Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

4 SZOLNOK MEGYEINÉPE, AI» is»?», ftmm n. \ Sebessége óránként 230 km Rövidtávú versenyekre, néhány száz méteres pályára tervezte ezt a kocsit Kapusz- tyin leningrádi mérnök. A versenyautó érdekessége, hogy súlyának 80 százaléka a hát­só tengelyre nehezedik. Ezt a példányt egy Volga motor hajtja, de beépíthető a 412-es Moszkvics, vagy a Csajka motorja is. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Verseny a «gazdaságosság mestere" címért A lengyel kisvárosok között évenként verseny folyik a „Gazdaságosság mestere” cí­mért. Ez a vetélkedés minden év január 1-től decembr 31- ig tart. A „pályázaton” a 10 ezer lakosúnál kisebb váro­sok vehetnek részt A verseny célja felkelteni a lakosság, a városi tisztség- viselők, a társadalmi aktíva kezdeményezőkészségét a la­kóházak, negyedek és város­részek rendbehozása és rend­betartása iránt. A pályázati feltételek nemcsak városren­dezési, egészségügyi, tiszta­sági feltételeket tartalmaz­nak, hanem a kommunális A nyugatnémet optikusok szövetségének jelentéséből kitűnik, hogy az NSZK la­kosai nagy „szemüveg-fo­gyasztók”. A közel 60 millió nyugatnémet állampolgárból 30 millió visel szemüveget. célú kiadások ésszerűbb fel- használására, a turisztikai lé­tesítmények, szanatóriumok jobb kihasználására is kiter­jednek. A verseny gőztesei — a „mester” és a két második helyezett — millió zlotys ju­talomban részesülnek. Ezt az összeget sportlétesítmények, parkok, üdülők építésére és különböző kommunális beru­házásokra fordíthatják. A „gazdaságosság mestere” címért folyó országos ver­seny mellett az egyes vajda­ságok hasonló jellegű helyi pályázatokat is kiírhatnak. A jelentés még hozzáteszi, hogy további 7—8 millió ál­lampolgár, bár szemüvegre volna szüksége, különböző okokból — főleg hiúságból — nem visel pápaszemet. Kannibálok Salinas (California) Két fiatalembert tartóztat­tak le egy gyorsforgalmi úton, akiknek a zsebében emberi ujjak lerágott csont­ját találták. Mindkettőjüket gyilkossággal vádolják. A rendőrség kedden beje­lentette; hogy a Yellowsto­ne-! nemzeti parkban levá­gott fejű és kivágott szívű holttestet találtak. A letartóztatottak egyike a 22 éves Stanley Baker be­ismerte, hogy pisztollyal kö­vette el a gyilkosságot, kés­sel feldarabolta a holttestet, megette a szívét és levágta ujjairól a húst. Baker nyíl­tan bevallotta, hogy egy em­berevő vallási szekta tagja. Szemüvegesek Autósmozi — hol és milyen? mMmmmmmmmMmmmmmmmmummmuammaasmm Aki halálra nevette magát Autósmozi felépítését ter­vezik a fővárosban — vagy a főváros környékén. Sem az ideje, sem a helye nem biz­tos. S ha áttekintjük az autósmozi „sorsát” a világon, főként pedig Európában — ezen nem is csodálkozunk. Az autósmozi mindössze tíz éves múltra tekint vissza. — Őshazája „természetesen” — az Egyesült Államok. — Az amerikai „száguldó” életfor­ma egyik leleményes üzlet­embere okos konjunktúra-lo­vagnak bizonyúlt, mikor — mintegy tíz évvel ezelőtt — ilyen újsághirdetést tett fel; „ Evek óta nem jár moziba? Nincs kire hagyni gyerme­két? Jöjjön családjával az autósmoziba! Kocsijából néz­heti a műsort.” Azóta az autósmozi „világ- jelenség”, s jó öreg konti­nensünkön is terjedőben van — bár számuk csekély. — Olaszországban, az NSZK- ban, Svédországban, Angliá­ban országonként egyet-ket­tőt építettek, most az oszt­rákok készülnek frontáttörés­re: ötöt terveznek. De mit „tud” az autósmo­zi? Szabadtéri jellegű — a kipuffogó gáz miatt más nem is lehetne —, s télen-nyáron működik. Nézőterét teknőala- kú formára képezik ki, sza­bályos fő- és mellékútvona­lak húzódnak nézőterén. A kilátás is, a közlekedés is za­vartalan. Rendszerint a főút­vonalak mentén építik, szá­mítva az átmeneti, tranzit- forgalomra. (Hazánkban is a nemzetközi főútvonalak va­lamelyike mellé kívánkozik.) Műsorát gyakran, szinte na­ponta változtatják. Egy-egy autósmozi méretére jellemző, hogy több mint ezer gépko­csi fér el nézőterén. A vetí­tővászon ezért természetesen panoráma-méretű, a hang­szórót pedig a gépkocsik mellet álló betonoszlopokról leakasztva a kocsi belsejébe vezetik. A téli vetítések ké­nyelmét szolgálja, hogy fűtő­testet is kölcsönöznek a ven­dégek járművébe. Az előadás alatt komplex szolgáltatást vehet igénybe a mozinéző: gombnyomásra vacsorát, italt szolgálnak fel, a szünetben pedig elvégzik a gépkocsi kisebb javítását, esetleges „kozmetikáját”. Egy Santiago Alatorre ne­vű férfival történt az aláb­bi eset. Alatorre-nak har­sány jókedve kerekedett, amikor horgászás közben ráharapott egy hal a horog­ra. Alatorre olyan erővel A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája Szerves Vegyészeti Intézetének ku­tatói új készítményt állí­tottak elő, amely meggyor­sítja az izomszövetek fe­hérje-szintézisét. A munka­társak egyúttal az új növe­kedés-serkentő szer előállítá­Angol mérnökök egy cso­portját megbízták, hogy dol­gozzák ki egy 700 tonna sú­lyú és 1,36 millió liter űrtar- talmú hatalmas tartály el­szállításának leggazdaságo­sabb és leggyorsabb mód­szerét. Elhatározták, hogy a 15 méter átmérőjű és 9 mé­ter magas hengert először légpárnára „ültetik”, azután traktorral odébb vontatják. A tartályt 300 méter távol­ságra mozdították el, de köz­ben két nehéz akadályon kellett vele túljutni: egy vasúti vágányon és egy or­szágúton. Végül a tartályt Nem is olyan régen még csak homályos feltevéseink­re tudtunk támaszkodni az­zal kapcsolatban, milyen sű­rűn hullanak Földünkre me­teoritok. 1965 óta azonban rendszeres megfigyeléseket végeznek a hulló meteoritok mennyiségének megállapítá­sa érdekében. A két és fél év alatt kialakult megfigye­lőállomás-hálózat vizsgálatai kimutatták, hogy egy nap le­forgása alatt Földünk lég­körébe körülbelül 440 1 kg- nál nagyobb tömegű — me­rántotta ki a zsákmányt, hogy a horog végén fickán- dozó apró halacska a torz kába repült és ott megakadt. A szerencsétlen horgász megfulladt si eljárását is kidolgozták, s találmányukat homotesztosz- teronnak nevezték eL Azok a borjak és kocák, amelyek napi 40—50 milligrammod kaptak ebből az anyagból, a szokásosnál 20—30 százalék­kal nagyobb élősúlyt mutat­nak a mérlegen. még 180 fokos szögben is elfordították. A hatalmas tartály alá szünet nélkül szivattyúzták a levegőt. A levegő elszivár­gását a henger alapjának területe mentén, körben fel­erősített „szoknya” akadá­lyozta meg. Amikor a nyo­mást növelték, a tartály las­san felemelkedett és kellőd képpen „mozgékonnyá” vált. A gömbszeletekből össze­állított „szoknyát” nylonnal erősített, különleges mű­anyagból „varrták”. Ez a konstrukció még gödrös úton is biztosította a hermetikus szigetelést. teorit érkezik, melyek ma-' radványai a Föld felszínét elérik. Ebben a mennyiség­ben megtalálható hét 1000 kg-nál nagyobb tömegű me­teor is, melyek meglehető­sen tekintélyes maradványai minden bizonnyal elérik Földünket. Minthogy azon­ban a Föld felszínének több­sége tenger és lakatlan te­rület, a meteoritok nagyré­szét nemcsak, hogy nem ta­lálják meg, de becsapódásu­kat sem észlelik. Űjabb régészeti leletek Egyiptomban Újabb, nagyjelentőségű, 2000 éves leletre bukkant az El Faiyum oázis körzetében a kairói egyetem régészeti expedíciója. _Mint a MEN hírügynök­ség közli, a leletek között ritka papirusz kollekciók és agyagtáblákra vésett felira­tok vannak, amelyeket egy ősi római város romjai kö­zött találtak, ezenkívül szö­vetdarabok, munkaeszközök, agyag- és üvegedények, va­lamint gabonatároló korsók kerültek felszínre. A kairói egyetem régészei ezenkívül feltártak ebben a körzetben egy úszómedencét, egy malom romjait, római korból származó pénzérmé­ket és két szobrot. Új növekedés-serkentő készítmény Meteorkövek Tartály „szoknyában” SZABÓ LÁSZLÓ — SÓLYOM JÓZSEF: 4 Cicero jelentkezik Gyűlöli az angolokat Miközben Schellenbergék akciója zajlott, Ribbentrop dühösen próbálta elérni, hogy az SD neki is mutassa meg az eredeti kópiákat. Amikor azonban ezt megta­gadták tőle, mégpedig azzal az átlátszó ürüggyel, hogy a munkát még nem fejezték be, külügyminiszteri tekin­télyével egyszerűen Berlinbe rendelte Mojzischt. S bár az ankarai rezidens Schellen­berg embere volt, nem mert ellentmondani Ribbentrop sajátkezűleg jegyzett s von Papenhez intézett rejtjelzett táviratának, ezért repülőgép­re ült, s némi kerülővel Ber­linbe utazott. Persze, Schel­lenberg roppant dühös lett, amikor ezt megtudta, s nyom­ban felkereste Himmlert, akinek beszámolt arról, hogy vele meg sem tárgyalták Mojzisch hazarendelését, ha­nem egyszerűen intézkedtek De már túl sokat nem lehe­tett tenni, mindössze annyit, hogy amikor Moizisch meg­érkezett a berlini renülőtér- re, Schellenberg személyesen várta, s így a náci külügy­miniszter mégis kapott egy orrt- az ankarai ügynök elő­ször az SD főnökének szá­molt be. Schellenberg ezzel az egész akcióval szemmel láthatóan jó pontot akart szerezni Hit­lernél, így aztán különösen örült annak, amit Mojzisch mondott a másnapi, Ribben- tropnál tett látogatásáról. — És? Mit mondott Rib­bentrop? — fagatta erőlte­tett nyugalommal Schellen­berg az ügynököt. — Mérsékelt álláspontot foglalt el az anyag tartal­mát illetően, bár egyszer azt mondta, hogy jó néhány vo­natkozása rendkívül értékes. Azt a tényt, hogy a nyugati frontot nem akarják az ame­rikaiak megnyitni, illetve ki­szélesíteni, félreértésnek, pontosabban félrevezetésnek tartotta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyagok to­vábbi fokozott ellenőrzésére van szükség. Ha az okmányok nem valódiak Schellenberg nem közölte gondolatait ügynökével, de későbbi magatartása és a2 akcióval kapcsolatos tettei igazolták, hogy becsváevát, húságát akarta kielégíteni, amikor minden részletadatra kíváncsian felkészült a Hit­lernél teendő látogatásra Mojzischt arról faggatta, hogy szerinte mi indíthatta Cicerót az anyag átadására? — A pénz — felelte Moj­zisch. — Ön szerint az anya­gok valódiak? Mert ez dönt el mindent, Herr Brigaden­führer. — Remélem! Mindenesetre a húszezer fontot megérte, s ennek átadása mindenkép­pen indokolt volt. Már csak azért is, mert ha nem való­diak az okmányok, ha pro­vokációval állunk szemközt, akkor is értékes informá­ciókhoz jutottunk... Szerin­tem ebben az esetben meg tudják állapítani az angol vagy valamelyik másik szol­gálat félrevezető manővere­zését, annak módszereit, esetleg céliát is. De az álta­lános politikai helyzetkép alátámasztia ezeknek az ok­mányoknak a tartalmát — mondta Schellenberg, aztán a továbbiakban olvan értel­mű utasítást adott figvoöké- nek. hogy az a figvelmét ne csak az anyagok értékelé­sére fordítsa, hanem gondol­jon az informáeiév felhasz­nálásának a lehetőségeire is. — Cicero különben el­mondta. hogy gyűlöli ar an­golokat... mm folytatta Moj­zisch. -— Legutolsó találko­zásunkkor beszélt erről, bár itt ellentmondást figyeltem meg nála... Amikor megkér­deztem tőle, hogy mi az oka az angolok iránti gyűlöleté­nek, először arról beszélt, hogy apja az első világhábo­rú idején Isztambulban élt, és különböző kellemetlensé­gei voltak az angolokkal. Azt mondta, hogy itt is halt meg. Amikor másról beszélget­tünk, s valahogy szóba ke­rült Európa, valami olyas­mit említett, bár elharapta a mondatot, hogy —’'a Albá­niában halt meg.., — Vigyázni kell rá — szö­gezte le az SD főnöke, majd Mojzisch rendelkezésére bo­csátotta a különböző techni­kai eszközöket, hogy a film­tekercseket minél gyorsab­ban előhívhassák, s ezekről megfelelő minőségű és meny- nyiségű fotómásolatot készít­hessenek. Sőt úgy döntött, hogy diplomata útlevéllel egy fotospecialistát Is küld Ankarába, az viszi majd ma­gával a modem laboratóriu­mi felszereléseket. — Gondoskodtam róla, hogy mától kezdve heten­ként kétszer különleges fu­tárgén közlekedjék Berlin és Ankara között — közölte ügynökével, aztán útjára bo­csátotta. Megfejtések a táskában, hamis pénz az ügynöknek Az SD főnöke necHg Htmmlerhez sietett. Táskájá­ban ott rejtőztek a megfej­tett anyagok, s a jó másfél órás beszélgetésről elégedet­ten távozott. Himmlernek nem volt nehéz meggyőznie Hitlert, hogy az anyagokat kitűnően tudják használni, mégpedig úgy, ho°v még több erőt Összpontosítsanak a keleti frontra. Különben is ez volt Hitler vesszőparipá­ja, s most, hogy értesült az amerikaiak halogató szándé­káról. terveit, elgondolásait megalapozottnak látta. Cicero ettől kezdve rend­szeresen szállította a film­tekercseket, amelyekért az SD minden alkalommal 15 ezer angol fontot fizetett. Hihetetlenül nagy összeget, lassan már több százezer fontot tett ki az űiabb és újabb ügynöki bér, de Ber­linben úgy vélték, hogy fel­tétlenül megéri, mert — bár erről az inas nem tudott —■; a negyedik filmtekercs átvé­telétől kezdve már csak a Németországban hamisított angol fontok vándoroltak Cicero kezébe. Az SD Ber­linben székelfi ura? ugvanis kisütötték, hogy ilyen mér­hetetlenül nagy összeggel Cicero már úgysem gazdál­kodhat szabadon, tehát sem­miképpen sem használhatja a közönséges pénzforgalom­ban, de még bankba sem te­het! annak vészéivé nélkül, hogy nyomban fel n» hívta magára a figyelmet. Ha egy­általán élvezi „munkája gyü­mölcsét”, s itt-ott be is váltja a fontot, azt minden valószínűség szerint az elein­te kapott összegekből teszi. Már pedig ez az 50 ezer font, majdnem 150 ezer dollár — valódi! Minden feltételezés arra mutatott, hogy Cicero az esetenként átvett 15—15 ezer fontot valami titkos he­lyen elrejti, arra számítva, hogy a háború után majd előveszi. A titkos laboratóriumok, pénzhamisító műhelyek —• elsősorban a sachsenhauseni koncentrációs táborban — persze bőven ontották a ha­mis fontot. Igaz, Schellen­berg lassan még azt az öt­venezer valódi fontot is. saj­nálta, amit az első négy te­kercs filmért fizettek a tö­röknek, ezért Moizischt uta­sította, hogy szervezzen meg egy akciót arra az esetre, ha már nem veszik igénybe Ci­cero szolgálatait. Puhatolia ki, hová rejti a pénzt és ké­szítse fel embereit az ötven­ezer font visszaszerzésére. Talán nem is kapzsiság volt ez Schellenberg részéről, hi­szen a pénz úgvsem az övé, csupán kisstílűség... Mert amilyen nagystílű volt az SD, ha emberek élete árán kellett valan-^ven titkos anvehoz hozzálátnia, olyan kisstílű és gárasrfsKódő lett, amikor pénzt kellett kiadnia. A Következik; Ujjnyomok a kópián ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom