Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
Községpolitika és a fiatalok A tanácsok akkor folytatnak helyes ifjúságpolitikát, ha nemcsak meghallgatják, hanem igénylik is a fiatalok véleményét, sőt, bevonják őket a tervek megvitatásába éppúgy, mint a megvalósítás munkájába. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a fiatalok szívesen kapcsolódnak be ebbe a munkába akár egyénileg, akár az ifjúsági szervezeten keresztül. A tanácsok jó ifjúságpolitikája tehát egyúttal azt is jelenti, ha a legrátermettebb fiatalokat az eddiginél nagyobb számban választják be a különféle helyi vezető testületekbe, ahol a felnőttekkel azonos jogokkal és kötelezettségekkel vehetnek részt a közös mun- í kában. A tapasztalat szerint amit az ifjúság helyesnek tart, az az esetek többségében nem mond ellent az idősebb korosztályok céljainak, érdekeinek sem. A falukorszerűsítés például, amelynek a fiatalok az élharcosai, szívügye mindenkinek, — függetlenül évei számától. Ki ne akarná, hogy faluja kiemelkedjék a sárból, hogy minél több betonjárda készüljön, s a városihoz fokozatosan közelítő új, kultúrált életforma, a kereskedelemben, a szolgáltatásoknál, s a községpolitika valamennyi területén az eddiginél gyorsabb ütemben valósuljon meg? Ma sokan panaszkodnak amiatt, hogy a falu-szépítésre felhasznál ható összeg mennyire szűkös. Ám a társadalmi munkaakciók egész sora bizonyítja, hogy ott, ahol meg kell fogni a dolog végét, általában a fiatalok állnak az első sorokban. Munkás kezük révén olykor százezrekkel tágítható egy-egv faluban a faluszé- pités költségkerete, — helyenként pedig egyenesen több a munkáskéz, mint az elvégzendő munka. Mezőtúron például igen sok — főleg szakmunkás — fiatal vállalt most részt a város árvízsújtotta részén lévő családi otthonok helyreállításában. Többen szabad idejüket, vasárnapjukat töltik építőmunkában. Vannak ugyanakkor olyan sajátosnak nevezhető igények is, amelyeknek teljesítése — érthető okokból — főként a fiatalság szívügye. Ilyen a kulturális, művelődési, szórakozási lehetőségek bővítése, valamint a rendszeres sportolás ügye. Ebben a vonatkozásban meglehetősen sok megnemértéssel találkozhatunk a helyi tanácsoknál. Évek óta nem tudják megoldani például számos helyen, hogy a fiatalság valóban otthont találjon a községi művelődési házakban. Igaz, része van ebben annak is, hogy a községek nem elhanyagolható részében még a régebbi elképzelés alapján épült kultúrházak találhatók, ahol az egyetlen nagy terem főként az egész községet átfogó rendezvények céljait szolgálja. De még ahol vannak is kisebb helyiségek, ott is gyakran zárva találják azokat a fiatalok. Jó kezdeményezésnek mondható az a mostanában kialakuló szokás, hogy a kultúrház fenntartásának anyagi gondját a községi tanács és a helyi termelőszövetkezetek közösen viselik. Megyénkben Tiszaburán szervezték meg először, hogy a községi tanács és a Lenin Tsz együttesen működteti a kultúrházat. A szövetkezet jelentős pénzösszeget fordít arra, hogy mind a község, mind a szövetkezet fiataljai is jól érezzék ott magukat. Megfelelő klubot rendeztek be számukra. Tiszaföldváron a Szabad Nép Tsz vette át hasonló szándékkal és elképzelésekkel az ószőllői kultúrházat. Az a tervük, hogy így is segítik a fiatalok aktivitását, a szövetkezethez, a községhez való ragaszkodását. Különösen megnőtt a fiatalok sportolási igénye. Sajnos nem mindenütt fordítanak rá kellő gondot, hogy ezt az igényt kielégítsék. Bármerre elmehetünk az országban, láthatjuk, hogy legalább minden második faluban mennyire elhanyagolt a sportpálya és környéke, arról nem is szólva, hogy a futballcsapatnak gyakran arra sincs pénze, hogy megváltsa a vasúti jegyet, ha a járás másik szögletében kell a soros mérkőzést lejátszania. Hol vagyunk még attól, hogy egy-egy községben többféle sportág is szakosztályt tarthasson fenn. Hiányzanak ehhez a sportszerek, a minimális eszközök. Mindez a községpolitika tárgykörébe tartozik és elodázhatatlan tennivalót jelent a község vezetői számára is. ha azt akarjuk, hogy a falu számára nélkülözhetetlen fiatalok ne kívánkozzanak el hazulról. A társadalom elismerése Jelvények, plakettek, oklevelek birtokosai Tegnap délután a szolnoki városi tanács nagytermében azok gyülekeztek, akik tavaly kiemelkedően munkálkodtak a megyeszékhely szépítéséért, fejlesztéséért. Csorna Kálmán, a városi tanács vb elnöke ismertette, hogy a szolnokiak 1969-ben több mint 2.5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A csaknem hatezer szolnoki lakos, a felnőttek 15.5 százaléka önkéntesen vállalt, ellenszolgáltatás nélküli munkájával is bizonyította, hogy magáénak érzi, szereti a várost. A várospolitika végrehajtása során számtalan lehetőség nyílik arra, hogy az emberek érdeklődésüknek megfelelően vegyenek részt a közösségi feladatok megoldásában. A város fejlődését segítő hasznos mozgalom bázisai a vállalatok, intézmények, amelyeknek kollektívái szocialista brigádjai, dolgozói teljesítették az összes társadalmi munkaóra 88 százalékát. Sokan tevékenykedtek a különböző társadalmi és tömegszervezetekben és a sportmozgalomban is. Tegnap a társadalmi munkások legjobbjai közül a „Társadalmi Munkáért” kitüntető jelvény arany fokozatának tizenöten, az ezüstnek negyvennégyen, a bronznak harmincán lettek birtokosai. Huszonhatan elismerő oklevelet kaptak, öt szervet pedig a plakett ezüst, illetve bronz fokozatával tüntettek ki. Hta: Eddig félszáz újjáépítési és helyreállítási kölcsönt engedélyezett az OTP A régi helyén hatvan—hetven házat nem lehet újjáépíteni Szolnok megyében a szomorú emlékű árvíz és a helyi belvizek 240 lakóépületet rongáltak meg, illetve 273-at teljesen tönkretettek. Helyreállításuk azaz újjáépítésük megkezdése a közelgő tél miatt igazság szerint egyetlen napot sem késhetne. Az építési engedély megszerzése, a tervrajz elkészítése és az építési kölcsön kiutalása — a rendkívüli helyzetre való tekintettel bármennyire is leegyszerűsítették és meggyorsították — mégis tekintélyes időt vesz igénybe. Ezért nagyon fontos, hogy a károsultak az építési kölcsönhöz elengedhetetlen építési engedélyt és a kivitelezőt mielőbb „szerezzék meg”. Az árvízkárok helyreállításának meggyorsítására elsősorban az Országos Takarékpénztár valamint az illetékes tanácsok szakigazgatási szervei nem sajnálják az időt és fáradságot, s az előírások végsőkig történő leegyszerűsítésével a károsultak érdekeit a legmesszebbmenőkig szem előtt tartják. A legfontosabb könnyítésekről szólva Szűcs Ferenc, az OTP Szolnok megyei igazgatója elmondotta, hogy a vidéki (városi, községi) fiókok — ahol jelentős károsodás történt — az önálló kölcsön engedélyezésére a Taka-1 rékpénztári Főigazgatóságtól felhatalmazást kaptak, hogy az igényelt hitelkeret mielőbb a károsultak rendelkezésére álljon. A helyreállítási munkák megkezdése, a káradat felvételi lapok és megfelelő építési tervek nélkül nem kezdődhetnek meg. Köztudott, hogy a jó típusterv korábban is hiánycikk volt, ezért a helyi tanácsok intézményesen segítik a lakosságot, s megfelelő tervekkel látják el őket. A költségvetésnél — ha állami vagy szövetkezeti építőipar végzi a kivitelezést, vagy ha magánkisiparos vállalta az építést — irányárat lehet alkalmazni a végleges költségvetést pedig 60 napon belül kell benyújtani az OTP- hez. Ha családi összefogással történik az építés, akkor a tanács szakigazgatási szerve jogosult a költségelőirányzatot igazolni. Az építési engedélyeket a tanácsok soron kívül és intézményesen biztosítják, a sok utánjárást igénylő telekkönyvi szemle beszerzését pedig az OTP vállalta magára. Szolnok megyében a józan megfontolás alapján és az árvízkárosultak érdekeit figyelembe véve — hasonló elemi csapás elkerülése miatt — körülbelül 60—70 árvizes épületet nem lehet a régi helyére újjáépíteni. A tulajdonosok víztől védett helyen kapnak ingyenes telket és a 130 ezer forintos építési kölcsönnel szemben 150 ezer forintot, kamatmentesen. Ezenkívül továbbra is tulajdonukat képezi a korábbi telek. Július 21-ig az OTP-fiókok a megyében 42 újjáépítési, vagy helyreállítási kölcsönkérelmet engedélyeztek, a nagy munka tehát megindult. El kell még mondani, hogy az Országos Takarék- pénztár, átérezve az ár- és belvíz következtében elpusztult, vagy megrongálódott lakóházak gyors felépítésének fontosságát, a kölcsön folyósításoknál, tehát a kifizetéseknél is sok könnyítést alkalmaz. B. J. A hét közepén ismét általánossá vált a mezőgazda- sági munka a Duna—Tisza közén. A gyakori esőzések, a kiszámíthatatlan időjárás nehezíti a kenyérnek való betakarítását. A felázott talajokon körülményesebb, lassabb a betakarítógépek munkája. Nagy erőpróbára teszi a gépet az is, hogy gyomosak a beérett gabonák, s ez az eső után a felszáradást is nehezíti. A rozstermő vidéken, a hoFolynak a „Szabad Magyarország 25 éve" kiállítás előkészületei ☆ Gyári történetek ☆ A láthatatlan ember ☆ Noteszlapok Tallinnból mok kenyérgabonájának zömét kézzel, illetve géppel aratták, s most hagyományosan csépelik. A nagyüzemi gazdaságok ban az idén is messzemenően gondoskodnak az aratókról. Mezőre szállítják az ebédet, s frissítőkkel is ellátják őket. A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetben az aratási idényre üzemi konyhát nyitottak, naponta 100—120 személy részére készít ízletes, bőséges ebédet. Tovább mélyül az olasz kormányválság (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — | A pártkongresszus tiszteletére A Nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban a pártkongresszus tiszteletére újabb felajánlásokkal egészítették ki a jubileumi vállalásokat. A minden üzemrészre gondosan kidolgozott tervvel jelentős mértékben növelik a jövedelmezőséget, hogy ezzel is hozzájáruljanak az árvízkárok pótlásához. Bővülő da- namidselyem üzemünkben 25 nappal a határidő előtt, december 6-án megkezdik a termelést. Más üzemrészekben is határidő előtt állítanak munkába új gépeket, új gyártmányokat vezetnek be. Jobb munkaszervezéssel a tervezetthez viszonyítva 6 százalékkal csökkentik a létszámot. 18.5 millió forint értékű terméket készítenek terven felül és ennek 67 százalékát a termelékenyebb munkával fedezik. A termelékenységet 7.6 százalékkal növelik. Vállalati eredményüket 8.3 százalékkal, több mint 10 millió forinttal teljesítik tüL Uzembővítés A Borsod megyei tanács hozzájárulásával együttesen mintegy 4 millió forintos költséggel bővíti somsályi üzemét a Budapesti Bőrdíszmű Vállalat. A munka ez év szeptemberére fejeződik be, s azután az eddigi 150 mellett további 60 bányász feleségnek tudnak majd rendszeres munkát adni. A meglévő üzemrészt 1967-ben rendezték be az azóta csökkentett termeléssel dolgozó bánya felszabadult munkásszállójában. A somsályi bányászasszonyok azóta tökéletesen elsajátították szakmájukat, s az idén már szinte kizárólagosan exportra termelnek. Kétféle fazonban mintegy százezer műbőr diplomata táskét készítenek, s ebből ezret a Szovjetunióba, a többit pedig tőkés országokba szállítják. Fólia alagutak a Jászságban A Jászság termékeny homokján a háztáji árutermelés jövedelmező formáját honosították meg. A nagyüzemi gazdaságokban jól bevált fólia alagutak alatt termesztik a korai zöldségféléket. — Jászfényszarun az idén hat- száznegyvennyolc fólia alagút alatt fejlődött a saláta, a zöldpaprika, a retek, a karalábé, az uborka és a paradicsom. A háztáji kertészetekben már május elején szedték a termést. A fóliás termeléssel mintegy negyven százalékkal magasabb árbevételt értek el a termelők. A tsz tagok felmérése szerint a háztáji fóliás kertészkedés megtérülő beruházás. Egy fólia-sátor ezer. ezerkétszáz forintba kerül, s az alatta termelt áru már az első évben kétszeresen megtéríti a befektetést. Sikeres vásár A HUNGEXPO rendezésében tíz magyar külkereskedelmi vállalat vett részt a nagy sikerrel zárult barcelonai nemzetközi vásáron. A magyar kiállítók külön pavilonban, 510 négyzetméteres alapterületen mutatták be termékeiket olyan sikerrel, hogy a vásár egyik fő díját ítélték oda a pavilonnak, a külső megjelenésért, és az ötletes építészeti megoldásokért. A vásár kereskedelmi szempontból szintén sikerrel zárult: a Medicor és a Terim- pex négy spanyolországi céggel vette fel a közvetlen üzleti kapcsolatot. A spanyol rádió és televízió több ízben adott műsort a magyar kiállítók pavilonjából. Virágritkaságok Szirmot bontottak a nyár virágritkaságai a Bükkben. Az e vidéken „bennszülöttnek” számító fehérvirágú högyestike mellett most virágzik az alkonyati órákban fűszeres illatot árasztó szibériai tömjén-illat is. — A hegység mély völgyeiben teljes nyári díszében pompázik a bíboros kosbor és a mézajkú kosbor. A nagymező gazdag Flórájának egyik ritkasága, a sötéten pettye- zett. rózsaszínhúsvörös szín- áranyalatú Turbán-liliom — ugyancsak ezekben a liánokban bontotta ki szirmát. A bükkösök szélén nyílik a sötét ibolya színű kárpáti sisakvirág, az úgynevezett többrök. meredek, cserjékkel benőtt oldalain pedig az északi sárkányfű. Üj játékfilmek A három játékfilm zenei felvételei kezdődnek a MAFILM játékfilm-stúdióiban ezen a héten. Mihály András zenéje illusztrálja a Déry Tibor művéből készült Szerelem című filmalkotást, amelyet Makk Károly rendezett. A másik zenefelvétel a nemrégen befejeződött tv-film- hez, Babits Mihály Hat holdas rózsakertjéhez készült. A tv-film rendezője Ranódy László, zeneszerzője pedig Hidas Frigyes. Műtrágya a szennyvízben Évente 5000 tonna nitrogén műtrágya folyik el a vegyi üzemek szennyvizében. A nagymenyiségű nitrogén évről évre sok gondot okoz, annak érdekében, hogy megmentsék a nagymennyiségű nitrogént és megóvják a vizet a szennyezéstől. Legnagyobb műtrágya gyáraink együttműködésre kérték fel a mezőgazdasági kutatókat. A keszthelyi agrártudományi főiskola növénytermesztési tanszékének munkatársai kidolgozták a szennyvíz mező- gazdasági hasznosításának módszerét. meghatározták, hogy milyen műtőkben kell hígítani ahhoz, hogy az öntözésre használható legyen. Küzdelmes az aratás
