Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évf. 165. sz. 1970. július 16., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Ara: 80 fillér Szabad álmodozni Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szerdán megkezdte ülését. A Központi Bizottság ülésének első napján a nemzetközi helyzet és a gazdasági építő munka időszerű kérdéseiről tárgyalt; csütörtökön folytatja munkáját. Aratják a búzát a megyében Kisújszálláson nem készültek fel a gabonaátvételre Gond az alkatrészhiány felszabadulásunk negyedszázados jubileuma kapcsán sokszor szóba ke­rültek gazdasági eredmé­nyeink. Szakmai körökben az elismerés, a lelkesedés elemzéssel és előretekintéssel párosult. A szakemberek nyíltan beszéltek arról, hogy eredményeinket — főként az ipari termelés mintegy hat és fél-hétszeresére növelését az 1938-as szinthez képest — a fejlesztés úgynevezett ex- tenzív módszerével, vagyis alapvetően új munkahelyek létesítésével, a foglalkozta­tottság növelésével értük el. Különösen olyan területeken volt ez így, mint Szolnok megye, ahol ipar a felszaba­dulás előtt alig volt. Az in­tenzív fejlesztés, a termelé­kenység növelése, a korszerű technika széleskörű alkalma­zása azonban évek óta na­pirenden lévő feladat. Noha nálunk még az extenzív fej­lesztésnek is vannak kihasz­nálatlan tartalékai. Ezt szol­gálta egyebek közt a gazda­ságirányítás reformja, a vál­lalati önállóság növelése is. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy nem köny- nyű áttérni a gazdaságfej­lesztésnek erre a korszerűbb módszerére. A nagy munka­erő tartalékok kimerülése ugyanis, a gazdasági kény­szer, nem vezet automati­kusan az intenzív módszerek alkalmazásához. A reform nyomán például a nagyobb önállóságot élvező vállalatok átmenetileg megoldást ta­láltak egyes üzemeik vidék­re való telepítésével. így 1968-tól szemlátomást meg­gyorsult, s még ma is fo­lyik a vidéki üzemek, te­lephelyek, leányvállalatok fejlesztése. Miután az ipari centrumokban kimerültek az új munkaerő források, a ter­melést telepítették a lét­számtartalékok közelébe. Ez­zel egyben az elmaradott technikát, az extenzív mód­szereket is többnyire kon­zerválták. S ma már egyes az utóbbi években iparosí­tott vidékeken, is olyan he­lyen, mint Szolnok, Jász­berény, létszámgondok je­lentkeznek. Kétségtelen, hogy a ter­melékenység gyors ütemű emelését objektív okok is akadályozzák. Így például a fejlesztési eszközök hiánya, vagy az a körülmény, mi­szerint olcsóbb a munkaerő, mint a technika, a gép. Még­is leegyszerűsítenénk a hely­zetet. ha csak ezzel magya­ráznánk fejlesztési gondiain- kat. Ezért nem nyugtathat­juk meg magunkat azzal, hogy majd a negyedik öt­éves tervben bővülnek a vállalati, fejlesztési alapok, megdrágítják a munkaerőt, s így lehetővé és kifizetődő­vé teszik a gépesítést. Több Jel szerint ugyanis a válla­latok a termelékenység emelésének meglévő lehető­ségeivel sem élnek jól. így például elhanyagolják a vi­szonylag kis anyagi befek­tetéssel járó munka- és üzemszervezést, a technoló­gia korszerűsítését, az élen­járó munkamódszerek, fo­gások széleskörű alkalmazá­sát. A szemlélettel, a gondol­kodásmóddal van baj. Ke­vés az olyan példamutató vállalat, mint a jászberényi hűtőgépgyár. A jellemzőbb inkább az, hogy a vezetők, a műszakiak, a közgazdá­szok húzódoznak az igénye­sebb feladatoktól, az újtól, saját módszereik korszerűsí­tésétől. A maradiság, a kö­zépszerűség, a ragaszkodás a megszokott régihez az inten­zív fejlődés legnagyobb fék­je lehet napjainkban. A szel­lemi szegénység, úgy tűnik, nagyobb mint az anyagi. Ke­vés olyan vállalati fejleszté­si tervet, elképzelést isme­rünk, amely anyagi eszközök hiányában futott volna zá­tonyra. Több rendkívül me­rész elképzelés megvalósítá­sáról viszont tudunk. De ál­talában könnyebb milliár­dos kiadásokra, rendkívüli dollárigényre hivatkozva ele­ve lemondani a fejlesztésről a korszerűsítésről, a gondol­kodásról, mint vállalni az újjal járó gondot, kockáza­tot. Sokan gyakran merev sé­mákban gondolkodnak, lát­nak például egy korszerű gyárat, vagy automata gép­sort külföldön és mindjárt azt akarják megvásárolni. Többnyire hiányzik az az adaptációs készség, amely a helyi termelési feltételekből, az adott szükségletekből és lehetőségekből indul ki. E realitások talaján, a földön járva már nem csupán sza­bad, hanem kell is bátran gondolkodni, tervezni, mond­hatnánk, álmodozni. Ez az elkötelező szenvedélyesség és alkotni akarás, az útkereső újító, korszerűsítő készség hiányzik ma igen sok helyen. Az igazsághoz tartozik, hogy a vállalatok vezetőit a reform nyomán túlságosan lefoglalta a külső kapcsola­tok ápolása, a sok szempont­ból újszerű piaci munka. Vitathatatlan eredmények is születtek például a tőkés piaci konjunktúra kihaszná­lásában, az eladási árak emelésében. De néhol ezek­nek az átmeneti tartalékok­nak a feltárása megtévesztő, azt a látszatot kelti, mintha a nyereségnövelés kizáróla­gos forrása a piaci tevé­kenység lenne. Pedig a nyu­gati konjunktúra — és tegyük hozzá: a gondtalan hazai ér­tékesítés — nem tart örök­ké. Az eladási árak nem csak növekedhetnek, de csökkenhetnek is. Nem szabad tehát a pillanatnyi helyzetből kiin­dulni sem a piaci munká­ban, sem másban. A vezetés lényege az előrelátás. Ma még körültekintő mérlege­léssel, több alternatíva közül választva lehet a holnap fel­adataira felkészülni. De ké­sőbb, kényszerhelyzetben már nehéz tervszerűen cse­lekedni. így a növekvő mun­kaerő gondokkal is még időben, nyíltan szembe kell nézni. Nagy munka kezdődött megyénk falvaiban, 230 ezer hold gabonát kell ezekben a napokban veszteségmentesen betakarítani. A szeszélyes időjárás után az elmúlt na­pokban a megye valameny- nyi mezőgazdasági üzemében megkezdték az aratást. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára befutó tájékoztató jelentések szerint az őszi árpa aratása 65—70 százalék körül tart, több termelőszövetkezetben már befejezték. A jászberényi járásban az őszi árpa 80 százalékát le­aratták általában 'jó termés- eredményekkel. A jaszbol- dogházi Aranykalász Tsz-ben 23, a jásztelki Tolbuhin Tsz- ben 13, a pusztamonostori Búzakalász Tsz-ben 18 má­zsás holdankénti átlagtermést tudtak betakarítani. E járás 12 termelőszövetkezetében már a búza aratásához is hozzáfogtak. A tiszafüredi járásban már csak 500 hold őszi árpa aratása hiányzik. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa határozatot hozott a kormány — a Szovjetunió Minisztertanácsa — megala­kulásáról. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa szerda délelőtti ülésén Alekszej Koszigint választot­ták a Miniszter Tanács elnö­kévé. Koszigin a szovjet par­lament elé terjesztette névso­rát. amelyet a Legfelső Ta­nács egyhangúan jóváha­gyott. A Minisztertanács elnöké­nek első helyettesei: Kirill Mazurov és Dmitrij Poljansz- kij. Kisújszálláson az SZK kombájnok mellett munkába állították a féllánctalpas „Kondor” kombájnokat is, olyan területek learatására, amelyeknek a talaja még most is nedves. A város ter­melőszövetkezetei példamu­tatóan gondoskodnak a kom- bájnosok ellátásáról. Biztosít­ják a meleg ételt, a hűsítő italokat. Gondot okoz, hogy a felvásárló vállalat telepe többszöri felszólításra sem készült fel megfelelően a ga­bonaátvételre. Erről tájékoz­tatta a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályát a kisújszállási osz­tályvezető. Jegyzőkönyvet ké­szítettek a hiányosságokról és most a termelőszövetkeze­tek adnak segítséget, hogy a vállalat átvevő helyén rendet teremtsenek. A kombájnosoknak, a beta- karítóknak a nagy hőségben meg kell küzdeni a dűlt és a gyomos gabona learatásával. Tavasszal a csapadékos idő­járás miatt több helyen nem tudták elvégezni a vegyszeres gyomirtást. Most a gyomos A kormányba kilenc elnök- helyettes, a miniszterek, az állami bizottságok elnökei, az állami bank vezetőségének elnöke, a központi statiszti­kai hivatal vezetője került. Az alkotmánynak megfe­lelően mind a 15 szövetségi köztársaság minisztertanácsá­nak elnöke tagja a kormány­nak. Személyi változásokra nem került sor. Az állami rádió- és televízióbizottságnak álla­mi szövetségi köztársasági rádió és televízió bizottsággá való átszervezésével e bizott­ság elnöke is tagja lett a kormánynak. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán, szer­dán megválasztották a Leg­felső Tanács elnökségét: az elnököt, a 14 elnökhelyettest, a titkárt és a 20 elnökségi tagot. Leonyid Brezsnyevnek az SZKP Központi Bizottsága gabona learatása elég gyako­ri géprongálódást okoz. A termelőszövetkezetek időben és jó minőségben kijavították a gépeket, azonban nem mindenütt tudták biz­tosítani a szükséges pót- alkatrészeket. A legszükségesebbeket be­szerezték, illetőleg az AG- ROKER-nél megveszik. En­nek ellenére, ezekben a na­pokban naponként százan— százötvenen megkeresik a szolnoki AGROKER-t alkat­részek miatt. Az AGROKER továbbítja kéréseiket a ME- GÉV-hez, de sajnos, az igé­nyeknek csak 30—35 százalé­kát tudják kielégíteni. Az alkatrészhiány már most az aratás első idősza­kában gond. Remélhetőleg sürgősen intézkednek. Aratnak megyeszerte. A tiszaföldvári Lenin, a vezse- nyi Tiszamenti Tsz-ekben, a tiszaszőllősi Petőfi Tsz-ben és még sok helyen vágják a búzát. Biztatóak a kilátások. főtitkárának, a Legfelső Ta­nács küldöttének javaslatára, — aki az SZKP Központi Eizottsága nevében szólalt fel — egyhangúlag Nyikolaj Podgornijt választották a Legfelső Tanács Elnökségé­nek elnökévé. Nyikolaj Podgornij javas­latot terjesztett elő a Leg­felső Tanács Elnökségének elnökhelyetteseire, az elnök­ség titkára és az elnökség tagjaira vonatkozólag. A Legfelső Tanács Elnök­sége elnökének helyetteseivé megválasztották a szövetségi köztársaságok legfelső taná­csai elnökségeinek elnökeit Jadgar Naszriggvinovot. Üz­begisztán Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét a Nem­zetiségi Tanács elnökévé vá­lasztották. Az elnökség titkárává is­mét Mihail Geoggadzet vá­lasztották. Hírek, tudósítások Együttműködési szerződés Együttműködési szerződést kötött a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, illetve a miskolci nehézipari műszaki egyetem szakszervezeti bizottsága és bányamérnöki kara. A szakszervezet egyebek közt vállalta, hogy rendsze­resen előadókat küld a bá­nyamérnöki karra. A bánya­mérnök-hallgatók egy részére pályázatot írnak ki és ösz­töndíjat alapítanak egy-egy bányatelep, illetve szénme­dence munkásmozgalmának tanulmányozására, szocioló­giai felmérésére. Szakmai tanulmányutakat szerveznek a bányamérnök hallgatók részére, s lehetővé teszik, hogy hét végén a hall­gatók gyakorlati munkát vé­gezzenek a bányákban. Az egyetem szakszervezeti bizottsága és a bányamérnöki kar vállalta, hogy a bányate­lepi iskolákat szemléltető esz­közökkel, műszerekkel látja el, a bányász szülők egyetem­re került gyermekeit tanul­mányaikban támogatja, a a üzemek bányász csoportjai­nak bemutatja az egyetemet. Mózes a siker A nemrég befejeződött bu­dapesti színházi évad sikerei­ről vallanak a most összege­zett adatok. Gyakran játszot­tak az idén táblás házak előtt a fővárosi színházak, s a telt­házas előadásokat felsorolni sem lehet. Néhány nagyobb siker azonban önmagáért he- ‘ szél. A Nemzetiben a „Mó­zes” a „VII. Hadrian” „A bűnbeesés után” és a „Feje­zetek Leninről” előadásain mindvégig kint függött a tábla: minden jegy elkelt. A Katona József Színházban a „Varsói melódia” az „Iván, a rettentő” és a „Stuart Má­ria” állt az érdeklődés kö­zéppontjában. Csónaktúra a Dunán Egyhetes csónakútra indul­nak szombaton a budapesti KISZ fiatalok, csatlakozva a KISZ KB „Jubileumi ifjúsági vízitura 1970’-’ című felhívá­sához. A három alegységből álló, összesen hatvan fős csa­pat — az óbudai hajógyár KISZ bizottságának szerve­zésében — Győrtől Budapes­tig evez le a folyón. A résztvevők autóbusszal utaznak Győrig a tervek sze­rint július 26-án fejezik be a túrát. Vándorolnak a madarak Különös jelenségre figyel­tek fel a Fejér megyei orni­tológusok: naponta vá i ír­óira indulnak a Velencei-tó védett madarai, a kócsagok és kanalasgémek. A rezervátum e lakóival a tótól 25—30 ki­lométernyire is találkoztak már a madárbarátok. A ván­dorlás oka a rezervátum kör­nyéki tocsogók ..békatermő” pocsolyák a nagy melegben kiszáradtak, s ígv a madarak és pelyhedző fiókáik élelem­hiányban szenvedtek. A kó­csagok. kanalasgémek szinte „feltérképezték” a tó környé­két, s naponta átvándorolnak egy-egy távolabbi oocsolyás helyre. Különösen a táci ha­lastavak környékét látogat­ják sűrűn. Brit kikötők, dokkmunkások nélkül Döntés Dél-Afrikáról (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2 OLDALON) — vágási — Megalakult a szovjet kormány Megválasztották a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnökségét Huszonegy a nyerőszám vasárnap közöljük a Nénlap nyári iintaloauor^DiästinAft feltételeit!

Next

/
Oldalképek
Tartalom