Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
1970. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Jó lenne, ha az illetékesek is felfigyelnének a kedvezőtlen változásra, s intézkednének, hogy cégtáblájuk fedje a büfé-falatozó jelleget. Ha nem megy, cégtáblát kell cserélniük. HAJDŰ TIBOR Jászkisér Mindenkit hazavárnak,.. Ezt a két szót több helyen lehet olvasni és hallani. A Néplapban is több alkalommal szóltak a biztonságosabb közlekedés érdekében. A mentőautók mégis gyakran száguldanak szirénázva az utcákon; balesetet szenvedők segítségére sietnek. Bosszankodunk azon; hányszor elmondunk gyermekeinknek valamit, hiába. Az meg különösen felháborító: a gépkocsik volánjai mellett ülő felnőttek nap mint nap miként rohannak, szabályt, gyalogosokat figyelmen kívül hagyva, mintha ők soha nem járnának gyalog. Az embernek egy élete van, ne kockáztassuk hát percekért! Elet, vagy egy életre szóló rokkantság lehet az ára a meggondolatlanságnak, a figyelmetlenségnek. És jelentős anyagi kár. Vigyáznunk kell tehát a nap minden órájában egymásra, saját és mások testi épségére. Legyünk — autósok és gyalogosok — óvatosabbak. Ne bosszantsuk, inkább segítsük egymást és akkor este vagy reggel ismét — hazaérünk. M. F.-né Szolnok Kút — víz nélkül A Thököly út és Délibáb út találkozásánál lévő közkifolyóból már hónapok óta nem folyik a víz és nekünk, a Bihari úton és környékén lakóknak messzire kell járnunk vízért. Sokan lakunk erre öregek, nehezünkre esik már vizet cipelni, mással kell hozatnunk, amiért persze külön fizetnünk kell, csakhogy erre nem telik. Nem tudjuk, miért van a kút lezárva. Segítségüket kérjük; járjanak el az illetékeseknél, hogy ne kelljen messzire mennünk ivóvízért. Ha valamiért nem lehet ezt a kutat üzemeltetni, jó lenne nekünk másutt is, csak közelebb legyen. FEHÉR LÁSZLÓ nyugdíjas Szolnok Majd lesz télen? Mezőtúr, vasúti étterem söntése... A hőség szinte kibírhatatlan, 32 fok meleg van... a jobb házőrzők árnyékban. .. — Kérek egy jaffát, elvtársnő! — szólok magabiztosan. A válasz rövid és tömör: „Nincs! Már két napja se szóda, se málna, semmiféle üdítő, szeszmentes ital!” — Hogy lehet ez? — Ajjaj! Ez gyakran előfordul! — hangzik könnyedén. Mondanom sem kell, hogy az étteremben ugyanez a helyzet. Mezőtúr: Túri falatozó. egy fuvaros a pultnál jaffát iszik... — Kérek egy jaffát. il — Hangom már bizonytalanabbul cseng. Gyanúm jogos. A válasz ismét rövid és tömör: Nincs! — Málna? Szóda? — Az sincs. — Hát ez szomorúi — mondom elkeseredve. — Legalább van min szo- morkodnia. — Tudja-e, hogy egyes helyeken már udvariassági versenyben vannak az eladók?! — replikázok. — Ajjaj! Azt mi már megnyertük és üdvözöljük a pestieket! — így az eladónő. Az alkalmazottak kaján vigyorától kísérve, megszé- gyenülten kullogtam ki a falatozóból. Egyenruha ide, egyenruha oda — szomjúságom egy utcai nyomóskútnál oltottam el. Azzal „vigasztaltam” magam: télen nem kell ilyesmire vetemednem: lesz bőven üdítőital Mezőtúron. KISS GYULA szds. Mezőtúr Kirándulás Keveset aludtak július 15-re virradóra a jászladányi szociális otthon lakói. Mátrai kirándulásra készültek. Kora reggel már mindenki felöltözve, útra készen várta az indulást. Végre megérkezett az autóbusz. Mikor mindenki elfoglalta a helyét, idegenvezetőnk elmondta a napi programot, ismertette az útirányt. Az úton mosolytól kipirult arcok tekingettek szét: nézték az ismerős, régen elhagyott vidéket. Gondozottaink nagy része ugyanis a Jászságból került hozzánk. Szerettek volna bekukucskálni a kedves otthonba, vagy ismerőseiket megpillantani. Az első pihenő Gyöngyösön volt. Előkerültek az elemó- zsiás kosarak. A bőséges reggelizés után a város főterén idegenvezetőnk színes, érdekes előadást tartott Gyöngyös nevezetességeiről. A hitelesség kedvéért megkóstoltuk a gyöngyösi bort is. Remek, napsütéses időben érkeztünk Mátrafüredre, ahol rövid séta, majd ebédelés következett. Nótázva indultunk a Kékes felé, ahol a fiatalabb utasok nagybátran nekivágtak a lépcsőknek és felkapaszkodtak a Kékestetőre. Az idősebbek az autóbusz mellől is szép kilátásban gyönyörködtek. Nem feledkeztünk meg az otthonban maradottakról sem. Apró ajándékokkal kedveskedtünk nekik. Az egész napi látványosság, az utazás, a szokatlan hegyi levegő elfárasztott valamennyiünket, de kivétel nélkül mindenki elismerően nyilatkozott a szép kirándulásról. MAGONY JÁNOSNÉ szoc. otthon vezető Jászladány Megtévesztő cégtábla Nagy örömünkre a Táncsics Tsz a sportpályán létrehozott egy „KIS-ÉR” elnevezésű büfé-falatozót. Helyiségei megfelelőek, a berendezés szép, korszerű. Minden ado'ttság megvan ahhoz, hogy a vendég jól érezze magát, ha szórakozni akar. Közel van a vasútállomáshoz, így a vonatra várakozók is kellemesen tölthetik itt idejüket. A „KlS-ÉR”-nek van azonban egy sajnálatos szépséghibája. Az épületen elhelyezett felirat kissé megtévesztő. Milyen büfé és falatozó az, ahol az italon kívül alig kapható más? Megnyitás után — úgy látszik, csalogatónak — volt frissen sült hurka, kolbász, de ma mindezt hiába keresi már a vendég. Még péksütemény félét sem lehet kapni. Nem hiszem pedig, hogy ez hiánycikk. A büfében csak elfogyasztani lehet az üveges sört, elvinni nem. Most még rosszabb Áprilisban már írtam a szerkesztőségnek az Egyetértés utca lakóinak nevében, segítségüket kérve. Levelemet az április 15-i újságban közölték is, „Aludj édes, álmodjál” címmel. Azt panaszoltam akkor: lehetetlen az utcába járművel bemenni, ott csak dömperek tudnak közlekedni, azok viszont még éjjel sem hagyják nyugodni a környékbelieket. Sajnos, azóta sem változott ez az ádatlan állapot, sőt romlott. A sok-sok eső következtében a dömperek most már tengelyig süllyednek a sárban. Téli tüzelőt kellene vásárolnunk, de hogyan? Emberfia nem vállalja a fuvart. Illetve a napokban akadt egy vállalkozó, de célt nem ért, út közben le kellett raknia a szállítmányt. Az utca lakóinak nevében kérem ismételten az illetékesek mielőbbi intézkedését. DEÁK FERENCNÉ Szolnok A fényképezéshez nem volt engedély A Néplap július 8-i számában „ötöt — hatvanért” címmel cikk jelent meg, a jászszentandrási óvodában történt fényképezésről. Ezzel kapcsolatban a következőket ismertetem: Június közepén az egri fényképész ktsz (Gárdonyi Géza út 3.) dolgozója vételi és előzetes előlegkérési kötelezettség nélkül, fényképeket készített az óvodás gyermekekről. Erre az iskola igazgatóságától engedélyt nem kért. A fényképek az ismertetett időpontban elkészültek, amelyeket a szülők tetszés szerint megvásároltak. A .fényképek a szülők tetszését megnyerték. Után- rendeltek. A szülők figyelmét egyébként az óvónő és a dajka felhívta, hogy a képeket nem kötelező megvásárolni. Volt is olyan szülő, aki nem vette meg azokat... Az óvoda dolgozói az árusításért térítést nem kaptak. BERKI ISTVÁN ig. h. Jászszentandrás Az autósok is tehetnek róla... Július 1-én Nagy Lajosné kisújszállási olvasónk sorait közöltük, „Nem ez a legfontosabb, de...” címmel. Levélírónk azt sérelmezte: sok benzinkútnál rossz a kompresszor, s viszonylag hosszú időbe telik annak megjavítása. Választ Venyige Sándortól, az ÁFOR Ásványolaj- forgalmi Vállalat IV. sz. tájegységi telepének vezetőjétől (Szolnok) kaptunk. „.. .A töltőállomásokon elhelyezett kompresszorokat csak a kútkezelők kezelhetik, erre minden alkalmazottunkat utasítottunk. E szolgáltatást még a nagy forgalomra való hivatkozással sem szabad megtagad- niok. Vevőink igen gyakran — anélkül, hogy a kútkezelőnek szólnának, vagy kérnék a szolgáltatás elvégzését — engedély nélkül használják a kompresszorokat, és azok a szakszerűtlen kezelés következtében válnak üzemképtelenné.. \ A kutaknál elhelyezett kompresszorok nagyrészt külföldi gyártmányúak, javításuk ezért — alkatrész- hiány miatt — hosszabb ideig elhúzódik. A kisújszállási töltőállomásnál is kb. két hét után — július 3-án — sikerült a javítást elvégezni, bár a kút kezelője utasításainknak megfelelően, időben jelentette a hibát karbantartó műhelyünknek. Az ugrásszerűen megnövekedett forgalom miatt feladataink kétségkívül megszaporodtak. Az igényeket lehetőségeinkhez mérten igyekszünk — vevőink megelégedésére — kielégíteni. Munkánk színvonalának javításához azonban kedves vevőink segítségét is kérjük. Üzemanyag-vételezésnél fegyelmezetten, kicsit türelmesebben várakozzanak; a töltőállomásoknál elhelyezett műszaki berendezéseket önhatalmúan ne használják, arra a gyakorlattal rendelkező kútkezelőket kérjék fel...” „Kánikulában, vízügyben” címmel 1970. július 12-én megjelent cikkünkre Arnóth József, a víz- és csatornamű vállalat törökszentmiklósi üzemvezetője és Szőke Lukács, a városi tanács vb csoportvezetője válaszolt. Többek között megemlítették, hogy a Kossuth Lajos utca rekonstrukciója valóban elkezdődött, de nem 250, hanem 200 milliméteres csövekkel történik a hálózatbővítés. Szóvátették, hogy nem ólom, hanem régi öntöttvascsövek okozzák a víz szennyeződését. Megírták, hogy most már — miután kompresszorozása megtörtént — homokolás nélkül , üzemel a négyes kút. Nem ólommérgezés... Lapunk július 10-i számában munkatársunk cikket írt „Baleset Szászberekén” címmel, amelyre a Szolnok megyei tanács vasipari vállalatától kaptunk észrevételt. Ebben a kérdéses cikk következő kiegészítését kérték: „.. .Kétségtelen, hogy akkumulátor gyártás az ólom felhasználás miatt fokozott veszéllyel jár, emiatt azonban üzemorvost foglalkoztatunk, aki rendszeresen figyelemmel kíséri a dolgozók egészségi állapotát. Időszakos laboratóriumi vizsgálat alapján állapítják meg, hogy milyen mérvű a szervezet ólomtartalma, s a kritikus pont elérése esetén a dolgozókat ólommentes munkahelyre javasolják, vagy táppénzes állományba veszik és gyógykezelik. Kifejezett ólommérgezés azonban nem történt, az eddigi laboratóriumi vizsgálatok ugyanis csak az ólommérgezés veszélyét állapították meg. Szászberekén az egészség- védelemre az elmúlt évek folyamán nagy gondot fordítottunk, s hogy ez kedvező eredménnyel járt, annak egyik bizonysága, hogy míg a korábbi években havonta 13—14 dolgozót „szűrtek ki” az ólommérgezés veszélye miatt, addig ma havonta csupán 1—2 dolgozót kell ólommentes munkahelyre átirányítani...” Sz ERKESZTöl K. A. SZOLNOK: Az 1955. évi 39. számú tvr. 13. §-ának rendelkezése szerint a táppénz a munkabér 65 százaléka. Az a dolgozó, aki ugyanannál a munkáltatónál 2 év óta megszakítás nélkül munkaviszonyban áll, 75 százalékos táppénzre jogosult. Kórházi ápolás alatt a dolgozó részére táppénzének 50 százaléka, ha eltartásra szoruló családtagja van, táppénzének 80 százaléka jár. Kórházi ápolás esetén a táppénz nem az átlagkereset 80 százaléka, hanem az egyébként járó táppénz 80 százaléka, feltéve, ha eltartásra szoruló családtagja van; ha nincs eltartásra szoruló családtagja, úgy csak a táppénz 50 százaléka jár. B. M. JÁSZBERÉNY: Az építésügyi szabályzat 141. §-ának rendelkezése szerint a kerítést az építési telek tulajdonosa a telek homlokvonalán, továbbá az utcáról nézve a jobboldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani. V. S.-né, SZOLNOK; Családi pótlék folyósítása szempontjából egyedülálló dolgozó nő az, aki nem él házasságban, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, akinek a férje testi vagy szellemi fogyatékossága miatt legalább 6 hónapon át keresőfoglalkozást folytatni nem tud, jövedelme nincs és családi pótlékra nem jogosult, továbbá, akinek férje előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. A jogszabály azonban azt is kimondja, hogy a családi pótlékra jogosultság szempontjából nem lehet egyedülálló nőnek tekinteni azt, akinek élettársa van. Kár és elmaradt vagyoni előny A Legfelsőbb Bíróság ítélete Ismételten felmerül a társadalmi tulajdont sértő cselekményeknél, hogy mi is tekintendő valójában a kár összegének. A Legfelsőbb Bíróság egyik bűnügyben hozott ítéletében kifejtette, hogy a cselekménnyel okozott és közvetlenül keletkezett káron, illetve hiányon és értékcsökkenésen kívül az elmaradt további vagyoni előnyt is figyelembe kell venni. Alapvető elv ugyanis a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekménnyel okozott kár összegének megállapításánál azt kell szem előtt tartani, hogy magát a társadalmat mekkora kár érte. Előfordulhat ugyanis, hogy a közvetlenül károsodott vállalatnál előállott kár összege nem egyenlő a társadalmi tulajdonban okozott összes kárral. Helytelen tehát csupán a közvetlenül károsult vállalatnál keletkezett kárt, vagy hiányt, illetve értékcsökkenést alapul venni. Mivel a társadalmi tulajdon egységes és oszthatatlan, ezért a kár összegének megállapításánál az elmaradt egyéb vagyoni előnyt is — ami adódhat például különböző árrésekből, adókból, stb. — figyelembe kell venni. Felemelték a háztáji gazdaságok fejlesztésére adható hitel összegét A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége a háztáji gazdaságok fejlesztésére irányelveket adott ki, amelyeknek fontosabb megállapításait a Néplap 1970. július hó 1-i számában a „Jogi Tanácsadó” keretében ismertettük. Az ismertetés során közöltük, hogy a háztáji gazdaságok a termelés beindítására és fejlesztésére az Országos Takarékpénztártól 15 000 forint összegű hitelt is kaphatnak. A közölt összeghatárt időközben felemelték s a hitelnyújtás feltételeit is megállapították. Az új szabályozás szerint a mezőgazdasági árutermelés — ezen belül elsősorban a hústermelés fokozására —, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok termelési kapcsolatainak elősegítése érdekében az alábbi feltételekkel engedélyezhető mezőgazdasági kölcsön; A termelőszövetkezettel, állami gazdasággal, valamint felvásárló vállalattal mező- gazdasági termék termelésére szerződéskötő részére férőhely (istálló, ól, stb.) bővítésére, helyreállítására, létesítésére legfeljebb 5 évi lejáratra; állat, takarmány ellenértékének kiegyenlítésére az értékesítés várható időpontjáig terjedő lejáratra; bogyós, csonthéjas, csemege- szöllő, nyári gyümölcs, nyári alma, körte, stb. gyümölcs telepítésére, illetve felújítására legfeljebb 1—4 éves lejáratra; mezőgazdasági gép, mezőgazdasági felszerelés vásárlására legfeljebb 5 évi lejáratra. A mezőgazdasági kölcsönök többféle címen is igényelhetők, összege legfeljebb 50 000 forintig terjedhet attól függően, hogy milyen összegű a tervezett létesítmény. A kölcsön kamata évi 8 százalék. A fentiektől függetlenül az önellátásra termelő, vagy egyéb módon értékesítő háztáji és kisegítő gazdaságok részére is engedélyezhető továbbra is kölcsön. Ilyen esetben azonban a hitel összege változatlanul 15 000 forint. Kivételesen indokolt esetben nagyobb értékű mezőgazda- sági gép, felszerelés beszerzésére 25 000 forintig terjedő kölcsön is engedélyezhető. Az ismertetett hitelek felvételének szabályairól az OTP helyi fiókjai részletes felvilágosítást adnak az érdeklődők számára. Olvassa, terjessze a Ní IIIIIIM^^ ......
