Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

1970. június 11; SZOLNOK MEGYEI NEPLAÍ 5 Földes Pál: Partizánemlékek Az árvízsújtotta Szabolcs megyei gyermekekért Magyar antifasiszta mozgalom a Szovjet* unióban, 1940—1945 Virágkorát éli a memoár irodalom. Sokrétű, az élet min­den tevékenységét felölelő, dokumentáló tendencia ez, a leg­általánosabb, hogy a nagy történelmi események résztvevői rögzítik élményeiket, mondják el véleményüket kortár- saikról. Az idei könyvnapra is szép számmal jelentek meg vissza­emlékezések Népszerűségük igen nagy. Zsukov marsall Em­lékek és gondolatok című memoárját órákon belül elkapkod­ták, keresett Sík Endre Bem rakparti évek című könyve és Földes Pál Partizánemlékek című kötete. Földes Pál visszaemlékezése a második világháború idő­szakába vezet, először is a híres brjanszki erdőbe. A szerző 1940-ben illegálisan hagyta el az országot — előtte 10 évig horthysta börtönben raboskodott, a Kárpáto­kon keresztül a Szovjetunióba szökött. Nehéz, de reménykedő hónapokat élt át a kezdet kez­detén. A magyar—szovjet határon a menekültek és a pro­vokátorok, kémek ezrei özönlöttek át. A szovjet állambiz­tonsági szerveknek nagy munkájukba került a szelekció. Ki jött tiszta szívvel, a jó ügyért dolgozni a szocializmus or­szágába és ki a beszervezett kém? A határmenti szelekciós lágerekbe zártak túlnyomó több­sége antifasiszta volt, akik hamarosan szabad emberként él­hettek a Szovjetunióban, később pedig fegyvert fogtak a fa­sizmus ellen. A Nagy Honvédő Háború kezdeti szakaszában a bfjan- szki erdőbe küldik pártmunkára a szerzőt, hogy politikai megbízottként segítse a legendás partizánvezér, Szidor Artyemjevics Kovpak vezérőrnagy munkáját. A brjanszki erdőben ugyanis magyar partizánok is harcoltak. Történetírásunk, az 1940—45 közötti szovjetunióbeli, ma­gyar antifasiszta mozgalomról elég gazdag ugyan, de ennek ellenére még mindig hézagos. Földes Pál visszaemlékezés kö­tetének legnagyobb érdeme, hogy a harci eseményekben részt­vevő kommunista tényrögzítő módszerével kapunk képet a szovjet partizánegységekben harcolt magyarok tevékenységé­ről. Megrajzolja a szerző egy magyar fasiszta hadbíróság ítéletével kivégzett Turóczi Gábor életútját is. A magyar partizánparancsnokról eddig keveset tudtunk. Kovpak egysé­gében harcolt, egy felderítés alkalmával elfogták, és 1942. november 26-án halálra ítélték. A szerző is csak az elmúlt nyáron talált rá Turóczi Gábor családjára. Kárpátukrajnán, i beregovoji körzetben él a magyar paritzánhős fia, mérnök. A többi, a brjanszki erdőben harcolt magyar partizán életútjáról is részletes beszámolókat ad a szerző. A brjanszki erdőben és más frontszakaszokon folytatott partizántevékenység ismertetése után a magyar antifasiszta iskolák szervezését, és működését írja le Földes Pál. Elemzi, méltatja azt az óriási munkát, amelyet a magyar emigráció vezetői végeztek a hadifoglyok érdekében. Részletes értékelést kapunk a hadifogoly magyar tábor­nokok szerepéről, gróf Stomm Marcell altábornagy és Deseő László vezérőrnagy nyilatkozatáról, a Magyar Nemzeti Bi­zottság megalakításáért folytatott politikai küzdelemről. Közzéteszi a szerző a magyar antifasiszta iskolák hallga­tóinak névsorát és beszámol további, már a Kárpátokban folytatott harcaikról. Földes Pál — akkori nevén — Payel Pavlovics — könyve hézagpótló munka, izgalmas, élvezetes, — gördülékeny stí­lusban megírt olvasmány, (Kossuth Könyvkiadó, 1970.) — ti — A művelődésügyi intézmé­nyeket ért árvízi károk fel­mérésére a gyors segítség­nyújtás megszervezésére és központosított irányítására alakult Művelődésügyi Mi­nisztérium bizottság legutób­bi ülésén ismertették az első szabolcsi tapasztalatokat, s megállapodtak a legsürgő­sebb teendőkben. A Szabolcs—Szatmár me­gyei árvízsújtotta terület 44 községéből 1130 óvodást és 3600 iskolást kellett, illetve kell elhelyezni. Közülük 843 gyereket a megyei intézmé­nyekben, 300-at a megye te­rületén élő családoknál, to­vábbi 500-at megyén kívüli intézményekben, 163-at pedig ugyancsak más megyékben, családoknál helyeztek el. Az árvíz sújtotta terület 131 tantermének mintegy egynegyede megsemmisült, s a víz teljes elvonulása után további épületkárokkal kell számolni. Az iskolai, óvodai felszereléseket ért kár ará­nya ennél is nagyobb. Az első felmérések szerint hét óvodát kell teljesen újonnan felépíteni, kettőt pe­dig felújítani. Ezen kívül 14 művelődési ház, 20 szolgálati és 17 saját tulajdonú peda­gógus lakás is tönkre ment. 430 cigánycsalád helyzete vált rendkívül súlyossá. A bizottság véleménye sze­rint most az a feladat, hogy megoldják a gyerekek június 20-a és szeptember elseje kö­zötti időszakra való elhelye­zését. Nagy segítséget jelent az ország dolgozóinak gyor^, hathatós támogatása. Az EDRÉRT például 15 fűthető faházat ajánlott fel iskolai célokra. Pest megye pedig vállalta Rozsály községben egy teljesen új körzeti ál­talános iskola felépítését és berendezését. Újabb négy megyéből vállalták további 930 gyermek gondozását. 900 tanuló tartós elhelyezésére is érkezett vállalás. Készülődés Moszkvába A magyar népgazdaság ju­bileumi kiállítása augusztus 20-án nyitja meg kapuit Moszkvában, de a kiállítás berendezése és a bemutatásra kerülő többezer féle árucikk hazai előkészítése már seré­nyen folyik. A Fővárosi Fa­ipari és Kiállításkivitelező Vállalat és a Fővárosi Neon- berendezéseket Gyártó Válla­lat — akik a berendezés túl­nyomó többségének kivitele­zői — június közepétől kez­dik szállítani a HUNGEXPO tervei alapján elkészült ki­állítási anyagokat. A 170 magyar üzemben — az ország minden részén — végzik a-/, utolsó simításokat a kiszállítandó termékeken, előkészítik csomagolásra, hogy időben helyére kerül­hessen a mintegy 200 vagonnyi kiállítási anyag. Többezer nagyméretű fe­kete-fehér és színes fotó, át­világított diapozitív szállítá­sára is sor kerül a következő hetekben az MTI fotólabora­tóriumából — ezek Magyar- ország tájait, az elmúlt 25 év legszebb, legjelentősebb alko­tásait mutatják majd be a várhatóan többszázezer szov­jet látogatónak. A jubileumi kiállítás egyik leggazdagabb része a magyar műszer- és híradástechnikai ipar 25 éves fejlődésének be­mutatása lesz. A Metrimpex Műszeripari Külkereskedelmi Vállalat által exportált gyártmányainkat jól ismerik a szovjet laboratóriumokban, kórházakban, kutatóintézetek­ben. Ezekből több mint 100 féle különböző műszer mérőberendezés lesz a kiál­lításon. A Szovjetunióban a Fiat-licenc alapján előállított személygépkocsik részére a Mechanikai Mérőműszerek Gyára által gyártott műszer­fal, az Elektronikus Mérőmű­szerek Gyárának oscillosz- kópjai, az Elektronikai és Fi­nommechanikai Kutató Inté­zet rádiócirkulográfja, a Hír­adástechnikai Ktsz színes tv jelgenerátora, a Labor Mű­szeripari Művek gyártmányai láthatók — egyebek közt — majd a magyar műszereket bemutató kiállítási részben­Az új gazdaságirányítási rendszer által biztosított le­hetőségekkel élve több ma­gyar kutatóintézet, vállalat vette fel a közvetlen kapcso­latot szovjet partnereivel is. Például a Műszeripari Kuta­tó Intézet a szovjet fél kívánságára fejlesztette ki a nagypontos­ságú digitális nyomásmérő berendezést, amely minde­nütt felhasználható, ahol pneumatikus műszerek nagy­pontosságú mérésére, hitele­sítésére van szükség, vala­mint a digitális manová- kuummérő műszert, amely a szovjet kőolajiparban igen széles körben nyerhet fel- használást. Sokféle magyar híradás- technikai gyártmány is meg­jelenik a moszkvai kiállítá­son. A Videoton Rádió és Televíziógyárban készülnek azok az autórádiók, amelye­ket a Szovjetunióban, a Tog­liattiban gyártott autókba építenek be. A Videotonnal egyesült Budapesti Rádió- technikai Gyárból az elmúlt évben — egyebek között — kb. 1000 db M—20 és M—11 típusú közhasználatú mag­netofont szállítottak szovjet megrendelésre, s ez évre to­vábbi, jelentős mennyiségű magnetofon gyártására és leszállítására vállalt a gyár kötelezettséget. Tekintettel arra, hogy a Szovjetunióban nagy az ér­deklődés a gyárban készült SHR típusú sokcsatornás magnetofon iránt is, a moszk­vai jubileumi kiállításon a vállalat más magnetofonjai közt ezt a típust is bemutat­ja. A BRG különböző rendel­tetésű magnetofonjait számos országban használják,' első­sorban a légiforgalom irányí­tásánál. Az első 7 csatornás, még elektroncsöves típus után a jelenleg gyártott tel­jesen tranzisztorizált 8—16 csatornás konstrukciók a többinfŐrmációs csatornával rendelkező diszpécser-szolgá­latok automatikus naplózó berendezéseiként működtet­hetők. Mint ismeretes, a Szovjet­unióban szerelték fel évek­kel ezelőtt — az exportra gyártottak közül — az első magyar gyártmányú villa­mos eredményhirdető beren­dezést. Azóta a Szovjetunió­ban több helyütt működnek ilyenek: például a leningrádi műkorcsolyázó Európa-baj- nokságon is magyar beren­dezés közölte az eredménye­ket. A VILLATI atlétikai eredményhirdető berendezé­se is bemutatásra kerül a moszkvai jubileumi kiállítás híradástechnikai részében. (KS) Ismét elsők lettek A szolnoki Szamuely Tibor gépipari kollégium rendsze­resen részt vesz a középis­kolai és szakmunkásképző intézeti kollégiumok országos verenyében. amelyet a KISZ Központi Bizottsága a „Ki­váló kollégiumi közösség” cím elnyeréséért indított. — Mint ismeretes, a szolnoki kollégium az 1968/69-es tan­évben megszerezte az első he­lyet és elnyerte a KISZ KB vörös vándorzászlaját, és az ezzel járó jutalmakat. Az idén a megyei és a fő­városi versenyekből 20 kol­légium jutott a legjobbak közé. A verseny célja most is a diákönkormányzat de­mokratizmusának, a politikai nevelőmunkának, a tanulmá­nyi munka szervezésének és segítésének, a közéletiségnek a fejlesztése volt. A karcagi Népművészeti Agyagipari HTSZ hírneves népművésze Rusói István és fia, ifj. Rusói István nép­művész népi ihletésű kerá- mia munkái meghódították a külföldet. Egyre több meg­rendelés érkezik alkotásaik­ra. Az apa a közelmúltban készítette el azokat a népi motívumokkal gazdagon dí­szített hengeralakú kerámia oszlopokat, amelyek a MALÉV londoni kirendeltség hallját díszítik. A 32 darab két méter magasságú kerá­mia oszlopon a Nagykunság gazdag népi motívumainak egész sorát, pásztorjelenete­ket, figurális kompozíciókat, virágdíszeket látni. Első ízben szerepel alko­tásaival külföldön ifjabb Rusói István. Most zsüriz­David Ojsztrah, Tátrai Vil­mos, Yehudi Menuhin, s a hangszerek királynőjének vi­lághírű megszólaltatói közül még jónéhányan jegyezték be elismerő soraikat Kónya Ist­ván tatabányai hegedűkészí­tő emlékkönyvébe. A bánya­városban élő „cremonai” mes­ter neve ma már a távoli orszá­gokban is ismerősen cseng, remekművű hangszerével szívesen lépnek pódiumra a legkiválóbb művészek. A cremonai mester életút­ja nem mindennapi történet, népmeséi motívumokkal át­szőtt, fordulatos sztori. Sze­gény bányászszülők gyerme­ke volt Kónya István, s hat­hét éves lehetett, amikor be­leszeretett a hegedű hangjá­ba. Taníttatni persze nem tudták a szülők, hangszert sem vásárolhattak neki, így a kisfiú maga próbált farag­ni egy hegedűt. Az első né­ma maradt, nem szólalt meg a második sem, s végül a hetedik sikerült olyannyira, Az országos bíráló bizott­ság, amely a KISZ KB és a Művelődésügyi Minisztérium képviselőiből állott, április 29-én látogatott el a kollé­giumba. A kedvező tapasz­talatok alapján a bíráló bi­zottság az idén is a szolnoki Szamuely Tibor gépipari technikum kollégiumát nyil­vánította az ország legjobb középiskolai kollégiumává. Ez azt jelenti, hogy megtart­hatják a vörös vádorzászlót, és ismét elnyerték a KISZ KB jutalmát. A verseny ünnepélyes ered­ményhirdetését szombaton tartják a szolnoki Ady End­re művelődési házban, s a KISZ KB képviselője ott ad­ja át a megérdemelt pénzju­talmat is. ték azt a 12 darabból álló fali kerámiát, amelyet fran­cia megrendelésre készített. Művein bibliai és történelmi ihletésű jelenetek elevened­nek meg. A népművészeti htsz, amely cserépkályháiról, kandallóiról vált különösen híressé, jelenleg egy NSZK- beli céggel folytat előrehala­dott tárgyalásokat, villany- és olajfűtósre alkalmas nép- művészeti, hordozható cse­répkályhák gyártására. A külföldi megrendelő az idén négyezer. jövőre pedig 20 ezer újfajta cserépkályha rendelését helyezte kilátás­ba. Modelljeik már készül­nek, 5—6 fajta tányér, sze­mes és figurákkal díszített csempékből álló sort ajánla­nak külföld* vásárlóiknak. amiből kicsalogathatta a han­gokat. S hogy múltak az évek, a gyerekkori szenve­dély mindjobban hatalmába kerítette Kónyát. Szinte meg­szállottként dolgozott, szívó­san kutatta a „száraz fa” tit­kát. A környéken híre kelt e különös hobbynak, egy újság­író is megszimatolta a témát, s riportot írt az amatőr mes­terről. Az írás megjelenése után — akár a mesében — levelet kapott, nem volna-e kedve Cremonában tanulni? A Kisiparosok Országos Szö­vetségének segítségével így jutott el a tatabányai férfi Olaszországba, a mesterhe­gedűk városába. Négy esztendeig tanult, — dolgozott és érett, avatott meserré Cremonában a sze­gény bányászszülők gyer­meke. Kónya mester műhelyét ma sokan keresik fel pálya­kezdők, s világhírességek. A világpiacon, a művészi élet­ben számon tartják az általa faragott hegedűket. A vágócsikó közvetlenül a libamáj után A magyar lovak iránt nagy a kereslet a nemzet­közi piacon, a kivitel rend­kívül gazdaságos, de az or­szág lóállományának állan­dó csökkenése mégis alap­jaiban fenyegeti lóexportun­kat. A gondokról és a teen­dőkről szerdán délelőtt ren­dezett ankétot MTESZ székházában a Magyar Ag­rártudományi Egyesület. A bevezető előadásban dr. Ócsag Imre egyetemi do­cens, a lótenyészeti szakosz­tály elnöke utalt arra, hogy az ország lóállománya jelen­leg 237 ezerre téhető, de ez a szám évente körülbelül 10 ezerrel csökken. A kanca­állomány azonban lehetővé tenné a bőségesebb csikó­utánpótlást A lóexport meg­oszlása sem túlságosan sze­rencsés. A legnagyobb kivi­telt vágólóból bonyolítjuk le. Tavaly nem egészen 16 ez­ret adtunk el főleg Francia- országban. Olaszországban, Svájcban és Belgiumban is. Míg vágócsikó 2200 hagyta el az országot, ugyanakkor az úgynevezett haszonlóból — tehát igás, illetve tenyész­állatból —’ alig több mint 800 kelt el külföldön, sport­lóból pedig évente csak kö­rülbelül 350-et adnak el. Kár a sok külföldre szállí­tott vágólóért, mert ezeket itthon is tudnánk hasznosí­tani, vagy tovább tenyész­teni. Helyesebb lenne a vágócsikó exportot fokozni, hiszen külföldön a csikóhúst nagyon keresik. Jellemző, hogy mindössze féléves pro­paganda is elég volt ahhoz, hogy tavaly 2200 vágócsikót exportáljunk az előző évi 400-zal szemben. Világelsőség az amatőr­csillagászatban Ha máris nem az, egészen rövid időn belül a mienk lesz a világelsőség az amatőrcsil­lagászatban. A legjobb bizo­nyíték erre az amatőrök ál­tal készített csillagászati táv­csövek számának elképesztő alakulása. Ha az ország lélekszámút is figyelembe vesszük, már régen dicsekedhetünk az első hellyel, de az utóbbi idők fejlődése már az abszolút számokban is hasonlót mu­tat. Igaz. az egyes országok statitsztikai hivatalai nem tartják számon a házi készí­tésű távcsövek számát, de a közös hobbynak hódolók a határokon keresztül is több­nyire mindent tudnak egy­másról. Így a mi amatőrcsil­lagászaink is tudják, hogy nálunk ma már több az ama. tőr-távcső, mint akár a leg­nagyobb. legnépesebb orszá­gokban is. Hazánkban legalább 1500 olyan 10—30 centiméteres távcsővel figyelik az égbol­tot, amit maguk az amatő­rök készítettek, a kisebb táv­csövek száma pedig megha­ladja a tízezret, sőt közele­dik már a húszezerhez is. Karcagi kerámiák külföldön Cremonai mester Tatabányán Mozaikszerű vihar kedden este — az árvizes területeket megkímélte a zivatar Pécsett jelentkezett ked­den a délutáni órákban az első zivatar, de 17 órakor már Baján is dörgött az ég, 35 milliméternyi csapadék zúdult le és 18 órára a jég­verés is megkezdődött — ezzel kezdte tájékoztatását a keddi viharról dr. Tóth Pál. a Központi Meteorológiai In­tézet, tudományos csoportve­zetője. A zivatar délről észak felé lavinaszerűen terjedt tovább, de inkább csak a Duna vonalán és attól né­mileg keletre. Tulajdonkép­pen az történt, hogy Baja és Budapest között szinte egyidejűleg buggyant ki egy- egy zivatargóc és zúdult le a hatalmas csapadékmennyi­ség, helyenként pedig — Budapesten, Váchartyánban, stb. — a jég is. Nagykátán 25. Gyöngyöspatán 41 milli­méternyi csapadékot mértek. A Balatontól északnyugatra csupán egy-két helyről je­lentettek kisebb csapadéko­kat. Éjfélkor azonban Mis­kolc felett is megdördült az ég és ott is kitört a zivatar. 32—36 milliméter csapadék hullott helyenként a Sajó— Hemád környékén is. Az árvizes területeken sze. recsére csak kisebb, jelen­téktelen esők, zivatarok for­dultak elő. A vihar meglehetősen mo- záikszerűen jelentkezett az országban. A Meteorológiai Intézethez érkezett jelenté­sek arra mutatnak, hogv a legnagyobb vihar és a leg­erősebb jégeső most Budát érte. A helyenként előfordult jégverés okozta károkról egyelőre pontos jelentések még nincsenek. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom