Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

1970. június Hl. SZOLNOK'MEGTEIiNEPtAP 7 Nadrág és karalábé Ég a nap melegtől a kopár szik sorja... Bementem a szolnoki Centrum Áruház­ba, no, mondom, nyári ru- házkodom. — Kérek egy könnyű t nyá­ri nadrágot. Az eladó bájmo.tollyal elém rak egy tucatnyigt: — Tessék, 420 forint. Az nekem nehéz, mondom, mire az asszonyka megüt­közve a levegőbe libegtet egy pehelykönnyű „csövest” — Ez nehéz, kérem, ez...? — Ügy értem, az ára ne­héz! Ezzel a közjátékkal kez­dődött odüsszeai bolyongá­som egy könnyű, nyári vá­szonnadrág után. Egy olyas­mi nadrágot szerettem volna vásárolni, amilyet jól kipró­bálva hordanak nyaranta a ,,teremtés koronái”, — amió ta ők is megszűntek szok­nyában járni, hogy ezzel is bizonyítsák férfiasságukat. Könnyű, olcsó „nekiheve- rös” nyári nadrágot szeret­tem volna. A gyorsan pergő esemé­nyek azonban ezúttal is bi­zonyították, hogy menthetet­len illuzionista vagyok. Bemegyek a szolnoki kész­ruha boltba. — A nyári nadrágokat még nem) kaptuk meg... Aha, biztos valakiket meg­lepetésszerűen ért a júniusi meleg. Hirtelen jött a nyár, még nem készültek fel... Talpalok a népszerű 33-as boltba, ahol megtudom (óh, mily szörnyű sejtés igazoló­dott;), hogy a gyermekszá­mok már nem igen jók rám. Sanda, de sokatmondó pil­lantást vetettek a tekinté­lyemre, amitől teljesen ösz- szeomlok és elviharzok, mert megsejtem, hogy egy lenge nádszál, ferdeszemű, nagyon is kellemes küllemű (pima­szul fiatal) lányka lelki sze­mei előtt már megjelentem égy kamasz nadrágban. Me­nekülni, gyorsan, mielőtt le- bácsizna... Nem adtam fel a reményt, isteni szikra pattant agyam­ban: kimegyek falura vá­szonnadrágot venni, hátha ezek a sóher szolnokiak — emésztették fel a hőn óhaj­tott ruhadarabot, ami nélkül közéleti tevékenységemben igencsak korlátozva lennék, ‘— vagy mászkálhatok a le­ltben. Rákóczii alván közlik ve­lem. hogy szokott lenni, de most csak fiúcska nadrág van. Ezt már ismerem... A martfűi nadrágok sem elég könnyűek számom)ra, — mert azok meg négy és fél száz rupiások. Ahá! Meglátom a Május 1 Ruhagyár lérakatát, ahol szép táblácska hirdeti, hogy árusítják a gyár termékeit. Alma, ott meg még négy­száz forintos flancos nadrág sincs. Most itt állok nyárvíz ide­jén vastag téli hacukában. És mindenfélét gondolok azokról, akik nem gyártanak olcsó vászonnadrágot, ami­ben talpalhatnánk minden­napi kis kenyerünk után, amiben szalonnát sülhet­nénk, — s nem lennénk olyan mérgesek, amikor a pincér leönti sörrel. Ja, el ne felejtsem, ame­lyik nem meleg! Nem tudom felfogni vé­ges kis agyammal, hogy mi­ért nincs az üzletekben ol­csó vászonnadrág. * Még egy vásárlói élmé­nyem volt tegnap. Oda me­gyek a piacon Hovodzák bácsihoz — ahogy ő titulál­ja magát — tsz-őstermelő- höz. Kérdezem tőle: van-e karalábéjuk? Á, minek az, mondja, nem bíbelődünk olyannal aminek nincs meg a jó keletje, az ára. A paprika, meg a paradicsom, az a cikk. így jártam én a karalábé­val. De a két történet között senki se keressen összefüg­gést. — ti —■ Evadzárás a szakszervezeti oktatásban Növekedett az értelmiségiek részvétele Társadalmi összefogással A Szakszervezetek megyei Tanácsának Kulturális, Pro­paganda, Agitációs és Sport- bizottsága elkészítette az idei szakszervezeti politikai okta­tás mérlegét. Az elmúlt oktatási évben az SZMT elnöksége azt a célt tűzte ki, hogy a fizikai dolgozók fokozottabb bevoná­sa mellett nagyobb mérték­ben vegyenek részt a szak- szervezeti politikai oktatás­ban értelmiségi és alkalma­zotti rétegek. Az eredmények számbavételekor tehát nem csupán a mennyiségi muta­tók jelzik a fejlődést, ha­nem a hallgatóság összetétele is. Ez utóbbi is a tervek sze­rint alakult. Minden szak­mában növekedett az értel­miségi dolgozók részvétele az oktatásban. Különösen je­lentős a Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottsága által szervezett negyvennégy csoport, amelyben a kilenc- száz hallgató többsége értel­miségi dolgozó volt. Az al­kalmazottak számaránya is kedvezően alakult, arányuk a hallgatók egészéhez képest két százalékkal növekedett. Javult a színvonal Tavaly 618 csoportban folyt az oktatás, az idén 785- ben. A hallgatók száma 15 ezerről 17 ezer 275-re emel­kedett. A résztvevők egyhar- mada nő volt, 36 százaléka pedig a 20 és 30 év közötti korosztályhoz tartozott. Különösen a nők száma emelkedett számottevően, de a fiatalok részvételi aránya is magasabb lett. Mindkét je­lenség a szakszervezeti po­litikai oktatás iránti növekvő érdeklődést bizonyítja Javult a propagandisták személyi összetétele, ez az oktatás színvonalának emel­kedésére is jótékonyan ha­tott.- A jelenlegi 820 szak­szervezeti propagandista több mint ötven százaléka különböző szintű párt- és tö­megszervezeti iskolát vég­zett, hetven százalékuk pedig érettségivel ég egyetemi, fő­iskolai végzettséggel rendel­kezik. A propagandisták felkészí­tését az idei oktatási évben Szolnokon, Jászberényben és Karcagon rendezték meg. A sikeres felkészítő előadások igen nagy mértékben hoz­zájárultak az oktatási év eredményességéhez. A legérdekesebb témák Az idén a szocialista de­mokrácia érvényesülése, az ifjúság helyzete, a szocialista elosztás elvei váltották ki a legnagyobb érdeklődést a a hallgatóságból. A viták összegezéséből ki­tűnik, hogy kevesen vannak már, akik nem értik az egyenlőség és az egyenlősdi közötti különbséget az el­osztásban. A hallgatók fel­vetették, hogy több vállalat jogtalan áremeléssel növeli nyereségét s a gazdaságosság ilyen biztosítását egyértel­műen elítélték. Az ifjúsággal kapcsola­tos kérdések összege­zésekor kiderült, hogy sokan még ma is külsőségek alapján mondanak általáno­A most érettségiző fiatalok 46 százaléka jelentkezett a felsőfokú intézmények nappa­li tagozatára. Mintegy 8 ez­ren a korábban érettségizők közül i® pályáznak nappali tagozati felvételre: s így együttvéve 30 536-an rajtol­nak a hamarosan kezdődő írásbeli, szóbeli vizsgákon. A felvételi vizsgákat vala­mennyi nappali tagozaton június 25-e és július 20-a kö­zött tartják. A5j írásbeli felvételik első napja nappali, esti és levele­ző tagozaton egyaránt június 25-e, ezen a napon a közpon­ti tételek alapján matemati­kából és fizikából felvételiz­nek a műszaki egyetemekre és főiskolákra, illetve felső­fokú technikumra, valamint a tudományegyetemek ter­mészettudományi karainak megfelelő szakára pályázók. Június 26-án kerül sor az írásbelikre a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, sított és felületes véleményt a fiatalokról. Az ilyen néze­tekkel többen is vitába száll­tak a foglalkozásokon. A tudományos—technikai forradalom témája is igen nagy érdeklődést keltett. Mind több gyakorlati. — az üzem problémáiba ágyazódó — kérdés hangzott például el; hogyan folyik a műszaki fejlesztéssel párhuzamosan az emberek felkészítése? Milyen központi és üzemi intézkedé­sek segítik vagy gyorsítják ezt a folyamatot? A kulturális, agitációs, pro­paganda ég sport bizottság jelentése nyomán a Szakszer­vezetek megyei Tanácsának elnöksége is úgy értékelte a napokban az oktatási év ta­pasztalatait, hogy jelentős előrelépés mutatkozott a szervezeti erősödésben és a tartalom gazdagodásában. A tanulságok számbavéte­lével egyidőben megkezdő­dött a következő oktatási év előkészítése is. továbbá a felsőfokú külkeres­kedelmi, illetve a felsőfokú pénzügyi és számviteli szak­iskolákon. Ugyanezen a na­pon írásbeliznek az állator­vostudományi, agrártudomá­nyi. a kertészeti, valamint az erdészeti és faipari egyete­meken, továbbá az agrártu­dományi főiskolákon. A korábbi hírekkel ellen­tétben: június 29-e az orvos- tudományi egyetemek írásbe­li felvételijének napja. A szóbeli felvételi vizsgák az írásbelieket követő egy­két napon megkezdődnek és általában július közepéig — de legkésőbb július 20-ig — be is fejeződnek. A felvételi bizottság írás­beli határozattal július máso­dik felében értesíti a jelent­kezőket a vizsga-eredmény­ről. Az elutasítottak értesíté­se tartalmazza a felvételi vizsgán elért pontszámokat, a döntés okát, valamint a fel­lebbezési lehetőséget is. Az elmúlt napokban ar­ról írtunk; nem törvénysze­rű, hogy a gépkocsik szá­mának növekedésével együtt emelkedjék a balese­tek száma. A példát nyugat­németországi statisztika iga­zolta, s hozzátettük, hogy ott a balesetek számának csökkenését nagyon szigorú bírságolásokkal sikerült el­érni. Ezekről az adatokról vitatkoztam gépkocsivezető barátaimmal. Volt a vita­partnerek között olyan, aki határozottan állította, hogy nálunk is csak a rend­őri szigor vethet gátat a baleseteknek. Akadt persze olyan is, aki arra hivatko­zott, hogy már jelenleg is túl szigorúak a közlekedési rendőrök. Apróbb szabály- sértés miatt is „ugrik” a be­tétlap, ahelyett, hogy ilyen­kor csak figyelmeztetnének. Ezen persze újabb parázs vita alakult: lehet-e „kis” vagy „nagy” szabálysértés között különbséget tenni? Vajon apró szabálytalan­ság nem idézhet-e elő sú­lyos balesetet? Egy dolog­ban azonban egyetértettek a vitatkozók; az egyéni fe­lelősség fokozottabb hang- súlyozása, a társadalmi ösz- szefogás valóban csökkent- heti a balesetek számát. Megelégedéssel nyugtázták a Közúti Balesetelhárítási Tanácsnak azt a megállapí­tását, hogy mindenki részt vesz a közlekedésben — te­hát a gyalogosok is — ép­pen ezért mindenki tehet valamit a közlekedés javu­lása érdekében. Társadalmi összefogás. Hozhat-e ez nagy eredmé­nyeket? Csökkenhet-e a balesetek száma, kevesebb tragikus végű balesetről kell-e számot adnunk az A tiszaföldvári postahiva­tal dolgozói a X. pártkong­resszus tiszteletére verseny­felajánlást tettek, melyben a pártlapok nagyobb példány­számban történő terjesztését vállalták. A hivatal Augusz­összefogás eredményeként? A bizonyításhoz most is a statisztika nyújt segítséget. Szolnok megyében az el­múlt három évben vállala­tok, intézmények, hivatá­sos vezetői vettek részt a Vezess baleset nélkül moz­galomban. 1967-ben a moz­galomban résztvevő 5700 gépkocsivezető 119 millió kilométert vezetett. 1968- ban 5800 gépkocsivezető 124 milliót és 1969-ben 6300 gépkocsivezető 145 millió kilométert tett gépkocsijá­val az ország útjain. 1967- ben minden 39 millió kilo­méterre esett egy halálos baleset, 1968-ban 41 millió kilométerre és 1969-ben pe­dig 145 millió kilométeres vezetés után következett be halálos baleset. Nyilvánva­ló, hogy ez nagyszerű ered­mény, hiszen emberéletek­ről, súlyos sérülésekről van szó. Ez a mozgalom a tár­sadalom egy részének össze­fogását jelenti. A mozgalom­ban résztvevő gépkocsiveze­tők nap mint nap úgy indul­tak útnak, hogy a megszo­kottnál alaposabban átvizs­gálták kocsijukat, jobban fi­gyeltek az útviszonyokra. A garázsmesterek, szerelők rendszeresen felhívták a vo­lán mögé ülők figyelmét az óvatosságra, udvariasságra. Fokozottabban vigyáztak a járművek műszaki bizton­ságára. Tehát az összefogás a közlekedés biztonságát, a megfelelő közlekedési morál kialakulását jelenti. Mindé,, teljes társadalmi összefogássá növesztve még jobban javíthatja a statisz­tikát, amely ez esetben nem­csak számokat, hanem meg­mentett emberéleteket je­lent. — egy — tus 20. szocialista brigádja kezdeményezte, hogy jó szer­vező munkával növeljék az előfizetők táborát és az árus példányszámot is. Az ÁFÉSZ bolti dolgozói is vállalták a napilapok árusítását. Június 25-én kezdődnek az egyetemi felvételi vizsgák A pártkongresszusra készülve Beethoven A Magyar Posta június 27-én 1 forint névértékű bé­lyeggel emlékezik meg Lud­wig von Beethoven születé­sének 200. évfordulójáról. A bélyeg Borsos Miklós alkotá­sát ábrázolja, amely a mar- tonvásári kastély parkjában áll. A nagy zeneszerző két alkalommal vendégeskedett Brunszvik Ferenc grófnál. Beethoven kellemes napokat töltött a kastélyban és szere­lemre gyulladt Terézia gróf- kisasszony iránt. Zenetörté­nészek szerint a „halhatatlan kedveshez” szóló leveleket is a Brunszvik grófnőhöz in­tézte. A martonvásári napok maradandó zenei emléke az Apassionata, amelynek dalla­mai itt születtek és amelyet a szerző barátjának, a mar­tonvásári kastély urának ajánlott. A kastély parkjában kivá­ló karmesterek és zenekarok közreműködésével szabadtéri hangversenyeket tartanak. Beethoven arcképe már tíz évvel ezelőtt szerepelt ma­gyar bélyegen, amikor 1960- ban a szabadtéri hangver­seny sorozatot felújították. A következő években zongorát ábrázoló érdekes emlékbé­lyegző hívta fel a figyelmet a nyári hangversenyekre. A most kiadásra kerülő bélyeget Pásztor János gra­fikusművész terve alapján a budapesti Pénzjegynyomda készíti. A bélyeghez elsőnapi boríték és a szobrot ábrázoló képeslevelezőlap (carte­maximum képzéséhez) kap­ható. Beethoven születésének 200. évfordulójáról számos or­szágban jelenik meg bélyeg az év folyamán, így a zene kedvelőinek ezek az emlék­bélyegek szép és gazdag gyűjtési lehetőséget biztosíta­nak. Örökösöket keresnek 99 évvel ezelőtt porosz csapatok szorongatták Fran­ciaország fővárosát A körül­zárt Párizsból sokán szeret­tek volna üzenetet küldeni szeretteiknek, de az ellensé­ges őrszemek ébersége min­den próbálkozást megakadá­lyozott. A város védői végül a Szajna hullámaira bízták le­veleiket. Nagy fémgömböket készítettek, amelyekbe a kül­világnak szóló üzeneteiket el­helyezték, majd forrasztással lezárták. A Szajnába dobott zárt levélszekrények elkerül­ték az ellenség figyelmét, de célhoz kevés ért. Nemrégiben egy matróz horgászás köz­ben kihúzott egy gömböt, amivel a francia postának okozott nagy gondot. Meg kell keresni a küldemények címzettjét, illetve gyermeke­ket vagy unokákat, hogy a leveleket kézbesíthessék. A jogos örökösök megállapítása azért is fontos mert időköz­ben a porosz—francia hábo­rú különleges emlékei nagy értékre tettek szert, a most kihalászott gömb leveleit a filatelisták mintegy 3 millió forintra becsülik. Rejtekhely az Elbán Sr™: P/BIN EZREDES AMR RÉSZÜL PARANCSOT ADNI RA AMIKOR FELHANGZIK A kiáltás... Huszonhárom óra harm/nc... A GRUPPENFÜHRER NYÁK- TÖRŐ IRAMBAN SZÁGULD A ROSSZ ERDEI ÜTŐN. A FO­GÁT csikorgatja dühé­ben, mert hi4ba tapos­sa A GÁZT, NEM TUDJA EL- HAGVNt ÜLDÖZŐJÉT. A FÜRGE KIS TEREPJÁRÓ I/O - IÁNJÁT RERIMOV MARKOL­JA GÖRCSÖSEN. A GOLYÓ JOBB KARJÁT ÜTŐRE Áf EGYRE TÖBB YERE FOLYIK EL, ÁJULÁS KÖRNYÉKED/. pedig most nem yesz/t- HET! EL AZ ESZmÉLETETM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom