Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
1970. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nyári csavargók ? Megmaradt nekünk a üge Közkedvelt esti lapunkban olvastam ilyen címmel — de kérdőjel nélkül — egy cikket. Írója , viszaemlékezik az egyik tavaly nyári TV-híradó néhány filmkockájára. A Velencei-tó partján berendeztek egy kis házat s ott ideiglenes szálláshelyet adtak azoknak a kiskorúaknak, akik bűncselekményt ugyan nem követtek el, de pénz és cél nélkül csavarogtak a nyaralóhely környékén. Az ötlet, azt mondják jó volt, s a művelődésügyi miniszter most rendeletben is kiadta „egyes kiskorúak ideiglenes gondozásának” feladatait. „Az állandó lakhelyükről önkényesen eltávozott vagy onnan egyéb okból távol levő és felügyelet nélkül maradt, de bűncselekményt el nem követett kiskorúakról való ideiglenes gondoskodás a gyermek- és ifjúságvédő intézetet fenntartó tanács végrehajtó bizottságának feladata” — mondja a rendelet. Elsősorban „nyári csavargókról” van szó, mert a rendelet is kimondja: a Balaton és a Velencei-tó környékén — s ha szükséges, egyes nagyobb városokban — ideiglenes szállást kell létesíteni az ilyen gyerekek részére. Azzal csak egyetérteni lehet, hogy pénz és úticél nélkül és meggondolatlanul egy kis „országjárásra” induló fiatalkorúakat ezeken az ideiglenes szálláshelyeken akarják megóvni attól, hogy szorongatott helyzetükben végül bűncselekményt kövessenek el. De vitába szállók azokkal, akik azt állítják, hogy a kis csavargókat csak ilyen „befogóházak” felállításával lehet nagyobb veszélyek elkerülésével a szülői hajlékba visszaszolgáltatni. Arra sem tudok bólintani, hogy csak a Balaton, s a Ve- lencei-tó környéke lehet csavargásra vagy bűnre csábító hely. Évenként átlagosan 95 ezren rebegik el a boldogító í,igen”-t az anyakönyvvezető előtt, s ugyanekkor 21 ezren veszik megkönnyebbülten tudomásul a válóperes bíró zárómondatát: „Házasságukat felbontottnak tekintem”. A boldogító „igen”-ek zöme októbertől decemberig csendül fel a férfiak ajkán 20-tól 29 éves korig, a hölgyeknél 2o és 24 év között. A házasság „rabigáját” a férfiak 25 és 49 év között „tépik” szét a leggyakrabban, a gyengébb nem 20 és 34 év között. A leggyakoribb válóok: a hűtlenség, tettle- gesség, házastársi kötelesség elhanyagolása, a féltékenység és az, amit a meggondolatlan párválasztás után egykét évvel úgy szoktak kifejezni, hogy: „rájöttünk, nem vagyunk egymáshoz valók”. A bontóperek csaknem húsz százalékát pedig olyan fiatal házasok nyújtják be, akik mivel lakásuk nincsen, valamelyik szülőnél húzódnak meg. A zsúfolt lakás, generációs ellentétek aztán rövidesen oda vezetnek, hogy akik még pár évvel előbb egy életre vélték összekötni sorsukat, „ezt nem lehet tovább bírni” felkiáltással a válóperes bírónál találkoznak. A válóperek legtöbbször szomorú kicsengésűek. vagy Hétfőn teljes apparátussal megindult a termelés a Körös-vidék árvíz veszélyeztette falvainak üzemeiben. Tíz napos munkakiesést mindenütt igyekeznek pótolni. A Sarkadi Cukorgyár dolgozói A szülők — akiknek csemetéje hajlamos az ilyen országjárásra, de azok is, akik távol laknak a csábító magyar tengertől, kisvárosokban élnek, de ahol ugyanúgy veszély leselkedik a rossz társaságba kerülő gyermekre — akkor lennének nyugodtak, ha a szünidőben megbízható felügyelet mellett megfelelő elfoglaltságot biztosítanának lányának, fiának. Ha nyugodtan dolgozhatnának, s a munkahelyükön nem azon járna az eszük, mit csinál, merre csavarog a gyereke. Biztosan szívesen fizetnének is ezért. Hadd emlékezzek én is vissza — mint az esti lap cikkének írója tette — a nemrégen hallott rádióriportra, melyet egy fiatal „indián törzs” főnökével és harcosaival készített a riporter. E fiúk — egy lány is v.olt köztük — valamennyien 14 éven aluliak, s a Gellért-hegy oldalán levő táborukban élnek nyáron át. Maguk alkotta törvényeik becsületes, öntudatos, a természetet kedvelő és szerető életre nevelik őket. Azokat pedig, akik e szigorú törvényeket nem tartják be, kizárják a közösségből. Nagyon jó volt, hallani, milyen okosan, megfontoltan beszéltek maguk választotta nyári életükről, e gyerekek, akiknek csupán az esett rosz- szul, hogy nevelőiket, tanáraikat nemcsak, hogy nem érdekli „törzsi életük”, hanem az „indiánokat” sokszor igazságtalanul, megkülönböztetett elbírálásban részesítik. Ez az indiánosdi — minden szép vonásával — az említett gyermek kollektíva érdeme. Ha a felnőttek-is törnék egy kicsit a fejüket, biztosan hasznos nyári elfoglaltságokat tudnának találni a vakációzó fiataloknak. Talán így kevesebb ideiglenes szálláshelyet kellene teremteni és berendezni a „nyári csavargóknak”. T * — bjlegalábbis rezignáltak, ami érthető is, hiszen ilyenkor egy életre álmodott kapcsolat szakad meg. Olykor azonban a humor is felvillan a tárgyalóteremben, mint az alábbi storykból kiderül; A fiatal lány duzzadó izmú élsportolót választott férjül. A harmonikusnak indult házasságot azonban alaposan megzavarta, hogy a férfi sportkarrierje érdekében — szinte aszketikus életre kényszerült. Hol edzés volt, hol verseny. Máskor táborba, rejtekhelyre vonult és így bizony elhanyagolta feleségét. „Nekem elegem volt a férj sportszerű életéből — jelentette ki a csinos asszonyka a válóperes tárgyaláson. — Már lassan azt is elfelejtettem mellette, hogy nő vagyok”. Korosodó férfi fiatal asz- szonyt vitt a házhoz. Egy délután korábban tért haza s idegen férfit talált a hitvesi ágyban. A válóper tárgyalásán a menyecske azzal védekezett, hogy férj urával csak 3—4 hónaponként találkozott. A férj elismerte a zord tényt, de ékesszólóan utalt a mértékletesség egészségügyi fontosságára, mint a hosszú élet titkára, majd kivágta aduként: „Nem szeretnék hátgerincsorvadásban meghalni”. „Hát akkor éljen hosszú életet, de nálam nélkül” replikázott a hölgy, s elváltak. vállalták; a rendkívüli állapot ellenére is teljesítik előirányzatukat. jobb munkaszervezéssel. a munkaidő jó kihasználásával pótolják a kritikus helyzet okozta munkakiesést. Megalakult az Expressz karbantartó A szolnoki ÁFÉSZ a lakosság szolgálatában Szolnokon az első szövetkezeti lakóépület megvalósulása óta eltelt tíz év alatt újabb kilenc szövetkezeti lakástömböt építettek. Ezekben közel ezer család talált korszerű, minden igényt kielégítő otthonra. A szövetkezeti lakásokon — felépítésük után elég sokáig nem végezték el a szükséges karbantartást. E munkák elvégzéséhez nem találtak vállalkozót. A szolgáltató tevékenységet végző vállalatok, vagy szövetkezetek — a javítási munkák helyett — szívesebben vállalták a nagyobb jövedelmet biztosító közületi munkát. Emiatt mindinkább romlott a lakások állapota. Egyre több tető kezdett beázni, ajtók, ablakok nem zártak rendesen, töredeztek a lépcsőfokok, a falakról lekopott a festés. Ilyen gondokon akart a szolnoki ÁFÉSZ segíteni, amikor az év elején megalakította az Expressz Karbantartó, Javító és Szolgáltató Csoportot. A tíz lakásszövetkezet már a megalakulást követő napokon társult a csoporthoz. A tizenöt szakmunkásból álló részleg asztalos, kőműves, szobafestő, parkettcsiszoló, tetőfedő, vízvezeték- és villanyszerelési munkákat végez el. A szolgáltató részleg a javító munkálatokat a lakás- szövetkezet megrendelésére végzi, a valóságban mégis a lakosság részére fejt ki szolgáltató tevékenységet. Eddig, mintegy félmillió forint értékű javítási munkák elvégzésével a szövetkezeti lakások jelentős részét hozták rendbe. 1970-re több mint egymillió forint értékű munkákra kaptak megrendelést. Tervük, hogy ezeket el is végzik. A szolgáltató csoport működése tehát gazdaságos. Amikor nincs munkájuk — erre eddig még nem került sor — az ÁFÉSZ bolthálózatának karbantartását végzik. A szolgáltatás javulását jelenti a néhány hónappal ezelőtt létrehozott TERAVILL is. Üzemeltetője a szolnoki ÁFÉSZ. A helyszínen végeznek tv és rádiójavításokat Szolnok és környéke lakosságának. Előnye, hogy garanciális javításokat vállalnak, valamennyi hazai és külföldi rádiókészülékre. Több leszálló nem volt Pórtelken. Az állomásfőnök Dienes László is mondta, ritkán érkezik oda idegen. — Akik jönnek, azok is „hivatalos” emberek, ö tíz éve jár ki Jászberényből minden reggel. Jóformán mindenkit ismer, pedig a tanyabokor innen négy. egy másik ösz- szefüggő település Szentimre, a síneken túl, két kilométerre fekszik. Aki útról jön, vagy indul, megáll az állomáson egy kis tereferére. — Most a Kormos-parti iskola tv-je a nagy újság nálunk. Május 1-én kapták a szolnoki fűtőház dolgozóitól, akik még a villanyt is bevezették az iskolába. Nagyon sokan járnak oda esténként, már akinek nincs túl mesz- sze. A messze, ebben a világban nem egyezik a városi embernek a nagy távolságról alkotott fogalmával. A nem Nem szeretem a „meddig a szem ellát” természetet. Fű, fa, virág — no meg víz és jó levegő — így kerek a világ. És ha fa, legyen tölgy és fenyő, alatta a fű ne szálanként ültetett, szemöldökcsipesszel ápolt, hanem dús, buja, olyan igazi leheveredni való. Ezt adja a Tiszaliget, hát ezért szeretem, de volt idő, amikor félteni kellett. Május 21-én, úgy éjfél körül vadul csapdosott az eső. A liget felől vésztjósló dobogás hallatszott. Az ÁKSZ-esek pátriáztak. Megrakott teherkocsik fordultak a lejáróra, az üresek indultak az éjszakába. Feszülten mért, számolt mindenki. A sötét víz szemlátomást emelkedni látszott. Én akkor, ott a vízre fogadtam volna. Soha nagyobb örömmel nem veszítenék. Május 25-éről ezt olvashatjuk a Tiszaliget védelmét rögzítő naplóban: „Szolnoknál a Tisza vízállása 865 centiméter. Jelenleg az alábbi védelmi munkák folynak: a KISZ tábor mögötti szakaszon nyomópadka építését végzik, ugyanakkor a töltést magasítják 9,5 méteres vízállásnak megfelelő szintig. A munkákban mintegy százhetven ember és hatvan gép vesz részt.” ■ffMÁJUS 29. „A Tisza vízállása Szolnoknál 905 centiméter, alig emelkedik. A Tiszaligetben Az első próbák a lábatlani vékonypapírgyárban A 2 milliárd forintos költséggel épülő lábatlanig vékonypapírgyárban finn és magyar szakemberek közreműködésével megkezdődtek az első üzemi próbák, s várhatóan július 19:re készül el a korszerű, finn gyártmányú gépsoron az első papírtekercs. Megkezdték több feldolgozó gép próbáit is. Ez lesz az első olyan hazai papírgyár, ahol a termékek egy része már kereskedelmi forgalomra kész áruként hagyja el a gyárat. A lábatlani papírkombinát olyan rendkívül finom papírféléket is gyárt majd, amelyeket jelenleg importból szerzünk be. messze 15—20 perces, a kicsit messze 30 perces gyaloglást jelent. A tanyától tanyáig vezető út hosszú, fárasztó, de nem unalmas. Különösen nem az nyáron. A Kormos-parti tanyai iskola tanítója Gulyás Antal szerint jómód és igényes nép lakja ezt a vidéket. Megfognak minden fillért, de a gyerekek taníttatására nem sajnálják. — Volt egy olyan család — emlékszik vissza, — akik nyáron 30 forintos óradíjért orosz nyelvre taníttatták a jászberényi gimnáziumba je- letkezett gyereküket, mivel a mi osztatlan iskolánkban nincs orosz nyelvoktatás. S ami még érdekesebb, a középiskolában továbbtanulók többsége lány. Vasszorgalmú lányok. — De tudja a pénz, a külön foglalkozás és a felkészítés a felvételire sajnos még nem minden; Mikor jöttem mára virradó éjszaka a következő munkákat végezték: a déli gátszakaszon szivárgópadka építése folyik, a 0—2000 szelvények között töltéskorona javítása, járműnyomok kitöltése. Homokzsákok felhordása és deponálása a töltés mentett oldali részén. A védelmi munkákban résztvett százötvenhét ember és negyvenegy gép. Aláírás: Balyi Miklós és dr. Bán József árvédelmi törzs ügyeletesei.” MÁJUS 31. „6.30 óra. Vasadi János főmérnök közölte, hogy Molnár György, a KISZ Központi Bizottság tagja, a Tiszaligetben volt. A Tisza vízállása Szolnoknál 909 centiméter. Munkálatok: a déli gát mentén szivárgópadka építése. A fűtőház üdülője mellett ellennyomó medence, — a 2300— 3450 szelvények között homokzsák hordás és betonmedence — építése. A védekezésben száznyolcvan ember és nyolcvanegy gép vesz részt. Aláírás: őz Lajosné és Ste- fanik Lászlóné árvédelmi törzs ügyeletesei.” JÜNIUS 8. „A Tisza vízállása Szolnoknál 833 centiméter. Munkálatok: a déli szakaszon szivárgópadka építése. A VIAki rendszeresen olvassa lapunk közlekedési balesetekről szóló híradásait, az felfedezhette, hogy Szolnok város területén vannak olyan gócok, ahol sűrűbben történik baleset. Ennek okairól kérdeztük dr. Sarkadi Imrét, a BM Szolnok megyei Rend-, őrfőkapitányság közlekedés- rendészeti osztályának vezetőjét. = A Landler Jenő utca az utóbbi időben többször szerepel helyszínként közlekedési baleseteknél. — A legutóbbi balesetet az okozta, hogy P túlságosan kátyús úttesten felborult a gépkocsi. Ez az ügy még nyomozás alatt áll, lehet, hogy lesz folytatása is. Bővebben nem nyilatkozhatok róla. Ennek az útszakasznak hibája még az is, hogy oda épült jónéhány vállalat telephelye és az úttest hamar tönkreerre rá? A kirándulások alkalmával, amikor a Balatonhoz, Budapestre, a Mátrába, Esztergomba vittem a gyerekeket. Nem rosszak, sőt fegyelmezetten viselkednek. A fehér ingben, farmerban, pulóverben olyanok, mint bármelyik városi gyerek. De a beszédjük, a reagálásuk a látottakra, a csodálkozásuk... Talán ezért néztek meg minket sok helyen. Hogy jómódúak-e a tanyák lakói? Két-három hízó, malacok, tehenek, rengeteg baromfi van, majdnem minden portán. — Berényben, vagy Boldogházán mindenkinek van már háza — mondta a tanító. Ha háza nincs is, van autó. ja, vagy legalább 2—300 000 forintja a takarékban. A városi házak üresek, legfeljebb a bent tanuló, vagy dolgozó fiatalok lakják. Az öregek nem hagyják el a tanyát. H, M. ZIG szakaszmérnökség épülete mögött nyomópadka építését végzik. Mind a négy védelmi szakaszon homokzsákok ürítése és szárítása folyik. A munkálatokban ötvenhárom ember és harmincöt gép vesz részt.” JÜNIUS 25. „A Tisza vízállása Szolnoknál 841 centiméter. A védekezésben tíz ember vesz részt. Egy gép készenlétben áll. A végzett munka: védőri szolgálat ellátása.” Röviden ennyi a Tiszaliget védelmének krónikája. Ebben azonban nem szóltunk a kiszesek lelkes, odaadó tevékenységéről, a munkásőrökről, akik szintén sokat tettek a Tiszaligetért. Barna Gáborról, az árvédelmi törzs vezetőjéről és Vasadi Jánosról, aki a munkákat irányította. Tegnap is kinn voltam a Tiszaligetben. Talán még szebb Szolnok „Margitszigete” most, amikor még nem volt idő a víz után „kiporszívózni” a ligetet, rafinál- tan hozzátenni a természet igazi szépségéhez. Mások akkor szeretik, ha már rendben van. A fenyőfák alatt is legyen ott a szemetes kuka és ha szagolni van kedvük, éppen ott legyen egy virág. Nekik is, nekem is megmaradt a Tiszaliget. — pb — ment, baleseti forrás lett. Egyébként nem a Landler Jenő utca a legveszélyesebb útszakasz Szolnokon. — A sokat emlegetett, megírt „autótemető” útról, vagyis a papírgyárhoz vezető útszakaszról mi az őrnagy elvtárs véleménye? — Valóban, sokszor megírt, de soha el nem múló probléma ez. A víz most is az úttest alá szivárog, lazítja a burkolatot. Nemrég javították. de máris töredezik az út széle. Nagyon sürgős lenne a mielőbbi és végleges átépítése ennek az útszakasz-, nak. — Milyen Szolnok város baleseti statisztikája a legutóbbi felmérés szerint? — Csak a7. tudom mondani, hogy szomorú. Az elmúlt öt hónaoban 84 baleset történt Szolnokon, ebből öt halállal végződött Elsőbbség adás elmulasztásából „csak” kilenc, szabálytalan kanyarodásból tizenhat baleset következett be. A rev-el 9 órától 3 óráig teriedő időszak a legveszélyesebb a statisztika szerint. — Hol történi*• Szolnokon a legtöbb baleset? — A 4-es főútvonalon a téglagyártól a Tiszahídia. Ezen az útszakaszon belül is az Eötvös tértől „ Sásvári körútig. Itt 12 baleset történt az elmúlt öt tmnao alatt. Furcsán hangzik, de például a Beloiannisz úton lévő ..Sláger” bolt előtti útszakaszon is sok - Vöziekeöési 1 sértés. Főként nőket kell itt megbírságolni... Batafonfertyvesen már épülő társasüdülőben lakrészek előjegyezhetők. Pécsi 2. számú Ügyvédi Munkaközösség. PÉCS, Kossuth u. 22. T: 23—13. Mi volt a válóok? Pótolják a napos munkakiesést Pórtelki képek Utak, emberek
