Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
1970. június 11. sZuLNUK. MEGYEI NÉPLAP & Búcsú a Tisza fáitól Hazatérnek a munkásőr alakulatok Tégnap délután a nagykörűi tanácsháza előtti térre sorakozott a szolnoki járási munkásőr zászlóalj. Dózsa Ferenc parancsnok jelentett az elnökségben helyet foglaló párt-, állami vezétöknék. Közöttük Nádas Józsefnek, a járási pártbizottság első titkárának, Vad Andrásnak, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének. Ott voltak a Tisza menti községek. Kőtelek, Tiszasüly, Nagykörű elöljárói. Molnár Lajos a járási tanács vb elnökhelyettese mondott beszédet. , — Közönjük, hogy a párt hívó szavára május 29-én egy- emberként jelent meg a Ti- szagátön, a veszélyeztetett szakaszokon a munkásőr zászlóalj, hogy védje az itt lakók életét, s vagyonát. — Önök, akik a sárral, vízzel birkóztak nem számolták a nappalokat, az éjszakákat, becsülettel helytálltak — mondotta Molnár Lajos,' Majd arról beszélt: — Odahaza a mezőgazdaságban ' megkéstek a munkálatok, s az ipari üzemekben is érzik a távollévők, az árvízi védők hiányát. Most azt kér jük Önöktől, munkahelyükön is olyan példásan dolgozzanak, ahogy a gáton szolgálatot teljesítettek. Dózsa Ferenc zászlóaljparancsnok engedélyt kért Posta Mihály megyei parancsnoktól az elvonulásra. Gépkocsikba szálltak az alegységek, s tegnap este már családjuk körében pihenték a munkásőrök. Ma pedig a szolnoki városi munkásőr zászlóalj is elbúcsúzik a Ti- szq másik partjától Txsza- püspökitől és Tiszabőtől. Tö- rökszentmiklóson, az ifjúsági székházban a párt- és állami vezetők jókívánságai kíséretében útra kel az egység. A megyeszékhelyen pedig Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára és Szigeti László, a városi tanács vb elnökhelyettese fogadja őket. Mivel az árvízveszély a Tisza Szolnoktól északra eső szakaszán már csökkent, a napokban hazatért Abádsza- lókről a tiszafüredi munkás- őr század is. A jászberényi, a törökszentmiklósi alakulat már napok óta otthon van. Ügy szintén a hevesi munkásőr zászlóalj is. Mivel a Körös—Tisza szögében még mindig nem vagyunk túl a veszélyen, a mezőtúri munkásőr század, s alárendeltségében a karcagi alakulat ott teljesít szolgáaltot. — Velük együtt működnek a Bács megyei munkásőr egységek is. A társfegyveres testületek is egyre nagyobb ütemben térnek vissza őrhelyeikre. A Tisza menti falvakból ünnepélyesen búcsúztak a budapesti forradalmi karhatalmi ezred egységei. Árvízvédelmi ér leimező szótár Elhabolás: Amikor al hullámverés következte-^ ben a víz a töltés rézsűd anyagát helyenként elmossa. Ellcnyomó medence: A’ töltés mentett oldalán, a! buzgárok körül ideigle-J nes jelleggel — elsősor-1 ban homokzsákokból —] kiépített körgát, medence, az ebben egy bi-! zonyos idő után felgyülemlő fakadóvíz súlya J megakadályozza a töváb- j bi felfakadást. s így a J buzgárt lecsillapítja. Előrejelzés: A várható^ vízállásokra, tetőzésre, ( azok bekövetkezése előtti néhány nappal kiadott í tudományos jóslás. Fakadóvíz: A folyóból! a töltés alatt, a mentett! oldalra átszivárgó víz amely a mentett oldali \ területen okoz vízborí-i tást. i ■wW Kikötött a komp, pihennek a LÚGOK Több mint tíz napja a tiszakflrti part előtt áll ez a követ és homokzsákokat szállító komp. Megépítése után rögtön az első vonalban volt „bevetésen”. Három nap és három éjjel hordta egyfolytában az erősen átázott töltés védelméhez szükséges anyagokat. A legénysége pedig három váltásban dolgozott. Jelenleg is, különösen az esős, sáros napokon, amikor a gátakon nehéz a gépkocsiknak közlekedni, sok munka hárul a kompra és a rajta szolgálatot teljesítő katonákra Az életmentő kétéltűek, a LÚGOK, az állandó készültség ellenére is most pihenőben vannak a tiszakürti műszaki táborban. A Számos-közben a járművek, s a velük mentő katonák is derekasan helytálltak és talán ez a pihenő az idei árvízben már végleges marad Árvízi kár - de milyen? Sz. B. munkásőr parancsnok szomorúan ül a helyén. Mindjárt látni rajta hangú latál nemcsak a fáradtság rontja. Mi baj van parancsnok elvtárs, veszik körül a munkásőrök. — Hagyjátok — legyint lemondóan. — Nekem már olyan kárt okozott az árvíz, hogy el sem képzelitek. A munkásőrök megriadnak. A parancsnok folytatja: — Ebben a hajszoltságban. ideges napokban teljesen élvesztettem a fejem. Ijedtségemben a teljes fizetésem leadtam az asszony nak. Tiszai vízállások Az Országos Vízjelző Szolgálat tájékoztatása szerint a Tisza árhulláma Tiszafürednél megállítja az apadást, de az emelkedés mértéke nem éri el a 10 centimétert. Szolnoknál június 17-ig igen mérsékelt lesz az apadás, de emelkedés sem várható. A Hármas-Körösön érkező árhullám tetőzése Gyománál június 11—12-én lesz. Csong- rádnál is 870 centiméter körül megáll az apadás és esetleg egy kisebb emelkedésre lehet számítani. A jellemző vízállások június 10-én 18 órakor Tisza- roffnál 787 centiméter, Szolnoknál 813, Tiszaugnál 796, Szarvasnál 816, Ecsegfalvá- nál 363 centiméter. Pihenőben9 figyelőben Vendégmarasztaló a kőtelki sár. Vastag koloncok- ban ragad a mostanában oly divatos lábbelihez, a gumicsizmához. A folyó szemmel láthatóan apadt, világos csík jelzi a rőzse- tutajokon az előző vízmagasság helyét. A mentett oldalon kevés a szivárgás. — Jófajta sárgaföldből készült itt a töltés — jegyzi meg Varga István alhadnagy, kísérőm. Az ő árvédelmi szakaszához, a polgári védelem katonáihoz igyekszünk. A kőtelki vízkiemelő. A három hatalmas szívóberendezés előtt vadul kavarog a piszkos szürke víz. Aztán végig haladva a köveken. megnyugodva ömlik a csatornába. A közeli rizsföldek éltető eleme szabályozottan hömpölyög. — Akiknek érdeme ez, azok most a vízkiemelő géptermével ismerkednek. Hallgatják a gépkezők tájékoztatóját, elismerően füttyéri- tenek a két és fél köbméteres másodpercenkénti teljesítmény hallatára. Gyakorlott árvízi szakemberek. Harmadik hete már csak vizet látták. Megjárták Sa- rudot, Martfűt, tagjai voltak annák a llö-as csoportnak, akik 24 őrá leforgása alatt hatalmas mennyiségű követ építettek be a gátba. Most már csak járőröz- nek, ellenőriznek. A legfőbb beszédtéma: az apadás. Szemük azért a megfékezett folyón. — K — Bizottság alakult a társadalomtudományi kutatások segítésére A tudománypolitikai bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a társadalomtudományi kutatások hatékony országos állami irányításának és koordinálásának elősegítésére társadalmtudományi koordinációs bizottságot létesít. A bizottság elnökévé dr. Szabó Imre akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökét nevezték ki. ☆ Az MTI hírmagyarázója írja: A bizottságot az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei végrehajtásának jegyében hozták létre. A társadalomtudományok irányítása — politikai-ideológiai tartalmuk miatt — közvetlenebb mint más tudományágaké. A párt illetékes szervei fontos ideológiai kérdésekben állást foglalnak, időnként átfogóan értékelik egy-egy kiemelkedő fontosságú társadalomtudományi ágazat helyzetét, elemzik a kialakuló politikai, ideológiai tendenciákat. A most létrejött bizottság feladata, hogy állami vonalon elősegítse a társadalomtudományok pártirányításának érvényesülését. Hazánkban több mint 250 kutatóhelyen mintegy 2800 tudományos kutató és oktató foglalkozik filozófiai, közgazdasági, történelem-állam- és jogtudományi, pedagógiai, nyelv- és irodalmi, művészettörténeti tudományokkal, szociológiával, pszichológiával és egyéb társadalomtudomány okkal. Jelenleg Is több mint kétezer társadalomtudományi téma feldolgozása, az ezekkel kapcsolatos ismeretek továbbfejlesztése van napirenden. A koordinációs bizottság segíti a társada’omtudomá- nyok helyzetének elemzését, a kutatómunka iránti igényeknek és magának „ kutatómunkának az összehangolását. A társadalomtudo- nyok fejlesztésének három fő bázisa van hazánkban; az akadémiai intézmények, az egyetemi és főiskolai tanszékek, illetve a különböző pártintézmények. Ezért a társadalomtudományi koordinációs bizottságban is mindhárom intézménycsoport képviselői, vagyis a Magyar Tudományos Akadó, mia, a Művelődésügyi Minisztérium és a társadalom- tudományokkal foglalkozó legfontosabb pártintézmények: kellő hatáskörrel rendelkező vezetői részt vesznek. Bevontak a bizottságba több más neves társa dalomitudóslt is. A bizottság a tervek szerint június második felében tartja alakuló ülését, amelyen megvitatja működési szabályzatát, és munkalervét. Máris vannak elképzelések a bizottság legközelebbi teendőiről. Megvizsgálják például, melyek a legjobb módjai annak, hogy a több; szocialista országgal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval az eddigieknél is szorosabban működjünk együtt a társadalomtudományok fejlesztésében. Elemzik majd egyes nagy tudományágak helyzetét. az elsők között vitatják meg a pedagógiai kutatások távlati tervét és a pszichológiai kutatások he'yes struktúrájának megteremtését. A gyárban mindenki ismeri — Néha vannak mooly- gásra késztető tapasztalatok is. Megyünk kettesben munkavédelmi felügyelővel a munkahelyekre, s látjuk, — hogy egy védőszemüveg nélkül dogozó munkáshoz ,,véletlenül” odalép egy társa. Nyúl is rögtön a szemüvegért... — Természetesen nem ez a jellemző, s főleg már nem e2. Amikor 1957-ben műhelybizottsági titkárból a szak- szervezeti bizottság tagjává választottak, s társadalmi munkám a munkavédelem lett — bizony sok gonddal járt a megbízatás. Sem a műszaki vezetők, sem a mun. kások nem vették komolyán, nem értették, hogy mindany- nyiunk érdeke vigyázni, óvni a munkások életét, épségét. Volt akkoriban vita, — probléma rengeteg. — Nekem elbiheiti; már tizennegyedik éve vagyok a szakszervezeti bizottság mun Hét iia lett Tószeg, Zrípyi utca 25. szám. A 93 éves özvegy Jáger Istvánná házikója. A gyümölcsfákkal beültetett kert alját pár nappal ezelőtt még a megáradt Tisza nyaldosta. A kis házat és az utcát védő töltést a gyümölcsösön keresztül építették meg a polgári védelem katonái. Bizony akkor perlekedett velük az öreg mama, nagyon féltette a szilva, meg a meggyfákat. Rászorul nagyon a termésükre, hiszen kevés pénzből él, 260 forint nyugdíjat kap. Igaz, tíz gyereke él szerte a világban, de azok nem segítenek neki. — Most hét fiam lett. Rajkó István me- zőhéki. Balázs András, Rácz Gábor és Csapó Lajos szolnokiak. Sepsi Ferenc tiszaje- női, Kéri László meg Csikós Imre Jászapátiba való — sorolja fel az ..újdonsült'’ családtagok nevét a néni. Amíg itt voltak úgy gondoskodtak rólam, mintha a gyerekeim lennének. Hoztak kenyeret, konzer- vet. Erős, jó gátat építettek. Mondtam is nekik, minek bontják már el. ki tudja mikor látnánk még a hasznát. A tetején még a kocsik is eljárnak. — Derék katonák ezek! — mutat körbe a hét mosolygó, lapátjára támaszkodó férfin, akik vállalták, hogy az árvíz levonulása után segítenek az idős. beteges, magára hagyott embereknek a portájukat rendbehozni. s eltakarítani az odasodródott hordalékot. Jáger mamának — így nevezik a nénit — a kerítését javították meg, egy délelőtti pihenőjükön. Az este 6-tól reggel 6-ig tartó figyelő- és ügyeleti szolgálat után éppen hogy kifújták magukat, megreggeliztek és ismét munkához láttak. A brigád tagjai más és más helységekből érkeztek, különböző életkorúak és foglalkozásúak, egy emberként egyetértettek abban, hogy azoknak a rászorulóknak, akiket a veszélyben megvédtek, talpraállni is segíteni kell. H. M. kavédelmi felügyelője — azóta nagy változás történt! A munkavédelmi bizottságomban tizenhét munkavédelmi felügyelő dolgozik. — mellettük hetvenhét munka- vederrii őr — fizikai munkások szinte valamennyien. — A biztonsági megbízottal kidolgoztuk a vasúti munkavédelmi szabályzat ránk járműjavítóra vonatkozó kötelezettségeit. Ismeri az aktlvahálózat minden tagja. A munkavédelmi őrségnek külön is készült egy feladatmeghatározás. — Nagyon be kell osztani a munkaidőmet, s az sem ritkaság, hogy munkaidő után kell valamit csinálni. Megszoktam már. sok a munka, de szeretem nagyon. Higyje el. ezen a poszton valóban sokat lehet tenni az emberekért. Tavaly, az első negyedévben 38 baleset volt nálunk, 799 munkanap kieséssel járó. Az idén nemcsak a balesetek száma csökkent: a 31 baleset miatt 434 munkanapon hiányoztak a sérültek. Bizonyos, hogy kisebb. könnyebb balesetek voltak — pedig most a nagy rekonstrukció idején ugyancsak be kell tartani az óvórendszabályokat. — A járműjavítóban a munkavédelem társadalmi aktívái megbecsültek. Minden évben még pénzjutalmat is kapnak a legszorgalmasabbak. — Magamról mit is mondjak? Itt kezdtem 1937-ben itt lettem tanuló, s 1940 óta itt dolgozom. Drávái József vágyok. ismer mindenki a gyárban. Van Kiváló Dolgozó kitüntetésem, szakszervezeti „ezüstkoszorúm”. Ügy érzem, megbecsülnek, társadalmi munkámat elismerik. — sóskúti —