen árat kapnak ezért a munkáért, hogy még a szabadságukat sem sajnálják érte? — Nem munkabérért, az építőanyagért dolgozunk. Az anyag a brigádtagoké lesz. Nagy kincs az most. Jó kis mellékkereset. Mi ugyanis olyan „kapósak” vagyunk, hogy „maszekolni” csak a fizetett szabadság alatt tudunk — mondták. Radics Gábor eladja a ráeső részt. Csépai Pál nyári konyhát épít. Kiszámolta öt-hatezer forintot takarít meg így, hogy bontott anyaghoz juthatott. Suda Pál technikus, építésvezető elmondja, hogy külön öröm ez a lehetőség az egész családnak. Nagyobbik lánya az ősszel férjhez megy, s mire a fiatalok egybekelnek, elkészül az új szoba, konyha a szülői ház mellett. „Ha a bontás nincs, aligha készült volna el, hisz most kevés az építőanyag. A pénzről nem is beszélve! Így kölcsön nélkül felépíthetem”. Jól járt a brigád. És jól járt az ÁFÉSZ is. Augusztus 15-én jöhet a szolnoki Építő- és Szerelőipari Vállalat, hogy az öreg, százéves épület helyébe újat emeljen. — OB — Jégmeteorit zuhant a iö’dre i Erdei gigász A kijevi területen fekvő Jagotyin város lakói ritka esemény tanúi lehettek: sze- mükláttára zuhant a Földre egy jégmeteorit. A mintegy 15 kilogramm súlyú jégtömeg nagy zajjal csapódott be a város egyik utcájában, be- horpasztotta a talajt és zöld szilánkokra töredezett szét. Néhányat ezek közül összegyűjtöttek. a többi jég pedig elolvadt és konyhasóra emlékeztető fehér lepedék képződött a helyén. A különös jelenséget I. Sz. Asztapovics, a kijevi egyetem hírneves meteorit-kutatója a következőképpen kommentálta: mivel derült, felhőtlen volt az égbolt, nincs okunk feltételezni, hogy egy hatalmas jégszemcse hullott le a magasból. A szemtanúk egybehangzóan állítják, hogy nem láttak repülőgépet az égbolton. A megolvadt jég vizsgálatakor kiderült, hogy vizen kívül fagyott ammóniákot, metánt, szénsavat és egyéb gázokat tartalmaz. Az üstökösök magva ugyanezekből az anyagokból és kozmikus porból áll. A Jagotyinban becsapódott jégmeteorit sebessége igen csekély, másodpercenként 17 kilométer volt és a zuhanó tömb a Föld tengelykörüli forgását követve nyugatról kelet felé tartott. Bár Földünkre minden 15 percben hull egy meteorit, mégis igen ritkán láthatók, s még ritkábban maradnak anyagi nyomaik. Többségük elég, vagy még tekintélyes magasságban elpárolog. A T—138 jelzésű rönkrakodó, amelyet a központi faipari gépesítési és energetikai kutató és tervező intézetben terveztek meg, három műveletet végez: a fűrészárut megragadja, felemeli és kötegekben elhelyezi a gépkocsin, vagy a vasúti pőrekocsin. Egy-egy köteg súlya kb. 6,3 tonna. E rönkrakodó első sorozatát a Szolombalszkij Gépgyár bocsátotta ki Archan- gelszkben. Amint a kísérleti példányok kipróbálása megmutatta, körülbelül, egyhar- madával emelhető a munkatermelékenység a kikötői szállítómunkáknál, a fafeldolgozó üzemekben és a faátrakóhelyeken. ,
