Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

1970. június 11. sZuLNUK. MEGYEI NÉPLAP & Búcsú a Tisza fáitól Hazatérnek a munkásőr alakulatok Tégnap délután a nagykö­rűi tanácsháza előtti térre so­rakozott a szolnoki járási munkásőr zászlóalj. Dózsa Ferenc parancsnok jelentett az elnökségben helyet fogla­ló párt-, állami vezétöknék. Közöttük Nádas Józsefnek, a járási pártbizottság első tit­kárának, Vad Andrásnak, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének. Ott voltak a Ti­sza menti községek. Kőtelek, Tiszasüly, Nagykörű elöljá­rói. Molnár Lajos a járási tanács vb elnökhelyettese mondott beszédet. , — Közönjük, hogy a párt hívó szavára május 29-én egy- emberként jelent meg a Ti- szagátön, a veszélyeztetett szakaszokon a munkásőr zászlóalj, hogy védje az itt lakók életét, s vagyonát. — Önök, akik a sárral, vízzel birkóztak nem számolták a nappalokat, az éjszakákat, becsülettel helytálltak — mondotta Molnár Lajos,' Majd arról beszélt: — Odahaza a mezőgazda­ságban ' megkéstek a munká­latok, s az ipari üzemekben is érzik a távollévők, az ár­vízi védők hiányát. Most azt kér jük Önöktől, munkahelyü­kön is olyan példásan dol­gozzanak, ahogy a gáton szol­gálatot teljesítettek. Dózsa Ferenc zászlóaljpa­rancsnok engedélyt kért Pos­ta Mihály megyei parancs­noktól az elvonulásra. Gép­kocsikba szálltak az alegysé­gek, s tegnap este már csa­ládjuk körében pihenték a munkásőrök. Ma pedig a szolnoki városi munkásőr zászlóalj is elbúcsúzik a Ti- szq másik partjától Txsza- püspökitől és Tiszabőtől. Tö- rökszentmiklóson, az ifjúsági székházban a párt- és állami vezetők jókívánságai kísére­tében útra kel az egység. A megyeszékhelyen pedig Sipos Károly, a városi pártbizott­ság első titkára és Szigeti László, a városi tanács vb elnökhelyettese fogadja őket. Mivel az árvízveszély a Ti­sza Szolnoktól északra eső szakaszán már csökkent, a napokban hazatért Abádsza- lókről a tiszafüredi munkás- őr század is. A jászberényi, a törökszentmiklósi alakulat már napok óta otthon van. Ügy szintén a hevesi mun­kásőr zászlóalj is. Mivel a Körös—Tisza szögében még mindig nem vagyunk túl a veszélyen, a mezőtúri mun­kásőr század, s alárendeltsé­gében a karcagi alakulat ott teljesít szolgáaltot. — Velük együtt működnek a Bács me­gyei munkásőr egységek is. A társfegyveres testületek is egyre nagyobb ütemben térnek vissza őrhelyeikre. A Tisza menti falvakból ünne­pélyesen búcsúztak a buda­pesti forradalmi karhatalmi ezred egységei. Árvízvédelmi ér leimező szótár Elhabolás: Amikor al hullámverés következte-^ ben a víz a töltés rézsűd anyagát helyenként el­mossa. Ellcnyomó medence: A’ töltés mentett oldalán, a! buzgárok körül ideigle-J nes jelleggel — elsősor-1 ban homokzsákokból —] kiépített körgát, me­dence, az ebben egy bi-! zonyos idő után felgyü­lemlő fakadóvíz súlya J megakadályozza a töváb- j bi felfakadást. s így a J buzgárt lecsillapítja. Előrejelzés: A várható^ vízállásokra, tetőzésre, ( azok bekövetkezése előtti néhány nappal kiadott í tudományos jóslás. Fakadóvíz: A folyóból! a töltés alatt, a mentett! oldalra átszivárgó víz amely a mentett oldali \ területen okoz vízborí-i tást. i ■wW Kikötött a komp, pihennek a LÚGOK Több mint tíz napja a tiszakflrti part előtt áll ez a követ és homokzsákokat szállító komp. Megépítése után rögtön az első vonalban volt „bevetésen”. Három nap és három éjjel hordta egyfolytában az erősen átázott töltés védelméhez szük­séges anyagokat. A legénysége pedig három váltásban dolgo­zott. Jelenleg is, különösen az esős, sáros napokon, amikor a gátakon nehéz a gépkocsiknak közlekedni, sok munka hárul a kompra és a rajta szolgálatot teljesítő katonákra Az életmentő kétéltűek, a LÚGOK, az állandó készültség el­lenére is most pihenőben vannak a tiszakürti műszaki tá­borban. A Számos-közben a járművek, s a velük mentő ka­tonák is derekasan helytálltak és talán ez a pihenő az idei árvízben már végleges marad Árvízi kár - de milyen? Sz. B. munkásőr parancsnok szomorúan ül a helyén. Mindjárt látni rajta hangú latál nemcsak a fáradtság rontja. Mi baj van parancsnok elvtárs, veszik körül a munkásőrök. — Hagyjátok — legyint lemondóan. — Nekem már olyan kárt okozott az árvíz, hogy el sem képzelitek. A munkásőrök megriadnak. A parancsnok folytatja: — Ebben a hajszoltságban. ideges napokban telje­sen élvesztettem a fejem. Ijedtségemben a teljes fize­tésem leadtam az asszony nak. Tiszai vízállások Az Országos Vízjelző Szol­gálat tájékoztatása szerint a Tisza árhulláma Tiszafüred­nél megállítja az apadást, de az emelkedés mértéke nem éri el a 10 centimétert. Szol­noknál június 17-ig igen mér­sékelt lesz az apadás, de emelkedés sem várható. A Hármas-Körösön érkező ár­hullám tetőzése Gyománál június 11—12-én lesz. Csong- rádnál is 870 centiméter kö­rül megáll az apadás és eset­leg egy kisebb emelkedésre lehet számítani. A jellemző vízállások jú­nius 10-én 18 órakor Tisza- roffnál 787 centiméter, Szol­noknál 813, Tiszaugnál 796, Szarvasnál 816, Ecsegfalvá- nál 363 centiméter. Pihenőben9 figyelőben Vendégmarasztaló a kő­telki sár. Vastag koloncok- ban ragad a mostanában oly divatos lábbelihez, a gumicsizmához. A folyó szemmel láthatóan apadt, világos csík jelzi a rőzse- tutajokon az előző vízma­gasság helyét. A mentett oldalon kevés a szivárgás. — Jófajta sárgaföldből ké­szült itt a töltés — jegyzi meg Varga István alhad­nagy, kísérőm. Az ő árvé­delmi szakaszához, a pol­gári védelem katonáihoz igyekszünk. A kőtelki vízkiemelő. A három hatalmas szívóbe­rendezés előtt vadul kava­rog a piszkos szürke víz. Aztán végig haladva a kö­veken. megnyugodva öm­lik a csatornába. A közeli rizsföldek éltető eleme sza­bályozottan hömpölyög. — Akiknek érdeme ez, azok most a vízkiemelő gépter­mével ismerkednek. Hall­gatják a gépkezők tájékoz­tatóját, elismerően füttyéri- tenek a két és fél köbmé­teres másodpercenkénti tel­jesítmény hallatára. Gya­korlott árvízi szakemberek. Harmadik hete már csak vizet látták. Megjárták Sa- rudot, Martfűt, tagjai voltak annák a llö-as csoportnak, akik 24 őrá leforgása alatt hatalmas mennyiségű kö­vet építettek be a gátba. Most már csak járőröz- nek, ellenőriznek. A leg­főbb beszédtéma: az apa­dás. Szemük azért a meg­fékezett folyón. — K — Bizottság alakult a társadalomtudományi kutatások segítésére A tudománypolitikai bizottság legutóbbi ülésén elha­tározta, hogy a társadalomtudományi kutatások hatékony országos állami irányításának és koordinálásának elősegí­tésére társadalmtudományi koordinációs bizottságot lé­tesít. A bizottság elnökévé dr. Szabó Imre akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökét nevezték ki. ☆ Az MTI hírmagyarázója írja: A bizottságot az MSZMP KB tudománypolitikai irány­elvei végrehajtásának jegyé­ben hozták létre. A társa­dalomtudományok irányítása — politikai-ideológiai tartal­muk miatt — közvetlenebb mint más tudományágaké. A párt illetékes szervei fon­tos ideológiai kérdésekben állást foglalnak, időnként átfogóan értékelik egy-egy kiemelkedő fontosságú társa­dalomtudományi ágazat hely­zetét, elemzik a kialakuló politikai, ideológiai tenden­ciákat. A most létrejött bizottság feladata, hogy állami vonalon elősegítse a társadalomtudo­mányok pártirányításának érvényesülését. Hazánkban több mint 250 kutatóhelyen mintegy 2800 tudományos kutató és oktató foglalkozik filozófiai, közgazdasági, tör­ténelem-állam- és jogtudo­mányi, pedagógiai, nyelv- és irodalmi, művészettörténeti tudományokkal, szociológiá­val, pszichológiával és egyéb társadalomtudomány okkal. Jelenleg Is több mint két­ezer társadalomtudományi téma feldolgozása, az ezek­kel kapcsolatos ismeretek továbbfejlesztése van napi­renden. A koordinációs bizottság segíti a társada’omtudomá- nyok helyzetének elemzését, a kutatómunka iránti igé­nyeknek és magának „ ku­tatómunkának az összehan­golását. A társadalomtudo- nyok fejlesztésének három fő bázisa van hazánkban; az akadémiai intézmények, az egyetemi és főiskolai tan­székek, illetve a különböző pártintézmények. Ezért a társadalomtudományi koor­dinációs bizottságban is mindhárom intézménycso­port képviselői, vagyis a Magyar Tudományos Akadó, mia, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a társadalom- tudományokkal foglalkozó legfontosabb pártintézmények: kellő hatáskörrel rendelkező vezetői részt vesznek. Be­vontak a bizottságba több más neves társa dalomitudóslt is. A bizottság a tervek sze­rint június második felében tartja alakuló ülését, ame­lyen megvitatja működési szabályzatát, és munkalervét. Máris vannak elképzelések a bizottság legközelebbi teen­dőiről. Megvizsgálják pél­dául, melyek a legjobb mód­jai annak, hogy a több; szo­cialista országgal, s minde­nekelőtt a Szovjetunióval az eddigieknél is szorosabban működjünk együtt a társada­lomtudományok fejlesztésé­ben. Elemzik majd egyes nagy tudományágak helyze­tét. az elsők között vitatják meg a pedagógiai kutatások távlati tervét és a pszicho­lógiai kutatások he'yes struk­túrájának megteremtését. A gyárban mindenki ismeri — Néha vannak mooly- gásra késztető tapasztalatok is. Megyünk kettesben mun­kavédelmi felügyelővel a munkahelyekre, s látjuk, — hogy egy védőszemüveg nél­kül dogozó munkáshoz ,,vé­letlenül” odalép egy társa. Nyúl is rögtön a szemüveg­ért... — Természetesen nem ez a jellemző, s főleg már nem e2. Amikor 1957-ben műhely­bizottsági titkárból a szak- szervezeti bizottság tagjává választottak, s társadalmi munkám a munkavédelem lett — bizony sok gonddal járt a megbízatás. Sem a műszaki vezetők, sem a mun. kások nem vették komolyán, nem értették, hogy mindany- nyiunk érdeke vigyázni, óv­ni a munkások életét, épsé­gét. Volt akkoriban vita, — probléma rengeteg. — Nekem elbiheiti; már tizennegyedik éve vagyok a szakszervezeti bizottság mun Hét iia lett Tószeg, Zrípyi utca 25. szám. A 93 éves özvegy Jáger Istvánná házikója. A gyü­mölcsfákkal beültetett kert alját pár nap­pal ezelőtt még a megáradt Tisza nyal­dosta. A kis házat és az utcát védő töl­tést a gyümölcsösön keresztül építették meg a polgári védelem katonái. Bizony akkor perlekedett velük az öreg mama, nagyon féltette a szilva, meg a meggyfá­kat. Rászorul nagyon a termésükre, hiszen kevés pénzből él, 260 forint nyugdíjat kap. Igaz, tíz gyereke él szerte a világban, de azok nem segítenek neki. — Most hét fiam lett. Rajkó István me- zőhéki. Balázs András, Rácz Gábor és Csa­pó Lajos szolnokiak. Sepsi Ferenc tiszaje- női, Kéri László meg Csikós Imre Jász­apátiba való — sorolja fel az ..újdonsült'’ családtagok nevét a néni. Amíg itt voltak úgy gondoskodtak rólam, mintha a gyere­keim lennének. Hoztak kenyeret, konzer- vet. Erős, jó gátat építettek. Mondtam is nekik, minek bontják már el. ki tudja mi­kor látnánk még a hasznát. A tetején még a kocsik is eljárnak. — Derék katonák ezek! — mutat kör­be a hét mosolygó, lapátjára támaszkodó férfin, akik vállalták, hogy az árvíz levo­nulása után segítenek az idős. beteges, ma­gára hagyott embereknek a portájukat rendbehozni. s eltakarítani az odasodró­dott hordalékot. Jáger mamának — így ne­vezik a nénit — a kerítését javították meg, egy délelőtti pihenőjükön. Az este 6-tól reggel 6-ig tartó figyelő- és ügyeleti szol­gálat után éppen hogy kifújták magukat, megreggeliztek és ismét munkához láttak. A brigád tagjai más és más helységek­ből érkeztek, különböző életkorúak és fog­lalkozásúak, egy emberként egyetértettek abban, hogy azoknak a rászorulóknak, aki­ket a veszélyben megvédtek, talpraállni is segíteni kell. H. M. kavédelmi felügyelője — azóta nagy változás történt! A munkavédelmi bizottsá­gomban tizenhét munkavé­delmi felügyelő dolgozik. — mellettük hetvenhét munka- vederrii őr — fizikai munká­sok szinte valamennyien. — A biztonsági megbízot­tal kidolgoztuk a vasúti munkavédelmi szabályzat ránk járműjavítóra vonatko­zó kötelezettségeit. Ismeri az aktlvahálózat minden tagja. A munkavédelmi őrségnek külön is készült egy feladat­meghatározás. — Nagyon be kell osztani a munkaidőmet, s az sem ritkaság, hogy munkaidő után kell valamit csinálni. Megszoktam már. sok a munka, de szeretem nagyon. Higyje el. ezen a poszton va­lóban sokat lehet tenni az emberekért. Tavaly, az első negyedévben 38 baleset volt nálunk, 799 munkanap kie­séssel járó. Az idén nem­csak a balesetek száma csök­kent: a 31 baleset miatt 434 munkanapon hiányoztak a sérültek. Bizonyos, hogy ki­sebb. könnyebb balesetek voltak — pedig most a nagy rekonstrukció idején ugyan­csak be kell tartani az óvó­rendszabályokat. — A járműjavítóban a munkavédelem társadalmi aktívái megbecsültek. Min­den évben még pénzjutal­mat is kapnak a legszorgal­masabbak. — Magamról mit is mond­jak? Itt kezdtem 1937-ben itt lettem tanuló, s 1940 óta itt dolgozom. Drávái József vágyok. ismer mindenki a gyárban. Van Kiváló Dolgo­zó kitüntetésem, szakszerve­zeti „ezüstkoszorúm”. Ügy érzem, megbecsülnek, társa­dalmi munkámat elismerik. — sóskúti —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom