Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-12 / 136. szám
1970. június 12. SZOLNOK MEGYEI NEPLAf 3 Ürktí" " ^ • ■ A Köxéptisxavidéki Vízügyi Igazgatóság területén működő Ar- és Belvízvédelmi Területi Bizottság közleménye A termelőszövetkezetek és a közművel Beszélgetés Fekete Tibborral, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnökével A Tisza és Hármas-Körös jelenlegi kisebb árhulláma a védvonalak között általában az előrejelzett szintű vízállásokkal vonul le. Tiszafürednél a vízállás nem változott, lejjebb folytatódott a mérsékelt adapás. Az elkövetkező 4—5 napban lényegében az árhullám 1—2 cm-es mozgása várható csupán. A III. fokú készültség fenntartása még kb. 8—10 napig szükséges. Az elmúlt 24 órában a párás meleg, zivataros időjárás folytatódott, amely kiadós esőket, helyenként felhőszakadást is okozott. A nagyarányú esőzés nemcsak a védvonalakon nehezítette a védekezés munkáját és lehetetlenné tette a töltésen való közlekedést, hanem a Hortobágy— Berettyó mentén súlyosbította a belvízvédelmi helyzetet, mivel itt a Hortobágy— Berettyó magas vízállása miatt csak korlátozott lehetőség van a belvizek beszi- vattyúzására. A tartós, magas vízszintek miatt átázott töltéseken fokozni kellett a figyelő- szolgálat ellátását, a már elhelyezett védőművek ellenőrzését, szükség szerinti továbbfejlesztését és újabb helyeken a töltéspadkák, töltések megcsúszása ellen a pátrialemez leverési és fóliaterítés elhelyezési munkálatokat. Ahol az esőzés nem zavart, a szivárgópadkák építése folyt, azonban, egyes helyeken nagyobb belvizek keletkeztek. Ennek következtében Mezőtúron 40 házból tizet ki kellett üríteni, amire Kőtelken is hét esetben sor került. A védekezésben közreműködő fegyveres erők további kivonása folyamatban van. Az elmúlt napon a 4. K. Á. K. egységei is befejezték árvízvédelmi tevékenységüket. A jelenlegi helyzet védekezés szempontjaiból várhatóan olyan problémát nem okoz, amely az eddig megtett védelmi erőfeszítéseinket veszélyeztetné. A Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság irányítása mellett a mintegy 3000 vízügyi dolgozó, valamint a tanácsok által biztosított közerők a munkásőrség és karhatalom közreműködésével el tudják látni a jelenlegi teendőket. A legújabb hidrometeorológiai jelentések figyelembe vételével szükségessé vált tartalékok képzése, mivel a Szamos, Krasz. na, Túr, Sajó, Hernád. Berettyó, Körösök vízgyűjtőjében nagyobb mennyiségű csapadék esett Fogy a víz, fogynak a védekezők Ahogy csökken a Tisza vizszin tje, úgy fogynak a védekezést irányító operatív bizottság tagjai a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgatóságon összeülő értekezletről. Tegnap délután 16 órakor már csak Fodor Mihály, az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság vezetője, Sári Mihály, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője és Iványi János ezredes, a katonai egység parancsnoka ült ott az asztalnál. Hegedűs Lajos védelemvezető beszámolt az elmúlt 24 óra árvízi és időjárási helyzetéről. Elmondta, hogy a Tisza vízgyűjtője egész hosszában jelentős csapadékot kapott. De kijutott az esőzésből Mezőtúrnak, ahol 24 óra alatt több mint 66 milliméter csapadék esett és Kunszentmár- tonnak ahol 95 millimóter- nyi eső zuhogott. További zápor várható végig a Tisza mentén. A sok-sok esőre a folyó is reagált. A Felső-Tisza szakasz árad, Tokajnál apad, Tiszafüredtől Titelig pedig áll a Tisza vízszintje. A lehullott csapadék következtében megduzzadt a Zagyva és a Körös is. A Hortobágy—Berettyó torkolatánál az árvízkaput lezárták. Kedvező jelenségként ítélte meg a védelemvezető azt a tényt, hogy mind a fakadóvíz, mind a szivárgóvíz megkezdte a visszavonulást. A tegnap este 18 órakor mért vízállások a következők voltak: Tiszaroffnál 781 cm, Szolnok 808 cm, A védekezésben már csak alig több, mint hétezer ember vett részt. Köszönd a h Á kötélen üres zsákok száradnak, homok volt bennük. A Tiszaligetben, valamelyik fa ágán, megszólalt egy sárgarigó. A katonák felkapták