Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

ÍRTft, Június i SZOLNOK MECSTS3 NÍPfcAf 9 Két évtized után A karcagi Lenin, a Kossuth díjasok szövetkezete Az cpüló borjunevclő Bihari János karcagi, déli- külvárosi kubikost a parla­mentbe hívták 1951. március 15-re. Kossuth-díjat kapott. Bártfai Sándor karcagi vö­rös katonát karcagpusztai gazdálkodót a parlamentbe invitálták 1960. március 15- re. P. Szabó Imre karcagi parasztembert ugyanakkor ugyanoda hívták. Kossuth- díjat tűztek a mellükre. Bi­hari János, a Szabadság Ter­melőszövetkezet elnöke volt mar akkor, Bártfai Sándor a Benin Tsz elnöke és P. Szabó Imre ennek elnökhelyettese. » A Bihari eaoporí A Bihari csoport még tu­lajdonképpen nem volt igazi szövetkezet. Neve sem volt még, s csak úgy hívták meg­szervezőjéről és tagjairól, a Bihari csoport. Bihari János és testvére Bihari József, ro­konai, kubikos társai a bo­rsai részen birtokba vették a Koltmann földet és a ta­nyát. Mintegy 190 hold föld volt A kubikosok úgy szok­ták meg, együtt dolgoznak, amit keresnek együtt oszt­ják el- Mondta társainak, Bi­hari János; próbáljuk meg a főiddel is. Rizst vetették be­le. Valahonnan kerítettek egy rossz szürke lovat is, annak már élelme nem volt, kicsapták és legelt, ahol tu­dott Még ásóval, kapával is Verték, ásták, mélyítették a csatornákat, készítették a : rizsföldet. Jól is sikerült. ÍKgyütt maradtak továbbra is. Aztán i948-ban kimondták: legyen szövetkezeit. S már nem Bihari csoport, hanem Szabadság Termelőszövetke­zet Elnöke a kistermetű, nagyakaratú sokat próbált kubikos csapatvezető. Bihari János lett. A Kollman tanya volt a központ Se iroda, se könyve­lés, semmi. A munkaegysé­get úgy számolták el, aki megjelent reggel a munká­ban, a falra húzott egy vo­nást a krétával. Csakhogy utána többen le is léptek. A mag azonban dolgozott szívósan, s egyre jobban gya­rapodtak. Az ötvenes évek elején nehéz esztendők jöt- kek. Egy munkaegységre 70 dekagramm búzát tudtak ad­ni 1953-ban. Aki nagyon fe­szesen dolgozott annak volt legfeljebb 400 munkaegysége. Arra jutott 2 mázsa 80 kiló búza. Mindegy, hogy hány családja, akár öt-hat gyereke volt is. Egy munkaegységre X2 forintot mértek. A nélkü­lözés olyan nagy volt, hogy már a városi központból egy Hat szivattyútelep emelt a vizet a rizsföldre alkalommal ki nem ment a tagság addig, míg a tsz ke­nyeret nem hozatott nekik. Az alapra.kás nehéz, küz­delmes időszaka volt ez. Túl­jutottak rajta. Az ellenforra­dalom idejére már 8 ezer hold földje volt a Szabadság Tsz-nek. Akkorra már Karcag szövetkezeti város címet vi­selt. 1951 tavaszán pártmeg­bízatást kapott id. Rózsa Gyula, volt vöröskatona. Azt mondták neki: nagy a tekin­télyed, még tizenkilencből, rád hallgatnak az arra la­kók, szervezd a szövetkeze­tét. Testvérével Rózsa Imré­vel. Kábái Sándorral, Meg3r- gyesi Lászlóval megalakítot­ták az Igazság Tsz-t. Vagy két hónapig működtek csak, s csatlakoztak a nagy tekin­télyű parasztember Bártfai Sándor, tizenkílences vörös­katona szövetkezetéhez, a Lenin Tsz-hez. Az Igazság­nak Borsos Sándor volt az elnöke, az egyesült szövetke­zet, a Lenini Igazság Tsz Bártfai Sándorra szavazott. Nemsokkal később történt meg, hogy keserű János mi­niszterhelyettest kereste Bártfai Sándor. A karcagiak Sanyi bácsija, mindig jóked­vű, humoros ember hírében állt. A miniszterhelyettes így fogadta: az elvtársak a Le­nini Igazságból jöttek? Csak a Leninből — mondta Bárt­fai — nincs igazság, mert nem kapjuk az építőanyagot. A miniszterhelyettes elnevet­te magát ég intézkedett. Sanyi bácsi A Lenin Tsz pedig meg­alakulásától szépen, egyen­letesén fejlődött. Szorgalmas tagjai érdemeként elsősor­ban, de messze földön böl­csességéről híres vezetője, Bártfai Sándor tisztességéből is. Bártfai Sándor az ország leghíresebb szövetkezet el­nökei közé tartozott. Jó tu­lajdonsága volt; neves szak­emberekkel vette magát kö­rül, s azokat hagyta önálló­an dolgozni. Mindig az élet követelményeihez igazodott, sokszor megszegte az ezzel ellenkező előírásokat. Példá­ul már kezdettől fogva ki­alakították azt a szokást, hogy aki beköltözik a tanyá­ról, az két évre kamatmentes hitelt kap a közöstől. Már akkor alapozták meg, hogy a Lenin Tsz 137 tanyájából 37 sincs mára. Igazságos, bátor, jóindulatú embernek ismer­ték a tagok Bártfait. Roppant tekintélyének is köszönhetően az ellenforra­dalom idején sem oszlott fel a Lenin szövetkezet. A Sza­badság Tsz-ben viszont a hő- zöngők elnyomták a józanab­bak hangját. Akkor már nem Bihari János volt a szövet­kezet elnöke. Öt leváltották. Nem sokkal utána, hogy a Kossuth-díjat megkapta. Bi­harinak nagyon fájt a fel­sőbb szervek ilyen beavatko­zása, s elment alkalmi mun­kára. Emberi nagyságára jellemző, hogy mikor az el­lenforradalom szétdűlta az általa alapított szövetkezetét, félretette a sértődöttséget, üzent C Nagy Jánosért, Va­dai Sándorért, testvéréért, s külvárosi kislakására hívta őket megbeszélésre. S akkor ott kimondták; újjáalakítják a Szabadság Tsz-t. Csakhogy nyakukba vették a nagy szö­vetkezet adósságait, s ez meg is pecsételte sorsukat. Megalakul a nagy Lenin Tss Az ellenforradalom meg­tépázta a Rákóczi és a Kos­sut.h Tsz egyesüléséből ala­kult Április 4. szövetkezetei is. A Kossuth Tsz-nek Papp József volt az elnöke, a Rá­kóczié Szabó Sándor, a föld­osztó bizottság nemrég el­hunyt vezetője. Egyesülés után Bernáth Lajos, majd Oláh János vezette a szövet­kezetét. A Hunyadi Tsz-nek lsedig P. Szabó Imre, a Bu- day Nagy Antal Tszcs-nek pedig Farkas András volt az elnöke. Ezekből a szövetke­zetekből alakult ki 1959-ben a mai lenin Tsz 11,5 ezer holdon ezer taggal. A megye akkor legnagyobb szövetke­zetének élére is Bártfai Sán­dort választotta a tagság bi­zalma. S Bártfai Sándor és mun­katársai akkor még meglepő új dolgokba kezdtek. Az országban elsőnek valósítot­ták meg az önálló gépesítést. Tudták, hogy jó úton jár­nak. pedig sokat támadták őket. Az akkori földművelés- ügyi miniszter személyesen is megrótta Bártfai Sándort. Gépeket még akkor csak úgy lehetett venni, hogy alkatré­szenként, szinte ponyvában hordták össze az első trak­torokat, de arra törekedtek, hogy az aratáson kívül a gépállomást másra ne ve­gyék igénybe, önálló gépja­vító műhelyük megszervezé­sével hamarosan azt is el­érték, hogy minden javítást maguk végeztek. A karcagi példa híre hamarosan be­járta az országot, s az 1960- as évek után országszerte át is adták a gépeket a ter­melőszövetkezeteknek. A bá­tor gondolatért Bártfai Sán­dort és közvetlen munkatár­sát, az elnökhelyettest, Kos- suth-díjjal jutalmazták. A Lenin szövetkezetei kez­dettől családi hangulat jel­lemezte. Alakulásától 1966- ig — nyugdíjba vonulásáig — Bártfai Sándor volt az el­nök mindvégig. A nagy tsz megalakulásától mindmáig, Mohácsi Imre, a nagytekinté­lyű szakember a Lenin Tsz fóagronómusa. Szöllősi Sán­dor főkönyvelő 1955 óta a szövetkezet gazdasági ügyei­nek vezetője. S Bártfai Sán­dor nyugalomba vonulása után a szövetkezet addigi el­nökhelyettese, Oláh János vette át az el nőid teendőket. A szövetkezet állattenyésztő­je 1957-től Balogh Lőrinc. A párttitkári tisztséget is hár­man, Harangi József, Má- tyus Péter, s hosszabb ide­je Erdődi Sándor töltötték be eddig. Ilyen megállapodott veze­tésre talán nincs is példa az országban. Ez is magyarázza és biztosította is, a szövetke­zet mindvégig egyenletes, 6zép fejlődését. A Lenin Tsz kivétel volt az alól a hullám alól is, mikor a fiatalok sza­badultak a mezőgazdaságtól. Ebből a tsz-ből nem kíván­koztak el a fiatalok, jól érezték magukat, s a válto­zás csak annyi, hogy az öre­gek nyugdíjba mennek, gye­rekeik pedig szövetkezeti ta­gok lesznek. Igazi nagyüzem ben Ebben a szövetkezetben már 1959-ben kialakultak az igazi nagyüzemi nagytáblák, a termelés igazi nagyüzemi szervezete. Hosszú ideig a karcagi szövetkezetek, köztük is a Lenin volt a szervezett­ség mérvadója a Nagykun­ságban. sőt a megyében is. Indulástól kezdve az jelle­mezte gazdálkodásukat,, bőgj’ az adottságnak megfelelően termeltek. Kezdettől foglal" koznak rizzsel. Most 1800 hold a rizsvetés náluk, s ta­valy 12 mázsa volt az átlag­termés. A növénytermesztés fö jövedelmét a rizs adja. Korábban t)agy gondot jelen­tett a növény ápolása és a betakarítása. A tagság nem is győzte ősszel, s nyírségi alkalmi munkásokat, sokszor cigányokat fogadtak a sarlós, majd a kaszás aratásra.. Két, esztendeje azonban teljesen megszabadították tagjaikat e nehéz fizi Icai munkától. Hat rizskombájn dolga a rizs betakarítása. Négy esz­tendeje teljesen repülőgépről történik a rizs műtrágyázása és gyomirtása 1966-ban fel­újították, felfuttatták rizstele­peiket, s egyre jobb ered­ményekkel termelnek. A rizsföldek tartozéka a 66 holdas halastó. 1954 óta üze­melteti a szövetkezet. Tavaly 287 mázsa pontyot és fehér amurt adtak el. Három éve telepítették be a tavat nö­vényevő halfajtával. Ter­veik szerint a jövő évtől 50 60 ezer kacsát is nevelnek majd a halastavon. Bár a szövetkezet talaj­adottságai nem a legjobbak, sök a kunsági szik, mégis jók növénytermelési eredmé­nyeik. 1955-ben kezdték meg a programszerű talajjavítást, s 1700 holdon történt már meg a föld termőképességé­inek javítása. A tsz nagy területen, 450 holdon termel cukorrépát, tagjainak foglalkoztatására is. A csúcs száraz művelés­sel 250 mázsa volt. 1959 óta csak Bezosztája búzát ter­melnek, tavaly 17,7 máasa volt a terméseredmény, s egy mázsa búza előállítási költsége 130 forint. Ez a kar­cagi föld növénye, nem a gyapot; a gumipitypang, a kenáf. amit egykor rájuk erőltettek. A szövetkezetei csak 1985-ben érinti a Tisza II, s addig szára,, művelésre kell bergn dezked niök. Abból azonban megpróbálják a ma­ximálisát kivenni. 1970-ben például 6,7 millió forintot költenek műtrágyára. Öntözött legelők A szövetkezet a gödöllői a keszthelyi és a karcagi ku­tatóintézetekkel működik együtt. 1960-ban kezdték el a karcagi intézet tanácsára az öntözött legelőgazdálko­dást. Előbb kísérletként csak 30 holdon, most már 350 hold öntözött legelőjük van. Ebből 140 telepített legelő. Megvalósították a villany- p ásztoros legeltetést is. A szövetkezetnek azonban nagy sziklegelő területe is vám, 970 hold. Ez a juhtenyésztés alapja. Jelenleg 2300 anyaju­hot tart a szövetkezet, de ezt 1972 után 3 ezres állomány­ra futtatják fel. A juhte­nyésztés végterméke náluk a pecsemyebárány, amit jöve­delmezően exportálnak. Szö­vetkezetükben dolgozik a hí­res .juhászdinasztia neves képviselője a Szocialista Munka Hőse, Márki Elek ju­hász. Nevét akkor vette szárnyra az ország, mikor még másik szövetkezetben 6,5 kilogramm gyapjút nyírt átlagosan a juhokról. A szö­vetkezet 1961-ben 62-ben há­rom 400 férőhelyes, 1964-ben periig két 250 férőhelyes juh- hodályt létesített A szövetkezet áilattenyé-. szete a szakosítás, a korsze­rúsites esztendeit éli. Már 1957-ben elkezdődött a nagy epitkezes. Akkor két 100 fé­rőhelyes tehénistállót építet­tek Berekfürdőn és 100 férő. helyeset a Cserháton. 1963- ban 100 férőhelyes anyako­caszállást húztak fel, s 50 fé­rőhelyes hízómarha istállót. Attól kezdve leálltak a nagy építkezéssel, s ai épületek ál- lagfelújításara törekedtek. Karcagon, az egész megyé­ben kezdeményezően elsőnek valósították meg a szarvas­marhaállomány tbc-mentesí- tésének programját A Lenin Tsz, 1962-ben kezdte el ezt a nagy tenyésztői munkát, s már 1965-ben befejezte. Je­lenleg ezer szarvasmarhát te­nyésztenek. a 400-as tehené­szet kialakításán fáradoznak- 1957-től 35 fősepítőbrigádjuk működik jó technikai felsze­reléssel. Eddigi épületeiket is a brigád húzta fel, s most is ez végzi a nagy munkát. A Cserháton már jórészt készen van a 186 férőhelyes borjú­nevelő. Ebben már Nutrix borjúszoptató könnyíti a gon­dozók munkáját Istállóikban géppel fejnek, s a szakosított sertéstelep megvalósulásával megtörténik a sertéstelepek gépesítése is. Harminckétmil­lió forintos saját beruházás­ból évente 5200 hízót kibo­csátó hizlalda építését kezd­ték el tavaly, a Tilalmason. Ehhez kocaszállás is épül, s 1972-re fejeződik be a prog­ram, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi hat helyről egy helyre vonják össze a sertés­tenyészetet. A szövetkezet ál­latállományának értéke 1959- ben 4.9 millió forint volt, most 14,4 millió forint. Megduplázott jövedelem A karcagi Lenin Tsz egyik évről a másikra kiemelkedő, látványos eredményt sosem produkált, de sosem küszkö­dött mérleghiánnyal sem. Egyenletes, biztos fejlődésére jellemző a* is, hogy a tagok részesedése 1959-ben például 12.9 millió forint volt, a kö­vetkező évben 13,8 millió, 1964-ben 15 millió forint, s 1969-ben 21,1 millió forint. A személyi jövedelem kis hí­ján megduplázódott 10 év alatt. Hiszen 1959-ben egy dolgozó tagra átlagosan 15 200 forint évi személyi jövedelem jutott- Tavaly 28 700 forint. Ez a megye legjobbjainak jövedelemszintjét jelenti egyébként 10 év alatt 83 szá­zalékos növekedést értek el. A karcagi ember mindig is izzadsággal vette ki a pénzt a kemény sziki földből. Mun­kájuk ma sem könnyű, hi­szen ezen a vizes tavaszon például csak úgy tudtak el­végezni, hogy az irodaiak is, a műhelybeliek is kijártak a határba segíteni- A tsz-irodá- ra egyébként jellemző, hogy az ügyvitel gépesítést elsőnek valósították meg a megyé­ben, s az első tíz kö­zött az országban 1967-ben példájukat — felhívásukra — azóta már 19 tsz követte Szolnok megyében. A szövetkezet tagjai egyre inkább megszabadulnak a nehéz munkától- Á tsz gép­állományának értéke 1959" ben 5,3 millió forint volt, most 13,8 millió forint. Éven­te átlagosan 10 millió forin­tot költenek építkezésre, be­ruházásra, gépparkjuk' felújí­tására. Teljesen gépesítették s kalászosok termesztését, 8. kézi gyűjtés kivételével a lu­cerna, a széna betakarítást, két év óta csőtörő gépek végzik a kukorica biztonság­ba tételét ősszel. Sőt a kuko­rica szárítását, morz olását is gépesítették, A szövetke­zetben négy gépesítési brigád dolgozik mintegy százötven­öt személlyel. A szövetkezet dolgozói tagjainak azonban 45 százaléka vagy gépen dol­gozik, vagy gépet szolgai ki. A biztonságos termelésre jellemző, hogy a szövetkezet biztonsági alapját 17 millió forint képezi. 1959-ben 19 millió forint tiszta vagyona volt a szövetkezetnek, most 77,8 millió forint. A szövet­kezet termelési értéke 79 mil­lió forint lesz eoüen az év­ben. A hatalmas gazdaságnak mindössze 2,2 millió forint hiteltörlesztési kötelezettsége van hét évre osztva. Beruhá­zott vagyona 31 millió forint. Tv a tanyai gyerekeknek Nem kis költséggel, mint­egy 200 ezer forinttal két tanyai művelődési házat zuhanyzóval, étkező helyi- seggel ellátva épített a sző. vetkezet a Berekben es a Cserháton. Mindkét helyre tv-t is vásároltak, a kör­nyékben lakóknak. A karca­gi szövetkezetek egyébként az országban is elsőnek 1957- ben függetlenített népműve­lési ügyvezetőt alkalmaztak. A Lenin Tsz népművelési ügyvezetőjének, Fekete Ist­vánnak a feladata a tagok művelődésének szervezése. 1964-ben két kihelyezett esti általános iskola kezdte meg működését a Tsz-ben, s mintegy nyolcvan paraszt, ember szerezte meg a nyolc általános iskolai végzettséget. Hetvenhárom tagjukat küld­ték már el külföldi útra Évente hat — nyolc tsz-tagot üdül leinek, s a híres Berek­fürdőben most állítanak fel három vikendházat tagjaik pihenésére. A szövetkezetben csak az állatgondozók laknak szolgálati lakásban, a veze­tők, a szakemberek mind­egyike saját lakásában el. A szövetkezet kétszáznyolcvan öreg tagjának 1000 —1000 forint nyugdíj kiegészítést jut­tat évente. A fiatalok házas­ságkötéskor 1000 forintot, s minden gyermek születésekor 500 Ft-ot kapnak a szövet­kezettől Ettől az évtől önálló üze­mi állatorvosa van a tsz- nek, s a jövő évtől több fia­tal szakembert várnak. A karcagi Lenin Tsz szép múlt­ja, kiegyensúlyozott gazdál­kodása nagy társadalmi elis­merésnek örvend. A szövet­kezet elnöke. Oláh János a Termelőszövetkezetek Qrszá. gos Tanácsának, s a városi párt—végrehajtóbizottságá- nak tagja. Mohácsi Imre fő- agronómus országgyűlési képviselő volt korábban, mosit az MSZMP megyei bizottságának tagja, Szöllősi Sándor főkönyvelő, a városi tanács vb tagja. Sok szö­vetkezeti gazda a város tár­sadalmi szervezeteiben tölt be különböző köztis/t éget. Talán egyetlen szövetkezet­nek nincs annyi kitüntetett tagja; mint a karcagi Lenin­nek. A már elhunyt Bihari János, a már nyugdíjban lé­vő Bártfai Sándor. „ más szö­vetkezetbe került P Szabó Imre Kossuth díján kívül G Nagy Istvánnak oéldául Munka Vörös Zászló Érdem rendje, s á Szűz Földek Meghódításáért szovjet ki­tüntetése van. Mohácsi Im­re. Szöllősi Sándor, Oláh Já­nos. Erdődi Sándor Munka- Érdemrendet kapott. Sókan Tanácsköztársasági Emlék­érem, Munkás-Paraszt Ha‘a- lomért Emlékérem, Szocialis­ta Munkáért Érdemérem- s más kitüntetések: tulajdono­sai. Tíz éve bemutató gazdaság. A magyar szövetkezeti moz­galomban nagy nevei vívott ki magának m karcagi T& ___ ( I> Tizenegyen az alapítók közül: Bártfai Sándor, Hoz?* Gyula. Rózsa Imre. Csenda Imréné, Oláh János, Szabó János, Mészáros Ferenc, Bihari József, Győrfi Péter, Sallai Imre, Dómján István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom