Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
A népjólét emelésének irányelvei A 4. ötéves tervről nyil- vénosságra hozott párt- dokumentum körvonalazza népgazdaságunk sokat ígérő távlatait, s egyben a mai helyzet, napjaink feladatainak mélyen szántó elemzését is adja. Hazánk gazdasága, amely jelenleg közepesen fejlett, az 1970-es évek közepére megközelíti a fejlett országok mostani színvonalát. A nagyszabású célkitűzések a mai realitásokra épülnek. A befejezéséhez közeledő harmadik ötéves terv az első ötéves terv, amelyről elmondhatjuk, hogy minden részletében megvalósul, sőt, túlteljesül. Az a körülmény, hogy menet közben növekvő feladatainkkal összhangban korszerűsítettük gazdaságirányításunk egész rendszerét, csak fokozta a végrehajtás tervszerűségét. A harmadik ötéves terv két említésre méltó eredménye, hogy erősödött a népgazdaság egyensúlyi helyzete és javult a munka hatékonysága. Ez utóbbira utal, hogy a nemzeti jövedelem 40 százalékkal nőtt, meghaladva az ipari termelés 34 százalékos fejlődési ütemét. Népgazdaságunk stabilitását pedig jól érzékelteti, hogy általános kényszerintézkedések, a lakosságot sújtó rendkívüli terhek nélkül képes megbirkózni a kemény tél és az árvíz következményeivel. Szó sincs persze arról, hogy minden gondon, nehézségen már túljutottunk. A negyedik ötéves terv azért is reális, megalapozott, mert számol gazdaságunk meglevő feszültségeivel, ellentmondásaival. Közülük négy téma külön is említésre méltó: 1. krónikus a munkaerőhiány, megszüntetése feltételezi a termelékenység gyorsabb ütemű emelését. 2. Iparunk szerkezetének további lényeges korszerűsítését, versenyképességének fokozását szolgálják az új terv kiemelt programjai. 3. A kiemelt programok között is a legfőbb az építő-, a szerelő- és építőanyagipar. Fejlesztése a beruházási piac feszültségeinek feloldása érdekében. 4. Végül, de nem utolsósorban, a lakosság lakás-, hús- és gépkocsi-ellátása, a szolgáltatások fejlesztése a megoldásra váró feladat. A terv a nép jólét emelését, a szocializmus teljes felépítését szolgálja hazánkban. Ennek része a 400 ezer lakás felépítése öt év alatt. Kétszerannyi óvoda épül, mint az előző öt évben. Növelik a családi pótlékot, a nyugdíjakat, s ezáltal csökkentik a kereső lakosságra jutó szociális terheket, lehetővé téve a bérek további teljesítmény és képzettség szerinti differenciálását. A reálbérek idáig leggyorsab- ben 2—2,5 százalékkal nőttek egy esztendőben: az új terv lehetővé teszi az évi 3 százalékos növekedést, feltételezve, hogy a termelés jövedelmezősége is ennek megfelelően javul. Az egy ' tokosra jutó évi húsfogyasztás 59-ről 67 kilogrammra növekszik, s így 1975-ben már kielégítik az igényeket. Hosszan sorolhatnánk még, hogy a Központi Bizottság ülése milyen sokoldalúan elemezte szocializmust építő népünk pillanatnyi gondjait és holnapi igényeit. Az elemzés részei azok az eszközök, módszerek is, amelyek révén az igények gazdaságilag megalapozhatók, a szakemberek ezért vitatkoztak legtöbbet az irányelvek elfogadását megelőzően a gazdaság tervezett növekedési üteméről. A viták és vizsgálódások alapján végül úgy döntöttek, hogy a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növelése az öt esztendőre szóló reális feladat. Ennek teljesítése eleve feltételezi népgazdaságunk következetes átállítását az intenzív fejlesztés útjára. Mit jelent ez? A termelés növelésének 75—80 százalékát _ például a termelékenység emelésével kell elérnünk. A készletek növekedési ütemét is szükséges tovább mérsékelni. Gyorsítani kell a műszaki fejlődést, a beruházások kivitelezését, stb. Gazdasági fejlődésünk csak akkor lehet dinamikusabb, gyorsabb az előirányzatnál, ha nem egyszerűen a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókat teljesítjük túl — jobb, gazdaságosabb munkával. A központi felhalmozási alapok felhasználásánál némileg növekszik a nem termelő beruházások aránya. Ezt a nagyarányú lakásépítési és közművesítési feladatok indokolják, a központi termelő beruházásokat pedig mindenekelőtt a kiemelt fejlesztési programok megvalósítására összpontosítják. így a népgazdasági terv a maga sajátos eszközeivel is segíti a hatékonyság emelését, a szükséges szerkezeti változásokat. A kiemelt programok megvalósításával lehetővé teszi, hogy gyorsabban növekedjék a földgáz és a kőolaj felhasználása (a háztartásokban is!), a nemzeti kincsünket hasznosító alumínium- ipar termelése, fejlődjön az autóbuszgyártás, a jelenleg még sok gondot, nehézséget okozó építő- és építőanyagipar, megvalósuljon a ruházati ipar rekonstrukciója és gyorsan fejlődjenek olyan korszerű iparágak, mint amilyen a műanyagot, a műtrágyát előállító Petrokémia és a számítástechnika. A 4. ötéves terv irány** elvei megfelelő kereteket adnak a korszerű munkának, alapot, információt és példát a reális, ám mégis messzire látó vállalati tervek kidolgozásához. Ha a dolgozók széles rétege megismerkedik a távlati nép- gazdasági célokkal, majd a vállalati feladatokkal, ez bizonyára új kezdeményezésekre, lendületes munkára vezet már most, a párt 10. kongresszusa tiszteletére folyó versenyben, jó kezdő- sebességet kölcsönözve a jövőre induló 4. ötéves tervünknek. (KS> A technológiai szerelés megkezdődhet Hta: Hatvanezer nő Kisújszállási vezetők látogatása a Gyógyászati Segédeszközök Gyára épülő üzeménél Dikó Miklós, az ÉPSZER főmérnöke kedden kisújszállási párt. és tanácsvezetőket hívott látogatóba a Gyógyászati Segédeszközök Gyára épülő üzeméhez. Korábban az üzem építése körül meglehetősen sok vita zajlott, s az ÉPSZER némi elmarasztalást is kapott a lassú munka miatt. Május végén az építtető vállalat, az ÉPSZER vezetői és a helyi vezetők megbeszélték a legsürgősebb tennivalókat, s megállapodtak néhány határidőben is. A keddi üzemlátogatásnál negyvenkét építőmunkás dolgozott a műhelycsarnoknál, valamint a gázfogadó állomásnál. A kivitelező vállalat főmérnöke bemutatta a központi raktárépületet, amelyet az építők június 16-án átadtak a budapesti vállalatnak. A központi raktárépület egy részét már polcokkal ellátták s némi anyagot is tárolnak benne. Ugyancsak megtekintették a látogatók azt a csarnokrészt, amelynek építését július 20-án fejezték be az ÉPSZER dolgozói. A helyi vezetők véleménye az volt, hogy a vállalat betartotta a határidőt, megfelelő minőségben készült el az a csarnokrész, amelyben majd gyógycipő- ket gyártanak. Az egységes vélemény után most már a Gyógyászati Segédeszközök Gyárán a sor, megkezdődhet a technológiai szerelés, a gépek, berendezések szállítása és üzembehelyezése. A gázfogadó állomás kis épületénél még javában dolgoznak az építők, de minden valószínűség szerint a vállalt határidő szerint e hó végére ott is befejezik a munkát, A technológiai szereléshez szükséges utak máris biztosítottak, hogy az új erő- és munkagépeket biztonságosan a csarnokokhoz tudják szállitani. Az év hátralévő részében kazánházat építenek, s befejezik a nagy munkacsarnok építését is. Az üzem teljes felépítésének határideje ez év decembere. A kivitelező vállalat igyekszik a munkaerőt úgy összpontosítani, s úgy beszerezni a szükséges anyagokat is, hogy 1971-ben megkezdhessék a termelést az új kisújszállási üzemben. — Pillanatnyilag azonban építőanyag gondjaik vannak. A kisújszállási vezetők az építkezés megtekintésekor megígérték, hogy építőanyagbeszerzésben, szállításkapacitásban igyekeznek segítséget adni a vállalatnak. Sajtótájékoztató árvizes belvízkárok megtérítéséről Az Állami Biztosító főigazgatóságán kedden Fehér Sándor vezérigazgató sajtótájékoztatón számolj; be az ár* és belvízkárok megtérítéséről. Az árvizet követő első napokban 2500 biztosított károsult szabolcsi család kapott 5 millió forintot. s azóta már országosan az árvízkockázatra is érvényes biztosítással rendelkező — 15 000 családnak fizettek ki egyenként 2000 forintos kitelepítési térítést, összesen 30 millió forintot. Szabolcs megyében a gyorsított eljárással két hét alatt megálapították és kifizették 1300 összedőlt ház épületkárát, s jelenleg intézik további 1200 árvíztől sérült épület kárának megtérítését is. A lakosságot ért épületkárokra eddig százmillió forintot fizettek ki. Volt olyan téves felfogás, hogy a kártérítés ösz- szegével csökkentik a kamatmentes újjáépítési hitelt. Az Állami Biztosító és az OTP megállapodása szerint azonban a kamatmentes hitel ösz- szegét semmiképpen sem befolyásolhatja, hogy a biztosított mennyi kártérítést kapott- : . Az árvíz levonulása után kerülhetett sor a mezőgazda- sági nagyüzemeket ért károk megállapítására. Eddig 123 termelőszövetkezet és állami gazdaság mintegy 80 000 hold- nyi kipusztult vetésére 145 millió forint kártérítést fizetett a biztosító. A Tiszántúl déli megyéiben nagyon bonyolult a helyzet. A termelőszövetkezetek vagyonbiztosítása fedezetet nyújt az árvízkockázatra és kiterjed a március 31-ig bekövetkezett belvízkárokra is. Kiegészítő biztosítást is lehetett volna kötni az év további részében bekövetkezhető belvízkárokra is, de a belvízzel érintett területeken mindössze 27 gazdaság élt ezzel a lehetőséggel. A kormányhatározata alapján támogatást kapnak azok a károsult tsz-ek is, —- amelyek nem kötöttek biztosítást, de természetesen sokkal jobban járnak azok, akik előrelátóbbak, megfontoltab- • bak voltak és szerződést kötöttek a biztosítóval. A mezőgazdasági károk felmérése még nem fejeződött be, s több esetben viták keletkezhetnek a károk minősítésénél. Ezért vita esetén a Vízügyi Igazgatóság véleményezi, hogy a szóbanforgó kárt árvíz, vagy belvíz okozta-e? A szakvélemény alapján a biztosító eleget tesz szerződésében vállalt kötelezettségeinek. Az Országos Vízügyi Hivatal véleménye alapján így árvízkárnak minősítik a Hortobágy-Berety- tyó főcsatornának a füzes- abony—debreceni vasútvonal kereszteződésétől a torkolatig terjedő szakasza mentén keletkezett vízkárokat, valamint a tiszavölgyi árvédekezés során a Tiszánál és mellékfolyóinál biztonsági okokból elrendelt árvízi kényszer, tárolásból keletkezett vízkárokat is. érdekeit képviselik Á szerkesztőség postájából Pártmunkás küldöttség utazott Romániába A Román Komunista Párt Központi Bizottságának meghívására magyar pártmunkás küldöttség utazott Bukarestbe Klézl Róbertnek, az MSZMP KB osztályvezető helyettesének vezetésével. Meggyorsult a% őssi árpa aratása A mezőgazdasági üzemekből érkező jelentések szerint az esőzések után az ország nagyobb kiterjedésű vidékein újra megkezdődött az aratás. A brigádok azon igyekeznek, hogy először a már korábban beérett ősziárpát takarítsák be. Ezzel a munkával az elmúlt évben .július 10—12-ig már mindenhol elkészültek, a késői kitavaszodás és az esős július eleje miatt azonban idén eléggé kitolódott. Ezt a növényi kultúrát idén 300 000 holdon termesztik, tehát csaknem 100 000 holddal kisebb területen, mint 1969-ben. Mindez azonban nem jelenti, hogy a gabona összes vetésterülete csökkent; a gazdaságok ugyanis százezer holddal több takarmánybúzát vetettek őszi árpa helyett. Az Alföldön és a déli megyékben az ősziárpa háromnegyed részét már learatták. Az ország északi megyéiben a munka felével készültek el. Ezeken a vidékeken ugyanis lényegesen több a mélyebb fekvésű rész. ahol a kombájnokkal nem tudnak rámenni a táblákra, mert a csapadék átáztatta a talajt. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Szoborállítás /Siklós szobrot állít egykori földesurának, gróf Batthyány Kázmérnak, aki Magyarországon elsőként — még 1848 előtt — felszabadította jobbágyait. A haladó szellemű, radikális gondolkodású főúr lett Baranya vármegye főispánja a 48-as forradalom győzelme után, majd Kossuth Lajos a Délvidék kormánybiztosává nevezte ki. 1849-ben külügyminiszterként szolgálta a független magyar kormányt és a szabadságharc bukásakor Kossuthtal együtt emigrált Törökországba. 1854-ben hunyt el Siklóson, amelynek ősi várát birtokolta és ahol önként földet adott a népnek. A szobra avatására a jövő évi várfesztivál alkalmával kerül majd sor. Világtúrné Világturné keretében érkezik Budapestre az új-zélandi Maori színház együttese. A maori népköltészet és népzene fantáziadús világát varázsolja a margitszigeti nézők elé az öt esztendővel ezelőtt alakult folklór-együttes. Három estén — augusztus 21-én, 22-én és 23-án — mutatkoznak be a szigeti szabadtéri színpadon. Vár-együttes Szerencs értékes műemléki együttese, az egykori Rákóczi vár. A középkori műemlékből Szerencs idegenforgalmi és művelődési központját alakítják ki. Az egykori magtárból 300 személy befogadására alkalmas színház- és gyűléstermet képeznek ki. A hozzá csatlakozó egykori ágyúállásban, a félköralakú „barbarbakán”-ban pedig dohányzót rendeznek be. A vár-együtes másik épületében, a 18. században épült egyemeletes „huszárvárnak” nevezett részben most kezdődött az átalakítás. Ebben a részben hatvan személyes turistaszállót rendeznek be. A földszinten étterem, valamint presszó kap majd helyet. Könyvkiadás A »Zrínyi Kiadó gondozásában az év második felében is több könyv lát napvilágot. A népszerű technika-történeti szerző, Horváth Árpád újabb munkája az „Utak, hidak, vasutak”. A könyvben a kultúra és a civilizáció e fontos eszközeinek történetét ismerteti az ókortól napjainkig. V. A. Bokarjov szovjet ezredes, a filozófia tudományok kandidátusa „Kibernetika és hadügy” címmel irt könyvet a korszerű csapat- vezetésről, a katonai kibernetikáról. A szépirodalom területén is gazdag „termés” várható. Nagy sikernek ígérkezik Sík Endre „Vihar a levelet” című kötete, amely a korábban megjelent „Próba* évek” folytatása. Soós György új könyve, a „Három kívánság” a második világháború utolsó időszakába, Magyarország felszabadításának idejére vezeti vissza az olvasót. A nyugállományú kitűnő rendőri nyomozó, Fóti Andor új könyve „Államrendőrség! Igazolja magát!” címmel jelenik meg. A szovjet szépirodalmat E. Szmirnov „Három nap a halál árnyékában” valamint Dunajevszkij „Omszki ballada” című könyve képviseli. A jugoszláv irodalom egyik legjelentősebb képviselője, Mihailo Lalic „A sötétség sugara” című könyvével jelentkezik. Ez egyike az utóbbi évtizedben megjelent legjobb partizán témájú regényeknek. Erich Kuby, a „Rosamarie” írója új könyvében, amelynek nagyon találóan a „Sieg! Sieg!” címet adta — a piáso- dik világháború éveit, a franciaországi hadjárat esemér nyeit idézi fel.
