Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

t&IQi liaájug tS, ?«50L?i0ir MEGYEI NfPfcAP 9 Két évtized után A kunszenti Zalka Tsz, a megye első közös gazdasága A szövetkezet gépműhelye Április 4-re osztották a Felszabadulási Jubileumi Em­lékérmet. Azoknak, akik 1945-től tagjai a pártnak, s sokat tettek 25 év alatt. Még a szövetkezet s a járás veze­tőit is meglepte, amikor a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben kide­rült, hetvenöt tsz-tagot illet meg a jubileumi emlékérem. A járásban kitüntetett párt­tagok harmada e szövetke­zetben dolgozik. A Zalka Tsz mindig is po­litikai támasza volt a köz­ségnek, a járásnak. Azt mondja Kardos Balázs, a szö­vetkezet alapító tagja, most » Kunszentmártoni Állami Gazdaság párttitkára, itt kis- gyűlést sohasem lehetett tar­tani, csak. nagyot, mert min­dig olyan volt az érdeklődés, a politikai aktivitás, S em­lékszenek még, mikor 70 lo­vaskocsira felpakolva ének­szóval vonult át a Zalka Tsz tagsága egy szomszédos köz­ségbe politikai demonstrációt tartani. Az ellenforradalmi zűrzavar napjaiban, 1956. no­vember 1-én taggyűlést tar­tottak a Zalka Tsz kommu­nistái, s ötvenketten kimond­ták a Magyar Kommunista Párt megalakítását. Még ak­kor semmit nem lehetett tud­ni, hogyan alakul az ellen- forradalmi zűrzavar, de a Zalka Tsz-ben tudták, akár ‘hogy, s akár mint lesz, ők a r szocializmus hívei maradnak. Kubikosok, forradalmi ér­zelmű emberek szövetkezete ez. Már 1956-ban nyolcszáz- fizenkilenc tagja volt, s csak ötvenötén hagyták el a kö­zöst. Ellenben már az ellen­forradalom alatt a pártszer­vezet két kommunistát a já­rási pártbizottság, kettőt a Községi pártbizottság meg­erősítésére delegált. Az is országos visszhangra találó bátorság volt, hogy a Zalka Termelőszövetkezet kom­munistái nyílt levelet intéz­tek a Magyar írók Szövet­ségéhez. Két író — a konszo- lidálási folyamathoz elsőként csatlakozó két regényírónk —. Urban Ernő és Mesterházi Fajos el is jött a Zalka Tsz forradalmi töltetű közgyűlé­sére, s cikkekben számoltak be az ország közvéleményé­nek: a Kunság sarkában to­vábbra is a szocializmust épí­tik a kubikosokból lett szö­vetkezeti parasztok. nem tartották példás ember­nek. Még akkor, 1948 nya­rán egyébként maguk is földbérlő szövetkezetre gon­doltak, a Pípás-tanyán. Het- venKilenc holdat vettek itt birtokba kilencen: Vincze Mi­hály. Molnár - Mihály, Kardos Balázs, Karsai József, Karsai Mátyás László László, Nyilas János. Haragozó János és Szabó István. Kulákok cselédjei, újgazdák és kubikosok voltak. Kilenc közüj nyolcán a kommunista párt tagjai. Munkára várva jártak be a FÉKOSZ-hoz, an­nak vezetőjéhez, Tigyi An­talhoz, Ott beszélgetteK róla először öten. akiknek nem jutott föld negyvenötben, hogy a nagybérlet megszün­tetésével most földhöz jut­hatnának. Az első közgyűlést kinn tartották a Pípás-tanyán az eperfa alatt. Karsai József és Vincze Mihály, ki a szö­vetkezet első elnöke is lett, elmentek Cibakházára, ahol éppen altkor szerveződött a gépállomás. Az el is vetett nekik ősszel. Akkor már egyébként a föld bérlő szö­vetkezet tovább lépett, átala­kult termelőszövetkezetté. 1948, október 1-én. A megye első termelőszövetkezete volt, s az országban is a harma­dik. Olyan kevés tsz létezett még akkor az országban, hogy a mŰKödési engedélyért is a minisztériumba utazott fel Vincze Mihály. Fogadták. — Na, és mi a szövetkezet neve? — kérdezték. Akkor jutott az elnök sszébe, erre meg nem gondoltak. Szétné­zett az irodában, s látja a falon Rajk László fényképét, akiről olyan sok jót hallot­tak a kunszentmártoni kouúj munisták is. Rajk László —U bökte ki. A Rajk Tsz első lépéseihez sok humoros eset fűződik. A Pípás-tanya nagybérlője min­dent elpakolt a majorból. El­vitte a sok galambot is- Ha­nem azok egy-két nap múlva mind visszarepültek. A szö­vetkezeti tagok tréfálkoztak, lám proletár érzelmű galam­bok, mert tudják hol van rájuk szükség. Ki is nevez­ték Nyilas Jánost galamb­felelősnek. Ö tartotta nyil­ván, hogyan költenek a ga­lambok, s ő is osztotta szét a főzni való galambpároKat aszerint, kinek mekkora csa­ládja van. Azt is sokáig em­től, mert a gomolyát mind szetrázták, mire beértek a községbe, s nem tudtak pén­zelni belőle. A reakció uszított ellenük, s akkor még az új gazdák is bizalmatlanul néztéK a ko­rai kezdőket- Alakuláskor azt mondták rájuk: nem hányj áü ezek össze a tököt. Vagyishogy nem töltenek együtt egy esztendőt Csak­hogy nemhiába válogatták meg nagyon a belépőket a szövetkezők, mind Kemény emberek is voltak. Az első ősz után elmentek együtt ku- biKra, hogy legyen keresetük, A földművesszövetkezet ha­vonta 50 forint áruutalványt biztosított minden tagnak, s azon vásárolhattak előlegbe zsiradékot, szalonnát, cukrot, ami kellett a háztartáshoz. 1949 őszén jó termést takarí­tottak be. Szépen művelték a határt, jól fizetett a len, a cukorrépa, s minden. Nyá­ron Mezőtúrról egy kévekötő aratógépet kaptak. Az eperfa alatti közgyűlés azonban majdnem összeveszett azon, hogy kézzel arassanak-e vagy géppel? Mikor aztán meg­indult az aratógép — az első kezdetleges gabonabétakarftó- gép — aki csak a határban volt, eldobta a kapát, kaszát, s csoportosan kísérték az első fordulóban a gépet. A déli ebédszünetben rögtönzött köz­gyűlés már elégedetten nyug­tázta a munkát. 1949 őszén nagy esemény verte fel a port a községben. Vincze Mihály, az első elnök, Kossuth-díjat kapott. Nem­csak a nagy erkölcsi elisme­résnek örült a tagság, hanem annak is, hogy az elnök ,,nek­tek köszönhetem” jelszóval szétosztotta a Kitüntetéssel járó pénzt tagtársai között. Vincze Mihály egyébként so­kat volt távol, járt a Szov­jetunióban, volt pártiskolán, s vitték gyűléseket tartani, mondja el, hogy is működik a kunszentmártoni Zalka Tsz. Akkor már Zalka Tsz-nek hív­ták, mert Rajk László em­lékét bemocskolta a személyi kultusz. Vincze Mihály távol­létében egyébként Karsai Jó­zsef intézte a szövetkezet ügyeit Olyan jól indultak, hogy egyre-másra jöttek a jelent­kezők. 1953-ban már hétezer holdon gazdálkodott a szö­vetkezet, már tagosított bír­Mihály, László László, Karsai tokon működött, s lényégé­ben már akkor kialakult az a birtoknagyság, amely azóta is keveset változott Jelenleg ; hétszázhetvenhat tagja van, s 9300 hold főije. Dobi István látogatása Már akkor országos híre volt a Zalka Tsz-nek. 1952- ben Dobi István, hazánK az­óta elhunyt nagyfia, az ak­kori miniszterelnök érkezett hozzájuk látogatóba. Tüzete­sen bejárta a hatért, s azzal búcsúzott, jó utat jár a Zalka Tsz. Az alapító tagok közül többen magas állami s köz- tisztségekben dolgoztak már akkor. Kardos Balázs tanács­elnök volt Karcagon. Vincze Mihály a megyei pártbizott­ság munkatársa. Karsai Jó­zsef a járási mezőgazdasági osztályt vezette. A szövetkezet második el­nöke, Molnár Mihály volt, a tsz veteránja, az illegális kpíftöiumsía szervezkedés’ egykori kiemelkedő tiszazugi egyénisége. A tsz-ben egyéb­ként volt partizán is dolgozik Szabó András személyében, ki a szovjet hadsereg kötelé­kében részt vett Magyaror­szág felszabadításában. A szö­vetkezet harmadik elnöke Marton Ferenc volt. Tíz évig vezette a közös gazdaságot, nagy érdemeket szerzett ab­ban, hogy 1953 és 1956-ban megrázkódtatás nélkül vé­szelte át a szövetkezet a ne­héz időszakot Az" első agro- nómus az elhunyt Meszlényi József, a második Zöldi Ist­ván s négy éve Keresztes Péter agrármérnök, ki ko­rábbam a járási tanács mező­gazdasági osztályvezető tisz­tét töltötte be. I960 óta Ka­kukk Károly, 'a Zalka Tsz elnöke, aki a járási párt- bizottságtól jött a szövetke­zetbe, s azelőtt a Termelő­szövetkezetek Országos Taná­csán dolgozott. A szövetkezet termelés- szerkezetének kialakulása a jelenlegi elnök működéséhez fűződik. Volt időszak, amikor 52 növényféleség termeszté­sével próbálkozott a Zalka Tsz. Köztük gyapot, csumiz s egyebek, a gazdaság állat- tenyésztő üzem. bevételének 50—55 százalékát az állat- tenyésztés adja. Ez szinte ki­vételnek számítja megyében. Ebből eredően növényter­mesztése takarmánytermelés­re rendezkedett be- Négyszáz hold mesterséges legelőjük van, aminek telepítésében a szavasi kutató intézet segí­tett sokat. A legelőket1 is ön­tözik. Kilencszáz hold beépí­tett öntözőtelepe van a Zal­kának, de ideiglenes öntözé­sekkel együtt ezerhatszáz hol­dat tudnak mentesíteni a szárazságtól. S 1975-től a Ti­sza IX. áldásaként 2000 hold lesz még ezen felül az öntö­zött szántóföld. Már ebbe illően épül a sza­kosított sertéstelep. Három­ezerkétszáz sertésférőhely épül fel terveik szerint még ebben az évben 20 millió fo­rintból. A sertéstelep így egy helyre a Pípás-majorba bé­rül, míg korábban — 1960- ban — 20 helyen voltak szét­szórt állattenyésztő telepeik. A korszerű, gépesített, szako­sított telepről évente 9 ezer hízót tudnak kibocsátani. Ahogy a sertéstenyésztés sza­kosításával végeztek, kezdik a szarvasmarhatenyésztés korszerűsítését is. ötszáza^ tehenészeti telepről van szó. Számításuk szerint 1971-től kezdenék, ahogy a gazdasag ereje megengedi. Bivalyosból traktoros Az utóbbi években ugyanis hihetetlen mértékű termé­szeti csapások érték a gazda­ságolt. Termelési értékük 55 ■—60 millió forint évente, s 1965-ben a száj és köröm­fájás nyolcmillió forintos ki­esést okozott. Még ugyáaas­ban az évben háromezer hol­dat elvert a jég, négymilliós kárt okozva. Olyan megrázkódtatás volt ez, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme is visszaesett, öt­ezer forinttal. S akkor, 1966- ban olyan talajvizük volt, hogy a gyalui, a jaksori részen 1100 holdat egészében nem tudtak bevetni. 1963-ban olyan aszály sújtotta a szö­vetkezetei, hogy 12 millió fo­rintos termelési érté «kiesés­sel járt. Ezerkétszáz hold föl­dön összesen 38 vagon gyen­ge minőségű tengeri termett. S 1968-ban újra szájfájás csi- gázta meg a sertésállományt. 1967 és 1969 volt elfogadható esztendő. Tavaly búzából már 16,4, cukorrépából 237, kuko­ricából 28 mázsa volt az át­lagtermésük, s a jó esztendő következményeképpen a ta­gok egy évi személyi jöve­delme ismét elérte a 21300 forintot. Ez már tisztességes jöve­delem, s bizakodóvá teszi a Zalka Tsz szorgalmas tagsá­gát. Á szövetkezet vezetői egyébként azt vallják, min­den tagjuk becsülettel dol­gozik, de különösen a gépe­sítésben dolgozók vállán nyugszik a közös, gazdaság. A nyolcvan traktoros és mű­helymunkás szorgalmán. 1964- ben vette át a gépállomási gépeket a tsz, de a traktoro­sok kis része jött a gépek­kel. Akkor nagy tanulási kampány kezdődött a szövet­kezetben. Fogatosokat, nö­vénytermesztési dolgozókat, sőt bivalyosokat küldött tan­folyamra a szövetkezet, hogy kiképezze a gárdát. Nagy se­gítségére vannak a szövetke­zetnek az asszonyok. Sok asszony dogozik a fez-ben, jól működő nőbizottságot vezet Tóth Ferencné. A tsz-ben tabló örökíti meg özv. László Mátyásné, Kiss Ferencné, S. Tóth ' Lászlóné, Haran­gozó Mátyásné, Tigyi István- né, Radics Józsefné. Kovács Andrásné, Dobronyi Józsefné, Gaál Emőné s más olyan asszonyok érdemeit, akik tíz- tizennyolc éve becsülettel dolgoznak a közösben. A termelőszövetkezetben egy éhként kétszáztizennégy tagja van a pártnak, s 1966 óta pártbizottság irányítja a kommunista sereg tevékeny­ségét. Titkára Vincze Mihály Kossuth-díjas, a szövetkezet első elnöke. A három alap-, szervezetet Révész Sándor, Dantesz István ég Révész István vezeti. A pártbizott­ság a gazdája a kibontakozó szocialista brigádmozgalom­nak, amelynek úttörői Cuczi Péter és Bencsik Sándor traktoros szocialista brigád­ja, A párt utánpótlása, s a pártszervezet jó segítői a fiatalok. Negyvenkét tagú KISZ szervezet működik a szövetkezetben, a tsz jóhírű saját Mátyás pincéje fölött szép klubszobát rendezett be nekik. Negyvenezer forintért kaptak zenekari felszerelést, A szövetkezet vezetői úgy ál­lapodtak meg a fiatalokkal, hogy beat-zenekaruk ezt az éi-téket muzsikával téríti meg a közösségnek. A közös gazdaság erejéhez mérten segíti az öregeket, nyugdíjasokat. A rászorulók háztájiját ingyen műveli, a takarítja be, kenyérgabonát* tüzelőt juttat nekik. Egy ala­pító tagjának, László László­nak kiegészítik kevés nyug­díját. Rendszeresen elviszik tagjaikat az Ismerd meg ha­zádat mozgalomban az or­szág szép tájainak megtekin­tésére. Kombájnosaikat Cser- keszöllőn szokták a nagy munka után pihentetni. Ä termelőszövetkezeti tagok gyerekeiből ösztöndíjjal ta­níttattak szakembereket. Je- lenleg három mérnök, két felsőfokú, s három középfokú technikus dolgozik a szakve­zetésben. Vincze Mihály (! Kossuth-dijas A nagyhírű szövetkezet tagjainak, vezetőinek mun­káját magas kitüntetésekkel ismerte el a komány, a mi­nisztérium, a társadalmi szer­vezetek. Vincze Mihály párt- bizttsági titkárnak Kossuth- díj, Nádas Sándor főkönyve­lőnek Munka Érdemérem, Nádas Mihály elnökhelyettes­nek Munka Érdemérem, öz­vegy Gácsi Lajosnénak, Mol­nár Mihálynak, Keresztes Péternek Munka Érdemrend, Szirom Istvánnak, Vincze Mi­hálynak, Szilák Kálmánnak, Bodócs Balázsnak Munkás- Paraszt Hatalomért Emlék­érem, Szabó Andrásnak. Ré­vész Istvánnak, Kómár Ist­vánnak, Csík Mátyásnak a Haza Szolgálatáért Érdem­érem kitüntetése van. Szolgá­lati Érdemérmet kaptak: Révész István. Vincze Mi­hály, K. Tóth Pál, Csík Má­tyás. Gulyás István, Karsai Mátyás, Gyulai László, Nádas Mihály, Szűcs Gábor, Bodócs Balázs. Szántó András, Ke­resztes Péter. Miniszteri ki­tüntetést: Kakukk Károly, Nyilas János, László László, Karsai Mátyás, Karsai Fe­rencné, Harangozó Mátyásné, Nálhi Szilvesztemé, László Mátyásné, Keresztes Péter és Kovács János kapott. Mun­kahelyi kitüntetést tizen­egyen, Felszabadulási Jubi­leumi Emlékérmet hetven­ötén viselnek a Zalka Tsz- ben. Izgalmas, szép történet a Zalka Tsz két évtizedes múlt­ja. Hamarosan könyvalakban is olvashatjuk. Galambos La­jos író több hónapot töltött a tsz-ben, s munkáját a Kos­suth Könyvkiadó jelenteti majd meg. Emléket állítva az első kilencnek, s az azóta jövő százaknak, akik nagy küzdelmek árán jó gazda­sággá tették a Zalka Tsz-i. Uú Kilencen az alapítók: Vincze Mihály, Kardos Balázs, Molnár János és Karsai Mátyás. József, Szabó István, Harangozó János, Nyilas Rajk László nevével Indulásának, alakulásának első napjai is ilyen harcok­ban teltek. Tulajdonképpen már 1945-ben a Baghy és a Papp Szász-birtokon közös műveléssel próbálkoztak a földhöz juttatottak. Szép hi­tüket azonban szélhámosok meglovagolták, becsapták a járatlan új birtokosokat, s le is járatták a közös gazdál­kodás akkor még nagyon zsenge hajtását. Aztán, ami­kor 1848 nyarán Vincze Mihály é® Karsai József új­gazdák megkeresték Tisza Jó­zsefet, a párt megyei titká­rát, hogy újra szövetkezet­alakítással foglalkoznak, Ti­sza József azt mondta nekik: nagyon vigyázzatok, nézzétek meg, Kikkel indultok, nehogy úgy járjatok, mint negyven­ötben, Az alapítók nagyon komoíyan vették a párt in­telmét. Olyannyira. hogy egyikük nagyon Közeli ro- jg eltanácsoltak, mert legették, mikor Vincze Mi­hály tsz-elnök az első meg­beszélésre beutazott Szolnok­ra, Juhász Xmréné főispán­asszonyhoz. Ahogy belépett a portán vállára vetett tarisz­nyával — az elnöki irodával — hosszú, rossz esőköpenyé­ben, a kapus utána szaladt: menjen csak vissza, itt nem szabad koldulni „Nem hányták össze a tököt9 Nagyon szegény emberek voltaic. Mikor Komáromból meghozták az első két lovat, s összejött valahonnan hu­szonnégy birka is, már gazdák­nak érezték magukat Karsai Mátyás lett az első fogatos, Piaci napokon vitték be a gomolyát a piacra. De mi­után először hajtották saját lovukat, nagyon megakarták mutatni a világnak, hogy él­nek, léteznek, s a Fípás- tanyától a piactérig vágtáz« va tették meg az utat. Kap­tak 1« eleget Karsai József­

Next

/
Oldalképek
Tartalom