Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

1570. július 17. SZOLNOK SÍEGYE1 NÉPLAP 7 Két évtized után A kuncsorbai Vörös Október jó hírneve Többszörösen kitüntetett gazdaság a mindössze három­százharminc tagot számláló, 4200 holdas kis szövetkezet, a kuncsorbai Vörös Október Tsz. 1959-ben a kongresszusi verseny járási vándorzászlójának tulajdonosa lett, s még ugyanabban az évben az országos silókukorica termelési versenyben hol­danként 170 mázsás hozamával, a harmadik díjat vették át a Parlamentben, Losonczi Páltól, az akkori földművelésügyi minisztertől. Majd 1962-ben újabb megtiszteltetés érte a tsz-t. Az országos termelési versenyben a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elismerő oklevelét kapta meg, 5000 forint jutalommal. 1968-ban a Szolnok megyei Pártbizottság két évtized sikerekben gazdag munkájáért emléklappal tün­tette ki. S most ismét a régi hírnév útját járja a tsz. Jelenlegi eredményei, s egész történelme is arra vall, jó lesz rája fi­gyelni. Nagy küzdelmeken át jutott a máig a kis közösség. Az épülő új szarvasmarhaistálló A Dózsa és az Alkotmány Ügy egilegetik a falube­liek, még 1946-ban összehív­tak egy népgyűlést náluk, amelynek előadója olyan ember volt, aki az akkor di­vatos kolhoz tanulmányutakon járt a Szovjetunióban. Kér­dezgették tőle, milyen ott az élet. S mikor mondta, hogy már megvalósult a közét­keztetés, felzúdúlt a falu. Csajkából nem eszünk — mondták a félreértés foly­tán, s szét is oszlott a nép­gyűlés. Summás, uradalmi cseléd nép élt itt, akiket nem hatástalanul rémisztge­tett a reakció a csajkamesé­vel. Földhözjuttatott újgaz-" dák voltak, s úgy gondolták a magángazdálkodás lesz a járható út. Hamar bebizo­nyosodott, hogy nem. Már 1948-ban nyolc család 46 hold földön, a Szatmári és a Németh-féle birtokon meg­próbálkozott földbérlő szö­vetkezet alakításával. Ennek vezetői, Földes Lajos és La­béczi János voltak. Tulaj­donképpen ez volt az elődje a község két tsz-ének a Dó­zsának és az Alkotmánynak. Egy évvel később 1949. szeptember 2-án huszonhat belépővel megalakult a Dó­zsa Termelőszövetkezet. Az Argyellán föld új gazdái Föl­des Lajos, az elhunyt La- béczi János, Simon István, Tass József, Tóth Lajos és lányai, s a többiek, mintegy 400 holdnyi földön elindul­tak. Pár napra rá, szeptem­ber 13-án nyolc család Mu­rányi István, Murányi Zsig- mond. Mészáros Gábor, Gre­gor Mihály, Fehér György, Imre Ferenc, Murányi Zsig- mond tanyáján a 15-ös dűlő­ben kimondta az Alkot­mány Tsz megalakulását is. Mindkét tsz megalakításának előzménye az volt, hogy az akkori járási párttitkár Tóth István, akit ma is nagy tisz­telettel emlegetnek Kuncsor­bán, kijött a taggyűlésre: a kommunisták bízzanak, kezdjék meg! Ketten a tsz szakmunkásfia­taljai közül: Vízteleki Ibolya és Lőrinczi Mária Az Alkotmány Tsz 86 holddal indult a Csiszár ta­nyán, a Dózsa Tsz-nek a Németh tanya lett a köz­pontja. A Dózsa Tsz Földes Lajost, az Alkotmány Murá­nyi Istvánt választotta el­nöknek'. Az alapítók Jóré­sze 45-ös párttag volt, sőt Földes Lajos s mások 44-es párttagok. Az Alkotmányban Mészáros Gábor, Murányi Zsigmond, Imre János volt 45-ös párttag, a Dózsában Földes Lajos, Labéczi János, Kerepesi Pál, Kiss Sándor, az elhunyt Tóth Lajos és Németh Mihály. Az Alkot­mány alapítói nagyon em­lékeznek rá, hogy nyolc na­pon belül megjött az enge­dély, s akkor kimentek a Csiszár tanyára. Az ajtók megvoltak, az ablakokat be­ragasztották, deszkából ló­cát eszkábáltak, s azt mond­ta Murányi István: Na, ezt megcsináltuk, most már mi legyen tovább? Akkor ott elhatározták azt is, hogy mit vetnek. Es elszéledtek. De nem haza. hanem az északi iskola előtt leültek az árok­partra, Mészáros Gábor, Fe­hér György, Kocsis József, Imre János, Murányi István és Zsigmond s majd éjfélig tartó beszélgetéssel zárult a tulajdonképpeni első köz­gyűlés. A faluban bizony lenézték, kigúnyolták az első szövet­kezőket. Az igazsághoz tar­tozik, hogy nem is nagyon értettek a gazdálkodáshoz. A fegyverneki gépállomás sie­tett segítségükre, s már 1950 nyarán lófogatú aratógépet juttatott a Dózsának is, az Alkotmánynak is. De még egy évvel később is megfo­gadták Pásztor Ferenc arató­gép tulajdonost, a közös ara­tásra. 1950 tavaszán a Dózsá­nak már összesen negyvenöt belépője volt, az Alkotmány­nak tizenkilenc. Az Alkot­mány volt a kisebb szövetke­zet, s az lett a jobb. Búzát 13 mázsát takarított be, bor­sót 8,6 mázsát, s a répájuk is jól sikerült. Ügy, hogy a munkaegység értéke 26 fo­rint lett, a Dózsában pedig 18 forint. A Dózsa nagyon nehezen vészelte át az első esztendőt, s így már 1950. szeptember 21-én egyesült a két szövetkezet, s felvette a Vörös Október nevet. Elnök­ké Murányi Istvánt válasz­tották, de már megalakult több mint harminc taggal a pártalapszervezet Is, amely­nek első titkára Szondi Im­re lett­es első esztendő Az alakulás utáni első esz­tendőt még ismét jól zárták, akkor már kétszáznegyven- hatan gazdálkodtak 1874 hold földön. A dolgozó tagok szá­ma azonban csak százhuszon­hét volt, mivel a belépők egyrésze tanácsnál, fmsz-nél, s egyéb helyen dolgozott. Így aztán nem volt aki meg­művelje a földet, s bizony dudvát is termelt a tsz. Mu­tatja, hogy bár búzából 9,2 mázsát takarítottak be, kuko­ricából csak 2.8, s cukorrépá­ból 52,2 mázsát. 38 hold len­jüket elverte a jég. Volt do­hányuk, gyapot, ámzs, ko- riander, répadugvány és min­den. Nem bírtak vele. Pénzt nagyon bcwaset íiaetofe, de búzából például 8,6 kilo­gramm jutott munkaegysé­genként. Közbdm gyarapodott a jószágállomány, hiszen még az Alkotmány *Tsz kapott 20 süldőt a Csiszát tanyán 1950 tavaszán, a Dóasa pedig két tehenet. Nem volt épületük, mert a földosztáskor az ura­dalmi épületeket szétbontot­ták, abból épüljek az újgaz­dák kis tanyái. Az első esz­tendőkben még, a Ludas Ma­ttiban is szerepelt a tsz, mert az történt, hoíiy két kanca lovat igényeltesk, de mire megérkeztek az «egyik paripa lett. Az első agronómus 1952-ben, Balogh György sze­mélyében kezdte el a mun­kát. Akkor a párttltkár Schauer Anna volt. Az el­nök 1955-ig Murányi István. Végig dolgozott a tsz-tagok- kal, s ha a 18 kilométernyire levő járási székhelyen Török- szén tini klóson valami intézni valója akadt, biciklivel küld­ték a tagok, ölt maguk gya­log jártak, pedig az első években 46 darabban terült el földjük. 1952/53-at 290 ezer forint mérleghiánnyal zárta a szö­vetkezet. A beszolgáltatást 1952-ben mégis 893 százalék­ra teljesítették, s ezért kap­tak egy Csepel teherautót. Csakhogy ennek az volt a tit­ka, hogy a faluban többen el­hagyták vetéseiket, mintegy 200 holdat, a tsz pedig fel­fogta és learatta. Még szep­temberben is tartott az ara­tás. 1953-ban egyébként a Nagy Pál vezette Vörös Csil­lag, a Herczeg János vezette Petőfi, s a Z. Szabó Sándor elnökletével működő Hajnal Tszcs is csatlakozott a Vörös Októberhez. Akkor már 2400 hold földön gazdálkodtak. Ezek voltak a legnehezebb esztendők, munkaegységen­ként 2,2 kg búza jutott, s a kisebb családoknak meg is lett a fejadagjuk. Ám a tsz-alapítók majdmind nagy- családos emberek voltak, s így bizony arra kényszerül­tek, hogy a községi tanács az fmsz-hez leadta a tsz-tagok névsorát, s a községbe érke­ző napi 2,6 mázsa kenyér nagyrészét ők kapták meg. A szövetkezet első brigád­vezetői Labéczi János és az elhunyt Antal Sándor voltak. Az első építkezés 1953-ban kezdődött az Argyellán köz­pontban, egy 100 férőhelyes tehénistállóval. Három évig épült. Ezen a nyáron — 1953-ban — jött a Nagy Im­re program, ennek következ­tében mintegy negyvenen megváltak a szövetkezettől. Az 1954-es zárszámadáson Murányi Istvánt leváltották, utána Kiss Sándor lett az el­nök nagyon rövid ideig, majd Fehér György, de ő is csak addig, hogy 1955-ben már Sz. Nagy József volt a Vörös Október elnöke. Akkorra már 55 tehene volt a közösnek, s mér 120 mázsa cukorrépát termeltek holdanként, a bú­za viszont csak 6,5 mázsát, a kukorica 7 mázsát adott még. 1955-ben újabb hetvenhat belépője volt a tsz-nek. Mint alapításkor S jött az ellenforradalom. Akkor Földes Lajos volt is­mét az elnök, de őt levál­tották. A szövetkezet felosz­lott, de a felosztási ívet negyvenötén nem írták alá. ötven tehenet és 30 tenyész- kocát, 200 anyajuhot átadtak a Szenttamási Állami Gaz­daságnak megőrzésre, a töb­bit, a terményt, a növendék­állatokat, gazdasági felszere­léseket széthurcolták. Nem sokáig tartott az ellenforra­dalom pünkösdi királysága, 1957. január 12-én ismét Murányi Zsigmond. most már a községben épített há­zánál összejöttek Földes La­jos, Németh Mihály, Balogh György és mások s újjáala­kították a szövetkezetét. Az első dolog az elhurcolt va­gyon visszaszerzése volt. Eb­ben Balogh György az akkori , elnök szerzett nagy érdeme­ket. Szó szerint újra kezd­tek mindent. Ügy, hogy még az árpát, kukoricát, a vető- • magot is összeadták az újjá- I alapítók. Tanyáról tanyára jártak mázsára tett kocsival, s így gyűlt a termény. Még év végéig nagyon sokan visz- szatértek a szövetkezetbe. A szorgalom olyan nagy volt, hogy már 1957-et 34 forintos munkaegység értékkel zár­ták. Akkor búzából 12. ár­pából 16.5, cukorrépából 154 mázsát termeltek. Az állami gazdaság visszaadta az álla- i tokát, de takarmány nem volt hozzá. A következő év még job­ban sikerült. Kiemelkedően , magas, 48 forintos munka- ' egységgel zárták 1958-at. S akkor már megkezdték a sertéstelep építését is. Eb­ben az évben négy szövet­kezet működött a községben: a Vörös Lobogó, Szabó Sán­dor, a jelenlegi elnök veze­tésével, a Haladás Kormos János, a Búzakalász Márk János elnökletével. November 13-án egyesültek a szövetke­zetek. A következő évben pedig megkezdődött a nagy felfejlesztés. A Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet ki­lencvenhárom új belépővel gyarapodott. Az újak egy része azonban kezdetben nem nagyon akart dolgozni. Nem ebből az okból eredően, de ettől kezdve nagyon visz- szaesett a szövetkezet. Az történt, hogy 1959-ben ba­romfiólat építettek, ezt bete­lepítették 28 ezer csibével. Az ól összedőlt, elpusztult a baromfiállomány. Hoztak 300 borjút, 800 süldőt idegenből összeszedve, beütött a vész, s következményeként még a tsz 1200-as sertésállománya is elpusztult. Kengyelen fel­vállaltak 45 hold földet, amit azonban mások takarítottak be. A vetésforgót rosszul ál­lították össze, sok volt az ipari növény, nem bírtak vele. Lucernát s más takar­mánynövényt alig termeltek, sokszor csak három napra való takarmánya volt a jó­szágállománynak. A vezető­ség, hoev elkerülte a buk­fencet. az 1961-i zárszámadá­son 744 ezer forintot előre kiosztott 1962 terhére. így a mérleghiányt ugyan elkerül­ték. — az elsőn kívül 1956- ban zárt még 300 ezer forint mérleghiánnyal a szövetke­zet — de nagyon nehéz hely­zetbe került a közös. Akkor új vezetóség került a tsz élére. Flnökké Szabó Sándort, az. eddigi elnökhe- broftest választották. Vezeté­sével először is ahhoz kezd­tek. hoW a takarménvtermő területet felfu Vatták. Ma 710 hold a lucemavetés Megszüntették a sok inari növénr+ és ésszerűen eépe­A (zAnálloméstól az ócska erÁneket nem ve+tók meg helvette ólakat vásá­roltak. Nagyarányú talaiia- vftási programot indítot+ak. amelynek eredm<5mreként 1 ofiO-tó! 1967-ig 1600 holdat d* »óztak. A tagok szorgal­mas munkája. a vezetők ésszerű irányítása 1964-től, 1965-től éreztette kedvező hatását. A régi hírnév útján A mindössze 11 aranykoro­nás földeken gazdálkodó szö­vetkezet ma ismét szép sike­reket tudhat magáénak. Bú­zából tavaly 17,6. őszi árpá­ból 15,5, kukoricából 23,3, lucernából 24,7, cukorrépából 150,9 mázsát termeltek. Ipari növényük a napraforgó ma­radt a cukorrépán kívül 160 holdon, s a borsó 200 holdon. 1967-ben átvették a gépállo­mástól a kuncsorbai géptele­pet, s így minden gépet ma­guk javítottak. 1970-ben két új teherautót, egy új kom­bájnt vásároltak, 3 MTZ-»t pótkocsival, munkagépeket sokat. A kalászosok, a lucer­na betakarítása már teljesen gépesítve van, kél éven belül megvalósítják a kukorica vegyszeres gyomirtását, s ar­ra törekednek, hogy gépállo­mányukat egytípusú gépek alkossák. A szövetkezetnek évű egymillió forint az épü­let és a gép amortizációja, de évente 5,5 millió forintot for­dít a gazdaság fejlesztésére. A felhalmozás aránya 31,6 százalék a közösben. Évente jó pénzhez jutnak a lucerna­mag fogással. Volt már hogy 4 vagon lucemamagot adtak el, s az idén is 400 holdon szeretnének magot fogni. Szarvasmarha és sertéste­nyésztő gazdaság. 100 holdan­ként 104 mázsa húst értéke­sítenek. Kétezer sertést és 400 szarvasmarhát hizlalnak évente. A tehénállományt s az anyakoca állományt ebben az évben negyedével emelik. Tavaly kezdődött az idén fe­jeződik be az Argyellán tele­pen a 100 férőhelyes tehénis­tálló építése. Két év múlva továbbfejlesztik a telepet, szakosított teleppé. Három éve bevezették az itatásos borjúnevelést, 160 kisborjút laktinnal nevelnek. 1968-ig épültek fel az Ebstein major­ban az hizlaldák és a fiaz- tatók. Villany, víz mindenütt benn van az állattenyésztő telepeken, a fiaztatókban in­fravörös lámpákkal melegíte­nek. A fejőgépeket megvásá­rolták, s azt 1971-ben szere­lik fel. Az Argyellán telepen átépítik a hagyományos jász­lakat csillerendszerű lesz a takarmányozás, szalagrend­szerű a trágyalehúzás. Azt is tervezik, hogy mintegy 250— 300 anyajuhhal visszatérnek a juhtenyésztésre is. A sertéstelep Tisztes hozamait teljesen szárazműveléssel éri el a szövetkezet. 1975 után azon­ban a Tisza II Nagykunsági Főcsatornája a területükön halad át, s ezer hold öntözé­sét teszi lehetővé. A szövetkezeti tagok sze­mélyi jövedelme 27 500 forint volt 1969-ben, ez 102 forin­tos napi átlagkeresetnek fe­lelt meg. A 210 tanyából még mindig 180-at nem bontottak le, s így itt az átlagosnál na­gyobb a háztájiból szerzett jövedelem mértéké is. A szö­vetkezet állatállománya 7 millió, a gépérték 5,7 mill'd forintot ér. A tsz tiszta va» gyona: 25,6 millió forint. Két­százhatvan dolgozó tagjukból hatvanan szakmunkásbizo- nyítváhy birtokában munkál­kodnak. Olyan szakmunká­saik vannak, mint Rédai Já­nos, aki jászapáti szakmun­kástanuló korában a szakma országos versenyén második díjat szerzett. A borjúneve­lőben négy ifjúsági szakmun­kás dolgozik. Három mérnö­köt, három felsőfokú techni­kust, tíz technikust foglalkoz­tat az üzem. Közöttük Sze­gény Mihályt, aki Hódmező­vásárhelyen ugyancsak or­szágos harmadik helyen vég­zett hallgató korában a ta­nulmányi versenyen. Molnár Illés, Bíró Istvánné, Szabó Sándor szövetkezeti tagok gyermekeit ösztöndíjjal ké- pezteti a közös gazdaság. Saját autóbusszal Két esztendeje autóbuszt vásároltak, s azon tagjaik már bejárták szinte az or­szág minden részét. 1964-től huszonnégyen a Szovjetunió­ban, harmincketten Romá­niában, Jugoszláviában, töb­ben Svédországban, Dániá­ban, Bulgáriában, az NDK- ban jártak a közös költségén. 1970-től a 300 forint nyugdí­jat, járadékot kapó öregeket havi 150 forinttal segíti a szövetkezet. A 400 forint nyugdíjakat 600-ra egész/i ki, a 600 és 1000 forint közöt­ti összeget 100—100 forinttal toldja meg havonta. Ezenkí­vül évente 16 mázsa szalmát, a háztáji vetőmagját és mű­velését kapják díjtalanul az öregek. Nyaranta őket is el­viszik országjárásra. Az idei ipari vásárra három napig hordta a busz a látogatókat Aki üdülni megy, arra az időre megkapja az átlagkere­setét. Három év óta évente háromszáz tagját a Szigligeti Színház műsoraira viszi in­gyenesen a szövetkezet. Kuncsorbáról nem mentek el a fiatalok. A 30 éven aluli tsz-tagok százöten vannak, a nagy többséget alkotják. Ebből is adódik, hogy a múlt évben a huszonötezren felül keresők száma százharminchat volt a tsz-ben. Népművelési ügyvezetőt foglalkoztat a Vörös Október, két éve üzemi állatorvosa van, s kivétel nél­kül mindenki tsz-tag a szak­emberek közül is. Két éven belül a tsz-tagoknak munka­ruhát juttatnak, házépítéskor 50 százalékos fuvarkedvez­ményt és 30 nap szabadságot biztosít a tsz. Ugyancsak két éven belül befejeződik az ügyvitelgépesítés is náluk. A tsz párttitkára 19&5 óta Majnár János. Előtte Balogh György, Imre János, Ollári Imre, T. Nagy Lajos, Sípos Imre töltötték be a tisztet. A szövetkezet alapító tagjai an­nakidején: Murányi Zsig­mond. Murányi István. Mu- \ rányi László. Pifkó Istvánné, \ Kocsis József, Gügyéi János, Földes Lajos. Lucza Balázs, Kerepesi Pál. Juhász János, id. Erdős István, Imre János, Márton János, Ujfalusi Ist­ván, Labéczi János. Mészáros Gábor, Kiss Sándor. Tóth Lajos, id. Németh Mihály, Fehér György. Gregor Mi­hály, Imre Ferenc, id. Antal Sándor, id. Göncző Péter vol­tak. Nemigen gondolták 21 éve, hogy egykor’ biztos kenyeret adó. a többiekkel versenyt ál­ló, korszerű gazdaság alap­jait rakják, (s> Murányi Zsigmond, Márton János, Kocsis József. Földes Iajos, Kerepesi Pál a tsz alapító tagja, Szabó Sándor el­nök, Majnár János párttitkár és Hoppál Gizella főkönyvelő l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom