Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
1970. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Várszínház! esték Gyulán Az idén hetedik évadját ünepelte a gyulai Várszínház. Hét esztendő alatt szerves része lett a magyar színházkultúrának, mint az egyik legrangosabb nyári színházi esemény. Ez az idő elégséges volt ahhoz is, hogy sajátos arculatát kialakítsa. Ma már Gyula, elmondhatjuk, jól megfér a szomszédos Szegedi Szabadtéri Játékokkal, hiszen ennek elsősorban zenés művek gazdag kiállítású színpadra vitele a célja (bár minden évben előadnak egy-egy reprezentatív prózai művet is), addig Gyulán kizárólag prózát játszanak. S immáron hét esztendeje az is hagyományossá vált, hogy az egyik gyulai bemutató mindig magyar történelmi dráma, históriai téma drámatörténeti érdekességű vagy jelenkori feldolgozása (mint például Sárközi Dózsája, illetve Jé- kely Zoltán Fejedelmi vendég című darabja), míg a második bemutató mindig klasz- szikus vígjáték. Ebben az évben a magyar drámatörténet számára a „jó szolgálat” Szigligeti Ede: A trónkereső című művének bemutatása volt. E darab témája II. Béla király idejében játszódó cselekmény, mondanivalója, aktualitása azonban huszadik századi. Ezt az aktualitást érezte meg Miszlay István rendező is, amikor színpadra állította Szigligeti kissé tizenkilencedik századi módon patetikus darabját. Az előadás, amelynek főbb szerepeit Szersén Gyula, Lukács Margit, Szakács Eszter, Szo- boszlai Sándor és Horváth Sándor játszották, a hangulatos környezetben élvezetes színházi estét jelentett. A klasszikus vígjátékok közül az idén Calderon Két szék közt a pad alatt című csel-vígjátékát tűzték a Várszínház idei műsorára. Calderon, akinek nevéhez fűződik Lope de Vegaval együtt a spanyol vígjáték megteremtése, a drámatörténetben külön iskolát jelent. Életében mintegy kétszáz darabot írt, többségükben barokkosán túldíszített, fennkölt méltóságú műveket, ám kivételes érzéke volt ahhoz is, hogy korának méltóságteljes álarca mögött gyarlóságát is meglássa. Alakjai hősszerelmesek és szélhámosak egyben, fennkölt donnák és hiú, sokszor szívtelen asszonyok. Urak, akik lelkiismeretfurdalás nélkül csalnak és szolgák, akik megcsalják és kijátszák urukat. A fennkölt udvari költészet és a népi komédiák vaskos, szertelen hangja keveredik Calderon legjobb műveiben. A Két szék közt a pad alatt című vígjátéka is, amelyik legsikeresebb drámái közé tartozik, éppen ezért kelthet a csúfondárosságra és iróniára olyannyira hajlamos korunkban érdeklődést. Az előadás rendezője Sándor János, a sokszor bonyolult cselekményt reális, népi humorú környezetbe helyezte. Ezt a környezetet, a XVII. századi Madrid utcai életét jelezték az előadás közjátékai is, amelyek ötletes módon használták ki a Várszínház lehetőségeit. Az előadás egészére is ez az interciózus ötletgazdagság és a reális életképi hangvétel a legjellemzőbb. Sándor János úgy vezette színészeit, hogy azok a figurák hiteles megformálásával együtt a jellemek fonákját is bemutatták, s ez a szüntelen ellenpontozás tette érdekessé, vibrálóan jókedvűvé az előadást. A szereplők közül a legkellemesebb meglepetést Pap Éva alakítása jelentette. Az ő Donna Beátája nem szenvelgő, becsapott szerelmes, hanem életvidám, temperamentumos, kissé cserfes, fiatal lány, akit szépségén kívül okosságáért, szellemességéért is megcsodálnak. Felszabadult színészi munka Pap Éva alakítása, amelyen azt éreztük minden gesztust, minden mozdulatot a figura lényegéből fakadóan tesz a színésznő, s őszinte élvezettel, szeretettel játssza szerepét. A másik úrhölgy, a kissé hervadozó, de nagyon gazdag Dona Klára szerepében Mészáros Ágit láthattuk. Ezt az alakítást ezúttal is jellemezte az a különös báj, kedvesség, amely Mészáros Ági személyéből sugárzik, csak talán azt a harsogó életkedvet, életörömet nem tudta átvenni, ami az előadás egészére jellemző volt, s olykor a komikát elnyomta benne a naiva alkata. A csélcsap női szívekkel játszó hősszerelmest Kertész Péter keltette életre. Hódító monológjaiban valóban férfias és megnyerőén kedves volt. Az ő szerelmi ostromának hihetően nem tudott ellenállni sem Donna Beáta, sem Donna Klára, ugyanakkor éreztetni tudta a selma Don Diego huncutságát, cinkos összekacsintásai szolgájával, Rodrigoval, e világról, e társaságról alkotott véleményét is tükrözték. Kalandjában, „csínytevéseiben” Kertész Péter Don Diegoja olyan kitűnő cinkostársra akadt, amilyen Tordy Géza Rodri- goja volt. Tordy Géza valóban bejátszotta az egész színpadot, szókimondó humorával, reneszánsz olasz komédiák szolga-figuráira emlékeztető bővérű humorával a legszórakoztatóbb perceket szerezte a közönségnek. A két szobalány szerepében Dobos Ildikó jó komikai érzékéről tett tanúbizonyságot, míg Szentirmay Éva kissé mackós Sárája inkább a karakterszínészt dicséri. Az előadás szórakoztató színfoltja volt Horváth Gyula Don Sanchoja, bár néha a kelleténél kicsit többet rakott rá szerepére, de alakításának alapkoncepciója megfelelő volt. Szintén tetszett Ujréti László és Fillár István egy- egy érős színfolttal felvázolt karaktere. Langmár András díszletei jól illeszkedtek a Várszínházba. Szerencsének mondható az az elgondolás is, hogy a díszletek „nem tagadták le” önmagukat, s a komor téglafalakból színes, délszaki városképet formáltak. Ugyancsak stílusosak és jelemzőek voltak Bata Ibolya ruhái is, s nem utolsó sorban a meglehetősen szeszélyes, esős időjáráshoz is jól alkalmazkod1) cl le Rideg Gábor Nyári munka iskolákban — óvodákban A törökszentmiklósi járásban jól kihasználják a nyarat. Az iskolák felújítására és új építkezésekre összesen körülbelül kétmillió forintot fordítanak. Kuncsorbán 650 ezer forintért három tantermes iskola épül. Tiszagyendán szintén három tanteremmel több várja a tanulókat. Tiszarof- fon új óvodát építenek, amely ötven kisgyermek elhelyezését biztosítja. Az építkezés költségei elérik a 936 ezer forintot. Kunhegyesen óvodai konyha épül. A kivitelezésben vannak akadályok, elsősorban az építőanyaghiány gátolja, hogy a munkát a terv szerint végezzék el. A járásban az idén a felújításra szánt összeg 60—70 százalékát művelődésügyi intézmények kapták. A szokásos nyári karbantartási munkák is megkezdődtek, s ha váratlan akadály nem bukkan fel, augusztus 20-ra befejezik a festést és a kisebb javításokat a járás iskoláiban. Törökszentmiklóson, mint az ország legtöbb helységében régi gond a gyerekek óvodai elhelyezése. A Bajcsy Zsilinszky úti és a Kossuth Lajos úti óvoda bővítése után összesen körülbelül ötvennel emelkedik az óvodások száma. A Bajcsi-Zsi- linszky úti óvodában a szolgálati lakás átalakítása 100— 120 ezer forintba kerül. A Kossuth Lajos úti óvoda bővítése nem igényel nagyobb építési költségeket. A Bethlen úti általános iskola napközi otthonát is bővítik. Az építkezésre biztosított 150 ezer forinton kívül a szülők társadalmi munkával segítenek. A jászsági nők munkalehetőségéről A jászberényi tanács vb terv- és munkaügyi csoportja elemző felmérést végzett a járás munkaerőgazdálkodásának 25 éves fejlődéséről. A jelentésből kitűnik, hogy a Jászság területén a munkaerő-szükséglet az országos igényekhez viszonyítva igen alacsony, — s ez a tény az utóbbi évek ipartelepítései hatására sem változott. Ennek egyik hatásaként a járás lakossága 1960—1966-ig csaknem tíz százalékkal, azaz hétezerkétszázötven személlyel; az 1966—1970. közötti években már 13.8 százalékkal — több mint tízezer fővel csökkent. (A munkaerő-forrásból a területen foglalkoztatottak aránya 56.2 százalék.) Igaz, több a munkaalkalom, javult a nők elhelyezkedési lehetősége, de ezt az eredményt csökkenti, hogy az iskolából kikerülő fiatalok közül továbbra is hátrányosabb helyzetben vannak a lányok. Különös figyelemre méltó Jászapáti és a környező községek munkaképes korú lányainak, asszonyainak rossz elhelyezkedési lehetősége. A falusi ipartelepítéseket — még ahol gazdaságos volna is — akadályozza az épülethiány. A bedolgozó-rendszer viszont, — amely ezt a gondot nem veti fel —, visszaesőben van. Súlyosbítja a problémát, hogy a városi és a falusi háziasszonyok mellett azok is munkát keresnek ma már, akik korábban külterületen éltek, s éppen azért költöztek be a tanyákról, hogy a család életszínvonala a „második” fizetés által emelkedhessen. •** Várható, hogy két-három éven belül javulni fog a nők elhelyezkedési lehetősége: Jászboldogházán és Jász- árokszálláson a jászberényi Hűtőgépgyár, Jászfényszaru- ban a budapesti Kalapgyár, Jászkiséren a MÁV Gérda- vító létesít fióküzemet, illetve bővíti a már meglévőket. Az így nyert 1200—1300 új munkahelyen 60 százalékban nőket alkalmaznak majd. — ob — Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál •••és mégsem gyógyfürdő „Folyik az arany Karcagon” című riportjában Móricz Zsigmond a javarészt felhasználatlanul veszendőbe menő berekfürdői gyógyhatású hévízre hívta fel annak idején a közvélemény figyelmét. Az írás megjelenése óta több mint 40 év telt el, és a bereki melegforrás körül, a barátságos 15 holdnyi kiterjedésű ligetben kis fürdőtelep alakult. Egy szezonban százhúszezer vendéget is fogad a bereki strand. Nincs zaj, túlzsúfoltság, — a víz gyógyhatása viszont a Á gyógyfürdői ranghoz ugyanis önmagában a gyógyhatású víz nem elég, pláne akkor nem, ha azt az arra illetékes szerv nem nyilvánította gyógyvízzé. A gyógyvízzé nyilvánítás azonban a fürdőt üzemeltető szervtől, sok aprólékos munkát, utánajárást igényel. Viszont a hosszú elintézési mód a fáradozáson kívül nem kerül pénzbe, ugyanakkor ez az első elengedhetetlen lépés a gyógyfürdővé válás útján. Karcagon ezt a kezdő intézkedést idáig, nem tudni miért, elhúzta az illetékes városgazdálkodási vállalat. A három ütemben megvalósítandó tervhez 18 millió forint kellene, de a nagyhajdúszoboszlóival vetekszik. Reumabántalmakkal, mozgásszervi betegségekkel, nő- gyógyászati bajokkal küszködök dicsérik a fürdőt. SZTK betegeket is kezelnek ott, igaz egyszerre csak négy-öt beutalttal tudnak foglalkozni. Az adottságok ellenére sajnos nem elég ki- elégítőek a gyógyuláshoz szükséges feltételek. Ezért erős túlzás, hogy a városgazdálkodási vállalat tavaly megjelent színes prospektusa gyógyfürdőként reklámozza Berekfürdőt. vonalú fejlesztési elgondolás megvalósításához egyelőre még hiányzik a megfelelő pénzügyi fedezet. Az első szakasznak, a fürdő téliesí- tésének megoldásához szükséges másfél millió már ösz- szejött, a városgazdálkodási vállalat, a karcagi városi tanács és a Berekfürdőn üdülőt építő, vagy énfteni szándékozó vállalatok pénzügyi kooperációjával. Helyes ez a megoldás, mivel a megyei tanács egyelőre semmilyen, de távlatban is csak alig- alig tud anyagi támogatást nyújtani. A helybelieknek saját ereiükre kell támaszkodni. És ha a gyógyvízzé nyilvánítás elhanyagolása miatt el is marasztalhatók a városgazdálkodási vállalat és a karcagi városi tanács építési és tervosztályának vezetői ugyanakkor nagyon elismerésre méltók azok az erőfeszítéseik, amelyeket az előírt környezeti feltételek kialakítására tettek. Sok kicsi sokra megy Két évvel ezelőtt szolgáltatóház épült a településen, s már valamennyi utcába bevezették a vizet és a villanyt. Van posta, s hamarosan megkezdik egy ötszáz személyes művelődési otthon építését. Jelenleg jó utat építenek. A területet másfél kilométer hosszú csónakázótó veszi májd körül, amelyből fél kilométernyi szakaszt mór kialakítottak. A várhatóan nagy érdeklődésre számítva a tanács háromszáz közművesített telket értékesít, négyszögölenként 150 forintért. Az év végére elkészül a 400 ezer forint beruházással épülő orvosi rendelő és a hozzátartozó orvosi lakás. Berekfürdő kiépítése után egy vendégre 10—15 négyzetméter zöld és 1—2 négyzetméter vízterület jut majd. Táaas. ideális gyógyhellyé válhat. Horváth Mária Mikor rendezik Berekfürdő „státuszát"?