a fejüket. A veszély idején is trillázott a díszestollú énekes? Ki tudja, senki sem figyelt akkor oda Tegnap 10 órakor a sportpályán felsorakoztak a védekezésben részt vett polgárivédelmi zászlóalj katonái. A napbarnított szélcserzett arcokon ott a megelégedés; győztesen távoznak. Szigeti László, a szolnoki városi tanács vb-elnökhelyettese is erről szólt búcsúztatójában: — Az önök munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi évekhez mérve magasabb színvonalú volt a védekezés szervezettsége, hatékonysága és, hogy a Tisza történelmének legnagyobb árvize nem tett nagyobb károkat Szolnok város és Szolnok megye értékeiben. __ Önök részesei voltak a nnak a nagy erőfeszítésnek, — Az árvíz végére vilá- gotlátott ember leszek. Olyan községek védőtöltésein dolgoztunk, amelyekről azelőtt nem is tudtam, hogy léteznek. Például ököritó— Talpas, Szamoskér, Mándok, Nagydobos és még egy sor apró, eldugott, eddig számomra ismeretlen nyírségi falu, — mondta Biri Lajos törzsőrmester, amikor pár nappal ezelőtt a tiszakürti táborban egységének már egy kis pihenőre és beszélgetésre is jutott ideje a megfeszített munkával töltött hetek után. S az. hogy nem ismerte a Szamos és a Tisza által veszélyeztetett kis községeket, ahol az utóbbi hónapban állomásoztak. talán megbocsátható egy erzsébeti „srácnak”. Biri Lajos a pesti aszfalton nevelkedett. A bevonulás amit egész államunk tett e nagy veszély elhárítására, megelőzésére. Legyenek büszkéik erre. Hazafias kötelességüket jól teljesítették. Biztosak vagyunk abban, hogy leszerelésük után a polgári életben is mindent megtesznek annak érdekében, — ami most már országos mozgalom —, hogy a termelés színvonalának emelésével a nemzeti jövedelem növelésével pótolják népgazdaságunk, egész népünk kárát, veszteségeit. Ezek a veszteségek nagyok, de pótolhatók és pótolni is kell. A gépkocsisor menetkészen, még az indulási parancsszóra várt. Kalmár László őrvezető gondolatai azonban már otthon, Jászladánybah időztek. — Nem is tudom hány nap volt, míg a sasi kanyarban vigyáztuk a vizet. Ügy terveztem, hogy otthon hétfőn állok munkába. Helyre kell rakni a dolgokat a ház köelőtt a Csepel Vas- és Fémművek acélműjében öntő- technikusi, gyártástervezői munkakörben dolgozott. A miskolci nehézipari egyetem kohómérnöki szakára jelentkezett az érettségi után, de rül is. Három hétig volt a család férfi nélkül. Ittlétem alatt egyszer látogattam meg a családomat. Bujdosó Kálmán a 7-es AKÖV gépkocsivezetője Jászberényből jött. Öt is fia, leánya várja feleségével együtt. — Nekem nem volt újság az árvíz. Részt vettem a jász- dózsai mentésben is Május 22-én vonultunk be. Kezdetben kicsit hosszúra nyúlt a munkaidő: míg a gátakat építettük a sasi kanyarban, reggel 6-tól este 10—11 óráig hordtam gépkocsival a földet. Utána már „csak” reggel 6-tól este 6-ig. — Nagyon komoly munka volt. Ha elszaladt volna ez a nagy víz. megnézhették volna magukat a tiszamen- tiek. Elhangzott a parancs az indulásra. Felberregtek a motorok és a búcsúzásnál megegyeztünk: ilyen ügyben ne találkozzunk többet. — P. b. — a felvételi vizsga akkor nem sikerült. Majd, ha leszerel, isméit megpróbálkozik. Amikor az otthonáról beszél, s megfeledkezik a katonás fegyelemről, nem is veszi észre a lezserül félrevágott sapkát, s hogy közben zsebredugta a kezét. — A nehéz fizikai munka kezdetben szokatlan volt. Aztán hozzáedződtem olyannyira, hogy két kilóval súlyosabb is lettem. Lebarnulva. meghízva megyek haza szabadságra, mintha nem is a Tisza mellől az árvízvédekezési munkából, hanem egy balatoni nyaralásból jönnék. Tegnap töltötte be a huszadik születésnapját. Az ajándék, ünneplés, torta, meg minden ilyesmi ezúttal elmaradt. H. M. Az erzsébeti A jászalsószentgyörgyi termelőszövetkezet elnöke küldöttként vett részt az Országos Népművelési Konferencián. Érthető, hogy az Újságíró először is ezt kérdezi: — Elérte-e célját a konferencia? Megteremtette-e az olyannyira szükséges és várt előrelépés feltételeit? — Időszerű, hasznos volt a tanácskozás. A célok megjelölésében egységes gondolat- rendszer alakult ki. A továbbhaladás útjára, módjára vonatkozóan azonban még mindig sokféle elképzelés maradt a porondon. Egyértelmű irányelvekre. ilyen jellegű dokumentumokra, törvényre lenne most már szükség, hogy feloldjunk több ellentmondást. — Melyek ezek a most jelentkező és feloldandó ellentmondások? — Csak néhányat említsek! A gazdasági életben sok mindent decentralizáltunk, az irányítás közvetett formái érvényesülnek, és így mint bebizonyosodott, hatékonyabban sikerül érvényre juttatni a központi elképzeléseket. Ebből eredően a közművelődésiben is ideológiai, művelődéspolitikai, elvi egységre, a szervezésben és a végrehajtásban pedig a többszektorúságra és a sokféleségre van szükség. Az elvi irányítáis és a többféle szektor egymásra történő hatásának, viszonyának egész rendszerét azonban alaposan ki kellene munkálni. — Mutatkozik-e ellent- mondás a gazdasági szabályzók és a művelődési érdekek között? — Szerintem a kérdés így nem pontos. A gazdasági és a művelődési érdekek között nincs ellentét Ezek objektíve nagyon is egy irányban ható érdekeik. A két érdeket érvényre juttatni hivatott szábályzók azonban ma még egyszer-egyszer keresztezik egymást. Ha valakit például elküldünk; tanuljon, munkáját végezve képezze magát, akkor ez a termelés költségeit terheli. Pedig a termelés érdekei is azt kívánják, hogy minél több szakmunkással termeljünk. A táppénz nem esik adózás alá, a művelődést szolgáló tanulmányi szabadság után viszont adózik a szövetkezet. A konferencián javasoltam, ne költségként, hanem a jö- védelemből biztosítsuk a felnőttoktatásban és a szakmai képzésben való részvétel anyagi feltételeit. Korábban, a szociális terhek is költségr ként jelentkeztek. Azóta túr dun]£ a szociális ellátásban is előbbre jutni, amióta nem termelési költségként, hanem jövedelemből biztosítjuk... — Ezek szerint nemcsak szubjektív okai vannak, hogy a gazdaságvezetők „nem lelkesednek” a vállalat dolgozóinak továbbtanulásáért? — Szemléleti okai is vámnak, de ezt ma már gazdasági szabályzók konzerválják. Ha például egy szövetkezeti elnök csökkenteni akarja a tarmel és költségeit először inne von el összegeket. Illetve itt igyekszik megtakarításit eszközodni. Valójában pedig országosan a művelődés anyagi feltételeit a nemzeti jövedelem újrafelosztásából biztosítják, költségvetésből. Nem termelési költségként számolják. — Miről szólott még az Országos Népművelési Konferencián? — Még két másik — megítélésem szerint feloldandó — ellentmondásról. Az egyik; a szövetkezet gazdasági fejlődéséből ma nem következik az. hogy ez esetben a község művelődése több állami támogatást kapna. Ilyen ösztönző nincs, ellenkezőleg. Ez esetben, a szövetkezet nyújt nagyobb támogatást a művelődésnek. Ha valahol egy szövetkezetnek jók a gazdasági mutatói, a készség gyakorta kevesebbet kap a művelődés ügyét szolgáló költségvetés kereteiből. — És a harmadik feloldandó ellentmondás? — Véleményem szerint szervezeti téren jelentkezik. Más formák közt akarj uk szervezni a politikai életet, a termelést — és más keretek között a művelődést. Ez növeli a tiúlszervezettséget. Gondoljunk csak arra; ha egy brigádvezető vagy művezető az üzemben olyan légkört teremt, hogy az ott dolgozók a termelésben munr kaeszközként használják a könyvet, a szaktudományok eredményeit gyorsan alkalmazzák, ez a termelésben mérhető. De a művelődésstatisztikái adatok ezt sehol nem mutatják. Ha szakszerűbben termeljük a cukorrépát, szakmunkásokat képezünk, a tudományok termelőerővé válásának folyamata gyorsul, nő a termelékenység. De láttuk, a jelenlegi szabályzók szerint ezzel éppenséggel a cukorrépa termelési költsége növekszik. Pedig ha javulnak a termelékenység mutatói, ott bizonyára művelődési tevékenység is folyt. De ezt a művelődési ház statisztikája „nem érzi”. Lehet a könyvtáré sem, mert a szakkönyveket például a szövetkezeti, saját szakkönyvtárukból kölcsönzik. (CS) Mi van a zöldségboltokban? Pillanatkép két városból A hét elején útnak eredtünk megnézni, hogy megyénk két nagy városának boltjaiban milyen a zöldség és a gyümölcsellátás. Elégedettek lehetnek-e a háziasz- szonyok. A tapasztalatokat így összegezhetjük. Szolnokon A kiinduló ponton, a Kos* suth téri ÁFÉSZ boltban nagyon sok szép friss karaláb, kelkáposzta, zöldség, répa, eper, cseresznye stb kapható- Mondhatni, hogy szinte semmi nem hiányzik; Amit manapság az időjárás megenged, már mindent árusítanak. Igaz, hogy az árak eléggé borsosak, de ez mindenütt így van. A következő megálló a Vosztok út. Ott az aprócska kis pavilonba csak be lehet kukkantani, bemenni nem. Tele van áruval, még nem kimondottan idevalót — virágot — is árusítanak benne. Egyetlen nagy kifogás, hogy a vevő nem láthatja megfelelően, amit mérnek neki. A nagy ABC boltban — a Vörös Csillag úton — a vevő már jobban közelébe jut az árunak. Vannak is a kora délelőtti órákban elég sokan. Jó a választék is. Kevés a régi áru Már azt hinné a szemlélődő, hogy kimondottan jó véleménye lehet a városszéli zöldségellátásról. A vegyiműveknél levő élelmiszer- boltban azonban eloszlik a reménye. A kicsi és eléggé rendezetlen boltban négy—öt ládában van zöldáru. Néhány fej saláta, pár kiló zöldborsó, 8—10 paprika, még kevesebb karaláb és egyetlen retekcsonk. Egy ládányi kicsirázott vöröshagyma, új termésűnek nyoma sincs- Várják a szállítókocsit, mondják az eladók, de az délelőtt 11 óráig nem érkezett meg. Nem sokkal biztatóbb a helyzet a cukorgyári élelmiszerboltban sem. Mintha csak összebeszéltek volna a kara- lábok itt is éppen négy aprócska maradt a kosarakban mint az előző helyen. Zöldpaprika is olyan van a pulton, amit talán máshol ki sem tennének. Fél kilónyi cseresznye, óburgonya és zöldborsó, mondhatni ez az egész választék. Azt mondják sokan, hogy erre, a gyárnegyedi városszéleken nem számítanak a háziasszonyok a bolti árura, mert minden háznál van kert és megtermelnek mindent, ami kell. Ez nem elfogadható álláspont, mert akkora kertek iitt sincsenek, hogy ne kelljen boltban vásárolni, vagy ha van is, csak néhány családnak. Jászberényben Először a piacon kerestünk választ arra, hogyan biztosítják a lakosság zöldség- és gyümölcsellátását. A piaci felhozatal kielégítő volt. Zöldborsóból 15 mázsát, újburgonyából 12 mázsát, több mint kétezer új karalábot, ezer darab zöldpaprikát, 1500 csomó retket hóztak piacra. Volt bőven kelkáposzta, uborka, paradicsom, zöldhagyma, karfiol. Három mázsa ropogós cseresznyéből és 2,7 mázsa földieperből válogathattak a vásárlók. A piacon, az egyéni termelőkön kívül a Vörös Csillag Tsz, Kossuth Tsz és a MÉK árusít egy-egy pavilonjában. A város területén a MÉK további hét pavilonban, három bizományos lakásán, a Kossuth Tsz kettő, az ÁFÉSZ öt zöldségboltban értékesít zöldséget, gyümölcsöt. A MÉK pavilonjait naponta töltik fel friss áruval. A piac napi áraihoz azonban nem igazodnak. A Lehel téri pavilonban és a Lenin úti bizományosnál például a zöldborsó 12 forint volt, a piaci 8 forinttal szemben. Gazdag áruválaszték volt a Kossuth Tsz Kossuth úti zöldségboltjában. Az árak hasonlóak a piacihoz. Nagy árkülönbségek Meglepően rossz az ellátás és nagy árkülönbség volt az ÁFÉSZ zöldségboltjaiban. A 33-as, 35-ös zöldségboltban nem volt friss zöldborsó. A négy nappal ezelőtt felvásárolt fonnyadt, zöldborsót 14,40 forintért árulták volna (senki sem vitte). Tíz forintos — eléggé apró — új burgonyán kívül friss áru alig volt a boltokban. Hiányzott a karaláb, a karfiol, a kelkáposzta. A 35-ös boltban kicsirázott, régi burgonya terejsz- tett elég kellemetlen szagot. Általában minden idei áru 30—50 százalékkal drágább mint a piacon. A boltosok elmondták, nem ís nagyon hoznak friss árut, amíg a régi el nem fogy. A környék lakói jogosan panaszkodnak, hogy körzetükben zöldség, gyümölcsellátás nem kielégítő. Egy délelőtt két város néhány boltját kerestük • fel, hogy pillanatképet készítsünk az ellátásról. A kép tehát eléggé sokszínű, tarka. Pedig a vevők, a háziasszonyok igénye nagyjából mindenütt azonos volna. — B-------3 —