Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

1970. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 KÉT ÉVTIZED 36 úton a törökszentmiklósi Petőfi Tsz Hideg tél volt az 1953 feb­ruári. Hoppál Menyhért disz­nóvágás után éppen a húst sózta. Akkor állított be hoz­zá I. Kollár József; gyere azonnal, megalakul a szövet­kezet. Hoppál Menyhért ment is. Felesége mérgelő­dött, hogy még a hús-sózást is ráhagyta. A munkáskör­ben, ahogy az alvégen ismer­ték; a bableves csárdában, akkor már nagy volt a szó­csata. Lószerszám zsákból Tulajdonképpen ezen a na­pon, 1953. február 23-án az Üj Reménység Termelőszö­vetkezeti Csoport tartott köz­gyűlést. A Győrtelkí részen gazdálkodott ez a tszcs 1951 óta huszonnyolc taggal, Fe­kete Imre újgazda vezetésé­vel. Ezen a Közgyűlésen újabb tíz belépő kérte felvételét. Felvételi vitájukban kért szót Herbály Sándor városi párttitkár. Emberek — mond­ta — nem kellene már meg­próbálni a termelőszövetke­zetet? Az új belépők úgy voltak, ha már jönnek, ak­kor legyen a legfejlettebb típusú a tsz. A tszcs tagok azonban hallani sem akartak róla. Végül kétfelé vált a csoport. A tszcs-bői I. Kollár József, Hoppál Menyhért, Hoppál Zsigmond, Szilágyi Imre tartottak az újakkal. Tizenkilencen írták alá a megalakuló Petőfi Tsz belé­pési nyilatkozatát. Mégpedig id. Molnár Lajos, ifj. Mol­nár Lajos, az elhunyt id. Poczai Sándor, Hoppál Meny­hért, Szilágyi Imre. Mészáros Mártonná, Göblyös Béláné, az elhunyt Hoppál Zsigmond, Juhász Gergely, Ladár And­rás, Bogdán István, az el­hunyt Balogh Mihály, I. Kollár József. Sütő Mihály, az elhunyt Búzás Lajos, Hor- nyák Jánosné, Csemán Já­nos, a két elhunyt Söregi István és Holló János. Első elnökül I. Kollár Józsefet választották. Az alapítótagok ifj. Molnár Lajos tehenész és Mészáros Mártonná ba­romfinevelő kivételével már nyugdíjban vannak, vagy já­radékosok. Közülük dolgozgat még Csemán János, Szilágyi Imre és Hoppál Menyhért Két alapítótag kivételével valamennyien újgazdák vol­tak, s közülük I. Kollár Jó­zsef, Hoppál Zsigmond. La­dár András, Hoppál Meny­hért, Homyák Jánosné. Bog­dán István a párt tagjai. Százkilencven hold földön indultak, de az aztán a tö­rökszentmiklósi Szűri (Szar­ka) birtokon kívül még Ken­gyelen, Kuncsorbán, sőt Szenttamáson is szétszórva; Húsz holdnyi állami tarta­lék kivételével negyvenötben kiosztott saját földjük volt. A tartalékföldet Kuczera Ist­ván, a járási tanács akkori osztályvezetője utalta ki. aki nagyon sokat segített az in­dulásban. Tagosítani azonban akkor még nem lehetett, s a messzi földekre úgy jártak a tagok, hogy vendégoldalt tet­tek a kocsira, arra ráült az egész tagság, s mint valami­kori cselédkorukban egy hét múlva értek csak vissza. Nincstelen indulásukra jel­lemző: Balogh Mihály alapí­tótagjuktól szereztek egy zsá­kot, s abból csináltak há­mot, lószerszámot. A Szarka gazdaságban két cselédlakás­sal örököltek egy nagy is­tállót. Azt elrekesztették s egymás mellé kötötték a két tehenet mellé a lovakat s a legvégébe a tíz anyakocát, tíz süldővel, amit az államtól kaptak. Tengődés a hurkán Kezdettől nagy bizakodás­sal dolgoztak az emberek. S jövőbe vetett hittel is. Ami­nek bizonyítéka, az első év­ben nem vették ki a földjá- radékot, hanem két tehenet vásároltak rajta. Az első évet különben jól zárták, hi­szen 9 mázsa búzát termel­tek, sőt az őszi árpa vad­kelést is meghagyták, s az is adott 9,5 mázsa termést. Úgyhogy munkaegységenként hét kilogramm búza. három kilogramm árpa, egy kilo­gramm morzsolt kukorica ju­tott. s még olajat, zabot és herét is osztottak. Igaz, pénzt nemigen. Az induláskor a szegénység annyira nagy volt, hogy id. Csemán Jánost és ifj. Molnár Lajost aratásig kiengedték a közös munká­ból, dolgozzanak, keressenek. A szövetkezeti tagok csak úgy tudtak létezni, hogy Szé­kely György városi tanácsel­nök szalonnát, kenyeret utaltatott ki nekik nyáron cséplésre. Szilágyi Imréné és Hoppál Zsigmondné éjjel mérték szét az adagokat, hogy reggel indulhasson a munka. Az első jó esztendő sikeré­ben része volt Köteles An­tal gépállomási agronómus- nak is, aki a szakmai irá­nyításban sok jó tanácsot adott. Nyáron mégis majdnem felborult a szövetkezet. Ak­kor jelent meg a Nagy Imre kormány hibás programja. A tsz-ben meg, mivel még szo­katlan volt a közös munka az aratáson összevitatkoztak az emberek. Erre a tizenki­lencből tizenhatan a kilépés­re gondoltak. Kóczián Má­tyás akkori városi párttitkár kérte őket, ne menjenek szét. Végül senki nem ment. S ősszel Hoppál Zsigmond- nak például 23 zsák terményt vittek a padlására. Akkor történt, hogy ebédelés köz­ben a határban meglátogatta őket Kóczián Mátyás párttit­kár. Balogh Mihály éppen disznót vágott, s arra a kér­désre, hogy megy a szövet­kezet, így válaszolt: egy kis hurkán fanyalgunk. Végérvé­nyesen elmúlt az alapító esz­tendő mikor Kenyérből sem ehettek eleget, a napi 20 de­ka kenyér csak arra volt elég, hogy a kés élére ken­jék Hozzá csak két ember­nek jutott szalonna a magáé­ból a többiek cikória kávét reggeliztek és ebédeltek is. Mégis van Új Reménység Tsz A következő évben id- Molnár Lajos lett a szövet­kezet elnöke. Akkor a bálái részen már rizstermesztéssel is foglalkoztak, előbb tíz hol­don, aztán harminc holdon. A következő nyáron már egy lóvon tatású aratógépet vet­tek Mezőtúrról, a gépállo­más pedig két tsz-nek adott még egy aratógépet közös használatra, a Rákóczinak és a Petőfinek. Akkor már há­rom szövetkezet volt, a Dó­zsa, a Rákóczi és a Petőfi. Ezekben az években még az elnök is együtt dolgozott fi­zikai munkában az emberek­kel. s mivel a közügyeket is intézte, a tagok többet ke­restek mint ő. Éjjeliőrük se volt éjszakánként egymást osztották be a közös vagyon őrzésére. Az első könyvelő­jük Balogh Mihály lánya, Ilona volt, háromhónapos is­kola után. Egyben pénz­táros is, s a teljes adminiszt­rációt ő vezette, közben pe­dig kijárt dolgozni is. A város ipari üzemei az első lépésektől kezdve segí­tették az indulókat. A gép­gyár anyagot és mestert is adott egy baromfiól építésé­hez. 1955-ben pedig egy trak­torhoz juttatta a tsz-t. Ké­sőbb a Barnevál, a mai BOV munkásai patronálták a szö­vetkezetét. 1955 őszén egyéb­ként már százhetven tagja, s 1700 hold földje volt a Pe­tőfi Tsz-nek. Ez lehetővé tette a tagosítást is úgy, 1951-ben a birtok két tagba került, a Szuriba, ahol azóta is megvetette lábát a tsz és a Fehértó környékére. Ek­kor a szövetkezet elnöke id. Csemán János volt, az el­lenforradalom utánig. Cse­mán János két ízben hét évig volt elnök, s négy évig párt­titkár a tsz-ben. Az ellen- forradalom idején éppen Zsámbékon tanult. Mire hazajött a százhet­ven tagból huszonhármán maradtak, kivették a földet, bevetve, s a jószágokat is. Az ellenforradalom óriási kárt okozott, széthúzták a jó­szágállományt. pedig akkorra már hetven szarvasmarha, háromszáz sertés, százötven birka volt a szövetkezetben. Juhállomány nem is maradt az ellenforradalom után. Hu­szonhármán azonban négy­száz hold földön mindent új­rakezdték, s szinte újjáala­pították a Petőfi Tsz-t. És mindig jól is gazdálkodtak. A Petőfi Tsz fennállása alatt soha nem volt mérleghiá­nyos, a jó közepes szintet mindig elérte gazdálkodása. Ezért 1959-ben már újból so­kan kérték felvételüket a szövetkezetbe. Az alvégi em­berek másik része pedig az Üj Reménység Tsz-t alakí­totta meg. Ennek Buru János lett az elnöke, 1250 hold föl­dön indultak. A Petőfi Tsz az új belépők földjével szin­tén 1550 holdas szövetkezetté nőtt. Elnöke az új belépő B. Tóth Miklós lett, ő Barta Istvánt váltotta, aki előtt 1958-tól id. Rajna Béla volt az elnök a Petőfiben. Majd pedig ismét id. Csemán János következett 1962-től 1966-ig. Az ő elnöksége ide­jére esik az egyesülés az Üj Reménység Tsz-szel 1963- ban. A Petőfi Tsz múltjában összesen ez az egy egyesülés volt. s akkor alakult ki a szövetkezet mai birtokhatára 2900 holdon. Ebbe beletarto­zik az a százhúsz hold legelő is, amelyet ötévenként szer­ződéssel vesznek bérbe a le­geltetési bizottságtól. A szö­vetkezetnek háromszázötven- két tagja van, a dolgozó ta­gak száma kétszáznegyven. Az idei termelési verse­nyen, pontszámai alapján, a megye szövetkezetei között negyedik helyen végzett a Petőfi Tsz. Ezért a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, a szakszervezetek me­gyei bizottsága és a KISZ elismerő oklevelét kapta. A tájterületi versenyben pedig első lett a szövetkezet, s ezért a nagykunsági tsz szö­vetségtől oklevelet nyert. Fennállása óta nem először szólt bele a versenyekbe a kis szövetkezet 1959-ben a városban lett az első, 1965- ben pedig a megyében első­nek végzett az őszi vetéssel, a betakarítással, ezért 15 ezer forint jutalmat is kapott, Már akkor 15,6 mázsa búzát termeltek, magyar fajtából. A múlt évben pedig 19.45 volt a búza termésátlaga, amely fő növény a szövetke­zetben. Egy mázsa búza ter­melési költsége 107 forint a Petőfiben. Kukoricából má­jusi morzsoltban 23 mázsa, napraforgóból pedig 14,5 má­zsa volt a hozam. A napra­forgó esztendők óta fő ipari növénye a szövetkezetnek, tavaly 250 holdon termelték, s az egy holdra eső jövede­lem 6256 forint volt belőle. A napraforgó specialistái. Még 1968-ban a nagy aszály­ban is. amikor kukorica sem­mi sem termett a szövetke­zetben, s a búza is csak 7,4 mázsás termést adott a nap­raforgóföldről akkor is 6 mázsás hozamot takrítottak be. A jó napraforgó termést kombájnnal csépeli a tsz. 1972 után megoldják a teljes gépesítését. Gépesítve van a kalászosok termesztése, be­takarítása. a cukorrépa ki­emelése, a lucerna kaszálása is. A szövetkezet gépállomá­nyának értéke 3,1 millió fo­rint. 1965-ben vették át a gépállomástól a gépeket, s azok jórésze elkopott. kor­szerűtlenné vált. Ezért 1968 óta évente 1 millió forintot költenek gépekre. Az idén többek özött három pótkocsit, egy kombájnt, MTZ trakto­rokat vásároltak, vagy vesz­nek még. Két év alatt négy új kombájnnal gyarapodott gépparkjuk. Megoldották a kukoricaszár zúzását, s a napraforgó termesztés gépe­sítését a kukorica követi majd sorrendben. Előtte vi­szont 1972-ig a lucerna ter­mesztés teljes gépesítése be­fejeződik. 1968-ben építették fel a háromszáz férőhelyes hizlal­dát. Ebben a munkát egy gondozó látja el. s a teljes technológiával ellátott épü­letből évi hat vagon hízó ke­rül ki. A szövetkezet állat- tenyészetének fejlesztése 1966-ban kezdődött, amikor a mezőtúri Vörös Október Tsz főagronómusa, Nagy Zol­tán idejött elnöknek. ö kezdte el a 108 férőhelyes istálló építését is. A szövet­kezetnek 150 tehene van, két épületben. Teljes gépi fejős­sel. csülerendszerű takarmá­nyozással és gépesített trá- gyalehúzással. Most jutottak el oda, hogy a meg nem fe­lelő teheneket saját neve­lésű üszőkkel váltsák fel. 1968-ban még 2200 liter tej volt a tehenenkénti évi fe- jési átlag, most 2500 liter. Ez is Kevés, de szépen halad az átlag évről évre. Pulylcafarm és a Tisza II. A szövetkezet igen gazda­ságosan termel. Évi 22,2 mil­Gönczi Lajos a tsz elnöke lió forint termelési értékéből 11.5 millió forint a jövede­lem, s 6,5 millió forint a nyereség Ez a múlt évi adat. A szövetkezet összvagyona 19.6 millió, tiszta vagyona 16 millió forint. A hitelt 1972-ig fizetik vissza. A jövő meg­alapozása a karcagi kutató- intézet által készített fejlesz­tési terv szerint történik. A Tisza II. 1980 után érinti majd a szövetkezetei, akkor a győrteleki rész 800 holdja mentesül a szárazgazdálko­dástól. A következő évek nagy programja azonban az ország egyik legkorszerűbb pecsenyepulyka nevelőjének a megépítése lesz. Ebben az évben a Szűri major vil­lanyrekonstrukcióját is el­végzik, 1971-ig | oda megépül a bekötő műút a 4-es ország­úitól, mintegy 3 millió fo­rintból. 1973-ig fejeződik be a pulykanevelő kombinát építése. A BOV szaktanácsai alap­ján. a Nagykunsági Állami Gazdaság pulykanevelőjének továbbfejlesztésével, a telje­sen zárttartásos nevelő egye­lőre tízezer férőhelyre ké­szül. Utána 35 ezer férőhely­re bővíthető, úgy. hogy az induló évi 40 ezres kibocsá­tás után 1973-tól évi 120 ezer pulykát nevelnek itt fel. Az épület világítása, fűtése, szel­lőztetése teljesen automati­zált lesz, s ugyanígy az ete­tő és az itatóberendezések is. A hatalmas telep kezelésére, a jószágállomány gondozásá­ra mindössze két szakmunkás kell. Tápos etetéssel, hat he­tes előnevelés után, 12 hétre kész a pulyka. Átvételére öt­éves szerződést kötött a BOV. A nevelő építése tu­lajdonképpen szerelés, mert az előregyártott elemeket a szolnoki épületelemgyár ösz- szerakja a helyszínen. A tsz építőbrigádja pedig a belső szerelést végzi el. A pulykanevelő megépültével visszafejlesztik jelenlegi 90 ez­res baromfiállományukat, hi­szen mindkét állatfajta na­gyon takarmányigényes Ez­zel az építkezéssel, s átalakí­tással egy helyre kerül a szövetkezet állatállománya, a Szűri majorba. Elismerés és tisztelet A Petőfi Tsz 1967-ben már 23 ezer forint évi személyi jövedelmet biztosított tagjai­nak. A 68-as aszály azonban annyira megrendítette az alapokat, hogy a személyi jövedelem visszaesett 14,5 ezer forintra. Tavaly már 17,5 ezer forint volt a terve­zett jövedelem, a valóságban 21 ezer forint évi jövedelmet biztosítottak tagjaiknak. Amíg 1968-ban az átlagos na­pi kereset 68,90 forint volt a szövetkezetben, tavaly 105,60 forint. Ügy, hogy ettől az év­től üzemviteli hitel nélkül gazdálkodik a szövetkezet. Zárszámadáskor 2,8 millió forint biztonsági alapot ké­peztek, amiből a készpénz­tartalék 2,4 millió forint. Kovács Bálint párttitkár 1969-ben áttértek a készpén­zes jövedelemosztásra, s eredményesség alapján pre­mizálják a legjobban dolgo­zókat. Az idén alakult meg a traktoros gárdából Szűcs Má­tyás vezetésével, a szövetke­zet első szocialista címért küzdő brigádja, a Lenin ne­vet vették fel. Alakulóban tan a másik brigád is. E mozgalomnak a gazdája a huszonkilenc tagú pártszer­vezet, melynek élén Kovács Bálint áll. Elődei Hoppál Zsigmond, Ladár András, Csemán János, Maduda Bé­la, id. Rajna Béla. ismét Csemán János és ismét Raj­na Béla, majd Fehér Károly, Temesvári János és Pintye Lajos voltak. Kovács Bálint 1969 óta vezeti a pártszerve­zetet. ö a törökszentmiklósi munkásőr zászlóalj parancs­nokhelyettese is. Rajta kí­vül Pintye Lajos, Csikós Bá­lint, Rádoki István munkás­őr a szövetkezetből. A szövetkezet eredményei­nek elismerése fejeződik ki abban is, hogy Németh And­rás és Gönczi Lajos elnök, a városi pártbizottság tagja. Gönczi Lajos korábban a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke volt, s a törökszent­miklósi városi pártbizottság­ról jött át a szövetkezetbe. A városi tanácsnak Koncz Miklós Balogh József és Cs. Molnár Imre tagja a szövet­kezetből. A közös gazdaság szakvezetője Mile Sándor ag­rármérnök, az állattenyész­tést Koncz Miklós. a gépcso­portot Kovács Bálint vezeti, a szövetkezet főkönyvelője pedig Búzás Sándor. A tsz- ben érdemeket szerzett Árvái István, ki hosszú ideig ag- ronómusa volt a Petőfinek. Az elmúlt években a szö­vetkezet tagjai közül Gönczi Lajos Szocialista Munkáért Érdemérem, Kovács Bálint a Haza Szolgálatáért Érdem­érem, Pintye Lajos Szolgálati Érdemérem, Mészáros Már­tonná, a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója. Cs. Molnár Imre, Dorkó József. Anderka János, Pásztor Imre Kiváló Termelőszövetkezeti Tag ki­tüntetést kapott. Szilágyi Im­re, id. Molnár Lajos és Sütő Mihály pedig Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. A szövetkezet száznegy­vennyolc nyugdíjas tagjának ingyen műveli háztájiját. Évente egy alkalommal min­den öregnek 200 forint se­gélyt ad. A szövetkezeti ta­gok első lakásuk építésére 50 százalékos fuvarkedvez­ményre jogosultak. Már csak 32 tanya van határukban. A szövetkezet évente kétnapos országjárásra viszi tagjait Kicsi a bors, de erős. Kis szövetkezet, de szorgalmas tagjainak jó megélhetést, biztonságos jövőt nyújtó kö­zös gazdaság, a törökszent­miklósi Petőfi. fr) A Szűri major látképe Nyolcán az alapítók közül: I. Kollár József, Csemán János. Sütő Mihály, ifj. Molnár Lajos, Szilágyi Imre, id. Molnár Lajos, Göblyös Béíáné, Mészáros Mártonné.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom