Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
4 I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. Június Y. Áz értelmiség százezres rétege... A történelmi haladás útjának irányát, szélességét és emelkedéséneik szögét a társadalmi élet fejlődéstörvényei jelölik, vagy éppen szabályozzák. De hogy e pályán mint megyen végbe a stafétaváltás, és hogy egy-egy nemzedék hogyan indul, látja-e már indulásakor a továbbfejlődés távlatait, nem utolsó sorban pedig: hogyan képes azonosulni a progresszió ritmusával, az nagyrészt a nevelőkön múlik.. Százezer pedagógus él, dolgozik nap, mint nap csendben, szorgosan hazánkban, a magyar értelmiségnek számszerűit legnépesebb rétege. E százezer főt meghaladó sereg öröme, sikerélménye napok alatt szétsugárzik, érezteti hatását társadalmi életünkben. Ha pedig gondokkal küzdenek, fáradtak, terhelésük egyszer-egyszer túllépi a ! kritikus pontot és már mun- i kájuk hatékonyságát kezdi ' ki, millió és millió szülő, nagyszülő, rokon — nem is szólva a gyermekekről — érzi ezt közvetlenül, vagy 'hangulati áttételeken. A pedagógusok százezres serege tehát létszámánál is szélesebb hatókörben befolyásolja ' közvetlenül vagy közvetve t egész közhangulatunkat. Mindez olyan társadalom- i lélektani és szociológiai törvényszerűség, aminek fel I nem ismerése megengedhetetlen. Űj és ismét csak újabb ellentmondásokat szül minden ( időben a fejlődés, elért eredményeink újabbnál újabb [feladatok válla'ására késztetlek szüntelen. (Aki akár csak ! rokonszenvezik is a történelmi haladással, nem tud megijedni ettől.) Ilyen ellentmondásokkal találkozunk napjainkban is; megnövekedtek az iskolai nevelőmunkával szemben támasztott jogos (!) igények, ugyanakkor a nevelők túlterhelése éppenséggel a pedagógiai munka rovására megy. Nincs elég anyagi és erkölcsi ösztönző sem, mely a nevelőmunka hatékonyabbá tételére serkentene. Ha egy- egy nevelő munkáját becsülettel látja el, ha fizetett különmunkát nem vállal, de társadalmi megbízatásokat szíve szerint igen, akkor — mutatták ki az időfényképezések — nemritkán heti 60— 65 órát dolgozik. Mind megannyi új ellentmondás. Miközben egyre nagyobb ritmust diktál a nevelők önképzésében a szaktudományok, a módszertan és az oktatás technikai eszközeinek fejlődése, nem tart lépést vele a nevelők védettségének érzése, ennek növekedése. Annak a szükséges biztonsága, hogy ha valaki szívvel és lélekkel, sőt éppenséggel jó hatásfokkal dolgozik, akkor semmi szubjektív ítélet vagy éppen előítélet, véleményalkotás róla én munkájáról nem fog és nem képes hamis, torz ítéletet fogalmazni. Papírra vetni vagy szóbészéd formájában útnak bocsájtani a faluban. . Évente hazánkban ezer pedagógus vált pályát, hét és nyolcezer között mozog azoknak száma, akik munkahelyet változtatva maradnak a pályán. S a más pályára menőknek töbhsége — mint egy szociológiai felmérés kimutatta — nem a magasabb jövedelemért távozik (bár átlagosan 300—350 forinttal emelkedik jövedelmük e lépést követően!) hanem azért, mert védettebbnek érzik ott magukat és munkájuk erkölcsi, emberi elismerését is biztosítottabbnak látják. Az idei pedagógusnapon ilyen számvetésre is ösztönöz bennünket az őszinteség. Senki sem vitatja, hogy a pedagógusok élet és munkakörülményein, munkájuk tárgyi-technikai feltételein csak úgy tudunk javítani, amilyen mértékben anyagi eszközeink gyarapodnak. De ahhoz, hogy növeljük nevelőink erkölcsi megbecsülését, biztonságérzetét, vagy, hogy egy-egy helyen ne szubjektív ítéletek szülessenek munkájuk mérlegelésének ürügyén — ehhez nem kellenek forintok. Flllérék sem, csak realitásérzék és józan felelősség. „Óriási dolog, hogy növeljük a helyi önállóságot, de ez ne jelentse azt, hogy bármiféle vonatkozásban elnézzük az igazságtalanságnak, a helyi kiskirálykodásnak, nem utolsó sorban a pedagógusokkal szemben fellépő jeleit. Ha a párt ezekre nem figyel oda, veszélyesek lehetnek” — hangzott e1 pártunk Központi Bizottságának ülésén, amikor ifjúságpolitikának időszerű kérdései kerültek napirendre. És tíz napra rá döntés is született arra vonatkozóan, hogy a nevelők élet- és munkakörülményeinek, védettségének kérdéseivel a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát előkészítő bizottság külön foglalkozzék. A centenárium esztendejében sokszor elmondottuk — jogos büszkeséggel —, hogy Vlagyimir Iljics Lenin tanai megvalósításának útján járunk, egykor írt és mondott, reánk örökül hagyott szavaira figyehnezünk. Ebben is többek között, amit így fogalmazott: a néptanítók, a nevelők tekintélyét oly magasra kell emelnie a munkáshatalomnak, amilyen magasan az polgári társadalmakban, tőkés viszonyok között soha nem állt és állhatottá Császtvai István Leesett a második emeletről Gáborka ól 11! Egyik meglátta, másik elkapta Szemben ültem az apával, a Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem főmérnökével: — Délelőtt tíz óra tájban lehetett, az emeleti szobában tanultam, vizsgára készültem. A feleségem a szomszéd szobában a nagyobbik fiútól kérdezte ki a házi feladatot. Gáborka a másféléves kis örökmozgó az anyja és köztem közlekedett. Talán harminc másodperc lehetett az az idő, amíg elcsendesült egy kicsit. Ez alatt történt... ☆ Szolnokon a Május 1 útra hatalmas, húsztonnás teherautó fordult be és végigdü- börgött rajta. Egy második emeleti lakásban futkározó másféléves kisfiú, aki él, hal a „íütüért” szinte megdermedt egy pillatnatra a gyönyörűségtől. Kapta a kisszé- két, a gázkonvektor elé tette, ráállt, felmászott rá és felállt a nyitott ablakban. Nini, mi ez a madzag, ami itt lóg és amit el is érhet köny- nyedén? A tv antenna vezetéke volt. Megragadta és önfeledten nézett az éppen eltűnő hatalmas .,tütü” után. Ezekben a másodpercekben ült be az ugyanebben a házban lakó Ötvös Gábor a vállalati kocsi volánja mögé. Kapcsolt, indított, de előbb egy pillantás még az otthonra. Először azt hitte, káprá- zik a szeme de a következő pillanatban működésbe léptek a reflexei. Fék. Gyerek az ablakban kiáltott kétségbeesve utasának. Ugrottak, rohantak. Még a kilincsre sem tehette a kezét, amikor Gyu- ricza Gyula kétségbeesett kiáltását hallotta: — Zuhaaanü Mire visszafordult, a férfi is, a gyermek is a földön feküdt Gyuricza karja felfogta a zuhanó testet. Egy hosszú másodperc és Gáborka elkezdett bömbölniüf — Kis, kék folt van a homlokán, ennyi az egész, ennyivel megúsztok.., Őrület. :. A feileségjem még mindig nem hiszi el. Ha nem a szemünk fénye lenne ez az aranyos kis lurkó, ha nem vigyáztunk volna rá annyira, akkor megérteném... De így?! Ötvös Gábor és Gyüricza Gyula, — akik szintén a Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem dolgozói — a szerencsének is köszönve életet mentettek. — bognár — AZ EGYENJOGÚSÁG VÉDELMEZŐI , Kialakulóban a nőbizottságok rendszere Szabad életünk negyedszázada a nők felszabadításának, egyenjogúsításának is történelmi időszaka volt. Az emberi jogok, a politikai munka, a művelődés, vagy akár a családi életben bekövetkezett fejlődés méltán váltotta ki ország-világ elismerését. Ugyanakkor azt sem tagadjuk, hogy a női egyenjogúság teljes és maradéktalan megvalósulásáról még Ezért emelte ki a párt Központi Bizottságának február 18—19 ülésén született határozata a nők körében és érdekében végzett politikai, gazdasági és szociális munkát egyetlen tömegmozgalom — a nőtanácsok — keretéből. A nőtanácsok soktízezer lelkes és felkészült munkása az esztendők hosszú során át jelentős politikai tetteket hajtott végre. Tevékenységükkel maradandóan hozzájárultak az elért eredményekhez, szocialista társadalmunk fejlődéséhez. Köszönetét és elismerést érdemelnek. De gondjaikban most már sokkal szélesebb köröknek kell osztozniuk. Egyetlen mozgalom, a nő- tanácsok helyébe most a nőFontos leiaaaroK naruinaa a szakszervezeti mozgalom keretében működő — igazában: megújuló — nőbizottságokra. Mindnyájan felfoghat, juk ennek a jelentőségét, ha arra gondolunk, hogy a keresőképes korú nők kétharmada szervezett dolgozó. A szakszervezeti mozgalom választott testületéi nagy gonddal, felelősséggel és körültekintéssel tervezik és fogalmazzák meg kulturális, érdekvédelmi feladataikat s ezekkel összefüggően — a szervezeti tennivalókat Nyilván jótékonyan éreztetik majd hatásukat ebben a vonatkozásban a különböző állami elhatározások is. Így pl. a jövőben az állami vállalatok és szövetkezetek részére adományozott „kiváló” cím és vándorzászló odaítélésénél mérlegelni fogják azt is* hogy a szóbaj övő vállalat milyen eredményt ért el a dolgozó nők munkafeltételeinek, szociális helyzetének és életkörülményeinek javításában —i önálló kezdeményezéssel, saját erőforrások fel- használásával, belső szervezési intézkedésekkel. A különböző szövetkezetekben és szövetségeikben nem beszélhetünk. Ha ezt elismerjük, akkor mindany- nyiónk számára világos, hogy a nők életkörülményeinek javítása az egész társadalom ügye. Tehát nemcsak központi, hanem helyi intézkedésekre, összefogásra, törődésre is szükség van, méghozzá munkahelyen és lakóterületen egyaránt, mindenütt, ahol nők dolgoznak és élnek. bizottságok kiterjedt rendszere, a társadalmi gazdasági élet minden fontos szektorára kiterjedő hálózata lép. A példát a párt központi vezetése mutatja azzal, hogy a nők között végzett elvi, politikai munka irányítását a pártmunka szerves részeként kezelik, és a nők gondjainak megoldását célzó határozatok végrehajtásának ellenőrzését, koordinálását. — minden fokon az illetékes pártszervek és pártszervezetek feladatává teszik. A párt választott testületéiben külön nőfélelősök tevékenykednek majd, s az apparátus különböző szintjein nőkérdéssel foglalkozó referenst állítanak be a határozat maradéktalan végrehajtása érdekében. ugyancsaK. leire.ion a nőbizottságok egységes, átfogó rendszere, hogy a nők képviseletét minden szinten biztosítsák és ellássák a nők érdekvédelmével öszefüggő feladatokat. A nőbizottságok létrehozása és tevékenysége természetesen nem csökkenti a szövetkezeti szövetségek vezetőségének felelősségét, hisz mindaz, ami a nőkérdés megoldásával összefügg (az „egyenlő munkáért — egyenlő bért” elvének érvényesítése, a munkahelyi szociális normák betartása, a nők előmenetelének, anyagi, erkölcsi megbecsülésének biztosítása, stb.) mindenekelőtt a szövetkezetek vezetőségeinek feladata. Lakóterületen a népfront Ám a nők nemcsak munkahelyükön, otthon is dolgoznak, s a lakóterület elmaradottsága, vagy fejlettsége az ő életüket sokszorosan megnehezíti, vagy könnyíti. S a társadalomnak nemcsak a női munkára, a nők közéleti aktivitására is szüksége van. Kétségtelen, hogy ebben a vonatkozásban társadalmunk legátfogóbb politikai tömeg- mozgalmára, a Hazafias Népfrontra várnak jelentős tennivalók. A népfront választott testületéi rövid időn belül kialakítják tömegpolitikai munkájukat a nők körében; Nőpolitikái kérdésekkel gazdagítják tevékenységüket, s ezzel is részt vesznek a köz- gondolkodás megváltoztatásában. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a nőtanácsok által eddig végzett lakóterületi munka a Hazafias Népfront keretein belül folytatódjék tovább. Ennek érdekében a különböző szintű nőtanácsok tevékenységéből, tartalmi munkájából átveszik mindazt, ami eredményes és vonzó volt a nők körében. Természetesen megtartják és erősítik azt a népfront-tevékénységet, — amely eddig is és jelenleg is a nők politikai, közéleti, lakóterületi érdekeit és érdeklődését szolgálta. Országos szinten, valamint a fővárosi, a megyei, a városi és községi népfrontbizottságok mellett már ezekben a hetekben létrehozzák a nőbizottságokat. Ezek az elnökségek munkabizottságaiként működnek majd, hogy a népfrontban is felkészültebben, nagyobb hozzáértéssel tudjanak foglalkozni a nők sajátos gondjaival, problémáival. A nőbizottságokba bevonják a korábbi nőtanácsok vezetőit, aktivistáit, hogy tapasztalataikkal, kezdeményezéseikkel gazdagítsák a Hazafias Népfront munkáját. Régi aktivisták ,v új helyen A Magyar Nők Országos Tanácsa — amely, mint országos testület továbbra is megmarad — legutóbbi ülésén köszönetét mondott aktivistáinak a végzett munkáért és felkérte őket, hogy az új szervezeti keretekben is erejük teljes kifejtésével támogassák a Központi Bizottság határozatának végrehajtását, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének további javítását. Biztosak vagyunk abban, hogy a nőmozgalom aktivistáinak tízezrei szívesen tesznek eleget ennek a felkérésnek, hisz az eddigieknél is lelkesítőbb célokért, nagyobb támogatással tevékenykedhetnek. KS Kitüntetések A forradalmi munkás—paraszt kormány művelődésügyi minisztere a tizenkilencedik pedagógusnap alkalmával eredményes oktató-nevelőmunkájuk elismeréseként — többek között— két Szolnok megyei nevelőt tüntetett ki „Kiváló Tanár” címmel és jelvénnyel: Kiss Kálmán, a kisújszállási Móricz Zsigmond gimnázium és szakközépiskola tanára, középiskolai szakfelügyelő, valamint Kispál Sándor, a jászberényi tanítóképző tanára szombat délelőtt a Művelődésügyi Minisztériumban vette át a kitüntetést. Szombaton délelőtt 9 órakor, Szolnokon a megyei tanács székházának dísztermében Fodor Mihály, a megyei tanács vb- elnöke miniszteri kitüntetéseket adott át. „Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta: Bereczky Lajosné (Szolnok), Bereczky Lajos (Szolnok), Huszár László (Martfű), Illényi Elemérhé (Kisújszállás), Koszna Mihály (Túrkeve), Majoros Károlyné (Szolnok), Mogyoróssy Ottó (Tiszafüred). Mohácsi Lászlóné (Tiszasas), Molnár Sándor (Szolnok), Pafféri Elemér (Szolnok), Sánta Lajosné (Törökszentmiklósi, Soós István1 (Szolnok), Szabadi Ilona (Kisújszállás), Tóth Albert (Kisújszállás). Vadász Lajos (Karcag), Zaják Etelka (Jászberény), Zádor Béla (Szolnok). „Kiváló Dolgozó” jelvény birtokosa lett Flögl József (Karcag), Nagy Géza (Kisújszállás), Nagy Gyuláné (Szolnok). Miniszteri dicsérő oklevelet vett át: Berki István (Jász- szentandrás). Csutor Jáncené (Szolnok), Fülöp Zoltánná (Ti- szakürt), Görög Ferenc (rbrökszer.tmiklós), Miskolczj Pálné (Mezőtúr), Molnár Imre (Törökszentmiklósi, Nagy Gyula (Homok). Szabadkai Lászlóné (Cihakháza). A kitüntetettek nevében Molnár Sándor, a Verseghy gimnázium igazgatóhelyettese mondott köszönetét. Húszán a Makarenko brigádban Munkájukra szükség van — Valamennyien cigányok Makarenko, az új ember kovácsa, szocialista brigád. Nevek, fogalmak és gondolat- társítások. Egy szocialista brigád vette fel a Makarenko nevet. Először jelkép volt, később tartalommal telítődött a név. Tagjai számára ténylegesen az új ember kovácsműhelye lett a brigád. A brigád tagjai cigányok, Jászapátiban a Dankó telepen laknak. Munkahelyük a megyei víz és csatornamű. Húszán vannak, 1966 óta dolgoznak együtt. Kétszer nyerték el a szocialista brigád megtisztelő címet. Kállai János volt a brigád legidősebb tagja. Nemrég ment nyugdíjba, előtte Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. A legfiatalabb, még gyerek volt — négy évvel ezelőtt — amikor a brigádba került. Most húsz éves. Valamennyien büszkék arra, hogy hasznos munkájukra szüksége van a vállalatnak. Lakóházak, nagy létesítmények közművesítésénél végeznek földmunkálatokat. (Csatorna, vízvezeték. árok ásás). Ügy érzik megbecsülik őket, egyenrangú tagjai a vállalat nagy kollektívájának. Új életforma A brigád tagjainak nagy- része törzsgárdatag. Jövőre a fiatalok is azok lesznek Tel- iesítménvbérben dolgoznak. 2100—2400 forint a havi keresetük. Otthon legtöbbjüknél szól a rádió, mosógéppel mosnak. Egy pár lakásban már tv és gáztűzhely van. Eddig öten kaptak OTP-hi- telt házvásárlásra. Farkas András — a brigád legfiatalabb tagja — tanulni akar, vízvezetékszerelő szeretne lenni- öccse — akit most ő tart el — harmadéves ipari tanuló a jászapáti Cipész Ktsz-nél. Egy hónap múlva szakmunkás lesz. Utat a külső hatásoknak Egy szocialista brigád rövid története ez. Húsz emberé, a Dankó-telepről, ahol közel ezer cigány lakik. Történetüket mégsem lehet „kiszakítani” a telep életéből. Négy év alatt a Makarenko brigád bizonyította; húsz cigányember, új életstílust, új szokásokat, erkölcsi normákat vett át. közben utat nyitott olyan külső hatások előtt, amelyek gondolkodásra késztetik a telep közel ezer lakosát. I. A. Jó hír, egészségügyi nyugdíjasoknak A Minisztertanács legutóbbi ülésén — az egészségügyi miniszter javaslatára — felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy az előterjesztő miniszterrel egyetértésben 1970. június 30-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjas orvosok nyugellátásukat korlátozás nélkül megkaphassák abban az esetben is, ha magángyakorlatot folytatnak. Ugyancsak na?y érdeklő-' désre tart számot az a közelmúltban megjelent rendelet is, amely kimondja, hogy a kórházakban, egészségügyi intézményekben a korábban nyugállományba vonultak, takarítói beosztásban nyugdíjuk teljes meghagyása mellett munkát vállalhatnak. Szakszervezeti érdekvédelem Lépés előre
