Szolnok Megyei Néplap, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

1970. június 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 o LVASÖINK *$4% Áznak-fáznak a buszra várók Gl TANÁCSADÓ Az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatos munkák díjazása Mostanában gyakran zu- hoz az eső, és áznak az autó­buszra váró utasok. Télen a hóesés, íagy dermesztő hi­deg ellen nem lehet elhúzód­ni fedél alá, ilyenkor az eső elől. És ez így megy már több mint két éve Török- szentmiklóson, a város szívé­ben, a központi autóbusz pályaudvaron, aminek olda­lad; a négy világtáj, teteje pedig a magasságos ég.1 Az árvízvédelemben nem­csak azok tettek ki magukért, akik a gátakon dolgoztak, ha­nem azok is, akik biztosítot­ták az élelmet, a meleg ételt. Fegyvemeken a Rozmaring kisvendéglő héttagú kollek­tívájára is nagy feladatot rótt a szolnoki városi mun­kásőr század élelmezése. Pél­dásan oldották meg felada­tukat az ott dolgozók, Sze- csei Lajos vendéglővezető irányításával. A fiatal Egyed Mária szakácsnak e rendkí­A népművelés fontosságá­ról napjainkban gyakorta szó esik. Nem hiszem, hogy puszta szócséplés lenne' Biz­tos vagyok abban, hogy az erre illetékesek mindent megtesznek a kulturális élet kibontakoztatására. Erre hi­vatalos felmérések is- utal­nak. Besenyszög? Az egy sötét hely! — mondta, egy régeb­ben népművelési ágon dol­gozó vezető, és unottan le­gyintett. Azt hiszem, az ilyen megnyilvánulások mellett nem lehet — nem szabad szótlanul elmenni. A község vezetői a fiatalokban látják a hibát. Nem elég aktívak — mondogatják — de ez még nem változtat a tényeken. Az a vezető pedig, aki úgy nyi­latkozik, hogy „aki szórakoz­ni akar, menjen Szolnokra!”, úgy hiszem, nem nagy nép­szerűségnek örvendhet — és méltán! — a fiatalok kö­rében. Ahol mindenki pa­naszkodik, ott komolyabban Ha már városszépítési okok­ból nem engedik vissza a ré­gi. Kossuth téri megállóba a csarnokok védelme alá az autóbuszokat és a jobb sors­ra érdemes utasokat, fedett buszváróról gondoskodnának! A klasszikus tanítás a gya­korlatban is érvényesüljön Törökszentmiklóson is: a legfőbb érték az ember. Dr. Szentpáli G. Pál Törökszentmiklós vüli időszakban segítségére sietett a már nyugdíjban lé­vő özv. Sipos Jánosné, aki vállalta, hogy mindennap el­készíti a munkásőrök regge­lijét. vacsoráját. Csak elismeréssel szólha­tunk arról, ahogyan a sza­kácsok, a vendéglő dolgozói végezték feladatukat, erőt fá­radtságot nem kímélve biz­tosították a meleg ételt a gá­tak védőinek. — bodnár — Szolnok kellene venni a megoldásra váró teendőket. A művelődési ház látoga­tottsága igen gyér. A KISZ szervezetnek esetleg havonta van valamilyen rendezvénye. A fiatalok a művelődési ház igazgatóját okolják de nem csak őt tartják felelősnek. Egyesek csak legyintenek és minden meggyőződés nélkül állítják: hiábavaló az erőfe­szítés , Pedig nem így van. Volt égy zenekarunk is, most más faluban játszanak. Mit tudunk tenni? Vendéglő, kocsma, cukrászda... A fiatalok minden szavá­ban keserű szemrehányás. De még reményt lehetne be­léjük önteni. Egy jó vezető kellene, akire hallgatnának. Én úgy hiszem, ez is hozzá­járulna ahhoz, hogy végre megtalálják szórakozásukat, művelődhetnének falujukban a fiatalok. És talán nem is kellene Szolnokra utazniok azoknak, akik egy kellemes estét szeretnének eltölteni. Ehhez viszont nem síránko­Mégis, ki fizesse? A szervezéssel, vagy más­sal van baj? — címmel kö­zöltük június 10-i lapunkban Prjevara Anna főállatte­nyésztő (öcsödi Kossuth Tsz) sorait, aki azt sérelmezte: június 4-én reggel 8 órától 4 óráig nem tudta átadni a tsz gyapjúját Kunszentmárton- ban. Kovács Antaltól, a Gyapjú és Textilnyersányag Forgal­mi Vállalat szolnoki kiren­deltségének vezetőjétől kap­tunk a féntiekre választ. Eszerint az öcsödieket nem a gyapjúforgalmi, hanem a kunszentmártoni ÁFÉSZ ren­delte be a gyapjúátvételre, az ÁFÉSZ ugyanis — mint megtudtuk — „■ ■ .jutalék el­lenében ténykedik a gyapjú­átvételek lebonyolításában és a megadott instrukció szerint megszervezi adott napokra az átvételt, és az előírt mér­tékig — 200 q — előjegyzi a szállításra jelentkező tsz gazdaságokat...” Az átvevő egyébként nem késett el munkahelyéről — szól a továbbiakban az in­formáció —. 7 órakor már Öcsödön, a Szabadság Tsz gyapjúját minősítette. Azaz, mégis elkésett, 8.45-kor érke­zett az átvevőhelyre. 1 Ami­kor már sokan várták. „.. .Ettől függetlenül nem lett volna probléma — írta többek között a kirendeltség­vezető —> ha az ÁFÉSZ a jutalék elvesztésétől való fé­lelmében nem fogadja 15 tsz jelentkezését, amely meny- nyiség jóval meghaladta az átvehető 200 mázsát. Az át­vevő az ÁFÉSZ megbízott­jával 11 órakor közölte, hogy az utolsó négy tsz árujának ■ átvételére idő hiányában nem kerül sor.. A vállalat dolgozói a kialakult hely­zetben is mindent megtettek. Ebéd nélkül cca 120 háztáji termelőtől és H tsz-től ösz- szesen 260 q gyapjút vettek •Az átvevő nem rendelte be a nevezett gazdaság té­telét Jászladányba. A levél­író ugyanis személyesen kér­te annak megoldását, hogy ne kelljen még sokáig tarta­ni a gyapjút. Munkatársam közölte vele, hogy bár csak háztáji átvétel lesz, soron kí­vül megoldja a problémát a legközelebbi átvétel alkal­mával. ..” A levél így feje­ződik be: ,.Az eljárás valóban fel­háborító! — de nem az, amit a levélíró közöl, hanem az, hogy egy néhány fős kollek­tíva, áld időt, fáradtságot nem kímélve, sok esetben ilyen és hasonló kényszer- helyzetek elé állítva tevé­kenykedik azon, hogy a le- ] zások, hanem tettek kelle­nek, Kecső Kálmán Szolnok hetőség szerint mindenkinek a problémáját megoldja... fizetségül ilyen méltatlan „elismerést” kapjon...” Ezek után kifejezetten — kérdőjel nélkül — az a vé­leményünk: a szervezéssel, vagy valami mással baj van. És erre nem mentség — il­letve nem magyarázat — az sem, hogy mintegy 75 vagon gyapjút két szakembernek keli átvennie a megyében! A tsz-eknek nincs miben vá- logatniok! Ott adják el a gyapjújukat, ahol megveszik. És ha nem veszik át Kun- szentmártonban, 12 km-re a telephelyétől, kénytelen el­vinni 100 km-re, Jászla­dányba is, ahol „humánum­ból” átveszik tőle az árut? Az embereknek, a tsz-ek tag­jainak nem csökkenhet a jö­vedelmük az esetleg „ki­esett” gyapjú miatt. Legfel­jebb elmegy a kedvük az egésztől. Félreértés ne essék: nem vitatjuk mi a gyapjúforgal­mi dolgozóinak áldozatkész­ségét. Azt sem kívánjuk tő­lük, hogy erejükön felül vál­laljanak munkát. Éjszaka mégsem minősíthetik a gyap­jút. Az átvevő vállalat dol­ga, hogy a zökkenőmentes átvételt megszervezze Elvég­re nem tesznek senkivel sem szívességet, hanem kereske­delmi ügyietet bonyolítanak le, amelyben mindkét fél egyenrangú. Nem is szólva arról, hogy e tevékenységért tisztes vállalati haszon fo­lyik be a pénztárukba. felhívás Értesítjük Szolnok város lakosságát, hogy a Zagyva­parti 128 lakás energiaellátó kábelét és az előtte létesült térvilágítási kábelhálózatot június 17-től feszültség alá helyezzük. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat felhívás Értesítjük Szolnok város lakosságát, hogy a Vosztok úton létesült 44 lakásos la­kóépület energiaellátó kábe­lét június 17-től feszültség alá helyezzük. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat FELHÍVÁS Értesítjük Szolnok város lakosságát. hogy Vasvári úton létesült 44 lakásos lakó­épület energiaellátó kábelét június 17-től feszültség alá helyezzük. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat Az árvíz elleni védekezési munkákra beosztott vállalati dolgozó részére a szokásos napi munkaidejének megfe­lelő időtartam alatti igénybe­vétel esetén a 15/1957. (IV. 3.) PM. sz. rendeletbe fog­laltaknak megfelelően az 1 napra eső átlagkeresetet kell fizetni. Túlóra esetén — leg­feljebb azonban napi 8 órára — az egy órára eső átlagke­resetet kell a dolgozó részére fizetni. Túlórapótlék azon­ban nem jár. Az átlagkere­set folyósítása a vállalatot terheli. Az átlagkereset megilleti a dolgozót abban az esetben is, amikor az árvízveszély következtében a munkahe­lyén, illetőleg a vállalat te­lephelyén vesz részt védelmi munkákban a vállalat intéz­kedésére; a saját ingatlanát, ingóságait menti, illetve ön­kéntes vállalással vesz részt a védelmi munkákban. Az utóbbi két esetben a menté­si. illetőleg a védelmi mun­kában való részvételt a dol­gozónak a tanács vb által adott igazolással kell bizo­nyítani. A védekezési muká- ban résztvevő kiküldetésben lévő dolgozónak kiküldetési, élelmezési költség is jár. A fentieken túlmenően vannak olyan esetek, hogy a dolgozók az árvíz vagy kite­lepítés következtében nem tudnak munkahelyükön meg­jelenni. Azoknak a dolgozók­nak. akik az árvíz következ­tében munkahelyüket, felke­resni nem tudják, és az ár- vízvédelmi munkába igény­A 16/1970. (V. 26.) Korm. számú rendelet lényegesen enyhítette a nyugdíjjogi sza­bályoknak az ötéves megsza­kításához fűződő hátrányos következményeit. Az eddig hatályos jogi szabályozás szerint ugyanis, ha a szolgá­lati időben egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás volt. a megszakítást megelő­ző szolgálati időt a nyugellá­tásra jogsultság szempontjá­ból számításba venni nem le­hetett. A nyugdíjjogi szabá­lyok e szigorú rendelkezését az új jogszabály hatályon kí­vül helyezte s akként rendel­kezik, hogy annak a dolgo­zónak, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelő­ző szolgálati időt abban az esetben lehet számításba ven­ni. ha a megszakítást köve­tően legalább öt évi szolffa’a- ti időt szerzett. Ha teli át a dolgozó a megszakítást köve­tően legalább öt évet munka­viszonyban tölt. úgv vala­mennyi munkaviszonyban •"töltött ideje a nyugdíjjogo­sultság sarkpontjából egy­beszámítható. bevéve nincsenek a lakhely, illetőleg a kitelepítés helye szerint illetékes vb segélyt folyósít, melynek napi össze­ge általában 50 forint. Ha a dolgozó munkahelye kerül olyan állapotba, hogy működését beszünteti — és emiatt a dolgozó nem tud munkát végezni, illetőleg a vállalat mentesíti a munka­helyen való részvétel alól, a vállalat a kollektív szerző­désben az állásidőre előírt, szabályok szerint tartozik a dolgozónak térítést adni. A védekezési munkára igénybe vett közszolgálati — vagy vállalati munkaviszony­ban nem álló, úgynevezett fizetett közerő részére a kö­vetkező díjazást kell fizetni: a védővonalak, valamint ál­talában a védekezés helyszí­nén végzett védekezési mun­káért a mindenkor érvényes építőipari bértarifa szerint járó legalacsonyabb időbér, ez azonban naponta 12 órán át hosszabb időre nem fizet­hető. A védekezési központban végzett ügyeleti szolgálatért óránként 3 forint, naponta összesen legfeljebb 48 forint készenléti díjat hell fizetni. Túlórapótlék a közerő részé­re sem fizethető. A fizetett közerő díjazása az igénybe­vevő szervet terheli. Harmadfokú készültség esetén a védővonalakon vég­zett tényleges védekezési munkáért fizetett bér után 30 százalékos biztonsági pót­lékot is kell számolni. Az ötéves megszakításhoz fűződő nyugdíjjogi hátrányo­kat a termelőszövetkezeti ta­goknál is eyhítették. Annak a termelőszövetkezeti tagnak, akinek nyugdíjévként figye­lembevehető idejében egyhu­zamban Öt évet meghaladó megszakítás van, a megsza­kítást megelőző időt abban az esetben lehet számításba venni, ha a megszakítást kö­vetően legalább öt nyugdíj­évét szerzett. A fentiekhez hasonló mó­don változtatták meg a kis­iparosok nyugdíj ügyi szabá­lyait is. Az új jogszabály 1970. má­jus hó 26-án lépett hatály­ba; rendelkezéseit az öregsé­gi és rokkantsági nyugdíj megállaptásánál az 1970. jú­nius 30-át követően bejelen­tett nyugdíjigénvek, a hoz­zátartozói nyugellátások meg­állapításánál pedig az ezt kö­vetően történt elhalálozás esetén kell alkalmazni.1“ Az új szabályozásnak te­hát visszamenőleges hatálya nincs. A már megállapított nyugdíjakat az új rendelke­zésre hivatkozással módosí­tani nem lehet. Magas napi áron j sürgősen keresünk megvételre CSEPEL (összes típusai) KILL 130-as, IFA W—50-es ÉS MINDEN MÁS TÍPUSÚ TEHERGÉPKOCSIT HASZNÁLT AUTO KERESKEDELMI EGYSÉG Az átvétel helye: TÜRKEVEI FIÓK Túrkeve, Kinizsi u. 37. (a XVII. Autójavító Vállalat telepén) Ügyintéző: Tóth András. Veszélyes játékok Az elmúlt héten a Bacsó Béla úton akadt dolgom. A Tabánból két bamabőrű lurkó lopaicodott ki a széles utcába, ahol egy sárkányt akartak felengedni. Hárman is kiutasítot­ták a kis sárkányosokat az utcából. Másnap a Hunyadi Já­nos úton mentem végig Egy 12—13 éves kislányt láttam, aki a járdán akart kerékpározni, ötven1 méter után azonban a gyalogjárók leküldték a közútra. Vasárnap a Gárdonyi Géza és Kolozsvári út által hatá­rolt, újonnan épült bérházak környékén volt dolgom. Négy vagy öt sárkányt is láttam, melyet nagy igyekezettel ereget­tek a gyermekek a magasba. Kettőnek a roncsa a stúdió előtt lévő karón díszelgett. A járdán tömegbe verődve, őrült gyorsasággal kerékpároztak a fiatalok. Ha egy is elesik kö­zülük. .. A gyalogosok meg lehetőleg figyelmesen járjanak azon a részen! A gyerekek az úttesten rangadó mérkőzést vívtak — a járművezetők nem kis bosszúságára. Csodálkozva kérdeztem az egyik bennszülöttől: miért van ez itt így. Mire ő nagy nyugalommal azt válaszolta; ja, ez a városközpont... K. I. Szolnok * * * Kétségtelen, hogy a városközpontban lakó gyermekeknek kevesebb helyük van a gondtalan, rakoncátlan futkározásra, a futballozásra. Kevés a park, a játszótér. Ezért sokkal több veszély is leselkedik rájuk. Több felelősség hárul a szülőkre is, hogy gyermekeikkel megérttessék; hol játszhatnak, kerék­pározhatnak nyugodtan. Utóbbi célra azért lehet csendesebb utcákat találni. A sárkányeregetés pedig a városközpontban semmiképpen nem ajánlatos! (A szerk.) Elismerés a szakácsoknak Barázdás utca A Széchenyi úton még csak az egyik oldalon van járda. Nem is ezt kifogásoljuk, hisz átballagunk mi a járdára, ha tudunk. A baj ott kezdődik; a Petőfi Tsz gépjárművei úgy összevágják az utcát, hogy esetenként alig tudunk átevickélni a mély barázdán. Különösen az idősebb emberek boldogul­nak nehezen. Nekik is el kell menniök pedig élelmiszerért a boltba, ügyes-bajos dolgaik nekik is csak akadnak. A télire való tüzelőt is megvennénk már, ahogy telik rá a pénzünkből. Csakhogy nincs fuvaros, aki vállalná, hogy bejön az utcánkba. Üresen is elakadna, nemhogy teherrel! Megkeseríti az életüket ez az állapot. Nem lehet ez ellen semmit tenni? Kovács Pálné Jászladány Siránkozás helyett tettek kellenek Mezítláb az Úttörő Olimpia döntőjébe — Villáminterjú a „villámlánnyal” — A váltófutás előtt az indító bácsi megkérdezte, miért mezítláb futok? Tehetek én róla — mondja Orbán Kati, aki futótársaival most végzett a Kossuth úti általánosban —, hogy csak 147 cm vagyok? A lábam meg 34-es, s nem talál­tunk rá szögest. Mind lötyögött. De én már megszoktam. A járási és a megyei döntőt is megnyertük azért. — S itt. a területi versenyen hogyan szerepeltetek? — Eleinte nagyon izgultunk. A többiek dicsekedtek: 56,1-et, 56,4-et futott a váltó. Mi meg 57-et mondtunk. Erre csak legyintettek. Végül 54,9-cel megnyertük. Ügy örülök, hogy ki sem tudom fejezni! — S ki segített? — Füleki Sándor tanár bácsi, az edzőnk. Azt mondták — tavaly ezzel az eredménnyel másodikok lehettük volna. — Jelenleg ez a csúcs, pedig- az utolsó két váltás nem is si­került. Titokban azért számítottunk a győzelemre. Olvastuk az újságban, hogy a békésiek az esélyesek. Mégis mi — Fe­hér Julianna, Kota Emese és Incze Katalin voltak a társaim — vittük el a leány 4x100-as váltó aranyérmét. Kaptunk még egy-egy gyönyörű vázát is. 1 — S mikor látunk benneteket? — Majd június 27. és július 3. között a döntőben, Szege­den. A tv is közvetíti. Csak azt ne tessék írni, hogy esé­lyesek vagyunk... — Ha csak ettől függ a siker, semmi esetre se írom le... D. Szabó Miklós Kunhegyes Az ötéves megszakításhoz fűződő nyugdíjjogi hátrányok enyhítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom